Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
T------------------------------:-----1 Re ális számvetés j Programot odó, nyílt eszmecsere |t ÓRi'ád megye városaiban és falvaiban élénk érdeklőfi (léssel kíséri a lakosság a választási előkészületeket: ” a választópolgárok nagy számban vesznek részt a jelölő gyűléseken, nem egy esetben kicsinek bizonyul a terem. Az országgyűlési képviselői választókerületekben több mint 470(l-an jelentek meg a tizenhat jelölő gyűlésen, 118- an nyilvánítót ak véleményt a jelöltekről, a választókerület eredményeiről és megoldásra váró gondjairól. A nyolc választókerületben összesen 17 jelöltet állítottak — a 3. számú választókerületben hárman indulnak a képviselői mandátumért —. s az 1. számú választókerületben is szavazatokat kapott újabb javaslat. A jelölő gyűlések eddigi tapasztalatairól kérdeztük Letovai Ildikót, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkárát. — A jelentős közéleti fórumok jól tükrözik a választások politikai célját, népfront,jellegét — mondta elöljáróban. A jó előkészítésnek köszönhetően a jelölő gyűléseken reálisan szólnak az országos és helyi eredményekről, tennivalókról. A vitáról pedig elmondhatjuk, hogy a jelölő gyűléseken tovább folytatódik a XIII. pártkongresszus hatására kialakult őszinte, nyílt eszmecsere, párbeszéd a lakossággal. A jelöllek is felelősséggel nyilatkoznak, érződik szavaikból, hogy megtiszteltetésnek veszik a jelölést. Felelőtlen ígérgetés sehol sem hangzott el, az országgyűlési képviselői választó* kerületekben a korábbi képviselők is a közös munka szerepét emelték ki, ezzel is jelezve, hogy egyéni sikerek helyett folyamatról van szó. A választópolgárok érdeklődése megnőtt a jelölő gyűlések iránt, Salgótarjánban például eddig háromszor annyian vettek részt, mint a korábbi tanácstagi beszámolókon. Város és falu között azonban még mindig jelentős különbség van, a kisebb településeken nagyobb arányú a megjelenés, mint a városokban. — Hogyan élnek az emberek az új választójogi törvény adta lehetőségekkel? — A jelölő gyűlések azt bizonyítják, hogy az állampolgárok túlnyomó többsége érti és érzi a megnövekedett felelősséget. A népfront által előterjesztett javaslatok megalapozottak. S, ahol ezzel nem értettek egyet, ott is megfontoltan, a lakosság bizalmát élvezők közül állítottak újabb jelöltet. A jelölő gyűléseken személyre szóló kérdés is elhangzott a jelöltekhez: „Milyen programot kíván megvalósítani? S, ha valahol á javasolt jelölt nem jelent meg. arra igen érzékenyen reagáltak a választók, többnyire új javaslattal éltek. Néhány esetben hármas tanácstagjelölésre is sor került. Többek között azért is. mert most kevesebb a választókerület, s több személyt is alkalmasnak tartanak. Általános tapasztalat, hogy a választók igénylik a jelöltek bemutatkozását, a velük való személyes találkozásokat. Erre jó alkalmat teremtenek majd a jelölő gyűléseket követő rétegtalálkozók, választási gyűlések is. Az új választójogi törvényből adódó sajátosságokat az előadók újra és újra e'mondják, a tömegpolitikai munkában azonban továbbra is fontos a választójogi törvény értelmezése. — Mi jellemzi a hozzászólásokat? — A nagy aktivitással sorra kerülő jelölő gyűléseken igen sok közérdekű bejelentés hangzik el. programot is adva ezzel a leendő tanácstagoknak. A hozzászólások elsősorban az alapellátást, az úthálózat javítását, a kielégítőbb