Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
Schlesinger az űrfegyverkezésről ' Élesen bírálta Ronald Reagan amerikai elnök űrfegyverkezési programját a Pentagon egykori vezetője. James Schlesinger volt amerikai hadügyminiszter a Maryland állambeli Queenstownban levő egyik tudományos intézetben beszélt szerdán meghívott kormánytisztviselők és fegyverkezési szakértők előtt. Beszédében egyrészt azzal érvelt, hogy a „csillagháborús tervként” ismertté vált program megoszthatja a NATO-szövetségeseket, másrészt szerinte beárnyékolhatja a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat. Szenvedélyes hangú beszédében a volt hadügyminiszter azt nyilatkozta a „csillagháborús tervekről”, hogy az amerikai elnök „egyszerűen beleszeretett saját fegyver- rendszerébe. amely iránt még maguk a NATO-partnerek is kételyeket támasztanak”. Mihail Gorbacsov javaslatát, a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének moratóriumát úgy ítélte meg, hogy a szovjet párt vezetője az '„Egyesült Államokat deffen- tívába kényszerítette”. (MTI) Szovjet űrhajós látogatása Alekszandr Szerebrov, a hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós csütörtökön ellátogatott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházába, ahol találkozott az MSZBT országos elnökség több tagjával, vezetőivel. A szovjet vendégnek György Sándor, a társaság titkára átadta az MSZBT aranykoszorús .jelvényét. A találkozón részt vett Ivan Bagyul, a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarországi képviselője. Meghalt Enver Hodzsa Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, 76 éves korában hosszú betegség után meghalt. A halálhírt az ATA albán távirati iroda közölte. Enver Hodzsa elhunyta miéi tt Albániában április 11-től egy héten át nemzeti gyászt rendeltek el. A végső tiszteletadás és gyászszertartás április 15-én lesz. (MTI) Kádár János találkozott a kubai szakszervezeti küldöttséggel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában találkozott a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó kubai szakszervezeti küldöttséggel, melyet Roberto Veiga Menéndez, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a kubai dolgozók központjának főtitkára vezet. Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese — ugyancsak csütörtökön — fogadta a kubai szakszervezeti küldöttséget és megbeszélést folytatott vele. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Eucli- des Vázqez Candela, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Gorbacsov mély benyomást tett O'Neillre A Fehér Ház szerdán külön magyarázatot fűzött ahhoz, milyen jellegű találkozót szeretne Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára között. Mint jelentettük, Thomas O’Neill, az amerikai képviselőház elnöke Reagan üzenetét is átnyújtotta szerdán Gorbacsovnak, s bár annak tartalmát nem hozták nyilvánosságra, értesülések szerint a levél a találkozó kérdését is érintette. A kaliforniai szabadságon levő Reagan elnök megbízásából Robert McFarlene nemzetbiztonsági tanácsadó kifejtette, hogy egy esetleges találkozón az amerikai kormányzat három témát ajánl megvitatásra: a leszerelés, a kétoldalú kapcsolatok, illetve a regionális válságok témáját Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök egyébként nagy terjedelemben foglalkoztak azzal, hogy az amerikai képviselőházi küldöttséget fogadta Mihail Gorbacsov. A jelentések külön kiemelték. hogy bár a találkozót eredetileg egy órára tervezték, az csaknem négy órán át. tartott. O’Neill, a képviselőház elnöke a megbeszélést követően adott televíziós nyilatkozataiban külön kijelentette: a találkozó igen jó hangulatú volt és Mihail Gorbacsov mély benyomást tett rá. Mint mondotta, a szovjet vezető igen határozottan képviselte országa álláspontját, ugyanakkor nagy figyelmet tanúsított az amerikai képviselők véleménye iránt is. Magyar—vietnami szerződés Csütörtökön Budapesten, a Külügyminisztériumban Ros- ka István külügyminiszter- helyettes és Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete kicserélték a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között Hanoiban 1984. november 21-én aláírt barátsági és együttműködési szerződés megerősítő okiratait. A szerződés az okiratcsere napján, április 11-én hatályba lépett. Szudán Mikor lesz polgári irányítás? Az új