Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
AZ ÜT tffüISEE 2. „Aki elsőként betör ff Bérkérdése Es esz üzemben Lehetőség a megtakarításra Churchillnek tehát nincse- ne v el.enére azok a német tervek, miszerint a háborút úgy keli befejezni, hogy mindjárt kedvező pozíciókat teremtsenek a Szovjetunió, a kommunizmus előretörése ellen a második világháború u án, mi több, esetleg a harmadik világháborút megelőző időszakra. A svájci külön árgyalások miatt meglehetősen ingerült levélváltás folyik a „három nagy” között ebben az ügyben. A szovjet fél követeli: a tárgyalásokat azonnal hagyják abba, mert azon nem vesznek részt a szovjet hadsereg képviselői. Nyugati részről hosz- szú mentegetőzés következik, s a Wo'ff-misszió kudarcra van ítélve. A világ látja, hogy a három szövetséges közül a Szovjetunió viselte a háború aránytalanul nagy terheit, s most, a győzelem köszöbén, meg egy olyan reakciós politikus, mint Churchill sincs abban a helyzetben. hogy szembeforduljon a világtekin- télyl kivívott Szovjetunióval. Roosevelt nem hajlandó az arigol miniszterelnöknek _ aktvei egyehk-ent a legbarát- -sagosabb hangon. Winstonnak szólítva őt. levelez — sefiíl_ hJíet r níÚJtani elképzeleseitvt-z. Csakhogy április 12-én K13.1. a* amerikai történelem ^emelkedő alakja. Az új el- Har,y Truman később ™d|d más politikát követ az atomzsarolással, a hidegháborúval kapcsolódik össze a avíni tíivatalba lépésekor azonban meg a roosevelti Rrinyvona'at követi: időbe ÍtvLitm,gua Feher H^ban átveszik a hatalmat azok a tanácsadók. akik Roosevelt p,ejeb,{" nem jutottak szóhoz. Churchill nem is füz nagv reményeket a személyi változáshoz. Annál inkább Hitler fJl'ö ifbbfn az idöben már’ reköltözik egykori pompázatos bn odaírni kancelláriájának romhalmazza vált márvánv helyiségeiből az egyébként «ültén minden kénvelemmél bei endezett bunkerbe. Ügy képzelt, hogy a gyűlölt „plu- tokrsta ’ távozása az élők sorából a hátlerizmus számára az e.eet jelenti. Megerősíti ?! ebben a néhány napig tartó hiteben Goebbels, a propa- gandaminiszter. aki egvben Berlin vede'mének teljhatalmú bír oda'mi megbízotti teendőit is elláfja. Arról álmodoznak:- a háború úgv fejeződik be. hogy az angolszászok nemcsak különbekét kötnek velük, hanem közösen <" fiúinak a Vörös Hadsereg ellen. Mindezek mögött a második vraghaború idejére felfüggesztett antikommunista politika valósaga áll. Éppen ezért Moszkvában jónak látják meggyorsítani a berlini hadművelet előkészületeit. Konyev marsallt is a főhadiszállásra hívják, s az I. Ukrán Front katonái is készen állnak a végső rohamra. A főparancsnokságon még egyszer elhatározzák: április 16-ánál nem később meg kell kezdeni a Berlin elleni támadást, és kéi hét alatt be kell feiezni a hadműveleteket. Antonov hadseregtábornoknak., a vezér- kar főnökének — tanácsadóival együtt — gondot okoz, hogy Sztálin úgy határozta meg a két front közötti sávhatárt, hogy Berlint csak Zsukov csapatai vehessék be. Konyev marsall, az I. Ukrán Front parancsnoka is úgy véli, ezen a tanácskozáson, hogy nem célszerű az ő csapatait kizárni a városért folyó közvetlen küzdele/nböl. Sztálin erre egy ceruzavonással a hadműveleti elgondolást tükröző térképen egy szó nélkül áthúzza a sávhatárnak azt a részét, amely az I. Ukrán Frontot mintegy elválasztotta Berlintől, s csak a fővárostól 60 kilométeres távolságig veheti. Majd azt mondja: — Aki elsőként betör, hát esak foglalja el Berlint. Aznap, amikor Sztálin aláírja a Berlin elfoglalásáról intézkedő hadműveleti parancsokat, Churchill tátikos levelet ír Roosevelti!ek. Később emlékirataiban szem- rebbenés nélkül idézi saját hitszegésa kísérletét: — Semmi sem okoz olyan pszichológiai hatást, és nem kelt oly kétségbeesést az ellenálló német erők körében, mint Berlin eleste. A