Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

At ok és szerelem Amikor először futott végig •e.emem a műsorújságon, azon. n*l megakadt egy szombat es­ti produkción. A cím forró szenvedélyeket sejtetett, s to- lakodóan harmonizált Schiller világirodalmi értékű roman­tikus drámájával, az Ármány és szerelemmel. A műfaji meg­jelölés — zenés ballada — tovább csiklandozta az érdek- Jödést, s ugyanúgy a többi ,(mézes madzag”: Lakatos Menyhért író, Fátyol Tivadar zeneszerző, Mihályjy Sándor rendező meg a színészek. Fokozott várakozás rendsze­rint fokozott csalódást ered­ményez. Ha a felcsigázott né­ző az első percekben nem kapja meg azt az élményada­got, amit elképzelt magának, érzelmei gyorsan csapnak át a másik végletbe. Mint pél­dául a futballmérkőzésen, amikor a kedvencek a legke- csegtetőbb helyzeteket is el­ügyetlenkedik; az aranyszájú szurkolóból zsörtölődő, káro­gó, pocskondiázó ellenség vá­lik. Az Átok és szerelem nem kényszieritette nézőit ennek a borzasztó, rögös útnak a vé­gigjárására. Mert végül is azt adta, amire eleve számítot­tunk: tüzes történetet, érzel­mileg gazdag zenét, megbíz­ható éneklést, tiszjta színészi játékot, eigányíolklórt. S mindent úgy, hogy megfelel­jen a jegyzett műfaji megje­lölésnek. a zenés balladának. Azaz ebben a mesében min­denki szebb volt egy kicsit, mint a valóságban: zöldebb­nek tűnt as erdő, kékebbnek a vályogvetők tava. szőkébb­nek az özvegy erdészasszonv, irigylésre méltóbbnak a putri szabadsága. ..Se sárból ki­emelt, óvatosan romantizált világban sűrűbb és fojtottabb lett a levegő, meggyőzőbben fonódik össze valóság és fan­tázia, testi vágy és szerelem, az odaadás és a düh. Világo­sabban látunk, pontosabban érzékeljük a történetet, az emberi kapcsolatok erővona­lait, s ez az intenzivebb át­élés nyitottabbá tesz a befo­gadásra, az alkotói szándék lényegének felismerésére. Az élet, és a mű valóságának kü­lönbözősége éppen ezért nem jelentkezik bántóan; sőt ké­zenfekvőnek fogadjuk el, hi­szen folytatva a gondolatot: azt érezzük, hogy a teremtett valóság az esztétikum szférá­jában az igazsággal hitelesül. Vagyis igaznak fogadjuk el az erdészné és a cigány férfi sze­relmét, a fiát féltő anya és a szintén félrelépő, a férje ellen bosszút forraló asszony átkozódásait, s mindezek kö­vetkezményét az átok betel­jesülését. A néző előtt meglehetősen ismeretlen világ bontakozik ki a játékidő röpke másfél órája alatt. Hallomásból tud a — napjainkban szerencsére egyre sorvadó — putrik éle­téről. Magukat a cigányokat már jobban ismeri. Az utób­bi évtizedekben tömegesen vállaltak munkát, néhányan üzleti vállalkozásba kezdtek. Az ismeretek azonban meg­lehet sen felszínesek, amit tovább terhel az előítélet. Ma még némi jogossága is van az efféle viszonyulásnak, s marad még jó ideig. Rész­ben mert az előítélet kölcsö­nös, főképpen pedig azért, mert a cigányok kötődése et­nikai hagyományaikhoz, kor­szerűtlen szokásaikhoz igen­csak eleven. Szellemi, tudati mozgásról van szó, s mint tudjuk, ezen a téren sokkal lassabban lehet előrehaladni, még akkor is, ha a változás anyagi alapjait a lehető leg­gyorsabban megteremtjük. Lakatos—Fátyol—Mihályfy balladáját a Zenés Tv-szinház egyik szép, értékes darabjá­nak tartom. Igényesen szóra­koztat, mindenféle rosszízű fel- és alhangok nélkül, el­fogultságtól mentesen. Laka­tos Menyhért voltaképpen az Akik élni akarnak című re­gényének egyik apró sztoriját bontotta ki ebben a zenés balladában, vagy más megje­löléssel filmimusicalben. Az eredmény szerint tehetséggel bír a zenés, illetve filmda­rabok írásához is. Forgató- könyve stílusosan sűrít, kerü­li a magyarázkodást, tömö­ren. találóan jellemzi a sze­replőket, vázolja fel a hely­zeteket. A belső monológ sem lóg ki a darab szövetéből, éppen úgy, mint ahogyan az írott balladákból sem. Lakatos Menyhért — hogy 6 választotta meg a zeneszer­zőt és a rendezőt, azt a mű­sorújság előzetesében olvas­hattuk — szerencsésen dön­tött az alkotótársak mellett. Fátyol Tivadar mesterien használja fel a cigány népze­ne elemeit, s a hagyományo­kat. őrző, a zenés színház ta­pasztalatait hasznosító, ízig- vérig cigány- és modern zenét teremt. Mihályfy Sándor pe­dig még a hetvenes évek ele­jén bizonyította, hogy értője a cigánytémának. A Füstös képek című Lakatos-könyv tévés metszete után az újabb együttmunkálkodás, az Átok és szerelem is siker. Kettő­jük, vagy hármójuk további közösködésen érdemes lenne a tévé, sőt a film gyárlómühe- lyeiben elgondolkodni. A színészi játékot visszafo­gott pontosság jellemzi. Pe­dig a harsényság a témában kísért. Énekben is dicséretes az együttes — Hollai Kálmán, Kővári Judit, Bánsági Ildikó, Szemes Mari, Kozák László és Bangó Margit — teljesít­ménye. (ok) Tavaszi nevelési értekezletek Társadalmunk további fej­lődésének egyik legfontosabb bázis* az emberekben rejlő értékek, tartalékok kihaszná­lása. Abban, hogy a legifjabb generáció tagjai sokoldalú ké­pességeiket kibontakoztatni tudó és akaró szocialista fel­nőttekké váljanak, nagy sze­repük van a pedagógusok­nak. Iskolarendszerünkben az utóbbi évtizedben központi kérdéssé vált a túlzottan ok- lafáscentrikus hagyományok­kal való szakítás, és a társa­dalmi igényeket jobban kielé­gítő nevelőiskola koncepció­ja került előtérbe. A közokta­tás új fejlesztési terve meg­fogalmazta a legfontosabb cé- Sokat. Az országgyűlés a na- ipokban fogadta el az oktatási törvényjavaslatot, mely jogi kereteket biztosít a gyakor­lati megvalósításhoz. Megyeszerte kiemelt fon­tosságú esemény az óvodák­ban. iskolákban a tavaszi ne­velési értekezlet. A tantestü­letek e jelentős tanácskozása — amellett, hogy évente két- mér továbbképzést biztosít a pedagógusoknak — a munka- ‘helyi demokratizmus fontos •sintere. A nevelők a helyi tapasztalatok, felmérések alap­ján elemzik az intézményük­ben folyó oktatási-nevelési munka egy-egy területét, és javaslataikkal, véleményük­kel tevékenyen hozzájárulnak a továbblépés irányának ki­jelöléséhez, nagy segítséget nyújtva ezzel a vezetőknek a döntések előkészítésében. A most zajló nevelési érte­kezletek témáját Nógrádban is minden pedagógiai intéz­mény maga választotta ki, aszerint, hogy az ősszel ki- alakított középtávú tervekkel összhangban, mit tart a leg­aktuálisabb feladatnak. A té­maválasztások képet adnak arról, milyen nevelési problé­mák foglalkoztatják megyénk pedagógustársadalmát. Az oktatási rendszer min­den szintjén leggyakrabban napirendre tűzött téma a gye­rekek szeméiyiségformálása. Ez jól tükrözi azt a törek­vést. hogy a tantestületek ke­resik azokat a módszereket, amelyek legeredményesebben vezetnek a nevelőiskola kon­cepciójának megvalósításához. Az óvodákban az érzelmi hatások és a játék személyi­ségalakító szerepét helyezik előtérbe. Több helyen lesz szó az anyanyelvi nevelésről. Az általános iskolákban — az óvodák esetében megemlí­tett témákon kívül — a tár­sas kapcsolatok, az esztétikai nevelés és a