Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-05 / 80. szám
Szentek, álszentek? — Szülők I Szocializmus, nemzet kultúra Bűbájos látvány: az apróka gyereken csinos konyhakötény, hatalmas zsebekkel. Mosogat. A narancsszín műanyag tálban máskor a húst, a zöldséget mossák, most az ő mosogatóedénye. Egy fületlen csésze, két-három kiskanál, műanyag'tányérkák kerültek a keze alá. „Piszkost adjál!” — mondogatja. Bent a szobában a papa és a nagyfiú. Olvasnak. „Hozz almát! Mit lehet enni? Nincs semmi finomság itthon?” Azt mondja egy anyuka: i,Azért fázom a szülői értekezletektől, mert olyan érzésem van, mintha diákkorom egyik osztályfőnöki óráján lennék. Amikor sorolják a gyerekeink bűneit, egyre az jár az eszemben: Hű, ez otthon is így van! Nem vagyunk következetesek, ha rendet kellene rakni — megcsinálom inkább helyette. Mi magunk is eléggé lezserek vagyunk, nem gazdálkodunk jól az időnkkel. Hangosan beszélünk, veszekszünk, kibékülünk, szidjuk a világot, hogy miért kell annyit dolgozni...” * Gyerekeket nem azért akarunk. hogy néhány tízezerrel olcsóbb legyen a lakás, hogy hamarabb jussunk hozzá, hanem azért, mert szinte mindenkiben ott van a kerek család utáni vágy. Fontosak vagyunk valakinek, átadhatjuk, átgyökereztethetjük érzéseinket. ellenérzéseinket, ismereteinket, talán még több is lesz a csemetéből, mint, amit magunk eddig elértünk. Csak — sajnos — hiába tudjuk, minket fog utánozni, nem vagyunk szentek. Bosszankodunk, ha beírják az ellenőrzőjébe: trágár szavakat használ — pedig egvszer-másszor kicsúszik a szánkon is a káromkodás. Megszidni, megbüntetni ezért csak akkor normális dolog, ha mi magunk is „megjavulunk”... Azt olvastam" valahol, hogy a gyerek kétféleképpen reagál a szülei magatartására, életmódjára: vagy elfogadja, azonosul vele, vagy a tagadást választja, s úgy dönt, ő felnőttként mindent másképp fog csinálni. Ha a szülei szórják a pénzt —, ha kevés is — ő majd takarékos lesz. Ha dohányoznak, isznak, akkor 5 nemdohányzó, alkoholkerülő lesz. Ha az apa gvűlöli, fitymálja a házi munkát, 6 majd rendes lesz a feleségéhez, megosztja a teendőket. Ez a ritkább eset! Ami gyakoribb: a gyerek igyekszik „azonos hullámhosz- szon” lenni a szülőkkel. Ha egymással és vele kiabálnak — 6 visszaadja a kisebb testvérnek. Ha a háta mögött le- hülyézik a nagyszülőket — 6 sem tartja őket sokra. Ha a papának, mamának a munka csak szükséges rossz, amin nagy sóhajtással teszik túl magukat nap mint nap — nos. akkor tényleg nehéz azt várni, hogy komoly feladatnak. munkának tekintse csemeténk a tanulást.,. Hallja a beszélgetéseket —. ha nagyon kikívánkozik belőlünk a mondandó, a méreg, akkor szinte sose gondolunk arra, a gyerek hall minket. Megtudja, hogy X. Y. „nagy ökör”, de kedvesnek kell lenni hozzá, meg is hívjuk majd halászlére, mert tud különmunkát szerezni. Az sem marad titok előtte, hogy a lépcsőházban lakó Z.