német nép számára ez lesz a vereség legmeggyőzőbb jele. Másfelől, ha a romokban heverő Berlin állni képes az oroszok ostromát, számolni kell azzal, hogy addig, míg a német zászló leng, Berlin ösztönözni fogja a fegyverben álló németek ellenállását. Azonkívül a dolognak van még egy vonatkozása, amelyet önnek és nekem is figyelembe kell vennünk. Az orosz hadseregek feltéilenül elfoglalják egész Ausztriát és bevonulnak Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalják, nem kelt-e ez bennük olyan túlzott elképzelést, hogy a legtöbbel ők járultak hozzá általános együttműködésünkhöz, és nem vezet-e ez olyan beállítottsághoz, amely komoly és nagyon jelentős nehézségeket okoz a jövőben? Ezért úgy gondolom, hogy politikai meggondolásból Németországban a lehető legtávolabbra kell előrenyomulnunk kelet felé, és abban az esetben, ha Berlint el tudjuk érni, feltétlen el kell foglalnunk. Ez katonai szempontból is ésszerűnek látszik”. Közben kitör a vihar a német földön harcoló amerikai— angol szövetséges tábornokok között is. A főparancsnok. Eisenhower, amerikai. A helyettese, Montgomery, angol. ,.Monty” — ez volt Montgomery beceneve — olyan hadműveleti tervet készít, amely- lyel ki akarja erőszakolni az utat Bér in felé. Omer Bradley tábornok, a 12. amerikai hadseregcsoport parancsnoka viszont katonailag és politikailag egyaránt ésszerűen kívánja folytatni a harcot. Az angol tábornokok azzal vádolják Marshall tábornokot, az amerikai hadsereg vezérkari főnökét, aki Washingtonban áldását adja az expedíciós hadsereg parancsnokainak elképzeléseire: megszegték azt a szilárd megállapodást, hogy Montgomeryt támogatják Berlin irányában. Churchill meglehetősen ingerült távirattal veti be magát a csatába. Rooseveltet arról igyekszik meggyőzni, hogy Anglia viselte a háború fő terheit. Azzal vádolja Brad- leyt, hogy az angolok ezreinek az életével játszik, nem hajlandó Montgomery szárnyait fedezni. Ralph Inger- soll amerikai újságíró, aki ebben az időben Bradley főhadiszállásán szolgált, s 1946-ban megírta élményeit, így foglal állást: „Mr. Churchill mindent elmondott. csak az igazat nem. Az igazság az, hogy a katonai helyzetnek semmi köze nem volt Berlinhez. Katonai szempontból Bradleynek ezer százalékig igaza volt —, hanem arról volt szó, hogy ha már Németország gyors leverése az angolok számára a kútba esett, a brit birodalom azt akarta, hogy legalább a brit csapatok bent legyenek Berlinben, mielőtt az oroszok odaérnek. Szerették volna elérni, hogy menet közben brit csapatok legyenek Hamburgban és Brémában is, amelyeket — attól félt.ek —, ha az oroszok elfoglalnak, esetleg megpróbálnak a zöld asztal melleit is megtartani.” (Következik: 3. Az utolsó születésnap) Űj bérszabályozási rendszert vezetnek be az idén a Budapesti Rádiótechnikái Gyár salgótarjáni gyáregységében: a munkahelyek részére bértömeget engedélyeznek. Ez a bértömeg tartalmazza az alapbéreket, a kiegészítő fizetéseket, a bérpótlékokat, s a külön megállapodás alapján végzett saját és nem saját munkakörbe tartozó munkák bérét. Az engedélyezett bértömegen felül egy-egy munkahely az elért gazdasági eredmény alapján 'gyáregységi tartalékkeretből jutalomban. prémiumban és mozgóbérben részesülhet. — Mennyiben előnyös ez a bérszabályozás az önálló gazdasági egységek számára? — kérdeztük Gáka Józseftől, a BRG gyáregységének munkaügyi vezetőjétől. — Egyik lényeges előnye, hogy az önálió elszámolási egység a termelési programoknak, illetve a gazdasági, műszaki terveknek a teljesítése esetén azzal a bérmegtakarítással, amely az ésszerű intézkedéseiből származik, időkorlátozás nélkül szabadon rendelkezhet. Tehát kifizetheti azt jutalom vagy prémium óimén avagy tartalékolhatja az önkéntes tóim untra fedezeteként. A munkahelyi vezető