Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

& SIKER TITKA Hogyan eszi a halat a külkereskedő? { Különös érintkezési területe Jfc viselkedéskultúra a közmű­velődésnek, műveltségnek és a (társadalom más, szélesebb te- /vekenységi köreinek. Nem vé­letlenül került a közművelő­dés legion tosab'b tartalmi fel­adatai közé a viselkedéskul­túrának a fejlesztése. Egy­részt társadalmi közérzetün­ket képes igen nagy mérték­ben befolyásolni, másrészt sazdasági szempontból sem közömbös, hogy — például — a kereskedelmi múnkában, • külkereskedelemben hogyan és milyen mértékben jut sze­rephez a viselkedés. Segítőnk Domonkos Zoltán, a salgótarjáni öblösüveggyár kereskedelmi igazgatóhelyette­sé. — Számít-e az üzleti siker szempontjából a fellépés, a kulturált viselkedés? i — Természetesen. Két olda­lát különböztetném meg. a kérdésnek a magam területén. Egyrészt az emberit, másrészt a szakmait. Az elsőben régi tapasztalat, hogy a kereskedel. met alsó és felső szinten olyan embereknek kell végezni, akik bizonyos viselkedési normá­kat be tudnak tartani. Külö­nösen a külkereskedelem esetében hangsúlyos ez, de egyre inkább az a tapasztala­tom, hogy belföldön is lassan­ként számottevő tényezővé válik a viselkedéskultúra. Mindenekelőtt a pontosság, az öltözködés, a türelem, a be­szédmodor a legfontosabb kö­vetelmények. — A türelem? — Igen. ez is — neveti el magát. — Sokszor némelyik partner annyira kihozza az embert a sodrából, hogy nem ritkán az asztalt is legszíve­sebben ráborítanánk, de ter­Kedvelik a magyarnándoriak a település művelődési köz­pontját. Számtalan szakköri elfoglaltság várja az érdeklő­dőket, emellett színházi előadások tarkítják a programot. A kényelmes társalgóban folyóiratokat olvashatnak a betérők, ugyanitt híradástechnikai berendezések is találhatók. Sokan a lemezhallgatás, a közös tévénézés élményéért jönnek. Fel­ső képünk a kiállítások rendezésére is használt klubban, ol­vasóteremben, alsó képünk a szabás-varrás szakkörben ké­szült. — kulcsár — mészetesen ilyenre még nem volt példa. A legfontosabb vi­selkedési normákat természe­tesen nekünk is be keil tar­tanunk. — Említette a szakmai ol­dalt. Ennek a viselkedéskul­túra szempontjából ön sze­rint miért van jelentősége? — A szakmai felkészültség­gel tiszteljük ugyanis keres­kedelmi partnereinket. Alap- követelmény. hogy a kereske­dő jártas legyen saját szak­területe kérdéseiben. Persze előfordul az is, hogy hirte­lenjében nem tud az ember pontos választ adni. Nem sza­bad szégyellni ezt sem- Még kedvező hatása is van. ha ezt nyíltan bevalljuk. Nagyobb értékük van ugyanis az ige­neknek. ha tudunk nemet is mondani. Sok mindennel kell tisztában lenni: a szakma sa­játosságaival, az átképzéssel, ■a világpiaci árakkal. Érzékel­hető, hogy a hozzánk látoga­tók ,.mélák” a vendéglátóju­kat, kivel is állnak szemben, — Az öblösüveggyárban nemrég létesítették a kereske­delmi igazgatóhelyettesi stá­tust. Ezzel van összefüggés­ben ez is? — Igen ezzel. Nagymérték, ben befolyásolja ugyanis á tárgyalási készséget, ha maga­sabb döntési szintet képviselő partnerrel beszélgethetnek a hozzánk érkező külkereskedők. — Sokat lehet hallani ar­ról, hogy egyes kereskedelmi tárgyalások nagy dínom-dá- nomokkal folytatódnak. — Nincs semmiféle dínom- dánomra szükség. Egy van. ha már itt van valaki, meg­tisztel bennünket a látogatá­sával, vásárlási szándékával, akkor természetes az, hogy valami kevéssel megkínáljuk. — Inni muszáj? — Inni nem muszáj. A ta­pasztalatom az, hogy nem is várja el egyetlen külföldi par tner sem a dí nőm-dánom- hangulatokat. Inkább bennünk élnek a reflexek, hogy a ma­gyaros vendéglátáshoz bizo­nyára hozzátartozik ez is. El­sősorban azoknál a vállalatok­nál, gazdasági egységeknél fordul elő mindez, ahova rit­kán látogatnak vevőik. Pedig nincs rá szükség. Tapasztala­tom