szabadidős-tevé­kenység elemzése emelhető ki. A rend és fegyelem erősítése így gyakran előforduló téma. A középiskolákban megtár­gyalásra kerülő kérdések szé­les skálán mozognak. Szere­pel — többek között — a ha­zaszeretetre nevelés, a tehet­séggondozás, a művelődési szokások elemzése ,és külön­böző módszertani kérdések. A tavaszi nevelési értekez­letek témaválasztásai azt tük­rözik, hogy megyénk tantes­tületei jól érzékelik, melyek azok a területek, ahol na­gyobb hatékonysággal kell dolgozniuk, Az edd'g megtar­tott tanácskozások tapasztala­ta az, hogy a pedagógusok kri­tikusan elemezték a problé- mákat, felelősségteljesen ke­resve a megoldásokat, Annak a bizalomnak megfelelően, amellyel a társadalom fordul feléjük, Kovács Erika Fejezetek a száguldó riporter kalandos életregényéből Száz éve született Eqon Erwin Kisch Arany Prága régi negyedé­ben 1885. április 29-én szüle­tett Egon Erwin Kisch, a vi­lág egyik leghíresebb újság­írója. Nem életrajzát és talál­kozásainak történetét mon­dom el, hanem kalandos pá­lyafutása néhány fejezetét. A REDL-ÜGY A század első éveiben tűnt fel a prágai hirbörzén egy fiatal újságíró. Ámulva hall­gatta a szenzációkat. Egy hölgyzenekar viszontagságai. . A kettős gyilkosság titkai. . Foszformérgezés... Nagy be­törés. .. Legérdekesebbek Jaroslaw Hasek. a Svejk maj­dani szerzőjének kitalált his­tóriái: Óriás cápák a Moldva folyóban. Nagy bajuszú cse­csemő született. Az ifjú újdondász, aki azt vallotta, hogy a kíváncsiság a mestersége: oda megy be, ahová tilos a bemenet, azt írja meg, amit el akarnak tit­kolni. Csakhamar feltűnik remek, izgalmas, érdekes tár­sadalmi és bűnügyi riport­jaival. Egon Erwin Kisch 28 éves korában lett világhírű. Bécs- ben 1913 tavaszán a kémel­hárítás embereinek a főpos­tán két „Opernball—13” jeli­géjű levél tűnt fel, amelyek­ben 14 000 koronát találtak osztrák bankjegyekben. A küldeményt egy elegáns úr vette át. Megindult a hajsza. A nyomok a Klomser Szállo­dába vezettek. Ráakadtak a taxira, amellyel a titokzatos férfi utazott. Az ülésen egy szürke késtokot találtak. Ez lett a keresett úr veszte. Redl Alfréd ezredes, a prá­gai hadtest vezérkari főnölje került gyanúba. Pár óra múl­va beismerte, hogy az orosz követség egykori sajtóattaséja kényszerítette kémkedésre, aki tudta, hogy homoszexuális. Redl parancsra —, agyon­lőtte magát. EGY KORONA KALANDOS ÜTJA Az első világháború idején naplójában és riportjaiban örökítette meg élményeit, köztük azokat, amelyeket magyarországi szolgálata so­rán jegyzett fel. Az Orsován katonáskodó hírlapíró lakásával szemben egy pusztuló kápolna épüle­tére figyelt fel. A kis temp­lomnak érdekes története van. 1848 augusztusában ebben a kisvárosban töltötte hazai földön utolsó éjszakáját Kos­suth Lajos. Néhány nappal később, augusztus 20-án, Szent István napján Szemere Ber­talan volt belügyminiszter és négy társa itt ásta el egy vas­ládába rejtve a magyar ko­ronát, valamint a koronázási ékszereket. Pár nap múlva császári lovasok keresték Kossuth Lajost, Szemere Ber­talant és a kincseket. Négy év múlva ásták ki a koronát és a koronázási ékszereket. Varga István egykori minisz­teri tanácsos árulta el a kin­csek rejtekhelyét. I. Ferenc József kápolnát emeltetett a korona megtalálása helyén, Az emléktáblán az uralkodó, mint Ausztria császára szere­pel. NEM TUD MAGYARUL? Amikor Bécsben bemutat­koztam, Kisch tréfásan meg­jegyezte: No lám! Ketten va­gyunk itt magyarok!” Aztán a társaság