Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
Kísérleti bérszabályozós — növekvő érdekeltség (2.) Most és a jövőben A Karancslapujtői Karancs Termelőszövetkezetben a vezetők egyértelműen nyereség- orientáltak, mely döntő tényezője az érdekeltségnek. A szövet kezet vezetése részükre év közben mozgóbért fizet. Ennek összege elérheti az alapfizetés 15—20 százalékát, a kifizetés alapja pedig a negyedéves mérlegben kimutatott nyereség teljesítése. Amennyiben az érintett vezető csak év végére képes nyereségtervét teljesíteni, akkor az év végén veheti át egész évi mozgóbérét. Az előbb említett összeg alapbérként „viselkedik”, ezért kiegészül az év végi részesedéssel és a prémiummal. Amikor bevezettük a mozgóbért, akkor még a feltételek száma megközelítette a tízet. Ahogy haladt az idő, úgy tisztult itt is a horizont, és maradoztak el a lényegtelen elemek. Ha a szabályozás lehetővé teszi, akkor a most. alkalmazott három csökkentő tényező a jövőben tovább zsugorodik. El tudom képzelni, hogy a későbbiekben csupán a nyereség lesz az egyetlen .mérőszám. Az irigy ember ne menjen.., A vezetőket az éves nyereség növelésében prémium, vagy vállalkozási díj kitűzésével tesszük érdekeltté. A prémium, a főágazatvezetők- nél elérheti a 70 százalékot, de ezért 35 százalékkal kell a nyereségtervét túlteljesíteni. Felmerül a kérdés: milyen terv az, amelyet 35 százalékkal túl lehet szárnyalni? A túlteljesítés nem jellemző, de minden ötödik, hatodik embernek általában sikerül. Hangsúlyozni kívánom: az irigy ember ne menjen gazdasági vezetőnek. Engem például egyáltalán nem izgat, ha valamelyik munkatársamnak bejön az év és több prémiumot visz haza, mint én. A lényeg, hogy a feltételek ne legyenek puhák, de elérhetetlenül kemények sem,, mert az előző emberhez méltatlanul alacsony mércét jelent. az utóbbi pedig az ösztönzött vezető lebecsülésével esvenlő. Mindkét túlzásnak közös a hatása: valójában egyik sem szolgálja az alkalmazó céljait, egyik sem ösztönöz a hatékonyabb, nyereségesebb munkára. Mindenki taoasztalta és tapasztalja. hogy a munka minősége mennyire jellemzi a munka elvégzőjét, illetve azt, hogy annak a gépnek milyen a gazdája, amelyik azt kezeli. Ahol viszont tüzetesen megvizsgálták, hogy a dolgozók között mekkora különbség van a nyereségtermelő képességben, ott lepődhettek meg igazán. Mi is így jártunk! Van olyan IFA tehergépkocsink, amely 110 ezer forint nyereséget, és van olyan, amelyik 18 ezer forint veszteséget termelt, azonos évben, azonos fuvarfeladattal és azonos korú kocsikkal. Ebben az esetben csak a bevétel növelésére és az üzemanyagnorma betartására ösztönöztünk. Ezzel szemben az egyik legnagyobb költségtényezőért, a javítási és karbantartási kiadások csökkentéséért többnyire egy külön szervezetet, — a javítási ágazatot tettük felelőssé. E munkánál pedig legfeljebb az ágazatvezelő anyagi érdekeltségéig és a legjobb szerelők lelkiismereti kérdéséig jutottunk el. Vagyis, aki a legtöbbet tehette az olcsóbb üzemeltetéséért, azt kihagytuk a szereposztásból. Főszereplő: a gépkocsivezető Mi, 1984-ben előbb négy teherautónál kipróbáltunk egy olyan szisztémát, amelyben a főszereplő a sofőr lett. Bevezettük az úgynevezett költségtérítéses rendszert, melynek a lényege, hogy a havonta elért bevételhez tartozik a bér-, az üzem. és kenőanyag-, az anyag, és alkatrésztérítés. Ezeknek összege a bevétellel együtt mozog. Ezzel egyidejűleg külön szabályoztuk a felújítások finanszírozását. Az intézkedés hatására a sofőrök magatartása igazodott a megnövekedett felelősséghez és a megnövekedett lehetőséghez. A kedvező tapaszthatok alapján, múlt év őszén-telén minden teherautónknál áttértünk erre az érdekeltségre. Ezzel olyan módszert választottunk, amely nem jár együtt a szövetkezeti vagvon ideiglenes átengedésével. de a vagyon kezelőjét teljeskörűen bevonja a közös