szudáni katonai junta vezetőjének, Szavar el-Da- hab altábornagynak szerdán elhangzott kijelentéseiből nem derült ki: mikor tér át az ország a polgári kormányzati rendszerre. Az sem vált világosabbá, a szerdai sajtóértekezleten, hogy egyáltalán milyen szerepet szán Nimeri utódja a polgári politikusoknak az „átmeneti időszakban”, amelyben a főtisztek tizenöt főnyi csoportja irányítja az országot törvényhozási és államfői jogkörrel. Szavar el-Dahab mindössze arra utalt a sajtókonferencián, hogy „az ideiglenes katonai tanács” fennhatósága alatt „adminisztratív szervet” akar felállítani. Kairóba érkező jelentések szerint a pártok és a szak- szervezetek most ellenjavaslattal élnek. Azt kívánják, hogy alakuljon katonai-polgári vegyes legfelsőbb tanács, és ez készítse el az egy éven belül megejtendő parlamenti választásokat. (MTI) Soli a baloséi, állapítja meg a megyei Éttedesbizlonsigi lanács A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnap Salgótarjánban, a Szakszervezetek megyei Tanácsa oktatási és művelődési intézményének tanácstermében tartotta elnökségi, majd azt követően tanácskozó testületi ülését. Berki Mihálynak, a megyei tanács elnökhelyettesének, az MKBT társelnökének megnyitója után az elnökségi ülésen beszámoló hangzott el a pénzügyi szak- bizottság tevékenységéről, a KBT anyagi gazdálkodásáról. Ugyancsak tájékoztató hangzott el a KBT-filmek megyei forgalmazásának helyzetéről. A tanácskozó testületi ülésen Balya Pál rendőr ezredes, a megyei főkapitányság helyettes vezetője, az MKBT ügyvezető elnöke végezte el az 1984.''évi munka értékelését, s határozta meg a közlekedésbiztonsági tanács előtt álló idei feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedési fegyelem, a közlekedési morál javítására számos hatósági intézkedést tett a rendőrség. Ilyen például, hogy fokozták a baleset-megelőző, felvilágosító, nevelő, propagandatevékenységet. Vizsgálták az ittas vezetéssel összefüggő rendőri intézkedéseket, áttekintették a biztonsági övék használatának tapasztalatait, a gyalogosok által elkövetett szabálysértésekkel kapcsolatos intézkedések alakulását. Mindezek ellenére a személyi sé- rüléses közúti közlekedési balesetek száma az utóbbi évekre jellemző kisebb hullámzásokkal szemben jelentősebb, mintegy 13,8 százalékkal nőtt, összesen 413 baleset történt a megyében. Nógrád-. ban eddig soha ennyi baleset nem fordult elő. A balesetek következtében 594 fő szenvedett különböző fokú sérülést, ez 21,2 százalékkal több mint egy évvel korábban volt. Ez meghatározza a rendőrség és a különböző társadalmi szervek idei feladatait is. A tegnapi testületi ülésen sor került a Vezess biztonságosan! versenymozgalom tavalyi eredményének értékelésére, amelyhez az elmúlt évben már 68 vállalat, Illetve szövetkezet csatlakozott. A versenyben elért legjobb vállalatok kollektíváit elismerésben részesítették. A közlekedés biztonsága érdekében kifejtett eredményes társadalmi munkájukért többen elismerésben és dicséretben részesültek. A kitüntetéseket, jutalmakat Balya Pál adta át. 11 Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) zetközi viszonyak között szükség van a szocialista közösség országainak védőpajzsára. a Varsói Szerződés szervezetére. Ezért amellett foglalunk állást, hogy a tagállamok hosszabbítsák meg a Varsói Szerződés * érvényességét; ezzel egyébként valamennyi érdekelt ország egyetért. Ugyauakkor változatlanul érvényben van a Varsói Szerződésnek a két katonai szervezet egyidejű megszüntetésére vonatkozó javaslata — hangsúlyozta Kádár János. Befejezésül hangoztatta: szövetségi politikánk kerete és megtestesítője a Hazafias Népfront, amely eddig is segített abban, hogy a szocialista nemzeti egység élő, szüntelenül növekvő erő legyen. Tömegmozgalmunk munkája nyomán erősödjék tovább e szövetség, növekedjék az egyetértés közös céljainkban. Népünk összefogása a legfőbb biztosítéka annak, hogy a nemzet békében és mind jobban éljen, a haza virágozzék! A vitában felszólalók kifejezték egyetértésüket a két dokumentumban foglaltakkal, s néhány javaslatot tettek a választási felhívás szövegének kiegészítésére. Az országos tanács tudomásul vette Pozsgay Imre beszámolóját, elfogadta az MSZMP XIII. kongresszusával kapcsolatos népfront-állásfoglalást, valamint a választási felhívást, s egyben felhatalmazta a titkárságot, hogy