szerint inkább a magán- prograimjuk keretében, saját költségükre kapcsolódnak ki szívesebben ilyen formában is hozzánk érkező vendégeink. Előttünk ugyanis nekik is il­lik viselkedni.. • Olykor-oly- koir természetesen nagyobb üz­leti sikerek esetén előfordul, hogy meg kell szerveznünk egy-egy ilyen rendezvényt, de azt sem szabad túlzásba vin­ni. Eltakarja ugyanis a lénye­get, sőt kételkedést szülhet. Vajon nem ezzel akarjuk-e a várható határidő-módosulások­ról, kifogásolható minőségi mutatókról elterelni a figyel­met? — összefoglalható-e vala­milyen hasznos tanáccsal, ho­gyan célszerű viselkedni az ilyen jellegű találkozások al­kalmával? — Hirtelenjében az jut az eszembe, amikor egy nagyon tapasztalt külkereskedő nőt arról kérdeztem, mondja már meg, hogyan kell enni a ha­lat? Elnevette magát: ahogy jólesik, válaszolta. Senki sem arra figyel, hogyan tartja a kést a másik, tyúklábmintás- e a nyakkendője, arra viszont igen, hogy amit vállalunk, azt korrekten, megbízhatóan tel­jesítsük. Fórnál Miklós Pályázati felhívás a fnarxizmti6—leninizmu* esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1985—86-os tan­évre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus— leninizmus esti egyetem következő tagoza­taira és tanfolyamaira. A hároméves általános tagozatra Salgó­tarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Bá- tonyterenyén és Szécsényben. (Salgótarjánban — módosított tematikával — egy osztály propagandisták részére indul.) A hároméves szakositott tagozaton: filozó­fia szakra Balassagyarmaton, politikai gaz­daságtan szakra Salgótarjánban és Bátony- terenyén, a magyar munkásmozgalom törté­nete szakra Salgótarjánban. Továbbképző tagozaton — egy tanévi idő­tartammal — az alábbi tanfolyamok indul­nak. Salgótarjánban: Etika — Politikai szocio­lógia — Az ideológiai harc időszerű kérdé­séi ■— Gazdaságpolitika — A termelés és gazdálkodás vállalati kérdései (SVT és Volán) — A pártirányítás és a pártélet kérdései — Vezetési ismeretek (SKÜ) — Tömegpolitikai kérdések — Agitációfelelősök tanfolyama (síküveggyár.) Balassagyarmaton: Valláskritika — Közok­tatás-politika — Gazdaságpolitika — A szo­cialista társadalom politikai rendszere. Pásztón: Vezetési ismeretek — Egészség- politika. Bátonyterenyén: Gazdaságpolitika — Ifjú­ságpolitika. Hátságon: (illetve, Drégelypalánk—Nagy­oroszi székhellyel): A szocializmus fejlődé- désének időszerű kérdései — Káder- és sze­mélyzeti munka; az államélet pártirányítá­sa. Szécsényben: Gazdaságpolitika — A párt­irányítás és a pártélet kérdései. A Nógrádi Szénbányák Vállalatnál: A pártirányítás és a pártélet kérdései. Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszervezet és a munkahelyi vezetés java­sol, és sikeres felvételi vizsgát tesz. (A to­vábbképző tagozaton felvételi elbeszélgeté­sen kell részt venni.) Az általános tagozatra jelentkezőknél« alapfokú, a szakosított és a továbbképző ta­gozatra jelentkezőknek középfokú politikai végzettséggel —, illetve annak megfelelő ismerettel — kell rendelkezniük. Az esti egyetem valamennyi tanfolyamára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egv alkalommal minden tagoza­ton kötelező foglalkozás van. A jelentkezés­hez szükséges kérdőívet és a felvételi vizsga- kérdéseket a városi és a városi jogú nagy­községi pártbizottságokon szerezhetik be az érdeklődők. A kitöltött kérdőívet, az önélet­rajzot, valamint két darab saját névre meg­címzett, bélyeggel ellátott borítékot a mun­kahely szerint illetékes városi, illetve városi jogú nagyközségi pártbizottsághoz kell el­juttatni 1985. április 15-ig. A felvételi vizsgákat — értesítés szerinti időpontban — 1985. május 13-a, május 24-e között tartjuk: Az eredményről a jelentkező­ket június 10-ig értesítjük. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága CSERES TIBOR 70. születésnapiára Amikor a hatvanas évek­ben a szélesebb olvasóközön­ség is megismerte Cseres Ti­bor nevét és alkotásait, már kész, érett író volt. Mindan­nak emberileg és esztétikailag birtokában volt, ami a ma­gyar prózairodalom élvonalá­ba emelhette. Hosszú út vezetett odáig. Gyermekkorában szakadt él szülőhelyéről, Gyergyóból, Székelyföldről. Budapestre került, többféle iskolát pró­bált, közgazdasági diplomát is szerzett Kolozsvárott. Ver­sekkel indult irodalmi pályá­ján, mint annyian, akik ké­sőbb a próza rögös útjára tértek irodalmunkban. Nemzedékének is meghatá­rozó élménye, sőt sorsa volt a háború. Cseres Tibor meg­tapasztalhatta a második vi­lágháború minden borzalmát katonaként, civilként is. A felszabadulás után egyike volt az első lapcsinálóknak Bé­késcsabán. Aztán jó néhány esztendő telt el újságírással, írással, de igazából a Hideg napok című regénye emelte be az irodalmi tudatba Cse­res Tibor munkásságát, ho­lott novelláit, regényeit, s nem utolsósorban publicisztikai írásai már régen sejtették, hogy nagyobb ívű munkái vannak készülőben. És jöttek is a művek, kisregények, re­gények, a Parázna szobrok, az Én, Kossuth Lajos című — Ez az amfora ezeréves. A nagyapám a halála előtt körülbelül egy évvel hozta Olaszországból. — Már olyan régen meg­halt? * — El kell bocsáitanom a sofőrünket. Else. Már három­szor sodort életveszélybe, — Jaj, Hans, kérlek, adj neki még egy lehetőséget! legutóbbi nagyregénye, iga­zolta a folytonos olvasói vá­rakozást. S az írói műhelyben készülődnek az újabb művek, történelmi közelmúltba ágya­zott ábrázolások. Mert ábrá­zoló figurákat alkotó, helyze­teket megteremtő író Cseres Tibor. Azért hangsúlyozzuk, mert napjaink modern próza­kísérletei mintha lemondaná­nak az irodalom alapvető céljáról és módszeréről: az ábrázolásról. . Cseres egész írói munkássá­ga — mesélő kedve ellenére is — dokumentumokon, hite­les történelmi adatokon alap­szik. akár a múlt században játszódó „történelmi” munka, akár a közelmúlt valamelyik korszaka. A dokumentumokkal azonban íróként bánik a his- torikusság csak megtermé­kenyítője, serkentője, az írói képzeletnek, s egyben megteremti a hitelességet a mű alakjai köré. Nagytudású fró, minden munkájához szinte filológusi felkészüléssel fog neki. De a pontos adatok, a történelmi környezet hiteles rajza soha­sem rontja el a mű olvasmá­nyosságát, esztétikai értékeit. Alakjairól szinte mindent tud, s ez a realista prózaíró egyik legfontosabb adottsága, éltető ereje Cseresnél is. Külön kellene méltatni írói eszközei közül a nyelvet, HUMOR — Úgy hallom, mégsem es­küdtél meg Marie-val? — Nem, szakítottunk. — Hát nem említetted ne­ki, hogy van egy dúsgazdag bácsikád? — De igen — és most Ma­rie a nénikém! mondatainak megkompönálá- sát, archaikus ízeit, s a szé- kelység nyelvi leleményeit felidéző szóképeit. Balladásan tömör és kifejező nyelven ír Cseres Tibor, fel-felvillantva egy-egy régi kifejezést, s mégis a mai beszélt nyelv közvetlenségével szólnak alak­jai az olvasóhoz. Cseres Tibor közéleti em­ber; szokták mondani, hogy ő az írók között amolyan „el­nök típusú” alkat. Többféle elnökséget viselt már az iro­dalmi életben, jelenleg az Irodalmi Alap vezetőségének elnöke hosszú évek óta. Ke­vesen ismerik ezt a — testü­letet, hiszen nem a nyilvá­nosság előtt folyik tevékeny­sége —, minthogy Magyaror­szágon az íróknak nincs (nem is volt) szakszervezete. Az Alap egyebek között egy ki­csit szakszervezeti érdekvé­delemmel is foglalkozik. Csa­ládi gondok és örömök (te­metés és gyermekszülés), épp­úgy tarkítják az író, az iro­dalmár életét, mint a társa­dalom más rétegeiét. Cseres Tibor ismeri és számon tartja pályatársainak írott munkáit csakúgy, mint életük egyéb eseményeit is; s így tud böl­csen döntést befolyásolni, vagy éppen elnöki szavával dönteni ösztöndíiról. díjról, irodalmi támogatásokról. I Funk Miklós — Intézkedtek a vonatok késése ügyében? — Igen. Három új padot állítottunk be a váróterembe! * — Hová kéri az oltást? — kérdezi az orvos a sztriptíz­táncosnőt. — Legjobb lesz oda, ahol senki sem látja! — Akkor inkább kanálba adom! KOSSUTH RADIO: *.