ivóvíz- ellátást érintik. De azt is szóvá teszik, hogy a korábban elért eredményeket, a már elkészült létesítményeket becsülje meg jobban a lakosság. Örvendetes, hogy a teendők között rangsort is felállítanak, s több helyen ehhez még hozzáteszik: milyen lakossági felajánlással lehetne meggyorsítani a valóra váltást. Az eddigi jelölő gyűléseken pedig kifejezték azt is: a választókerületet gyarapító elképzeléseket csak a képviselő, illetve a tanácstag és a lakosság együttes munkájával lehet végrehajtani. Kelemen Gábor Tucatszámra nőttek ki a földből az elmúlt évek alatt Nézsán a családi házak. Az építkezési kedv a település megtartó erejének, körülményeinek köszönhető. — kj — Egy felszólaló javaslata A lakossággal az iskoláért A közelmúltban több mint 270-en gyűltek össze a karancslapujtői , művelődési házban, a 3. számú választó- kerület országgyűlési képviselői jelölő gyűlésére. A levezető elnök köszöntője, valamint az előadói beszéd elhangzása után a választópolgárokat arra kérték, mondják el véleményüket, javaslataikat az új választójogi törvényről, a jelöltekről. ■ A kezek magasba lendültek, sokaknak volt megjegyzése — elsősorban — a többes jelölés gyakorlati hasznáról, a demokratizmus ki- szélesítése kínálta lehetőségekről. Voksoltak a felszólalók a Hazafias Népfront két jelöltje — Bogár Sándor és Czene Árpád — mellett ugyanakkor nem hallgatták el azt sem, mit várnak a majdani országgyűlési képviselőtől. Szó esett ivóvízhálózat építéséről, a tanácsok anyagi lehetőségeiről, társadalmi munkáról. Mindez nem panasznap, hanem a népfront programjához igazodó, a helyi sajátosságokat feltáró véleménynyilvánítás volt. A megjelentek közül, úgy az ötödik széksor legszéléről, felállt egy fiatalasszony és magabiztosan, a szülőfaluja iránt átitatott szeretettel, ésszerű érvekkel ecsetelte mondandóját. Novák Sán- dorné, a karancslapujtői általános iskola igazgatóhelyettese nem papírból beszélt. — Megtanultam, hogy az élő beszéd —• mégha olykor akadozik is — hatásosabb az előre leírt szövegnél. Az embernek, ha valóban van véleménye, ez nem okoz nehézséget. Ami az új választójogi törvényt illeti, őszintén mondom, nemcsak a legfiatalabbak első választók, de mi magunk, idősebbek is azok leszünk. Mert az új törvény adta lehetőségeket gyakorolnunk kell, hogy ésszerűen tudjuk alkalmazni. Természetesen ehhez szükséges, hogy megismerjük a jelölteket. Mi kell a bizalomhoz? A leendő képviselőnk jól lássa át a terület gondjait, sebhez igazodóan legyen határozott programja. A lakossággal való kapcsolattartás nélkülözhetetlen tartozéka az ered ményes tevékenységnek. — /Ön úgynevezett közérdekű bejelentést is tett a jelölő gyűlésen... — Lehet, hogy első hallásra azt gondolták, a hölgy a saját- felségterületén evez- get. Ám, ha belegondol, hogy az iskolánkban 600 gyerek tanul naponta, máris a köz érdeke a meghatározó. Szóvá tettem ugyanis, hogy nem megoldott az iskola fűtési rendszere. Tizenöt éve tanítok itt, részese voltam az egy műszakos tanítás bevezetésének, de a fűtéssel elégedetlenek vagyunk. Jó lenne az olajkályhákat központi fűtéssel felcserélni. Igazság, hogy a pénz kevés, de annál nagyobb a lakosság támogatása. Szeretném, ha a leendő képviselő is támogatná az ügyet, annál is inkább, mert a munkálatok már elindultak. A szülők társadalmi munkában kiásták az alapokat, jelenleg a betonozás folyik. Vágyunk, hogy ősszel