az erre vonatkozó javaslatokat vizsgálja meg, majd a felhívást hozza nyilvánosságra. A továbbiakban Molnár Béla, a HNF országos titkára tartott tájékoztatót az ország- gyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészületeiről, s a népfront feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a választások előkészítése tervszerűen, jó politikai feltételek között halad. Élénk a köz- érdeklődés a választások iránt, annál is inkább, mert az új választójogi törvény rendelkezései nyomán továbbfejlődött választási rendszerünk. A tartalmi változtatások lényege: a szocialista demokrácia kiterjesztése a jogok és kötelezettségek növelésével. A lebonyolítás rugalmas, a törvény szellemének megfelelő magatartást követel a választási apparátustól. A népfront tömegpolitikai mun. kájának legfontosabb színterei most a jelölő gyűlések lesznek, s az előkészületek során gondoskodni kell arról, hogy minden választó megismerkedjen az új választó- jogi törvénnyel. Fokozott gondot kell fordítani a jelöltek bemutatására és elősegíteni a választópolgári aktivitás növekedését. Molnár Béla kiemelte: a kötelező kettős, illetve többes jelölés bevezetésére tekintettel különösen fontos, hogy a jelölőlistára kerülteknek egyenlő esélyt biztosítsanak programjuk és személyük megismertetésére. A továbbiakban ismertette 2 NÓGRÁD - 1985. április 12., péntek a HNF OT elnökségének javaslatát az országos választási listán szereplő képviselő- jelöltekre. Az országos lista jelentőségéről szólva rámutatott, hogy azokat jelölik ily’ módon, akiknek tevékenysége nem köthető egy-egy választókerülethez, de tapasztalataikra, munkájukra az országgyűlésnek szüksége van. Az országos tanács — mint országos jelölő gyűlés — elfogadta a listán szereplők jelölését, majd hozzájárult a lista közzétételéhez. Ugyancsak elfogadta a választási előkészületekről szóló előterjesztést. A HNF OT végül személyi kérdésekről döntött. S Hegedűs Lászlót, a HNF OT titkárát saját kérésére nyugdíjba vonulása rriiatt felmentette tisztségéből •és egyidejűleg megválasztotta az OT alelnökének, valamint a Fogyasztók Országos Tanácsa társelnökének. A testület tagjai közé kooptálta: Barabás Miklóst, Garamvöl- gyi Józsefet, Letovai Ildikót, (a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkárát), Novák Ferencet, Reják Emilt, Rákóczi Lászlót. Soltészné Pádár Ilonát és Zödi Imrét. Létkérdés... Nyugatnémet egészségügyiek egy esetleges nukleáris csapás utáni mentést gyakorolják... Dehát hol lennének ők is, ha körülöttük milliók pusztulnának el? Genfben, Stockholmban és Bécsben — más-más összetételben. szélesebb, vagy szőkébb fórumon —a részt vevő országok küldöttségei lényegében ugyanarról tárgyalnak. A fő kérdés a politikai enyhüléshez való visszatérés lehetőségeinek felkutatása, a katonai szembenállás alacsonyabb szintre szállítása, a fegyverzetikorlátozási és leszerelési intézkedésekhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom helyreállítása. Végeredményben tehát az erőfeszítések egyesítése a nukleáris háború veszélyének csökkentésére, sőt teljes megszüntetésére. Egyes katonapolitikai elemzők véleménye szerint a nemzetek közössége a lét vagy nem lét problémáinak megoldásában immár a tizenkettedik órában van... Bár ebben a helyzetértékelésben van némi dramatizáltság, a fokozott veszélyérzet nem alaptalan. Ha a fegyverkezési versenynek most már a világűrre is kiterjedő új fordulóját nem sikerülne idejében megállítani, a tömeenusztító harceszközök további felhalmozódásának gátat vetni, holnap esetleg későn lesz. így hát minden bizonnyal igazuk van azoknak, akik azt állítják: az emberiség eddigi történelmének legdöntőbb korszakát éli. Ismerve a világon meglévő rakéta-nukleáris fegyverek minden korábbit felülmúló romboló erejét (számítások szerint pillanatnyilag több mint 54 000 darab atomtöltet van raktáron), akarva-akaratlan felmerül az emberekben a gondolat: vajon milyen következményei lennének egy totális atomháborúnak, amennyiben a józanság, az életben maradás közös érdekeinek felismerése nem kerekedne felül az esztelen kalandorságon? Különféle szaktanulmányok^ tudományos vizsgálatok té- nyeivel alátámasztott elemzések eléggé egybehangzóan állapítják meg: nincs messze az az abszolút határ, de meglehet, hogy ezt a határt máris elértük, amikor a fegyveres erőszak a két szemben álló