felé fordulva el­mesélte, mi történt vele ka- detiőrmester korában, amikor Magyarországon szolgált: — Egyik riportomban vala­melyik katonai alakulatról adtam beszmolót. Ezért had­rend elárulása címén indult ellenem eljárás. Tizennégy- napi laktanyafogságra ítéltek, amelyet Gyulán kellett letöl- tenem. Püspökladányban száll­tam vonatra. Kék egyenruhás huszárőrnagy ült a fülkében. Előírásszerűén jelentkeztem: „őrnagy úr! Kisch hadapród- őrmester alázatosan bemutat­kozom.” Ezt németül mond­tam. A Kisch. Kissnek hang­zik. Az őrnagy rómrivallt, hogy miért nem magyarul mutatkoztam be.. Más sza­kaszba mentem át... Ott is baj lett a „Kiss” hangzással. „Hogy lehet, hogy egy magyar németül mutatkozik be?”... Végül is úgy Békéscsaba táján már a Wechtmever hadapród- őrmester nevet mondtam. A szakaszban pihenő honvédez­redes kezet nyújtott. „Kiss ezredes vagyok!” HORTHY TETOVÁLÁSAI A következő történet is ma­magyar vonatkozású. „A legszebb tetoválást — írja a riporter — Horthv ad­mirálison láttam. Zöldben- aranyban pompázó sárkány borította be mellkasa bal fe­lét. Naponta mutogatta és magyarázgatta tetoválását a pólai tengerészfürdőben. Tesí? tének egy itt meg nem nevezJ hető részén is volt tetoválás.' 1818. június 18-án. a Viribus Unitus csatahajón megkér: emj hogy mutassa meg. Pár órával később torpeJ dótalálatot kapott és elsüly-4 lyedt a Szent István, a leg-' nagyobb csatahajó. Hor'hy megtagadta a segítséget a haJ jótörött legénységtől. Sokan elpusztultak. — Nem kellett volna megJ mutatnom, a rajzót, főhad-J nagy űr — mondta —, mert valahányszor megteszem, min­dig nagy szerencsétlenség tá­mad. Kisch még számos más magyar vonatkozású napló­jegyzetet és riportot írt. tgy Beígrád és a Kárpátok közti utazásáról. Érdekesek a bács­kai, bánáti és Ungvár kör­nyéki feljegyzései. ' i Életműve: 35 kötet..:1 Egon Erwin Kisch sokezer riportjának témájából mu­tattunk be néhányat. Publi­cisztikai írásaiban, riportá- zsában a polgári világot bí­rálta. Ostorozta a fasizmus minden megnyilvánulását. Védte —, a nehézségeket sem titkolva — a szocialista rend­szert és vívmányait. A szo­cialista irodalmi riport alko­tója harcos kommunista volt, ezt Igazolják írásai. A száguldó riporter életmű­ve harmincöt kötet és sokezer publiszrisztika, interjú, riport. A világégés után hazatért Prágába, ahol 1948. március 31-én elhunyt. Ritter Aladár ' Jobban a szakmában Tanulnak a felnőttek is Nógrád megye tanácsának kereskedelmi és művelődési osztálya közösen szervezi a jövendő kereskedők képzését, a jelenlegi eladók továbbkép­zését. Ebben az ötéves terv­ben 620 felnőtt tanulásával számoltak, a megszerzett tu­dás bővítésébe 820 kereskedőt kívántak bevonni. A jól elő­készített munka eredménye már most is látszik, hiszen a megye kereskedelmében dol­gozóknak 78 százaléka rendel­kezett megfelelő szakképesí­téssel 1980-ban, az idén ez az arány 85 százalékra emel­kedett. Rfrrx Nyugdíjas­vásár az Ipoly Áruház méteráruosztályán április 29—30-án. A nyugdíjasszelvény felmutatása ellenében minden árut 20 % engedménnyel árusítunk. Várjuk kedves vásárlóinkat! KOSSUTH RADIO: I.M; Mit ttztn a Rádió? (Tsm.) »,*«: A hét zeneműve, Kodály: A farsang búcsúszavai 9,30: Tudom én meglelem. ».ns: KI kopog? IMS: Ny itnikék 4 NÓGRÁD - 1965. 