a gyerekek már a központi fűtés melegébe tanulhassanak. A 3. számú országgyűlési választókerület jelöltjei közé, Bogár Sándor és Czene Árpád mellé egy harmadik jelölt neve is felkerült — az első és a második, a Cere- den megtartott jelölő gyűlés összesített szavazatai alapján — dr. Miklós Zoltán személyében. Bármelyikük lesz is a kerület képvisője, a gondok között érdemes odafigyelnie Novák Sándorné felvetésére, aki egy — már a lakosság támogatását élvező — program megvalósítására buzdít. Iff vagyok otthon... ..mondja a kisiányosan törékeny asszony, dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet, a balassagyarmati kórház , gyermekgyógyász adjunktusa. Ö a 6. számú Országgyűlési választókerület egyik képviselőjelöltje. Ez a kerület Balassagyarmat város és a körülötte lévő települések. — Négyéves koromig éltünk Budapesten, majd 1950- ben Szeged lett az otthonunk, s kileneesztendősen váltam Balassagyarmat lakójává. Apám a büntetés-végrehajtásban dolgozott, az ide-oda költözés az ő áthelyezéseinek volt köszönhető. A Bajcsy úti Általános Iskolában végeztem, ahol őrs-, majd rajvezető és a csapattanács elnöke is voltam. Szívesen emlékszem ezekre az időkre, nem elsősorban nosztalgia mondatja ezt velem. A Balassi Gimnáziumban érettségiztem. Mindig afféle eminensnek tekintettek, a bizonyítványaimban nincs egyetlen négyes sem. Tizennégy éve kaptam meg a diplomámat cum laude minősítéssel, s egy hét múlva már meg is kezdtem a munkát itt, a kőházban. — Gyorsan beilleszkedett ? — Azt hiszem. Én nagyon szeretem a kórházi légkört, a gyógyítást magát, az itteni sajátos hangulatot — nyilván ez segített. Szakvizsgát csecsemő- és gyermekgyógyászatból tíz éve tettem. A városban is otthon érzem magam, férjem Nagyoroszit vallja szűkebb hazájának. Fon6 NÓGRÁD - 19Ő5. a tos számunkra a család, három gyerekünket neveljük. Kapcsolataink szerencsésen alakultak, barátokat szereztünk a rokonságon túl is. — Három gyermek, a legkisebb kétesztendős. Temérdek munka az osztályon, otthon... — Amit szeret az ember, sosem érzi tehernek. A gyerekek sok örömet szereznek, a gyógyítás leköt. Ezért kapcsolódtam talán kissé később a közélethez tevékenyebben. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnökévé választottak, megtiszteltek azzal a bizalommal, hogy a hetedik népfrontkongresszusra engem küldtek, ahol az országos tanács tagjává is választottak. A közművelődési munkabipriiis 30., kedd zottság tagjaként országos kitekintést nyertem. Jól bevezetett, begyakorolt rendbe kerültem helyben is, „oda- fönt” is. — Két nagy terve volt öt esztendeje, — Igen. Értelmiségi klubot szerettem volna ebben a kisvárosban létrehozni. Nem sikerült eddig. Azt gondoltam könnyebb lesz, az igény is mutatkozik, de eddig nem jutottam előbbre. Most majd több időt fordítok a szervezésre, mert nem adom föl! Nem bizony. Mindannyian csak nyerhetünk vele, ha megalakul. Ami viszont sikerült, az a Városszépítő Egyesület. A céljai már Világosak, de a gyakorlati munka még akadozik kissé. Nagyon fontos, hogy létezik, hiszen környezetünk esztétikájáért, célszerű hasznosításáért mindannyian felelősek vagyunk, és tennünk is kell érte erőnk szerint. Ezért jó ez a széles társadalmi rétegeket összefogó, igazi népfrontos egyesület, mert részeseivé teszi a döntéseknek, az őket érintő döntéseknek a városban élőket. — Tervei? — Családi életemet minden érzelmesség nélkül