állapítja meg az irányítása alatt álló fizikai dolgozók alapbérét és lehetőség van arra, hogy a munkahely évközben is emelje az órabéreket. — Adhat-e ez okot konfliktusra a munkahelyi vezető és a gyáregység vezetői között? — Természetesen a felülbírálás joga a gyáregységveze- tőt megilleti akkor, ha a munkaügyi csoportvezető a besorolással, az alapbér megállapításával nem ért egyet. — Milyen esetben fordulhat ez elő? — Az indokolatlan, túlzott aránytalanságot kívánjuk a felülbírálási jogkör fenníaa-tá- sával kiküszöbölni. No és persze a jogszabálysértések elkerülését. Hogy szélsőséges eljárások ne fordulhassanak elő, s feszültséget ne teremtsenek üzemek, dolgozók között. Nem változik viszont a teljesítménybérek elszámolásának rendje. Az ésszerű gazdálkodás azonban továbbra is azt követeli a vezetőktől, hogy a teljesítmények és a bérek összhangjára nagy figyelmet fordítsanak, és ha kell, a normák módosítását, megvá kozta- tását kezdeményezzék a nor- macsooor tná 1. — Egy normakarbantartás — különösen, ha egy laza norma megváltoztatását jelenti — nemigen találhat jó fogadtatásra. Milyen ösztönzés található ki az ilyen normarendezésre? — Az ösztönző ebben az, hogy a normakarbantartással megtakarított bértömeg az üzemnél marad. Ebből prémium-keret képezhető, amellyel például a minőségi munkát lehet dotálni. A megtakarított bér tehát részben vagy egészben visszaáramoltatható oda, ahol a megtakarítás jelentkezik. A jó minőségire és a hatékonyabb munkavégzésre ösztönöznek a meghatározott feladatokra kitűzött prémiumok is. — Növelhető-e az egy-egy munkahely részére engedélyezett bértömeg nagysága? — Célul tűztük ki az év folyamán, hogy az eddig kooperációban végzett munkák egy részét a gyáregység dolgozóival végezzük el. Ameny- nyiben a munkahely i,yen munkát „hoz be”, akkor az engedélyezett bértömegen felül jogosult, az úgynevezett munkalapos bér másfélszeresére, s ezzel saját bértömegét növelheti. A bértömeg túllépését viszont szankcionálja a gyáregység. A létszám és a munkaidő kihasználásának folyamatos elemzése alapján megállapított indokolatlan bértö- , megtüllépés a munkahely jutalomkeretének. nyereségrészesedésének csökkentését eredményezheti. * Mit mondanak az új bérszabályozási rendszerről az üzemvezetők ? Az alkatrészüzem vezetője. Holczer Rudolf: — Négy műhely tartozik az üz mihez. Az éves bértömeget már elosztottam a művezetőknek, gazdálkodjanak ezzel a bérkerettel ők a saját területükön. Természetesen képeztem egy biztonsági tartalékot is, amely felett én rendelkezem. Mondta m is a mű vezetőknek® hogy ezt se felejtsek el. — A bértömegszabáiyozás lehetőse-} get ad arra is, hogy például egy sürgős, ha táridős munka rat külön megállapodás alapjául prémiumot tűzzön ki a üzen* saját hatáskörben. Üzemünkben a norma igeni f eszes. így a norma rend é r ést nemigen hozhat bérmegiaka- i-? tást, de az itt dolgozó kép— zett szakembereknek mindigf vannak olyan ötleteik, ame-t lyek egy-egy munkafolyamat^ nál norma-átcsoportosíta st eredményezhetnek. A szabályozás rákénvszerít bennünket arra is, hogy meggondoljuk, kit vegyünk fel, s leginkább csak az üzemet itthagyo.í helyét pótoljuk, hiszen a kisebt» létszám megtakarítást hoz. Czigány József a szerelő I! üzem vezetője: — Ismerve M feladatokat és lehetőségeinket, minden üzemvezető várakozással tekintett az áj szabályod zás elé. Megnőtt az üzem ve-l zetőinek felelőssége és az üzeJ mi döntéseknek a bérkérdés seklben nagy jelentősége ieszi Megfizethetjük a kiemelkedő minőségi munkát és jutalmazásnál. célfeladat ki tüzese nej vem kell öt-hat aláírás: a® üzemvezető a munkaüggyel együtt önállóan jogosult erre. — Gondolkodunk azon is. hogj* az üzemben több bedolgozol foglalkoztassunk — gyesen lévőket. nyugdíjasokat, —. ezzel a külső kooperációs munkái csökkentenénk és az meg i né módot ad az üzem bértömeg gének növelésére. A munkaszervezés is többel kíván tőlünk. Arra kell törekedni. hogy a túlóra vagy a délutáni, éjszakai műszak minél kevesebb legyen, hiszen a kifizetett pótlékok is a bértömeget terhelik. A szabá’.voJ zás mindenkit erősen arral ösztönöz, hogy a gyáregységnek minél nagyobb legyen a nyeresége, mert ez növeli a felhasználható bért. A tava vi bőrszín von a!