Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

1 Mihail Gorbacsov nyilatkozata nemzetközi kérdésekről r (Folytatás az 1. oldalról) csodátok jövőjét — állapította meg az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov szólt az Egyesült Államokkal Genfben folyó tárgyalásokról. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre és felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió novembe­rig egyoldalú moratóriumot jelentett be közepes hatótá­volságú rakétáinak telepítésé­re és leállította egyéb válasz­intézkedéseit Európában. A Szovjetunió szigorúan tartja magát ehhez a moratórium­hoz. Ugyanakkor joggal várja el, hogy Washington és NA- TO-stzövetségesei komolyab­ban és megfontoltabban érté­keljék kezdeményezéseit s tanúsítsanak mérsékletet az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése kérdésében. A kölcsönösség ezen a téren elősegítené, hogy a tárgyalá­sokon a gyakorlati intézkedé­sek megvitatására térjenékát. A nukleáris fegvverkisérle- tek betiltásáról szólva Gorba­csov megerősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul azt javasolja a nukleáris fegyve­rekkel rendelkező államoknak: hirdessenek moratóriumot minden nukleáris robbantás­ra annak érdekében, hogy ez­zel is elősegítsék a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló meg­állapodás elérését. A morató­rium életbe léphetne augusz­tus 6-án, a hirosimai atomtá­madás negyvenedik évfordu­lóján, vagy még korábban is. A Szovjetunió kész azonnal felújítani a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltásá­ról szóló tárgyalásokat is, amelyek — mint ismeretes — az Egyesült Államok hibájá­ból szakadtak meg. Régóta időszerű lenne hatályba lép­tetni a föld alatti nukleáris fegyverkísértetekről és a bé­kés célú föld alatti nukleáris robbantások korlátozásáról szóló, 1974-ben és 1976-ban aláírt szovjet—amerikai meg­állapodásokat. E dokumentu­mok ratifikálása sem a szov­jet fél hibájából várat magá­ra. A világ sorsának alakulása szempontjából természetesen különös felelősség hárul a nukleáris hatalmakra, min­denekelőtt a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra —szö­gezte le a szovjet vezető. A Szovjetunió sohasem csak a szovjet—amerikai kapcsolatok prizmáján keresztül szemlélte a világot. Mély meggyőződé­sünk, hogy az égető problé­mák reális megoldásainak fel­kutatásában, a nemzetközi feszültség enyhítésében min­den állam részt vehet és részt is kell vennie. A Szovjetunió támogatja azt a javaslatot, hogy a Csen­des-óceán térségét változtas­sák békeövezetté. Ismeretes ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok évek óta akadályoz­za nemzetközi konferencia összehívását erről a kérdés­ről, s egyoldalúan megszakí­totta az Indiai-óceán térségé­ben végzett katonai tevé­kenység korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. Ezzel egyidejűleg Wa­shington növeli katonai jelen­létét a térségben. A Szovjetunió többször ki­nyilvánította készségét a tár­gyalások felújítására. Válto­zatlanul érvényben van az 1982. évi legfelső szintű szov­jet—indiai találkozón tett ja­vaslat is. amely szerint még a konferencia összehívása előtt, minden olyan állam, amelynek hajói az Indiai-óce­ánon közlekednek, tartózkod­jon a helyzetet élező bármifé­le lépéstől. Az Indiai-óceán békeövezetté való változtatá­sának kulcsproblémája jelen­leg az ezzel foglalkozó nem­zetközi konferencia összehí­vása. A Szovjetunió — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov — a többi érdökelt állammal kö­zösen, arra törekszik, hogy ezt a fórumot összehívják, és hogy végeredményben az In­diai-óceán a part menti állo­mok, ne pedig más országok alapvető érdekeinek szférája, a béke, ne pedig a feszültség és a konfliktus térsége le­gyen. Közlemény a KGST VB mm o/ / Május 15—18. között Moszkvában megtar­totta 114. ülését a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen miniszterelnök-helyettesek, a tagállamok állandó KGST-képviselői vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlová­kiát Rudolf Rohlicek, Kubát Antonio Es­quivel, Lengyelországot Janusz Obodowskl Magyarországot Marjai József, Mongóliát Mjatavim Peldzse. az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát loan Totu, a Szovjetuniót Nyiko- laj Talizin, Vietnamot Tran Quynh képvisel­te. Részt vett a végrehajtó bizottság ülésén Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodás értelmében részt veit a vb-ülés munkájában Mito Pejovszki, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tag­ja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. A tanácskozáson Janusz Obodowski. Len­gyelország állandó KGST-képviselője elnö­költ. Az ülés ünnepé'vesen megemlékezett a hitleri fasizmus fölött a Szovjetunió döntő hozzájárulásával kivívott győzelem 40. évfor­dulójáról. Rámutatott arra, hogy számottevő szerepük volt a győzelem kivívásában a Hit- ler-ellenes koalíció más államainak, a fasiz­mus elleni harc valamennyi résztvevőjének! Megállapította, hogy világtörténelmi jelen­tősége van a győzelemnek és azoknak a sck országban végbement forradalmi folyamatok­nak, amelyek megteremtették a szocialista világrendszer létrejöttének, a szocialista kö­zösség sikeres fejlődésének feltételeit. A KGST jelentős szerepet játszik tagállamai gazdasági együttműködésének fejlesztésé­ben. a szocializmus ‘ építésében, a testvéror­szágok előrehaladásában, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok egészségesebbé tételében. A végrehajtó bizottság ülése a tagállamok felső szintű gazdasági értekezletén hózott határozatok végrehajtásának és a KGST kö­vetkező ülésszaka előkészítésének szentelte a legnagyobb figyelmet. / A végrehajtó bizottság jóváhagyta az ülés­szak elé terjesztendő anyagokat: az előző XXXIX. ülésszak óta végzett munkáról szóló beszámolót, az 1986—1990. közötti népgazda­sági tervek egyeztetéséről szóló jelentést és annak a 2000-ig érvényes együttműködési programnak a tervezetét, amely az anyagi erőforrások gazdaságos, ésszerű felhasználá­sáról intézkedik. A végrehajtó bizottság ülését baráti, elv­társi légkörben tartották meg. Hanoi megemlékezés Ho Si Minh születésének évfordulóján Elutazott a thaiföldi külügyminiszter Sziddhi Szavetszila, a Thai­földi Királyság külügyminisz­tere Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására május 16—19 között hivatalos láto- tást tett hazánkban. A thaiföldi diplomácia ve­zetőjét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke. A látogatás során Várkonyi Péter meg­beszéléseket folytatott Szidd­hi Szavetszilával, s a thai­földi külügyminiszter talál­kozott Veress Péter külke­reskedelmi miniszterrel is. Magyarországi látogatása befejeztével Sziddhi Szavet­szila vasárnap elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi re­pülőtéren vendéglátója, Vár­konyi Péter búcsúztatta a thaiföldi diplomácia vezető­jét. Jelen volt Suchati Chu- thasmit, a Thaiföldi Király­ság Magyarországon akkre­ditált nagykövete. (MTI) Folytatja munkáját a Brit KP kongresszusa Aczél Endre, at MTI tudósi- 'fája jelentú Szombaton Londonban Gor­don McLennan főtitkár elő­adói beszédével