10.35: Haydn: B-dúr »ítmfónla. NO. »8 11.05: Bioritmus 11.25: A- Liszt Fereno Zeneművé­szeti Fűiskola énekkara énekel 11,40: Sírkő pántlikával 12.30: KI nyer ma? 12,45: Házunk tála 13,00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Külföldről érkezett. (Ism.) 14.31: A tűz estéje 14.55: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 15.00: veszélyben 15.30: Kóruspódium 15.53: Muzsikáló természet 18.05: F.sz.kerék n.oo: Eco-mlx 17,30; Zenekari muzsika 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) is.1.1: Hétfű este mindenkinek 20,59: Húszas stúdió. Lóguk a rendszeren 22.20: Tíz perc külpolitika április 29., h«tfö j 22.30: Halló, itt vagyok 23.30: Zala Doluhanova és Mlchel Dens operaáriákat énekel 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO: *.05: Nótamuzsika 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene táncrltmusban 12,25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok kóruselöadásbtn és népi hangszereken 13.05: Slágermúzeum 14.00: Keitűtűl ötig ... 17.05: Újdonságainkból 17.30: Ötödik sebesség 1S.30; z.enekftzelben 19.30: sportvllág 20.05: Mégis felrobbant a bioló­giai pokolgép? 21,05: A Rádió Dalszínházának bemulatója 22,52: Húbay ,Jenő—Farkas Gyula hangszrrélése: Hejre Kati. (IV. csárdajelenel) 23.20: A mai dzsessz: George Gruntz felvételeiből 24.00: éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: MüsorlsmertetésT’ hírek, időjárás, 17.05: Fórum. Tömeg- kö/.lekedés a megyeszékhelyen. Szerkesztő: Paulovlts Ágoston. Műsorvezető: O. Tóth Ferenc. Telefonügyelet: Miskolc: 35-510, Eger: 12-040. Salgótarján: 11-101. 18.00; Eszak-magyarországl kró­nika. — Sport. 18.95—18.30; Szem­le az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a NŰGRÁD keddi számából, MAGYAR TELEVÍZIÓ: u.Sft: Iskolatévé 15.15: Ujjé. tavasz vanl 15,35: Itt és ott 16.00: Hirek 16.05: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI 15. rész: Adatállomá nyok 16.10: Érettségizőknek alánjuk 16.35: Három 'nap tévéműsora 16.50: Jégkorong VB Döntő 19.20: Gyöngyszem az óceán párt­ján 19.30: Családi kör. Kié lesz Feri­ke? — 2. rész. 20.20: Jégkorong VB, Dönti 22.50: Hírek 22.55: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-niradó 20.00: Időszerű témákról 20.20: Jégkorong vb 22.45: Hírek 2. MŰSOR! 19,30: Tv-niradó 20.00: Drága nagybácsi. Tv-ko- médta. (tsm.) 21.20: Tanktsták hagyatéka. Dokumentumműsor 21.30: Időszerű események 21,56: IdöJárásjelentés 22.00! F.z történi 24 óra alatt 22,10: A régi Mezopotámia-kul- túrák. ’ rész MOZIMŰSOR: oHHjaiarjHiii mnvpmncr 4,: örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz íilmvigjálék. — Kohász: A tizedes meg a töb­biek, Magyar filmvígjáték. — IMH: Csillagok háborúja, i—ír. Színes USA fantasztikus kaland­film. — TIT: Helga és Michael. (14) Színes NSZK-bell szexuális felvilágosító film. — Balassa­gyarmati Madách: A dzsungel könyve. Színes amerikai film. — Nagvbátonyi Petőfi: Finom kis bordély. (16) Színes, zenés cseh­szlovák filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Maraton életre-nalálra. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film — Szécsenyi Rá­kóczi: Házibuli. Színes francba filmvígjáték. — Hátság: 39 lén- esöfok. (14) — Karancslanoitő: Iván gyermekkora. Szovjet film- felújítás. — Klsterenvel Petőfi: Twist Olivér. (M: Színes, szink­ronizált angol film. — Érsek- vadkárt: KI kém. ki nem kAn- * Színes, szlnkron'zált amerikai bflnügvl fllmvieipiék Iskolámé?:• Elveszett egv kék'zemű. Nagy­iúr: Tskolamozi: ördügcsipat. — Jobbágyi: Üldözők, (161 Szfnef.' izinkronizált USA bűnüovi ín»*' A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents