Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
A KIS-ZAGYVAVÖLGYÉ TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Keresik a megújulás lehetőségeit ÜJ TERMÉKET AD A MÁTRAFÉM BŐVÜL A NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS JOBB HARISNYÁT GYÁRTANAK A Kis-Zagyva völgyének, Nóg.rád megye salgótarjáni vonzáskörzetének délnyugati részén, az 58.2 négyzetkilométer tér iáletet magába fog" ]aló öt község lakói a természeti adottságok folytán kialakult, egymásrautaltságuk miatt már évszázadok óta azonos, nehéz körülmények között voltak kénytelenek élni. A völgyet határoló középmagas hegyek, s egyéb természeti adottságok sem nagyon kedveznek az emberi életnek. A talaj sem előnyös a földműveléshez. Ahol nincs kő, ott a sok meredek lejtő nehezíti a művelést. Ilyen kedvezőtlen természeti adottságok mellett bizonyítja be, nem is akárhogyan, az 1970-ben befejeződött és öt községet és termelőszövetkezetet magába foglaló Kis- Zagyvavölgye Termelőszövetkezet tagsága, hogy lehet sok ötlettel, kezdeményezéssel, megújulási készséggel fejlődni, gyarapodni a korábbi években elképzelhetetlen dolgokat véghezvinni. Ehhez azonban nagyüzemi gazdálkodásra van szükség. AZ ALAPTEVÉKENYSÉG HOZTA A NYERESÉG NAGY RÉSZÉT Az 5598 hektáron gazdálkodó szövetkezet 1744 hektáron végez szántóföldi termelést. Életrevalóságukat, sikeres munkájukat bizonyítja, hogy 1984-ben a szigorúbb közgazdasági szabályozókból adódó, több millió forint elvonás ellenére a 12,02 aranykoronás földjeinken rekord- termést értek el őszi búzából és a tavaszi árpából. A követelményekhez való értelmes igazodásukat jelzik, hogy előnyösen megváltoztatták a termékszerkezetüket, aminek eredményeként a kalászosok mellett előtérbe kerül a napraforgó és a mustár. A hozamok ilyen kedvezőtlen természeti adottságok mellett is megközelítik a megyei átlagot. A piaci kívánalmaknak megfelelően, az idén tovább növelik az ipari növények vetésterületét. A 2555 hektár gyep és legelő, amely hektáronként 3,83 aranykorona értéket képvisel, biztosítja a szálas és lédús takarmányokból az állatállomány ellátásához szükséges mennyiséget. Az adottságoknak megfelelően, a közös gazdaság szarvasmarha- és juhtenyésztéssel foglalkozik. Folyamatosan átálltak a tejhasznú állományról a húshasznosításúra, mert ez felel meg a gazdaság és a tagság érdekeinek. Az állattenyésztésben csak kezdeti eredményeket vallhatnak magukénak, bár ez az ágazat is nyereséges. Az eredményes állattenyésztéshez jó feltételeket teremtenek a domborzati viszonyok, a sok hegyvidéki legelő, ugyanakkor kemény munka vár a tagságra, hogy a jelenleginél még gazdaságosabbá tegye ezt az ágazatot. Az alaptevékenység körébe sorolják az erdőgazdálkodást, amely 1213 hektárt foglal magába, 2,52 hektáronkénti aranykorona értéket. A szövetkezet erdejéből évente 4000 köbméter fa kerül ki, amelynek döntő részét lakossági tűzifaként értékesítik, az ipari minőségű fából pedig egyedi termékeket: egyszeri használati raklapokat és csomagolóeszközöket, gyártanak. Az itt készülő termékek döntő részét a csaknem tízéves, eredményes, üzleti kapcsolat jegyében a Dunaújvárosi Papírgyárnak szállítják. Egyébként a szövetkezet vezetőinek szándékában áll a megyei üzemekkel való partnerkapcsolat kiépítése. A műszaki ágazat az egész szövetkezetei kiszolgálja a termeléshez szükséges gépekkel, szállítóeszközökkel. Ez utóbbi szabad kapacitásának kihasználása érdekében több megyei üzemnek is dolgoznak. Említésre méltó még a háztáji, amely jól integrálódik a közös gazdaságba, és évente 8—10 millió forint értékben ad tejet, sertést és nyulat a fogyasztóknak. sítja, ahol szükség van rá, ott idejében igyekeznek váltani. Az idén lesz tív éve annak, hogy partnerkapcsolátot létesítettek a Budapesti Harisnyagyárral. A maguk mögött hagyott egy évtizedben mindkét fél számára eredményes, előnyös, jó kapcsolat alakult ki. Ezt a folyamatot tovább erősítik az idén. A harisnya- gyártó üzemben dolgozó 90 asszony, 1985-ben, az évforduló tiszteletére kiemelkedő munkasikerekkel készül. A lakatosüzem megrendelőinek táborát a folyamatos munkaellátás céljából a megyében levő és velük kooperáló üzemek mellett megyén kívüli jobb munkaellátást ígérő Csőszer Vállalattal bővítették tovább. Az országosan jelentkező igényeket kielégítik a kannatömítő papírból is. A termelőszövetkezet az elmúlt években is igyekezett a lakossági építkezési igények kielégítéséhez hozzájárulni, jó minőségű falazóhomokkal. Jelenleg feltárás alatt van egy új bánya, ahol az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a jó minőségű homok mellett sóderkitermelésre is sor kerülhet. Jelentős változásra kerül sor a nyomdaipari tevékenységben. A fejlesztés eredményeként növelik a termelés mennyiségét, olyan nagy sorozatú termékek gyártására vállalkoznak, amelyek hiányoznak a piacról, ugyanakkor gazdaságosan gyárthatók. Az eddigi, alapvetően kézi gyártást korszerűbb gépekkel váltják fel. Az útkeresésinek, a megújulásnak szép példáját mutatja a január 1-vel létrehozott új részleg, a Mátrafém (Gazdasági Társaság. Ez az új egység a termelőszövetkezet gesztorsága alatt, a Mátraaljai Állami Gazdasággal együtt, a megszüntetett kályhaszerelő üzemben kezdte meg tevékenységét. Háromfajta, köztük két teljesen új (Sámson és Delilla nevét viselő) vaskerítéselemeket gyártanak kompletten, igényes "kivitel- ben. Ezeket az országban egyedül csak itt állítják elő. A Mátraaljai Állami Gazdaságból érkezett gépekkel az üzemszerű termelés márciusban indult meg. Jelenleg 5—600 ezer forint értékű készáru vár elszállításra. Az üzemrész kollektívája, a nagykereskedelmi vállalatok kívánságainak teljesítése mellett, az egyéni igények kielégítését is elvállalja, sőt a kívánt árut a megrendelők a helyszínen át is vehetik. A szövetkezet vezetősége a jelen feladatait úgy állította össze, hogy annak eredményes végrehajtásával még jobban megalapozza a jövőt. Ezt tükrözi a műszaki, technikai, technológiai fejlesztés iránya, amely az eddig jól bevált elképzeléseket szolgálja. Beruházásokra, műszaki, technikai fejlesztésre szánt összeg kétharmad részét gépek vásárlására, egvharmad részét pedig épületekre és szociális létesítményekre fordítják ebben az évben is. JELENTŐS ÖSSZEG SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS CÉLOKRA Az 1984. évi munka eredményeként a tagság bérszínvonala közel 10 százalékkal emelkedett. Ezenkívül több mint 1 millió forintot vettek kézhez a tagok nyereségrészesedés és jutalom címén. Nemcsak anyagilag, hanem kulturális területen is gyarapodnak a termelőszövetkezet tagjai. A vezetőség sokat áldoz a szociális és kulturális igények kielégítésére. A múlt évben szociális célokra 1 millió 666 ezer forintot költöttek. A munkában kiváló teljesítményt nyújtók közül 35-en. a lévai testvérszövetkezettel meglevő kapcsolat alapján, Csehszlovákiában csereüdültetésen vehetnek részt. A nyári szezonban az elmúlt évben Mezőkövesden, az idén pedig Hajdúszoboszlón egész évre bérelt üdülőben pihenhetik, gyógyíthatják magukat az üdülni vágyók. Az előbbiek mellett a szocialista brigádmozgalomban részt vevő 10 brigád közös kirándulásokon vett részt, megismerve hazánk különböző tájait. A szigorúbb közgazdasági szabályozók az idén ismét nagymértékben növelik az elvonást. Ennek ellenére a szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben, olyan programot dolgozott ki és fogadott el, amelynek megvalósításával az előző évekhez hasonló eredményeket kívánnak elérni. Ennek teljesítéséhez megvan minden feltétel: szorgalom, igyekezet, kezdeményezőkészség. Komplett vaskerítéseket gyártanak a Mátrafém Gazdaság Társaság részlegében. Tetszetősök a beépített kerítéselemek. A lakatosüzem megrendelőinek táborát a Csőszer Vállalattal bővítették, Nagy sorozatú termékek gyártására vállalkozik a nyomdai üzemük. MEGMARAD, KIBŐVÜL, ÚJAT AD Ilyen nehéz és kedvezőtlen természeti adottságok mellett a tavalyi eaztemdőben a nyereség döntő részét — amely több mint másfél millióval haladja meg az 1983. évit — az alaptevékenységből biztosították. Annak ellenére alakult így, hogy a kiegészítő tevékenységre, akárcsak a korábbi években, úgy 1984-ben is nagy gondot fordítottak. Megújulásra irányuló készségüket és képességüket tanú