megnyílt Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 39. — rendkívüli — kongresszusa. Beszédéten McLennan ki­fejtette, hogy a „thatcheriz- mussal” szember „széles körű, demokratikus harci szövetsé­get” kell létrehozni. Tévedés ennek a kurzusnak a kímé­letlenséggel párosuló demagó­giáját hagyományos osztály­alapon szemlélni. Ugyancsak hiba vele szemben a szektás elkülönülés útját járni, kizá­rólag a munkáspárt és a szak- szervezeti mozgalom balolda­lára hagyatkozni, kizárni a koalícióból valamennyi szám­ba jöhető erőt. Végső soron a bányászok is azért vesztették el a sztrájkot — mutatott rá McLennan —, mert még hit­tek abban, hogy a munkás­osztály elkülönült szekciói egymagukban is győzhetnek, a tömegek támogatása nélkül. A főtitkár ebben az össze­függésben taglalta az egész brit baloldal válságát, jelez­vén, hogy a munkáspárt, „még messze van attól, hogy a vá­lasztások megnyeréséhez szük­séges tömegtámogatást meg­szerezze” — emellett pedig még mindig alábecsüli a szo­ciáldemokrata—liberális koa­líció képviselte fenyegetést. Végül Gordon McLennan erőteljes szavakkal bélyegezte meg a Morning Star című kommunista lapnak a pártból kizárt szerkesztőit, a lap ki* adójának egyes vezetőit. Sze­rinte a párt egykori lapja a frakciósok fegyverévé vált. Leszögezte, hogy a szektás elkülönülés, amit a lap kép­visel, a Brit KP-t taglétszá­mának és befolyásának to­vábbi visszaszorulására kár­hoztatná. Magát a frakció­zást, a többségi akarat fi­gyelmen kívül hagyását, a kongresszusi határozatok sem­mibe vételét „rákbetegség­nek” minősítette, amely meg­semmisíti a pártot, hacsak a párt nem semmisíti meg a szóban forgó veszélyes jelen­ségeket.-, McLennan ezzel együtt a nyílt vita hívének vallja magát, abban a szel­lemben, amit szerinte a „Marxism Today”, a párt el­méleti folyóirata képvisel. A Brit KP kongresszusa a határozattervezet és az elő­adói beszéd fölötti vitával folytatta munkáját. Szombaton a hanoi Ba Dinh-palota kongresszusi ter­mében ünnepi nagygyűlés-n emlékeztek meg Ho S: Minb születésének kilencvenüíööik évfordulójáról A modern Vietnam meg­teremtésének legkiemelke­dőbb harcosa, a kommunista párt alapítója, az 1945-ös szo­cialista forradalom, majd a függetlenségi harc, később az amerikai agresszió elleni küz­delem vezetője, Délkelet- Ázsia első munkás-paraszt ál­lamának első elnöke 1890. má­jus 19-én született a közép- vietnami Nghe Tinh tarto­mány Nam Dán járásának egyik falujában. Életútja nemcsak a vietnami nép sze- retetét, a nemzetközi kommu­nista mozgalom tiszteletét vív­ta ki, hanem világszerte el­ismert és megbecsült vezetője volt népének, kiemelkedő alakja a nemzeti függetlenség és a szocialista társadalmi ha!adás ügyének. Truong Chinh, a VKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ünnepi beszédében méltatta Ho Si Minh életútját és tanításait. Egyebek között megállapította: — Ho Si Minh elnök volt az, aki a vietnami sajátosságoknak megfelelően alkalmazta a marxizmus—le- ninizmus forradalmi tanítá­sait, s vezetésével jött létre a függetlenségi és forradalmi harcot összekapcsoló, győze­lemre vivő kommunista párt. A nemzeti felszabadító moz­galom jelentőségét látva hir­dette, hogy ennek túl kell nő­nie a nacionalizmuson, s ré­szévé kell lenni a szocializ­musért vívott, a proletár úi- ternacionalizmuson alapuló küzdelemnek. Vietnam a jövőben is kulcs­fontosságúnak tekinti a két másik indokínai testvérnem­zettel, Laosszal és Kam­bodzsával tartott barátságot és együttműködést, közösen visszaverve minden olyan tö­rekvést, amelyek függetlensé­güket és társadalmi vívmá­nyaikat