Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

fgy forinttal kezdődik Hurrá, nyaralunk! ' Osztálykirándulás. Bűvös szó ez annak a diáknak, aki csak egyszer is részese volt. A salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola végzős diákjai lelkesen mesélnek élmé­nyeikről. — A legizgalmasabb az éj­szaka volt — mondja Puskáto- risz Beáta. — Minden voll ott, csak alvás nem. Vicce­ket meséltünk, viháncoltunk. — Győrben, Sopronban vol­tunk legutóbb — vág közbe osztálytársnője, Hoffmann Me­linda.^ — Nagyon tetszett a keksz- és osíyagyár. Láttuk, hogyan csinálják a finomsá­gokat, és bőséges kóstolót is kaptunk belőlük. — Hogyan készültök egy- egy többnapos osztálykirándu­lásra ? — Már szeptemberben el­kezdjük a szervezést — kap­csolódik be a beszélgetésbe Müller Katalin. — MegálTiapo- diík az osztály, hova men­jünk, és közösen összeállítjuk a programot. Bea arról mesél, hogy uta­zás közben, aizautóbuszban kis­előadásokat tartanak egymás­nak a következő helyszín tör­ténetéről, nevezetességeiről. Ehhez persze tanulmányozni kell az útikönyveket. — Később az iskóiéban szá­mot kell-e adni airrói, mit ta­nú Itatok a kirándulásokon? — Igen. Emlékszem példá­ul. hogy amikor Hevesen vol­tunk a ruhaipari szövetkezet­ben. utána gyakorlati órán dolgozatot írtunk az ott lát- fcottaikról. — A mi osztályfőnökünk földrajz—rajz saaikos — veszi ár a szót Kati. — Amikor a karsztjelenségekről tanultunk, előkerültek az aggteleki ki­rándulás emlékei. A raj zó rá­kon rendszeresen visszatérünk azokra a műalkotásokra, ame­lyekkel a kirándulásokon ta­lálkoztunk múzeumokban, képtáraikban. — Mit jelent a kirándulás az osztályközösség alakulásá­ban? — Rengeteget — mondja Bea. — Közelebbről megis­merjük egymást, jól összerá­zódunk. Aztán, persze, a jó közösség megmarad akkor is, amikor hazajövünk. A lányok a családdal is szoktak kirándulni. Mindegyi­kük járt már külföldön, ket­tőjük négy országban is. — Magyarország mely tájé­kán fordultatok már meg szü­léitekké!? — Hétvégeken voltunk több­ször a Balatonon, Visegrádcn, Kékestetőn, Egerben — sorol­ja Bea. — Jártál-e már az egri Tár­ban? — Igen, az osztálykirándu­láson. A családdal! a strand­ra szoktunk menni, meg aipu a testvéremmel a meccsre, A többiek is főleg fürdőhe­lyi kirándulások emlékeivel hozakodnak elő. Czene Gyula, az iskola Igaz­gatója, aki tanúja volt a be­szélgetésnek. később hozzáfű­zi gondolatait. — Fölmerült már a kérdés, hogy manapság, amikor sok családnak van autója, szük­ség van-e áz osztálykirándu­lásokra. Meggyőződésem sze­rint igen. Egyrészt, mert jócs­kán vannak olyan gyerekek, akik szegényebb körülmények között élnek, és (alán soha nem juthatnának el oda, ahová mi elvisszük őket. \z autós családokról meg csak annyit, hogy kirádulásaik cél­ja sok esetben csak a kikap­csolódás, strandolás. Ez a gve- rekek elbeszéléséből is kitűnt. Az iskolai kirándulások leg­főbb célja, hogy a gyerekek megismerjék hazájukat. Régi hagyomány, hogy rhinél na­gyobbak a tanulók, annál messzebbre viszik őket. Mire elbúcsúznak az iskolától, meg­fordulnak az ország szinte minden főbb tájegységem. Sa­játos arculatot ad az utazá­soknak, hogy mindenütt meg­keresik a környékbeli Petőfi- emlékhelyeket. Ügy nem vé­gezhet pefcőfis, hogy Kiskőrö­sön ne járt volna. Aztán a kirándulásokon szerzett isme­reteket sok gyerek pályázatra dolgozza fel. Men ich Istvánná ta nárnő­nek bőséges tapasztalata van az osztálykirándulások szer­vezésében. — Én mindig úgy csinál­tam — avat be az előkészü­letek részleteibe —, hogy az első osztályfőnöki órán min­den gyerek kezébe adtam egy takaréklapot, amibe kezdő tő­keként beragasztottam egy egyforintos bélyeget, Ök aztán egész éven át ebbe gyűjtöt­ték a kirándulásra valót. — Nem lehet könnyű fel­adat a tanár számára egy osz­tálynyi gyerekre ügyelni ket- három napon keresztül. — Nagyon felelősségteljes dolog — erősít meg Món i eh- né. — Mindig akadnak azonban olyan szülők, akik velünk tartanak. Így megoszlik a te­her. A Petőfiben nemcsak a ta­nulóik. a tanárok is kedvélik a közös utazásokat. Jó alkal­mak ezek az ismeretek bőví­tésére, és segítenek a ]ó tan- testületi légikor megteremtésé­ben. S a különös gonddal elő­készített és lebonyolított utak nem titkolt célja az is, hogy mintát adjanak a tanároknak az osztálykirándulások szerve­zésében. Kovács Erika Húszezer kötet Szakirodalom tanároknak Jól szolgálja a pedagóguso­kat a megyei pedagógus-to- vábbképzési kabinet húszezer kötetes könyvtára. A főleg pedagógiai, pszichológiai és módszertani irodalommal ellá­tott könyvtárban szívesen bú­várkodnak a szakdolgozatot fcró. vagy továbbtanulásra «ülő érdeklődők. A kilenc­Fényképezőgéppel járja Nóg- S-ed megye településeit ezek­ben a napokban Vongrey Bé­la. A nyugdíjas múltkutató, a salgótarjáni Tájak-korok- múzeumok klub vezetője a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum megbízásából örökíti •Beg a megye valamennyi, fel­venféle folyóirat — részben szakmai és politikai jellegű kiadványok — vonzóak az is­kolán kívül dolgozók körében is. Évi hetvenezer forintos beszerzési keretüket úgy igye­keznek elkölteni, hogy az ér­dekes olvasnivaló gyarapítsa a beiratkozott könyvtárláto­gatók számát, amely jelenleg több mint nyolcszáz. szabadulással kapcsolatos em­lékművét, emléktábláját és egyéb emlékhelyét. Eddig száz felvétel sorakozik a tematikus albumban, de az előzetes felmérések alapján közel háromszáz fotó doku­mentálja majd a kegyelet tárgyi emlékeit. Legfőbb szovjet- filmek, színészek Eldar Rjazanov rendező „Kegyetlen románc” (Zsesz- tokij Romansz) című filmjét tartották az 1984. év legjobb szovjet filmjének a Szovjetsz- kij Ekran (Szovjet Mozivászon) című lap olvasói. A filmek közül második helyre Rolan Bikov rendező „Madárijesztő” (Csucselo) cí­mű filmjét jelölték az olvasók. A Jurij Bondarev regényéből készült, ,,A part” című film a nyolcadik lett, de a hábo­rús-hazafias filmek kategó­riájában első helyre került. Az év legjobb női főszerep­lője Natali,ja Gundareva, aki Vera Golubjova szerepét ját­szotta a nemrég Magyaror­szágon is bemutatott „Magá­nyosoknak munkásszállást adunk” című filmben. A férfi főszereplők közül Nyikita Mihalkov kapta a legtöbb szavazatot Paratov szerepének megformálásáért a „Kegyetlen románc”-ban. iddig száz felvétel ven az albumban... Fotógyűjtemény — emlékhelyekről Első önálló kiállítása nyílt meg tegnap Losonczy Ildikón ak Salgótarjánban, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. A Nógrád megyei képzőművész-stúdió tagjának kiállítását Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas, érdemes művész nyitotta meg. Közelebb az élethez Korszerűsítik az agrároktatást A mezőgazdaságban dolgo­zóknak mintegy négy százalé­ka rendelkezik egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, csak­nem tíz százaléka szakközépis­kolával, vagy technikummal, a szakmunkásképzőt pedig a dolgozók 25—30 százaléka vé­gezte el. A betanított mező- gazdasági szakmunkások szá­ma is évről évre emelkedik. Kétségkívül, hogy ez az egyik legszilárdabb alapja termelési sikereinknek. ÚJ EGYETEMI MODELL Az igény azonban állandó­an növekszik, és az elemzések szerint az ezredfordulóra mintegy 50 ezer felsőfokú szakemberre lesz szüksége a mezőgazdaságnak, hogy növek­vő feladatait meg tudja va­lósítani. De nemcsak a szám­beli növekedésre kell súlyt helyezni, elsőrendű feladat a képzés korszerűsítése, a szak­mai ismeretek szélesítésé, a társadalmi szükségletekbe* való rugalmas alkalmazkodás. A MÉM illetékesei kidol­gozták az agrároktatás to­vábbfejlesztésének tervét. A korszerűsítést segíti az új ok­tatási törvény is. Ami a fel­sőoktatást illeti, a leglényege­sebb egy új egyetemi modell kialakítása, mivel a jelenlegi már nem mindenben felel meg a követelményeknek. Szorosabb kapcsolatot kell létesítenie a szakoktatásnak a termeléssel. Példával élve, a három dunántúli egyetem (Mosonmagyaróvár, Keszt­hely, Kaposvár) hallgatói füg­getlenül attól, melyik egye­temre iratkoztak be, egy-egy félévet töltsenek ott, ahol azt a szakot eredményesebben ok" ta.iák. Így például az agroké­miát Keszthelyen hallgassák, a takarmányozást viszont Mo­sonmagyaróváron. Igen nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés szempontjából a középfokú oktatásnak, a szakközépisko­láknak, és az ismét működni kezdíő technikusképzésnek. Hazánkban több mint száz in­tézmény foglalkozik közép- és alapfokú mezőgazdasági képzéssel. Ezek az intézmé­nyek nagy népszerűségnek ör­vendenek, és munkájukat külföldön is sokra értékelik. Számos külföldi ország, főleg a fejlődő országok, küldenek ezekbe a középfokú intézmé­nyekbe hallgatókat, hogy azok .megismerkedjenek a magyar mezőgazdaság fejlett módsze­reivel, és alkalmazzák az itt tanultakat. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium felügye­lete alatt 5 szakmunkásképző intézet működik. A legered­ményesebb Vépen, Szombat­hely mellett található. Műkö­dik szakmunkásképző János­halmán, Pétervásárán, Sel.y- lyén és Kétegyházán. s ezek mindegyike foglalkozik a szakmunkások továbbképzé­sével is. A minisztérium illetékesei elmondták, hogy a szakmun­kásképzés hároméves, s itt 24 szakmában 15 ezer hallgatót képeznek. A négyéves szak- középiskolák tanulóinak együt­tes száma a technikusképzés­re .jelentkezőkkel együtt 14 ezer. Az esti-, és levelező ta­gozatra 400Q jelentkezőt vár­nak, míg az egyéves tanfo­lyamok hallgatóinak száma 6 ezertől egész a 14 ezerig te­hető. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBÓL Néhány szakközépiskolában külföldi hallgatókat is oktat­nak, ilyen a vépi szakmun­kásképző és munkástovább­képző intézet is. Az iskolák nagyobb része ma már olyan feltételekkel rendelkezik, amely lehetővé teszi minden oktatási igény kielégítését. Magyarországon jelenleg 28 külföldi országból érkező me­zőgazdasági szakembert ké­peznek ki a legkorszerűbb ag­rotechnikára, részben állam­közi egyezmény alapján, rész­ben a TESCO segítségével. Csak Vépen évente 300 kül­földi hallgató végzi el a tan­folyamot. Azok, akik egy év­re jönnek, illetve néhány hó­napos tanfolyamra, saját anyanyelvükön kapnak okta­tást (még az arabok is). Akik hosszabb ideig tartózkodnak hazánkban, és el akarják "é~ gezni az egyetemet, egy év alatt megtanulnak magva. ul. Szintén az intézetben, külön­leges módszerekkel. Vépen audiovizuális módszerrel kiala­kítottak egy új oktatási rend­szert. Ehhez az intézetnek kü­lön tévélánca van. Ezenkívül szakképzett tolmácsok is segí­tik az oktatást. Az oktatáshoz szükséges jegyzetek , a tan­anyaggal szintén különböző nyelveken állnak a hallgatók rendelkezésére. A magyar mezőgazdaság­nak külföldön is jó híre van, s ezért sok fejlődő ország ar­ra törekszik, hogy a magyar „modellt” alkalmazza, hogy átvegye a mi szövetkezeti gazdálkodásunk tapasztalata­it. DIVATOS SZAKMÁK? Ugyanakkor a magyar hall­gatóknál még mindig tapasz­talható az egyes szakágaktól való húzódozás. A szakközép­iskolába jelentkezők többsége a divatos szakmát választja, sokan szeretnének kert- és parképítők lenni, tömegesen jelentkeznek dísznövényker­tészeknek. Romantikusnak találják az erdészkedést, de ugyanakkor a nagyon jól fi­zetett és fontos szakágakra nincs elegendő jelentkező. Pe­dig szükség van zöldségter­mesztőkre, sertés l en yész I ö k­re, húsfeldolgozó szakembe­rekre, a sütőiparban dolgo­zókra. összefoglalva az elmondot­takat: a korszerűsödő agrár- oktatásnak az az egyik leg­főbb célja, hogy a hallgatók, a tanulók kerüljenek köze­lebb az élethez. Ez érthető is, hiszen — mint minden ok­tatás — a mezőgazdasági szakemberképzés is több anya­gi befektetést igényel az ed­digieknél. A több anyagi és szellemi beruházásból viszont csak akkor lesznek magasabb növénytermesztési és állatte­nyésztési hozamok, ha a kép­zés egész időtartama alatt fo­kozottan figyelembe veszik: mit és milyen szakembereket igényelnek a mezőgazdasági üzemek. I. S. usor KOSSUTH RADIO: ; R.»: Miről ir a Társadalmi Szemle új száma? 8.3«: Zenekari muzsika ».42: Nefelejcs M.»6: Két keréken Magyaror­szágon *».38: Dalok az úttörőtáborban M.50: Gluck: A rászedett kádi *1.40: Sírkő, pántlikával. X/9 rész IZ.30: Ki nyer ma? Játék és mu­zsika tiz percben K.46: A válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása *3.00: Kovács Dénes hegedül *3.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai (63) 14.2«: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­15.23: Mezei patika 16.05: Révkalauz 17.00: Csendes Don. XVA. rész 17.37: Osváth Júlia dalfelvételei­ből 19.15: Vonzódások 20.14: Nóták: Máté Ottilia és Lente Lajos énekel 20.45: Drámai humor 20.55: Fejezetek a magyar zenei előadóművészet négy év­tizedéből, VIII/7. rész 21.40: Levél műholdon át 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Régi híres énekesek műsorából 22.50: A Válasz melléklete 23.30: Zenekari muzsika PETŐFI RADIOS 8.05: Verbunkosok 8.20: A Szabó család (ism.) 8.30: Tiz pere külpolitika (ism.) 9.05: Napközben — zené« dél­előtt 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben 12.25: Útikalauz üdülőknek----------------------------------------------------------------­4 MÖGRAD ~ iiaa5.iB4Í4*s 16« csütörtök 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.0«: Bundschuh István stájer­éi tarán játszik 14.15: Idősebbek hullámhosszán \ 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.43: Közéleti térkép (ism.) 16.05: Rookhangversenyekről *7.05: Jugoszláviai dzsesszf el vé­telekből 17.30: Tanakodó — az iskolai de­mokráciáról 13.30: Slágerlista 19.05: Operefctkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaibóí 21.10: Kabarécsütörtök 22.20': Az a dal, az a perc 22.50: Turina: A rocinói körmenet Op. 9. 23.30: Részletek a Phil Woods— Lew Tabackin kvintett dzsesszlemezéről 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDKV: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: 750 éves Halvan — Könyvritkaságok kö­zött Sárospatakon — Veszélyes hulladéktemető Nógrádban — Sárlcányereaztők Miskolcon — Tollbeszéd. Németh Miklós At­Tóth Ferenc. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 8.50: Fizikai kísérletek, I. 9.05: Angol nyelv. Follow Me! 9.20: Systéma Internationale 9.35: Égi postások 10.35: Játékos időtöltések 11.00: Donyecki medence. — Karaganda 11.20: Sanghai. Kína kirakata 12.00: Iskolatévé 12.25: Képújság 16.10: Hírek 16.20: Autók és emberek. VT/1. rész: Minden kezdet ne­héz (ism.) 17.05: Képújság 17.10: Tévébörze 17.15: Pedagógusok fóruma 18.05: Nyugalmunk érdekében 18.25: Kénújság 18.30: Te’esnort 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: F.sti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma. XIII/7. rész: A earga totwa 24.«U Panoráma 22.05: Szó, zene, kép 22.55: Tv-híradó 2. 23.15: Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: A csehszlovák televízió estje. Bevezető 17.50: Csehszlovák tévés délután gyerekeknek 18.20: Váeláv Hybs a cirkuszban 18.55: Mammutvadászat 19.05: Amikor élni kezd a fa 19.25: Hangverseny a kastély­ban 20.00: Bevezető 20.05: Barangolás Csehszlovákiá­ban 20.35: A modrai kék kerámia. Kisfilm 21.00: Kuhs. avagy egy kastély dámái. Rövidfilm 21.25: A cukor 22.45: Aranylemez Hankának 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Százszázalékos alibi 2L05: Távlatok 21.45: Az ötletesebb nyer 22.25: A Collegium lUauto Dolce együttes játszik 22.55: Hírek 23.05: Német 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Hazám, utcám, városom. 20.50: A rajzfilmek világából 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ritmusok, 85. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ve­ra és a férfilátogatók. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjá- ték. — TIT: Máskor, máshol. (14) Színes angol film. — Balas­sagyarmati Madách: Háromne­gyed 6-tól: Anna Pavlova. I—II. Színes, szinkronizált angol—szov­jet koprodukció. Iskolamozi: Bo­gáncs. — Madách Kamara: Egy taxi Tobrukba. — Pásztói Mátra: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkronizált USA bűnügyi film­vígjáték. Szécsényi Rákóczi: Szaffi. Színes magvar raizjóték- fllm. — Kisterenyei Petőfi: Ólra szól a hatlövetű. Színes, szink- H — . Nagy- Vutang. karateka- Ma rátörj szink róni« ronizált USA western, lóé,: A legyőzhetetlen (14) Színes, látványos landfilm. — Jobbágyi: nyelvtanfolyam h«- életre-halálra. Színes, iadóknatoe 1Ä. ieoke. zál* USA bűnügyi film.

Next

/
Thumbnails
Contents