-nek gyanús Jövedelmei vannak, ma csak az él jól, akinek enyves a keze, vagy csal, vagy beleül a készbe, falun élő idős szülők tömik őket pénzzel. „Tornásszál! Ne legyél lusta! Moss fogat! Ne turkáld az ételt! Beszélj normálisan a kistestvéreddel! Köszönj a házban lakóknak! Ne legyél verekedős! Ne legyél gyáva! Mikor érem már meg, hogy nem lesz mocsár utánad a fürdőszobában! Mi ez a zsibvásár az asztalodon?...” * A szülőnek mindig igaza van. Ha nincs, akkor úgy kell tenni, mintha lenne. Nagyon nehéz „hivatás!” Szentek nem tudunk lenni — tisztelet a kivételnek —, de egvet azért tehetünk. Ne legyünk álszentek se! Talán még rosszabbat teszünk a gyerekeinkkel. ha szerenet játszunk, ahelyett, hogy olykor hibákkal, tévedésekkel, de saját magunkat adva élünk. Le kell mondani mindenről? A szülő csak rabszolga legyen, alárendelve életét a gyerekek érdekeinek? Nem! A csemetéknek sem savanyú. keserű. morgós, örőmte'en „minta felnőttekre” van szükségük. Hanem olyan anyára és apára, akikkel jó együtt élni. S talán ezt a legnehezebb összehozni. G. K. M. S. Gubajdullin: Találkozás a ringben — Ami kis mamlasz fiunkat már megint nem veszik fel az egyetemre! — jelentette ki sóhajtozva anyám. — Ha mamlasz vagyok, nincs is ott semmi keresnivalóm! — jegyeztem meg sértődötten. Mire apám: — Talán felvennék, ha Gyimka bácsit emlékeztetném az ígéretére. Gyimka bácsi pedig tartotta a szavát. Ünnepélyes keretek között átnyújtott egy igazolást arról, hogy NB Il-es bokszoló vagyok... A felvételi vizsga után — egyébként „gyerekes” kérdésekre kellett válaszolnom —, rögtön egy meghívást is kaptam. A ring be... Hiába esküdöz- tem. hogy most nem vagyok formában, csak mosolyogtak rajtam. — Meg is ölhetik! — kiáltott fel drága jó anyám, miután hírt kapott a veszélyről. — Nem hal beit! — ellenkezett apám, aki sohasem értett meg engem, mert nemcsak a drága jó édesanyámmal jegyezte el magát örökre, hanem az optimizmussal is. A mérkőzést teljes letargiában vártam. Közben azért arra is jutott időm, hogy technikailag felkészüljek. Kezdetben majd kerülöm a komolyabb összeütközést, húzom az időt, aztán valahová behúzok neki egyet, mire 6 visszaüt —, s én elnyúlok a padlón. Aztán megvárom, amíg a bíró kiszámol. Egy orvostanhallgató volt az ellenfelem,. Jó fejjel magasabb nálam, s miközben „lenézett”, megjegyezte: „Itt ám nem leszek orvos!" Lesz, ami lesz! Taktikát változtatok. Már a legelején be kell húznom neki, hogy legyen időm szép kényelmesen lefeküdni... Az első (és egyben az utolsó) menet elején szinte egyszerre ütöttük meg egymást. Egyszerre dőltünk a padlóra is. A bíró csak futkosott... és számolt. Egyikünknek sem volt mersze fölkelni. Csak most értettem meg, hogy ellenfelem is ugyanolyan bunyós, mint én vagyok. Mind a ketten vesztettünk. „Egyedüli eset a praxisomban!” — morogta a bíró. .. .Most egyetemi előkészítőre járok, s közben a sakk-klubban is tevékenykedem. Minden lehetőségre számítva. Ez mindenesetre veszélytelenebb. Fordította: Saiga Attila A el fi r • a ■■ r rr a Aczel varyorgy uj könyvéről 1975 és 1984 között elhangzott előadásaiból, cikkeiből, a nemzetiközi sajtónak adott interjúiból válogatta új kötete anyagát Acaél György. Négyszáz oldal, huszonkét cím — ha az Előszó helyett címmel közreadott interjú- részletet is külön anyagnak számítjuk. S mindjárt ez a pár lapnyi bevezető ráirányítja figyelmünket a kötet egyik jellegzetes vonására. Nevezetesen arra, hogy — miként ebben a Francis Cohen áttal készített, s a Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról című, 1982-es kötetből immár ismert nagy interjúban is — Aczél György szívesen vállalkozik beszélgetésre, interjúra, — álláspontja, nézetei, véleményei „élőik”, az élő beszéd közvetlenségével és oldottsá- gával (és alkalmankénti szenvedélyességével) történő kifejtésére. Aczél György tud vitatkozni, ezért élvezetesek ezek a nagy interjúk olvasmányként is. És érdekesek azért is. mert bennük olyan nézetekkel vitázva, olykor élesen szemtoeszállva beszél Aczél György, amelyek nem mindig ióindulatúak, nem mindig kíméletesek az interjúalany, meg az ország, s a társadalmunk jogos politikai érzékenységével szemben. De itt megint észre kell vennünk valamit: sokszor hajlandók vagyunk megfeledkezni arról, hogv a szocialista országok végül is egyáltalán nem barátságos ideológiai környezetben éinek, léteznek. S ezzel a ideológiával nem csak aszó. cialista építés tetteivel és té- nyeivel kell szembeszállni, hanem ideológiai síkon is. Ezt teszik ezek az interjúk — a már említett, s a Paul Lend- vainak 1980 novemberében, a Der Spiegel című folyóiratnak 1981 júniusában, vagy az Alceste Santininak 1984 decemberében adott terjedelmes beszélgetések, mert hogy talán ez utóbbi kifejezés fedi pontosabban a műfajt. S még egy kicsit az interjúknál maradva: azért is igen figyelemreméltó anyagok ezek, mert bennük nem csupán a kultúrpolitikus Aczél György jelenik meg, hanem egy, a magyar gazdasági és politikai élet minden területén tájékozott, felkészült Homo Politicus. aki a maga szűkebb területét is átfogóan, a teljes társadalmi körképbe illesztve látja és láttatja. Ezzé! azt is tudatosítja az olvasóban. hogy itt a tudományos világnézet, a marxizmus —leninizmus dialektikus eszmerendszerében gondolkodó ember szólal meg, aki képes átlátni és rendszerbe foglalni az összefüggéseket, a kölcsönhatásokat. A kötet gazdag anyagából kiemelhető egy másik jellegzetes vonás is: a legfontosabb művelődéspolitikai kérdésekkel foglalkozó kultúrvolitikus éles vonáisú portréja. Aczél Gvörgy ezekben az írásokban felszólalásokban fezekben me- gyakran rögtönözve — vitázva! a ma?var művelődéspolitika. az MSZMP átfogó irányelvei által vázolt félj adatok és célkitűzések nagy kérdéseit érinti. Sosem elvontan, bár elméletileg ia magas szinten, élve az elvonatkoztatás kínálkozó lehetőségeivel. frószövetségi, nemzetiségi; oktatásügyi, képzőművészeti vagy technikai-tudományos problémákról szólva, egyaránt azt tapasztalhatjuk: itt egy szenvedélyesen, a fejlődést, a a fejlődés felvetette új meg új kérdések felelősségteljes megoldását követelő vezető szólal meg. Nem fél szembenézni „rázós” kérdésekkel. Nem fél átértékelni megfogalmazásokat. ha az élet e/.t teszi szükségessé. Nem habozik kiállni egy politika, annak eszmerendszere, s ezen eszmék gyakorlati érvényesítése mellett. — még akkor sem. ha ezzel esetleg újabb vitákat, eszmecseréket vált ki. Nem képzeli, hogy utasításokkal, rendeletekkel megtakarítható lenne a művelődéspolitikában a godolkodó. felelős irányítók személyes felelőssége. Ellenkezőleg: számos felszólalása,' cikke éppen azt hangsúlyozza. hogv a magyar műve'ő- désnolitika egyik legfontosabb kérdése ennek a nagvobb önállóságnak és nagvobh felelősségnek a megvalósítása, minél szélesebb körben. Azt mondtuk: a Szocializmus, nemzet, kultúra egy politikus portréja. De azt is hozzátehetjük: egy politika portréja is. T. I. Látogatás a 3. b-ben A festészet öröme A «zécsényi általános iskola 3. b. osztályosai az elmúlt két évben 5 rajzpályázaton vettek részt, s minden alkalommal ott voltak a legjobbak között. Az osztály 33 tanulója közül 15-nek a munkáját díjazták. Mi .lehet a siker titka? A rajzolás, a festészet tehetségével megáldott gyermekekből tevődött össze az osztály? A kérdésre a választ az iskolában a gyermekek között kaptuk meg. — Gyerekek. A mai órán játszunk és festünk — mondta Bótori Istvánné tanítónő. Egy pár tanulót kihívott, majd halkan megbeszélt velük valamit. A kis nebulók máris vidáman játszottak. Az osztálynak ezt a hangulatot kellett megfigyelni és a színekkel a festészet nyelvén kifejezni. A gyermekek minden külső kényszer nélkül, belső indítékból, felszabadultan dolgoztak. — 9 éve vagyok a pálvá:, és azóta itt dolgozom Szé- csényben. Mindig egész napos iskolában tanítottam. A rajz- órák (annak ellenére, hogy nagyon szeretek rajzolni, festeni. a férjem amatőr festőt valahogy mindig „elkerültek”. Mikor ezt az osztályt átvettük. kértem a társamat, hogy taníthassam a rajzot. — Tanítványai a rövid két és fél év alatt szép sikereket ért el. Mi ennek a titka? — Nincs titkunk. Az alapelvem, megszerettetni a tárgyat, megtanítani a gyermekeket nézni és látni. Sokat beszélgettünk a színhatásokról, ellentétes színekről, reprodukciókat elemeztünk Fontos, hogy teret engedjünk a személyiség kibontakozásának, az önálló alkotó tevékenységnek. A vizuális nyelv egyik legkifejezőbb eleme a szín. A gyermekek érzelmek, hangulatok kifejezésére használják. Amit Bátor! Tstvánné nem mondott el. az a hit. a szeretet. a gyermekek iránt érzett felelősség: lelkesedés, szakmai szeretet, amelvet a gyermekek is átvesznek — A raiz. a festészet sze- retetének áoo’ása, elhintése, a vizuális nevelés mellett jól is menedzseli osztályát. Hogyan készülnek fel egy-egy pályázatra? — A pályázatokon való részvétel sikerélmény a gyermekek számára. Nem az a célom, hogy művészeket neveljek. Csupán élek egy lehetőséggel. amely a gyermekeknek nyújt örömet. Fontos a gyermek motiválása, ráhangolása a munkára. A beszélgetéstől a sétáig, a múzeumláfoJ gatástól az olvasásig a legkülönbözőbb módszereket alkalmazom. Az egyik szép siker Kanyó Ingrid nevéhez fűződik. Tavaly az Országos Béketanács által meghirdetett pályázaton első lett. Alkotásából képeslap készült. Az idén egy nemzetközi rajzversenyen Veress Anikó és Deák László munkáját díjazták. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett képzőművészeti pályázaton pedig Máté Róbert és Czimer Vera képei nyerték el a zsűri tetszését. — A raizórák mellett milyen lehetőség adódik a gyermekekkel való foglalkozásra? — Egész napos rendszerben tanítunk. így plusz lehetőségünk is van a festészetre, rajzolásra. A 3. b nem a tehetséges gyermekek osztálya. Ahogyan Bátori ' Istvánné mondja, nem művészeket akar nevelni. Olyan embereket, akik fogékonyak a szépre, akik érzelmeiket, gondolataikat a színek segítségével ki tudják fejezni, akiknek örömet jelent a festészet, a rajzolás. Szenográdi Ferenc KOSSUTH RADIO: I. 2«: ..........nekem szülőhazám I tt, e lángoktól ölelt kis ország” 8.50: Zeller operettjeiből 8.33: Jó a dal. Az óvodások műsora 8.53: I,oltósorsolás 10.05: Keresztúton. Simon István versei. (Ism.) to.tO: Haydn: A-dúr trió. No. 18. 30.2«: Hétszfnvlrág 10.58: A szegényember öröme 12.30: Ki nyer ma — Kaposvárott? II. 45: Tandorl Dezső: Celsius. 42.55: Híres előadóművészek felvételeiből 14.10: Örökzöld dallamok 15.00: Erről beszéltünk 45.30: Kurták György: A boldogult R. V. Truszova üzenetei 16.05: Szigetkék. I. rész 17.01: Helyszinrajz ... 17.26: Népdalcsoaor 19.15: Húszas stúdió 20.15: Szimfonikus táncok 20.45: Fejezetek a magyar zenei előadóművészet négy évtizedeiből. 1. rész 21.30: Kofajárat a Vámház téren 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Jascha Heifetz két hegedűversenyt játszik 23.23: Meyerbeer operáiból 0.10: Händel: h-moll concerto grosso PETŐFI RADIO: 8.05: Népballadák 8.30: Barátság slágerexpress* 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: A Schubert fúvósnégyes játszik 12.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: A púpos lovacska stb. 14.00: péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 2t.05: Senki többet? Harmadszor! 22.00: Maholnap 22.15: Bagoly \ 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: A lakberendező tanácsai — Vfkendház vagy szerszámkamra a kertben — Húsvéti receptek — Hlmes tojás Palócföldön — Kisállattenyésztőknek — Programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. — 18.00: Észak-magyarországi krónika 18.25—18.30: Lap- és műsorelözeles. MAGYAR TELEVÍZIÓI 8.30: Tévétoma (ism ) 8.35: Szünidei matiné 8.55: Bezzeg az én Időmben 11.00: A fényképezés úttörői. VTII/1. rész 11.25: Képújság 15.25: Iskolatévé 15.40: Adni, kapni Jó 16.00: Mi és a számítógép 16.35: Hírek 15.45: A rövtdfilmstúdlók műhelyéből 1 Mindennapi kenyerünk 2. Singapore-tól Szingapúrig S. Tanítványok 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 18.15: Esti mese 18.30: Tv-hiradó 20.00: Visszavágás 20.50: A hét műtárgya 10.55: Panoráma 22.0«: Sörgyári capriccio 23.35: Tv-híradó, 3. 23.45: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Csörgősipka 18.40: Don Quijote 18.10: Mesterművek, műalkotások 18.50: Betekintés a természetbe 20.20: Négy évtized plakátokon 20.40: Tv-híradó, 2. 2i.oo: Rougonék szerencséje 21.55: Beszélgetés Lukács György- gyel 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv-niradó 20.00: Winnetou. Francia kalandfilmsorozat. 6. rész. 20.00: Zavarban a szakács. 4. rész. 22.00: Zsivunyok. rtvíopiretá 1. rész. 23.20: Hírek 23.30: Kuruzsló. Lengyel film. 1. rész. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlrado 20.00: Bratislava) tegnap és ma Filmösszeállitás. 20.50: A szlovák népi művészegyüttes műsorából. 21.30: Időszerű események 21.56: tdőjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 éra alatt 22.10: az amsterdami férfi. — Francia—holland bűnügyi 4 NOGRAŰ - 1985. április 5., péntek filmsorozat: Bonyodalmak egy sztár körül, (ism.) 21.05: Zenei kaleidoszkóp MOZIMŰSOR: r Salgótarjáni November 7.: 39 lépcsőfok. (14) Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: A legyőzhetetlen Vutang. (14) Színes látványos karate kalandfilm. — Pásztói Mátra: Tudom, hogy tu** 20.00; Visszavágás. Amerikai dód, hogy tudom. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. 9 órától: Árulás. Amerikai western. — Szécsényi Rákóczi: Felebarátnőm. (14) Színes, szinkronizált csehszlovák film. Iskolamozi: A névtelen vár. — Rét- sac: Yerma. (14) Színes magyar — NSZK-beli film. — Kisterenvei Petfifi: Redl ezredes, l—II. (16) Nagyióc: Volt egyszer egy vadnyugat. I—II. (14) Színes USA— olasz western.