fenyegetik. Tovább szorgalmazzuk a párbeszédet és az igazságos rendezést Dél- kelet-Ázsiában, s örömteli, hogy ennek tendenciája foko­zatosan erősödik — mondotta ünnepi beszédének külpólnti- kai részében a vietnami ál­lamfő. TASZSZ-közlemény Május 22—31. között a Szov­jetunió területéről hordozó- rakétákat bocsátanak fel, amelyek a Csendes-óceán tér­ségében csapódnak be — je­lentette a TASZSZ hírügy­nökség szombaton. A 110 tengeri mérföld su­garú becsapódási körzet kö­zéppontjának koordinátái a következők: északi szélesség 22. fok 27. perc és keleti hosszúság 174. fok 40. perc. A TASZSZ hírügynökséget fölhatalmazták annak közlé­sére, hogy biztonsági okok­ból a Szovjetunió kormánya kéri azon országok kormá­nyait, amelyek a Csendes-óce­án tengeri és légi útjait hasz­nálják, utasítsák az illetékes szerveket: ne hasznáják a lé­gi és tengeri utakat ebben a körzetben naponta helyi idő szerint 6 órától 19 óráig. Rövid hírek Truong Chinh, a Vietnami Kommunista Párt KB Politi­kai Bizottságának tagja, a VSZK Államtanácsának el­nöke a közeljövőben párt- é* állami küldöttség élén hiva­talos baráti látogatást tesz Laoszban — jelentették be Szombaton Hanoiban és Vien» tianéban. * Újjáépítés —, nemzeti összefogással 1945. május 20—21-én tar­totta első országos pártérte­kezletét a Magyar Kommu­nista Párt. A pünkösdi kon­ferenciára akkor került sor, amikor az ország teljesen fel­szabadult és Európában is el­hallgattak a fegyverek. A negyven esztendeje tar­tott tanácskozás jelentősége kongresszussal egyenértékű. Megválasztotta a 30 tagú (25 tag. 5 póttag) központi veze­tőséget, mérlegre tette a vég­zett munkát. Azt. vizsgálta, „hogy is állunk saját erőink­kel, mik az előnyeink, hibá­ink, hogy lehet azokat leg­gyorsabban kiküszöbölni, hogy a párt teljes erővel dolgoz­hasson az újjáépítés nehéz munkáján.” A társadalom nagyfokú fi­gyelme kísérte a kommunis­ták tanácskozását, mert az MKP a nemzet, felemelkedé­sét szolgáló programjával, az újjáépítés megindításáért vég­zett munkájával elismerést, figyelmet keltett. A felszaba­dulás első napjától kezdve fo­kozott erővel, célratörő mun­kával meggyőzően bizonyítot­ta hazafiságát, az új. demok­ratikus Magyarország megte­remtésének szándékát, célját. Az ország teljes felszabadu­lása után a demokrácia egyik irányzata sem lett volna ké­pes egyedül kormányozni az országot. A hatalom gerincét a baloldali pártok, a szak- szervezetek képezték. Az MKP a „pár ezer tagot számláló il­legális pártból... Magyaror­szág egyik legnagyobb, leg­számottevőbb politikai pártja” lett 150 000-es tagságával, a dolgozók óhaját kifejező poli­tikájával tömegpárttá vált. A taglétszám gyors növekedése mutatta, hogy a kommunista pórt nagy hatást gyakorol a dolgozókra. A mérlegkészítéskor viszont joggal hangsúlyozták: „erős demokratikus országnak és a nemzeti összefogásnak elen­gedhetetlen alapfeltétele egy összekovácsolt, fegyelmezett, marxista—leninista elmélet­ből vezerelt kommunista párt.” A nemzeti összefogás „leg- el.sóiorban megköveteli a mun­kásosztály szilárd egységének megteremtését. Az ország ösz- szes többi erői csak annyiban vannak mellettünk — mon. dotta Rajk László, a felszóla­lásában —, amennyiben érzik a munkásosztály teremtő ere­jét.” A nemzeti egység a fel­adatok elvégzése szempontjá­ból különös jelentősége volt az értelmiséghez való viszony rendezésének. A nemzeti összefogás meg­teremtése, a kommunisták be­folyásának növelése szem­pontjából vizsgálta az orszá­gos pártértekezlet a párt és a tömegszervezetek viszonyát. A tanácskozás második