boldognak tudom, ezt megtartani fontos célom, célunk férjemmel közösen. Egészséges gyerekeket szeretnék magam körül látni, akár az enyémek, akár máséi azok a kisfiúk, kislányok. Lehetőségeimhez mérten továbbra is hasznára kívánok lenni másoknak, a nagyobb közösségnek. H. Z. Hogyan lesz a hajógépszer- kesztoből népművelő? Erre a szokatlan kérdésre dr. Kecs- keméthy Gyuláné, a baiassa- gyar ma ti M i ks záth Ká 1 má n Művelődési Központ igazgatója, a 6. számú, országgyűlési választókerület másik képviselőjelöltje meséli el a? ő történetét. — Budapesten születtem, az iskoláim is oda kötnek, 1959- ben érettségiztem a Kanizsai Dorottya nevét viselő gimnáziumban. Mindig is műszaki érdeklődésem volt, én készítettem a szem lél'tetőra jzokat gyártástechnológiákról, szerkesztésekről. De vonzott a néptánc, énekeltem a kórusban, verset mondtam és zenét is tanultam — mondja a középkorú, mosolygós asszony. — Érettségi után még nem láttam világosan az irányt, mit is szeretnék. Az Egyesült Izzóban betanított munkásként kezdtem dolgozni, de elvégeztem egy speciális technikumi kurzust is, ahol aztán hódolhattam a hajógépszerkesztés- nek. Hogyan is mondjam? Szigorú családban éltem, de szerettem volna egyedül is megpróbálni magamat, ezért egy kaposvári tervezőintézetben vállaltam munkát. Közben Báté község tiszteletdíjas könyvtárosaként ízlelgettem a népművelést, majd Marcali művelődési házának lettem művészeti előadója. — Hazahívták. — Húsz éve ennek. Újpesten már a közművelődésben dolgoztam, három kerület ilyetén munkájába is belevontak. Az újpesti értelmiségi klub — amit vezettem — hozott Balassagyarmatra: ott ismertem Köz és művelődés meg a férjemet, aki orvos, ő itt vállalt állájst és lehívott ide. Itt maradtam... — Balassagyarmat, közművelődés. — Hónapokig nem volt állásom, majd a „ház” fogadott. Sok, addig szokatlan közművelődési formát meghonosítottunk. Akkori főnököm hagyott dolgozni és én szívesen dolgoztam. Az újpesti évek meg- edzettek, húsz művelődési intézmény tennivalóit ismertem már akkor. Balassagyarmaton a kiscsoportok nagyszerűen megindultak, amikor a férjem Magyarnándorba került és én mentem utána. Már két gyereket neveltünk akkor. — Könnyű volt? — Igen is, nem is. Nagyszerű befogadó közönség él ott is, bármilyen kezdeményezett szívesen és értőn fogadtak. Akadtak nehézségek, de azok azért vannak, hogy legyőzzük azokat, nem? Teltházas színházak, zsúfolt mozik, pódium- előadások, sikeres szórakoztató programok.,. — Két éve megint Balassagyarmaton. — Hívtak, de Magyarnán- dorban mindig történt épp valami, aknait nem lehetett otthagyni. Most is történek! De a városban izgalmas feladat várt. — A népművelés-közművelődés nem délelőtti foglalatosság csupán. — Családom segít. A két férfi, tizenhat éves fiam és a férjem éppúgy vág fát, vagy mosogat, mint ahogy mi nők is vállaljuk tizenhárom éves lányommal a nehezebb munkát a háztartásból. Talán keveset vagyunk együtt.. ? Nekik sokat köszönhetek. Régi és új barátainkkal sokat találkozunk, feltöltjük egymást. — Dédelgetett tervei? — Sok! A legfontosabbak: az ifjúsági park befejezése, a Palóc-liget közösségi hasznosítása, de a legfontosabb, hogy a jövendő általános művelődési központ működésének mikéntjét kidolgozzuk. Még az alapjait sem rakták le, de szívesen segítenék egy olyan csoportnak, amelyik már ezzel a remélhetőleg közeli .jövővel foglalkozik. H. Z. 3 » ■