-gazda’kodás «ow rán év végén a vállalati köaJ ponttól kellett kérni a pénzt. .} * A napokban az új bérs/aő bályozási rendszert a BRG salgótarjáni gyáregységében aa összibizalmi tanácskozás elfogadta. s az április elsejétől visszamenőleg — életibe le-> pett. Zsély András ^ Nagy hagyományai vannak a j pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságban a komlótermesztésnek. Az igényes növényi kultúra 30 hektárt foglal el a szi- ráki kerületben, ezekben a napokban a metszést és a hat méter magas kordonok kialakítását végzik a kúszónövény számára. Csak permetezni 14- 1 szer kellett az elmúlt esztendőben, s ehhez jön még a kapálások többszöri száma. Képünkön: a támberendezést alakítják ki a komló számára.- W Ötvenféle nyári szandál Mintegy 320 ezer pár divatos női és 1800 ezer pár leány- kaszandád kerül az üzletekbe mintegy 50-íéle kivitelben a Minőségi Cipőgyár áltfil gyártott modellek közül az első fél évben. A jó idő még várat magára, de a cipőboltok széles választékban [kínálják a lábbeliújdonságokat. Az idei szandáldivat jellemzője, hogy egyaránt megtalálható az alacsony, a középmagas és a magas sarkú lábbeli. A színek közül a piros a favorit, de éppoly divatos az okkersárga és továbbra is tartja magát a fehér, alkalomra pedig a fekete. Az idei nyári női és lánv- kalábbelin kevesebb a tűzés, az egyéb díszítés, ugyanakkor a felsőrész egyszerűbb, mégis elegánsabb. Minden árkategóriában megtalálhatók a legdivatosabb modellek. A bőr felsőrészből gyártott női lábbelik között az idén megjelent az olasz importból származó sevró alapanyagú, exkluzív szandál Is. (MTI) A Mezőgazdasági Bankok Nemzetközi Szövetsége (CICA) május 6—8. között Budapesten tartja soron következő — kibővített — központi bizottsági ülését. A szervezet csaknem két évtizeddel ezelőtt francia bankok kezdeményezésére alakult. A CICA tagjai időről időre kicserélik tapasztalataikat az agrárpolitika, a hozzá szorosan tartozó pénzügypolitika kérdéseiről, megvitatják a bankok szerepét a mező- gazdaság finanszírozásában. A szervezet az évek során a tapasztalatcserék fórumává vált. A konzultációba egyre több európai és tengerentúli ország bankja kapcsolódott be, számuk ma eléri a 350-et. A Magyar Nemzeti Bank 1981- től tagja a szervezetnek. A budapesti kibővített központi bizottsági ülésen a testület megválasztott tagjain kívül részt vesznek tekintőÍves bankvezetők, meghívást kaplak a szocialista országok bankjainak, így a Szovjetunió Központi Bankjának, Csehszlovákia Állami Bankjának, Bulgária Nemzeti Bankjának, I Románia Mezőgazdasági Bankjának és az NDK Élelmiszergazdasági Bankjának képviselői. A háromnapos programban előadások hangzanak el a magyar gazdaságpolitikáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, a magyar élelmiszergazdaságról és finanszírozásáról, a monetáris politika időszerű kérdéseiről. A vendégek Nádudvaron a Vörös Csillag Tsz és a Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) munkájával ismerkednek. Felkeresik a nemesvámosá termelőszövetkezetet, majd az MNB székházában, a Központi Bizottság záróülésével fejezik be a magyarországi programot. (MTI) BÍR | NÓGRÁD — 1985. május 3., péntek / 0 Mezőgazdasági BanVoi Nemzetközi Szövetségének k Élteit kö/ponli bizottság! ülése Budapesten Franklin Delano Roosevelt... ,,, és utóda, Harry Truman