napi­rendje a szakszervezeti moz­galomban dolgozó kommunis­ták munkáját, feladatait ele­mezte. Kádár János, a napi­rend előadója mondotta, hogy „a szakszervezetekben végzett jó kommunista munka nélkül nem oldhatjuk meg azokat a nagy feladatokat, amelyék ma pártunk és a nemzet előtt áll­nak. A szakszervezeti élet az, ahol napi harcokon keresztül jutunk el a munkástömegek­hez és itt tudjuk a munkós- egvséget megteremteni.” Nem mindenki értette meg ezt. A pártba dolgozni „rangosabb” volt, mint a szakszervezetek­ben vagy más tömegszerveze­tekben tevékenykedni, hirdet­ni a párt politikáját és pél­dás munkával szervezni, moz­gósítani a végrehajtást. Az MKP egységes demokratikus ifjúsági, illetve nőmozgalom megteremtésének volt a híve. Az országos pártértekezlet az újjáépítést ,,a fiatal ma­gyar demokrácia tűzpröbájá- nak tartotta.” Révai József szavaival élve „a fő dolog az, hogy ma éppúgy minden erőnket az újjáépítés szolgá­latába kell állítani, mint ahogy tegnap a szabadságharc szervezésének szolgálatába ál­lítottuk. Széles nemzeti össze­fogást kell létrehoznunk a magyar újjáépítés érdekében és ezen belül nemcsak a mun­kásságnak, parasztságnak és értelmiségnek kell együttdol­goznia, hanem együtt kell dol­gozni a vállalkozókkal, a pol­gárság bizonyos részével is.” A kommunista párt támo­gatta azt a gazdasági progra­mot. amely a vasút, a posta, a közlekedés rendbehozását és a mezőgazdasági gépgyártást, valamint az építőipart helye­zi előtérbe. Legsűrgősébbnek a vasút, a posta helyreállítá­sát tartotta, mert ezek útján lehet mozgósítani a gazdasági erőket. Ezért adja ki felhívá­sát; „Arccal a vasút felé.” A három iparág mellett a kommunisták szükségesnek tartották, hogy a döntő pon-' tokon feltétlen induljon meg a termelés teljes erővel. A kormány vessen gátat az ár­emelésnek, a spekulációnak. Javasolta a fasiszta, a nyilas tulajdonban levő üzemek el­kobzását és a többi párttal egyetemben a bányák államo­sításának előkészítését. Bírál­ta a kormány tevékenységét, mert nem mozgósította kel­lően a tőkét az ipar, megindí­tására, termelés megindításá­hoz. Az országos pártértekezlet an-a hívta fel a párttagságot, hogy a „fő figyelmet a leg­közelebbi hónapokban az or­szág felépítésére kell fordíta­ni.” Tartsák szem előtt, hogy ,,az MKP szerepe az ország jövendő vezetésében arányos lesz azzal a teljesítménnyel, amelyet most az újjáépítés te­rén fogunk felmutatni.” És a kommunisták növekvő tag­létszámban, lendülettel, gaz­dagabb tapasztalatokkal, ál­dozatvállalással folytatták a munkát, hogy megnyerjék a demokráciáért folyó csatát, megnyerjék a békét. J. S. Görögország szombaton hi­vatalosan tiltakozott, amiért a NATO május 6—17. között az Égei-tenger északi részén lezajlott hadgyakorlatának ide­je alatt a manőverekben részt vevő repülőgépek sorozatosan megsértették az ország légte­rét. Athén diplomáciai úton továbbította tilakozó jegyzé­két. Görögország nem vett részt a NATO hadgyakorlatán, * mivel vitái vannak Törökor­szággal, sőt jelentések szerint nem járult hozzá ahhoz sem, hogy egy brit ellátóhajó Kré­ta-szigetén üzemanyagot ve­gyen fel. * Szombaton befejezte mun­káját a román kommunista ifjúsági szövetség XII. kong­resszusa. Az ülésen a küldöt­tek egyhangúlag elfogadták a román kommunista ifjúsági szövetség központi bizottsá­gának a két kongresszus kö­zött kifejtett tevékenységéről szóló jelentését. A kongresz- szus megválasztotta a közpon­ti bizottság új össszetételét, az első titkár ismét Nicu Ceau- 6escu lett. 2 NÓGRÁD - 1965. május 20., hétfő I

Next

/
Thumbnails
Contents