felelősség sáncaiba Traktorosainknál folyik annak az érdekeltségnek a bevezetése, amely az éves javítási, karbantartási költség csökkentésére, valamint arra irányul, hogy az üzem. és kenőanyag-fel használ ás is a lehető legalacsonyabb legyen. A traktorosok fizetésében meglevő különbségek megközelítő pontossággal sem fejezik ki azt, hogy egy-egy ember mennyi hasznot, vagy kárt tesz a közösségnek. Mindannyian láttunk már húszévesnek kinéző „kehes”, hároméveseket és „virgonc” háromévesnek látszó 10 éves traktorokat. Csakhogy erről a legilletékesebb nem értesül. Tehát ki kell terjeszteni az érdekeltséget a munkagépekre is. Hiszen egyre nagyobb az értékük. Az előbbiek mellett a társadalmi tulajdon védelme érdekében a gépműhelytől a faüzemig, a kőművestől a könyvelőig, bevezettük a szerszámhasználati átalányt. Az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését sok tárgyalás, 'számolás előzte meg. Különösen az első időszak — az átmenet — vetett fel .sok megoldandó gondot. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a szerszámnál értékesebb eszközök működését is gazdaságossá tegyük. Így kell cselekednünk, mert meggyőződésünk, hogy a biológiai, műszaki és szervezési tényezőket csak akkor tudjuk egyre hatékonyabban hasznosítani, ha a velük kapcsolatba kerülő, rájuk döntő hatást gyakorló ember érdekeltsége nő a nyereség emelésében. Bízni, szervezni, segíteni Ha többet hoztunk ki magunkból, mert anyagilag és erkölcsileg megérte — csak akkor kerülhet sor arra, hogy a keletkezett többletből azok is részesülhessenek, akik már vagy még nem képesek munkálkodni, akik szeretnének, de valamilyen fogyatékosságuk megakadályozza őket abban. Ezt a sorrendet — bármilyen fájdalmas — felcserélni teljességgel lehetetlen. Megváltozik az emberek felelőssége, ha felelős gazda módjára bízzuk rájuk a feladatokat. ha bízunk abban, hogy képesek ezeket megoldani, a megoldást pedig szervezzük és segítjük. Végezetül, hogy mit jelent az érdekeltség növelése? Az elmúlt két évben az aszályos idő és aszályos közgazdasági szabályozás közepette, évente egyharmad- dal növeltük szövetkezetünk rlyereségét. (Vége) Dr. Gergely Sándor a Karancs Termelőszövetkezet elnöke SAJÁTOS BERUHÁZÁS ÉS FEJLESZTÉS * A rekonstrukció „emberi oldala” Az ember a maga szakmai ismereteivel és termelési tapasztalataival, a legfontosabb termelőerő — tanítják a gazdaságtan kiasz- szikusai. Ennek a termelési tényezőnek a kialakítása és továbbképzése egyfajta sajátos beruházás és fejlesztés, amely az anyagi javak mellett elsősorban rendkívüli figyelmet és hozzáértést , igényel. Az elmúlt tíz évben bekövetkezett változásokról, az „emberi tényezővel való sáfárkodásról” beszélgettünk Solymosi Imrével, a salgótarjáni síküveggyár személyzeti és oktatási osztályának vezetőjével. — A gyárban 1975 óta teljes rekonstrukciót hajtottunk végre: ma már egy sem működik az akkori üzemek közül. Ezzel párhuzamosan a gyártott termékek köre is megváltozott, kibővült. Ezek a változások a gyár szervezeti felépítésének átal akítását is szükségessé tették, de ennél jelentősebb az, hogy a munkaerő nagyarányú mozgását, átrendeződését idézték elő. A teljes létszám csaknem kétharmada került új munkakörbe, megváltozott körülmények közé. Elbocsátásokra nem került sor — a létszám val.nelyest nőtt is 1975 óta — de az új helyzet jobb felkészültséget, nagyobb hozzáértést igényelt. Százhússzal csökkent a nehéz fizikai munkát kívánó munkahelyek száma. Bizonyara nem véletlen, hogy időközben a nyolc általánost el nem végzettek szám is kevesebb, mint a fele a tíz évvel ezelőttinek. Ámbár ez még mindig igen magas, közel 250 fő. Létszámuk a beiskolázások és nyugdíjba vonulás dacára, rendre újratermelődik, a frissen belépő fiatalok közül. Az új körülményekbe történő beilleszkedés nem volt könnyű feladat a jó szakmai ismeretekkel és nagy gyakorlattal rendelkező munkások | számára sem. Eleinte talán nem is figyeltek erre, így fordulhatott elő, hogy a Közép-Európa legjobb siküveggyártóinak tartott emberek igen nagy se- lejthánvaddal és alacsony termelékenységgel dolgoztak. Felismerve és megtéve a szükséges Tépéseket — átképzés. szaktanfolyamok — sikerült áthidalni a kezdeti nehézségeket. — . Azóta még tovább jutottak... — Néhány éve még nem ismerték el szakmának a síküveggyártást. Igaz, nappali tagozatos iskolai képzés még ma sincs, de a gyárban az ágazati minisztérium beleegyezésével és az ISZI segítségével már negyedik éve folyik, a síküveggyártó szakmunkások képzése. A szak- tantárgyakat a gyár mérnökei tanítják;, a jegyzeteket is ők írták. — Mi a helyzet- a vezetők felkészítésével, képzésével? — Jelentős az előrelépés a veztetők és alkalmazottaknál is. Még akadnak olyanok, akik emlékeznek arra az időre, amikor csak egy „mérnök” volt a gyárban, de diplomája neki sem , volt. Ma a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők körülbelül a létszám negyedét alkotják, a diplomások mintegy százötvenen vannak. Ez a csapat is nagyobbrészt az utóbbi tíz évben verbuválódott. A vezetők kétharmada még nem töltötte be harmincötödik életévét. Igaz, ez nem szembeötlő egy ilyen „fiatal” gyárban, ahol az át« lagéletkor mindössze 32 év. Azt is bátran kijelenthetjük, hogy ennek a vezető- és alkalmazotti rétegnek nagyobb része a gyár saját nevelése. Évek óta mintegy száz síküveggyári ösztöndíjas tanul különféle oktatási intézményekben. Az ösztöndíjasok többsége — az igényeknek megfelelően — szakmunkástanuló. Saját nevelésű ez a gárda, mert közép- és felsőfokú üvegipari műszaki képzés jelenleg nincs Magyarországon, bár már szóba került egy, a közeljövőben induló szakközépiskolai osztály. A ‘fiataloknak egyelőre a gyárba kerülésük utáni időben van módjuk a szükséges üvegipari ismeretek, a technikusi vagy szakmérnöki képesítés megszerzésére. — Nem esett rnég szó a nem kimondottan szakmai,' de a gyakorlatban jól hasznosítható és egyre inkább szükséges ismeretek szerzé-’ séről. — Ilyen például a nyelvtanulás. Tíz éve, idegen nyelvet még nem beszélt senki; Ma már tizenheten rendelkeznek egy vagy két, legalább középfokú nyelv.vizsá-’ val. Jelenleg a gyárban, hat dolgozónk tanul intenzív német tanfolyamon, s már szervezzük az ősszel induló angol csoportot. Természetesen a költségeket a gyár fedezi... Mint ahogy szakmát — és megbecsülést — adtak a síküveggyártóknak; ahogy elvégeztetik a nyolc általánost azokkal, akik néha csak a nevüket tudják leírni; ahogy ösztöndíjasokat küldenek az egyetemekre, főiskolákra. m. l; . Minőséghibás hajfestékek árusításának megtiltása A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az importáló DÉLKER Vállalat megbízásából megvizsgálta a bolgár gyártmányú Anette hajfestékek minőségét. Megállapította, hogy a 13-as hamvasszőke és a 16-os platinaszőke festékek minősége nem felel meg a tanúsítottalak. A minőség- hibás festékek a hajat szőke helyett szürkére vagy feketére festi, emiatt azok rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok. Ezért a KERMI a 13-as és 16-os jelzésű Anette hajfestékek további árusítását megtiltotta.' Az intézet felhívja a forgalmazó kereskedelmi vállalatokat, hogy a rossz minőségű hajfestékek árusítását haladéktalanul szüntessék meg. A vásárlókat reklamáció esetén a termék minőségének ellenőriztetése nélkül kártalanítani kell. KAPUNYITÁS A BNV-N Nógrádiak kiállításán jártunk A megnyitó utáni első órákban borús, esős volt az idő. — Szakmailag csendes az első nap — mondja Kollár Péter, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi főosztályvezetője. — A tavaszi BNV-oé kifejezetten új terméket nem hoztunk, hanem a meglévő termékeinket variáltuk. Viszonylag újdonságnak tekinthető azonban az ipari célokra felhasználható tározott faipari belövőszög. Kísérleti gyártását a gyárban már megkezdték és június elején indulhat a sorozat- gyártás is: a belföldi igényeket eddig tőkésimportból elégítették ki, ezután, hazai termék lesz a faipari belövőszög. A DEXION-elemek nem hiányoznak most sem a vásárról, az ipari felhasználási terület azonban telítődött, így új utakat keres a vállalat — például a színes DEXION-nal, az e 1 emek méretvált o ztatásáv al — a lakosság megnyerésére és igényeinek kielégítésére. Ügy mint a különféle szögek többfajta csomagolásával tette a közelmúltban. \z ötvözetgyár kiállításán — ugyanabban a pavilonban, ahol az SKÜ termékei vannak — különböző ötvöző- és dezoxidálóariyagok láthatók, emellett a SALGOMIX márkanevű beoltóanyag is ott van a vásáron, . — Űj termékünk a szintetikus salak, amelyet az acélgyártásban az öntők használhatnak eredményesen — tájékoztat Kovács János, a gyár főmérnöke. — Ez melléktermékként keletkezik üzemünkben, ám igen értékes anyag és felhasználási tulajdonsága megegyezik az ugyanazon rendeltetésű legjobb nyugati importanyagokéval. Olyan komplex dezoxidáló és mikroötvöző szereket is hoztak, amelyek az acélhengerlés és -húzás során javítják az anyag tulajdonságát. Angol importot helyettesít a SALGOMIX öntödei beoltóanyag is. — Egy felhasználó vállalat képviselője mondta röpke beszélgetés során az ötvözetigyáriafc BNV-irodáján: a fémkohászati és alumíniumYasúti vagon vontató maketten öntészeti iparnak olyan hát- osztályvezetője. — Ipartelepek teripara kíván lenni a salgó- és rendező pályaudvarok irány- tarjámi vállalat, amely a bel- vágányain, rakodó-, ürítő- és földi felhasználók igényét ál- mérlegelőhelyek kiszolgálásá- talános és speciális ötvözetből ra alkalmazható többek között kielégíti. ez a tolatómqzdonyt nem A Bányászati Információs igénylő vagonvontató. Szolgáltató Társaság szervező- Magyarországon jelenleg sével rendezte meg kiállítását 45—50 üzemel és az idén a a beruházási javak vásárán nagytbátonyd osztályozóhoz is 6 a Nógrádi Szénbányák. vagonvontatót szerelnek fel. — Licenc alapján fővállal- Makatten és fényképeken lát- kozóként tervezi, gyártja, sze- - ható még itt hordozható ki- reli és „szervizeli” a vasúti vitelben az a konténerkazán, vagonvontató berendezést a amely üzemi csarnokok és nógrádi vállalat — ad felvi- más épületek fűtésére alkal- lágosítást Jobbágy Kálmán, a más. Fővállalkozásban évente Nógrádi Szénbányák Kistere- 8—10 elkészítésére van a vál- nyei Vállalkozási Üzemének lalabnak kapacitása. Napellenző esztétikus kivitelben A __ K onténercsaládoit mutat be egyik termékcsoportként a PENTAMER Ipari és Szolgáltató Szövetkezet. A dróthálós kivitelű, az önürítős (csuklós) konténeren kívül folyadékgyűjtő konténer is van itt, amelyet nógrádi újítóötlet alapján alakítottak ki, és kiválóan alkalmas fáradt olaj összegyűjtésére. Ez egyben a környezettvédelemnek is jelentős eszköze. — A nagyobb érdeklődés azonban új termékünk, a PENTAROLL márkanevű kinyitható napellenző iránt nyilvánul meg — mondja Kiss Sándor főmérnök. — A napellenzők esztétikus kivitelben, új műszaki konstrukcióiban készülnek: teraszokhoz, erkélyekhez, közületek kirakataihoz alkalmazhatók. Júniusban szállítja a szövetkezet az első darabokat belföldre, de külföldi igények is jelentkeztek már. A BNV 18-as pavilonjában Nyírfa Józsefné osztályvezető és Pintér Csaba piackutató mutatja be a Salgglas és Salgotiherm elnevezésű különféle hő- és hangszigetelő üvegeket, amelyeket a salgótarjáni' síküveggyárban állítanak elő. Natúr és színárnyalatosak láthatók, s kiállították a térlefedést szolgáló üveghéjívet. Két új termékkel is jelentkeztek: a személygépkocsikhoz fűthető hátfal és huzatmentes szellőztetést biztosító naptető üveg látható a járműipar kiállítási területén. Azt mondják a síküveggyáriak : ezeréves anyag«' ban keresik a modern, kori. szeiű tulajdonságokat. Zsély Audr a*