világrendszer közötti „ki, kit gvőz le?” kérdésének eldöntésében többé nem engedhető meg. Egv ilven összecsapás ugvanis elkerülhetetlenül termonukleáris világégéshez. a földi élet megsemmisüléséhez vezetne. Nem lenne sem győző. sem legyőzött, csak elképzelhetetlen pusztulás, káosz, a hajdanvolt jégkorszakra emlékeztető ősállapot és a túlélők leírhatatlan szenvedése. Az Egyesült Államokban 1983 novemberében műsorra tűzött „Másnap” című tv- film —. amelynek több mint 100 millió nézője volt —, Vagy a londoni BBC „Háló” című, hasonló tértjét feldolgozó filmje megkísérelte ugyan ábrázolni a lehetséges atomháború lezajlását, de mindez csak a fantázia műve volt. A valóságot ugyanis — Hirosima és Nagaszaki lakóinak közel 40 éve, 1945 augusztusában átélt szörnyű megpróbáltatásai óta — szerencsére senki sem ismerhette meg „testközelből”. Márpedig a valóság — különösképpen a nukleáris fegyverek tömeges alkalmazásának körülményei között — összehasonlíthatatlanul megirázóbb, pokolibb lenne, amint azt most bárki előre megjósolhatná. Amerikai tudósok egy csoportjának felméréséből az tűnik ki. amennyiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendelkezésére álló rakétaatom harceszközöknek „csupán” a felét, mintegy 6500 megatonnánvit vetnének be, (esv megatonna azonos egymillió tonna hagyományai robbanóanyag energiájával), már akkor is mérhetetlen lenne az emberi veszteség, nem beszélve a természeti környezet, az élővilág kiszámíthatatlan súlyos károsodásáról. Az amerikai kongresszus elé terjesztett egyik titkos jelentés például kimutatta, hogy 400 megatonnányi össz-rob- banóerejű válaszcsapássorozat esetén körülbelül 100 millióan halnának meg azonnal az Egyesült Államokban. Más becslések szerint az áldozatok száma elérhetné a 160—180 milliót. És Nyugat-Európában? A NATO egy régebbi, „Carte Blanche” fedőnevű légi hadgyakorlatán vég ig já tszot tálc, milyen árat kellene fizetniük a nyugat-európaiaknak Washington esetleges őrült kalandjáért. A totális fegyveres konfliktus első óráiban legalább 100—120 millióan pusz- túlnának el mindjárt, de mint egy Rómában megtartott orvoskongresszuson megállapították, ez a szám — az utóhatásokat is figyelembe véve — ténylegesen felülmúlhatná a 300 milliót. A viszonylag súlyosabb veszteségeket azzal hozzák összefüggésbe, hogy földrészünk sűrűn lakott térségeiben az egyes országok katonai sebezhetősége jóval nagvobb, mint bárhol máshol a világon. Ebből a számvetésből logikusan következik, milyen rendkívüli felelősséget vállalnak magukra azok a NATO-országok, amelyeknek kormányai hozzájárultak az új típusú amerikai atomfegyverek telepítéséhez... Azoknak, akik az óceánon túl még mindig „csak” Európára korlátozható nukleáris összecsapásról álmodoznak, tudniuk kellene, ha egyszer alágyújtanak az atomkatlannak, maguk sem menekülhetnének mes bűncselekményük következményeitől, a fenyegető „nukleáris téltől”, amely az egész északi féltekét, tehát az Egyesült Államokat is teljes mértékben sújtaná. Ez a korai jégkorszakot idéző „tél” azt jelentené, hogy a légkörbe jutott por, füst és más égéstermék felhője teljesen eltakarná a napot, s ki tudja meddig sötétségbe borítaná bolygónk felszínének jelentős részét. A hőmérséklet mélyen a fagypont alá süllyedne, (akár mínusz 20— 30 fokig is), fény hiányában megszűnne a zöld növények fotoszintézisé, az állatok, az emberek, a termények megfagynának. nyomor, éhség ütné fel a fejét és a még túlélők tragédiáját az évek múlva is hulló radioaktív csapadék tetőzné be. Azt pedig senki sem tudná megmondani, milyen elváltozások következnének be a földön a napból érkező gyilkos ibolyántúli sugaraktól védő ózonná ízs megsemmisülésével. Valószínűleg ez lenne az utolsó csapás a bolygónkon még vegetáló életre. Ha akarjuk, ha nem, szembe kell néznünk az egyelőre csak dokumentum- és játékfilmeken látható riasztó lehetőségekkel. Strucc módjára senki sem dughatja homokba a fejét, senki sem függetlenítheti magát, amikor mindenkit közvetlenül érintő létkérdésről van szó. Jóllehet a tényleges veszély nem lebecsülhető, a békéért és az egyetemes biztonságért cselekvőén, tudatosan sítoraszál- ló társadalmi erőknek módjuk van a „nukleáris tél” tervezőinek megfékezésére. A háború nem valami fátum; a háborút emberek csináliák és az emberek meg is akadályozhatják kirobbantását! Serfőző László