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) *.00: A hét zenemüve 9.30: ..........egy század múltán...” 9 .39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Népdalok: Kemény Klió és Tihanyi József énekel 11.05: Bioritmus 11.25: Két kantáta 11.39: Jókai Mór élete és kora 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma: Melis György éne­kel 14.10: Zengjen a muzsika 14.40: Történelem és regény 14.55: Édes anyanyelvűnk (ism.) 15.00: Veszélyben 15.30: Muzeális nótafelvételeink­ből 16.05: Szögletes észkerék 17.00: Eco-mix. Gazdasági maga­zin 17.30: Sebestyén János csembaló­zik 17.55: Aczél György: „Szocia­lizmus, nemzet, kultúra o. könyvéről Ancsel Évával beszélget Zeley László 18.01: Filmzene 4 fiÓGRÁD — 1985. április 1., hétfő 19.1 S: Áprilisi kabaré 20.25: ReWámkoktél 20.30: Egy óra Erdélyi Miklóssal 21.30: „ ... nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis or­szág .. ” 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Daróci Bárdos Tamás: Csángó lakodalmas 22.41: A harmadik torony. Szerb Antal 23.11: Zino Francescatti hegedül 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták s.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Népszerű fúvósátiratok 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 13.05: Pophullám 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30; Zenekozelbea 19.30: Sportvilág 20.05: Tip-top parádé 20.30: Show. ami show 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hirek. időjárás. 17.05: Fórum. Honvé­delem, hazaszeretet. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Nagy István. (Telefonügyelet: Miskolcon 35-510, Egerben 12-940, Salgótarjánban 11-191.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Magyarország, a Déli Hír­lap, a Heves megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Előretolt állás. Tévédráma. 21.30: Vaszilij és Vaszilisza. Feliratos szovjet film 23.03; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 80.90: Látóhatár. 3. rész: Az ötö­dik nemzedék. 20.30: Sportvisszhangok, össze­foglaló a hazai és külföldi sporteseményekről. 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A batikmunka. Japán do­kumentumfilm. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Végelszámolás. (16) Színes ju­goszláv film. — Kohász: Vera és a férfilátogatók. Színes, szink­ronizált szovjet filmvigjáték. — TMH: Altatódal nászágyon. (14) Szinkronizált olasz filmvigjáték. — TIT: A város hercege. T—II. (14) Színes USA bűnügyi film. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6-tol: Papucshős. Magyar filmvigjáték. Fél 4 és 8-tól: A legyőzhetetlen Vutang. (14) Szí­nes látványos karate kalandfilm. — Nagybátonyl Petőfi: Balfácán. Szines, szinkronizált francia filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Ufó Arizónában. (14) Színes, szinkronizált amerikai film. 8- tól: Mindhalálig zene. (16) Szí­nes. zenés amerikai film. — Szécsényi Rákóczi: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. — Rétság: A vadon szava. Színes, szinkroni­zált angol kalandfilm. — Ka- rancslapu.itő: Házibuli. Szines francia filmvígjáték. — Ristere- nyei Petőfi: A sárga rózsa visz- szatér. Színes, szinkronizált ro­mán történelmi kalandfilm. — Erekvadkert: Aranyoskám. 04) Szines, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Iskolamozi: A ba­rátod akarok lenni. — Naeyléc: Tskolamozi: A király és a ma­dár. — Jobbágyi: A vörös gróf­nő. I—Ti. Színes magyar törté- lelmi film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents