Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? Egyiüi a békéért Szimbólumnak is beillik: hét szocilista ország legma­gasabb rangú vezetői ugyan­abban a varsói palotában j hosszabitották meg a barát­sági, együttműködési és kői- j csönös segítségnyújtási szer­ződést, ahol kevés híján há­rom évtizeddel korábban el­ső ízben aláírták azt. A fo­lyamatosság, a tiszta szándé­kok jelképe volt ez a gesztus, azt érzékeltette, hogy a Var­sói Szerződés tagállamai hű­ek maradtak eredeti célja­ikhoz, alapelveikhez, alapvető feladatuknak nem a háborúra való készülődést, hanem a bé­ke megóvását tekintik. A háború által legjobban megviselt európai főváros­ban, a fasiszták által romhal­mazzá változtatott Varsóban 1955. május 14-én született meg az európai szocialista országok védelmi szervezete. Létrehozása jogos válasz és elkerülhetetlen óvintézkedés volt a NATO 1949-es meg­alapítására, s az ezt köve­tő kiszélesítésre. A Szovjet­unió hiába ajánlotta föl, hogy belép az Atlanti Szer­ződés tagjai közé - elutasí­tották. Az NSZK föífegyver- zése, majd a NATO-ba való fölvétele egyértelművé tette: Európa ismét potenciális hadszíntérré vált, alig tíz esz­tendővel a világháború be­fejezése után. Megbízható ellensúly nélkül a nehezen kivívott béke került volna közvetlen veszélybe. Ezért volt szükség a szocialista országok védelmi erőfeszíté­seinek összehangolására. Ugyanakkor a Varsói Szerző­dés már megalakulása ide­jén is hangoztatta, s azóta számtalanszor kinyilvánította, hogy nem irányul egyetlen állam, vagy államcsoport el­len sem, nem táplál agresszi- ós szándékokat Európában, vagy bármely más kontinen­sen. E kijelentéseinek alátá­masztására a Varsói Szerző­dés már harminc évvel ez­előtt is indítványozta, hogy egyidejűleg oszlassák fel a NATO-t és a szocialista or­szágok védelmi szervezetét. Ezt a javaslatot most újó­lag megismételték a lengyel fővárosban, jóllehet a nem­zetközi politikai helyzet rend­kívül feszült. A NATO - el­sősorban az Egyesült Álla­mok nyomása következtében - növelte nukleáris csapás­mérő eszközeinek számát, új, rendkívül veszélyes fegy­verrendszereket telepített a Varsói Szerződés tagjaival határos körzetekbe, s kí­sérletet tett a kialakult és jelenleg fönnálló erőegyen­súly megbontására. A Szov­jetunió és a Varsói Szerződés más tagjainak határozott vá­lasza eleve kudarcra ítélte ezeket a próbálkozásokat, ám a NATO politikája a nemzet­közi feszültség fokozódásához, a háborús veszély elmélyü­léséhez vezetett. Reagan el­nök „csillagháborús” elkép­zelései, amelyek mára már konkrét fegyverkezési progra­mok beindítását vonták ma­guk után, eddig soha nem látott méretű hadiköltségve­téssel és jelentős politikai fe­szültségkeltéssel párosulnak. A Varsói Szerződés az utóbbi három évtizedben leg­kevesebb száz leszerelési ja­vaslatot terjesztett be a NATO-országokkal folytatott különböző tárgyalásokon, más nemzetközi fórumokon. Ezek eredménye sajnos, nem tük­rözi a bennük lévő korlátlan lehetőségeket, hiszen nagyon kevés kérdésben sikerült konkrét megállapodásra jutni. Ez a mindenképpen a NATO közömbös magatartásának következménye, hiszen a szo­cialista országok mind ez idő alatt készek voltak haladék­talanul megállapodni a fegy­verzetek csökkentéséről, vagy teljes fölszámolásáról épp­úgy, mint a bizalomerősítő in­tézkedések különböző formái- ról. Hazánk képviseletében Ká­dár János írta alá a meg- hosszabításról szóló jegyző­könyvet. Tette ezt az ország- gyűlés felhatalmazása alap­ján, a magyar nép egyetértő , 1 támogatásával — mindannyi- j unk, a világbéke érdekében, j (Horváth Gábor) 1------------­------------------------------------------------------------------------------<• N ÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA * XLI. ÉVF., 99. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. ÁPRILIS 29., HÉTFŐ Ünnepségek a Kiváló cím átadása alkalmából A siker, a jövő záloga: a megújító szándék Nyomdászok az ünnepségen. A mikrofonnál Nádasdi János- kisteleki üzemvezető. — kép: Bencze -así Örömteli napjuk volt szom­baton a nógrádi nyomdászok­nak. Négy éven át pályáz­tak a Kiváló vállalat címre, most elnyerték. Több napos izgalom, reményteljes vára­kozás előzte meg a döntést. Érthető, ha hangos jókedvben cddódott fel a jó hir: sikerült, megvan a cím! Számadásra, négy esztendő mérlegét megvonni a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsénak nagytermében jöt­tek össze Salgótarján, Kistelek, Balassagyarmat négy telepé­nek dolgozói, A külsőségek is méltóak voltak az ünneplők hangulatához, Kelemen Gábor igazgató példás emberi helyt­állásról, a nagy kollektíva eredményeit meghatározó fizi­kai, szellemi erőfeszítésekről adhatott számot. Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke a nógrádi párt­ós állami vezetés gratuláció­ját tolmácsolta. Jóleső volt a gesztus, mondván, a jókíván­ság mind jól jön. Csakhogy több volt gesztusnál az elis­merő szó. A nógrádi köztudat régebb óta számon tartja a nyomdászokat, munkájukkal, a nyomtatási kultúra feljesz- tésével régóta az élvonalba tartoznak. Kezükben van a kor -kulcsa. Ezt húzta alá az elnök is, amikor arról beszélt, hogy meg tudnak felelni a gazdaság újító szükségletei­nek, amikor szinte megduplá­zódik a termelés és kisebb mértékben nő csupán a lét-, szám. A még kisebb, de na­gyobb beruházások . (építkezé­sek, gépvásárlások, új - tech­nológiák alkalmazása) mind­mind átgondolt, aprólékos ter­vezés eredménye. A megújító kedv vitte az üzem vezetőit külföldre masinákat, eljáráso­kat tanulmányozni. így fu­tott fel egy teljesen új vállal­kozás, a kisteleki címkeüzem.■ Ezért visel nógrádi címkét ma már az ország export­termékeinek nagy hányada. Érthető a taps. amikor az ünnepségen Nádasdi János üzemvezető, átvehette az Él­üzem címet tanúsító okleve­let. Nemcsak hírnevet garan­tál ma már Kistelek, de devizamegtakarítást is hoz az országnak. Álljon itt néhány adat is a taeghirdetett munkaversenyt méltatva. A hatodik ötéves tervidőszakra előirányozott ha'mozott árbevételi tervet március 20-ra teljesítették. A termelés, a meghatározott ütemnél is gyorsabban nőtt. 1984-ben az 1983 évihez ké­pest 11,4 százalékkal, a múlt- évi tervet 7 százalékkal tel- jesítet-ték túl. A munkásgyűlésen felszóla­lók szavaiból ígéretesnek lát­szik a holnap is. Nagy értékű beruházások nyomán egy­másfél éven belül általánossá válik a színes offszet techno­lógia. Lapunk, a NÓGRÁD is új köntösben jelenik majd meg. Folyóiratok, üzemi la­pok kapnak tetszetős külsőt. Érthető az emlkedő hangu­lat, amikor Lux János, a Nyomda- és Papíripar, a Sajtó Dolgozói Szakmai Szakszerve­zet főtitkára átnyújtotta a Ki­váló vállalat címet jelképező keretezett oklevelet. Egybe­mosódtak az elnökségben ülők a dolgozók tapsai. A szép si­kerükhöz eljött gratulálni Szalai László, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Szitt- ner András, a városi tanács elnöke, Lakner Kálmán, az Ipari Minisztérium főtanácso­sa. Kapolyi László ipari mi­niszter levélben küldte el jókívánságait. A levélhez a Kiváló címhez négy Kiváló munkáért kitüntetést is mel­lékelt. Számosán vehették át a Kiváló dolgozó kitüntetést, a különféle brigádcímeket és sokan kaptak pénzjutalmat. Látványosan gyarapodó iparcikkforgalom Fennállása óta kilencedik alkalommal nyerte el a Ki­váló vállalat címet a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat. A belkeres­kedelmi miniszter valamint a KPVDSZ Elnöksége kitüntető oklevelének átadására szom­baton ünnepélyes termelési tanácskozást hívtak össze Sal­gótarjánban, a József Attila megyei-városi Művelődési Központ nagytermébe. Eljött az ünnepi alkalomra Devcsics Miklós, a megyei tanács el­nöke. Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője* Forgó Imre, a balassagyarma­ti városi pártbizottság első tit­kára, dr. Szittner András, a Salgótarjáni városi Tanács el­nöke és Oravecz Tivadar, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára. A vállalat eredményeit dr. Institórisz András igazgató foglalta össze. Noha a mos­tani kitüntetéssel a vállalat tavalyi sikereit jutalmazták, már az előző esztendőkben is gyorsan javuló eredményekkel hívta fel magára a figyelmet. Az 1984-es esztendővel a vál­lalat eddigi történetében a legeredményesebb évet zárta. A forgalmi, gazdálkodási mu­tatók csaknem elérik, nehány esetben meg is halad ják a ha­todik ötéves terv utolsó évé­nek — a szakmai átlagnál fe­szítettebb — előirányzatait. Az elmúlt évben 1 milliárd 370 millió forintos forgalmat bonyolított le a vállalat, 160 millió forinttal többet az elő­ző évinél. Nemcsak a szakma megyei, hanem országos át­lagánál is. dinamikusan fejlő­dött az áruforgalom. A válla­lat megyén belüli piaci poxí­(Foiyuuás a 2. oldalon.) Mai számunkban Tönfényi tiÉivaÉ a választásokról Az új választójogi törvényt két esztendeje fogadta el az országgyűlés, de a gyakorlatban ezekben a napokban, illetve a június 8-ra kitűzött országgyűlési és tanácstagi választásokon „vizsgázik”. írásunk a törvény legalapve­tőbb ismereteiről szól. (3. old.) Bőrdivat — Ahogy a toattemzi lália... Tavasszal megélénkülő érdeklődés kíséri a divatot, az öltözködés kultúráját, nem tekinthető hát véletlennek, hogy két írás is erről szól. T. Pataki László a Mai történetek című jegyzetsorozatában ezúttal a legújabb divat vadhajtásairól elmélkedik, míg Kiss Mária a Sal­gótarjáni Ruhagyár sikeres divattervezőjét, Zsuffa Má- tyásnét mutatja be. (5. oldal)’ SBiC—Keszthely 1-0 (1-01 (7. oldal) Ülést tart a Magyar Szocialista munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését április 29-rc összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — tájé­koztatót hallgatnak meg az időszerű politikai kérdésekről. (MTI) ! Tavaszi mezőgazdasági munkák a hét végén A hűvösebbre fordult idő­járás és a szemerkélő eső ellenére vasárnap is ország­szerte élénk munka folyt a földeken;. vető- és növényvé­dő gépek százai dolgoztak a határban, hogy minél előbb elvégezzék az esedékes tava­szi mezőgazdasági munkákat, s csökkentsék a zord téli idő­járás okozta két-háromhetes késést. A gazdaságok egyik legfontosabb feladata jelenleg a napraforgó és a kukorica magjának földbe juttatása. Csongaád megyében a kuko­rica tervezett vetésterületének mintegy 60 százalékán vetet­ték el eddig e fontos takar­mánygabonát, a hódmezővá­sárhelyi Vörös Csillag Tsz pedig már befejezte a fcukori-' ca vetését. Győ r-Sop ron ban a napra­forgó 80 százaléka van a föld­ben, s nagy erőkkel vetik a takarmány- és a silókukoricát. Itt eddig 30 ezer hektáron vetették el a tengerit. A nádudvari Vörös Csillag Tsz mintegy ezer hektáron vetett takarmánykukoricát, s most a nagy körültekintést igénylő vetőmaghibridet jut­tatják a földbe. Hajdú-Bihar többi gazdaságában ugyancsak soikan dolgoztak vasárnap. A terület, három főnövénye — a napraforgó, a kukorica és a rizs — adta a legtöbb munkát vasárnap Szolnok me­gye gazdaságainak. (MTI) Tudósítás a diákvárosból együttes számos köztéri kon­certet rögtönzött nagy siker­rel. Eredményesen álltak helyt megyénk iíjai a sportverse­nyeken, játékos vetélkedőkön is. Ezekben különösen a sal­gótarjáni Madách Imre Gim­názium és Szakközépiskola diákjai jeleskedtek, de a kö­zös siker érdekében minden­ki kész volt a feladatvállalás­ra. Az egyik legfőbb erőpróbát a szombat délelőtti művészeti bemutató jelentetne, melyen háromórás műsor keretében bizonyították tehetségüket a különböző művészeti ágak képviselői a Gárdonyi Géza Színház színpadán. Szerkesz­tett műsorunkat a zsúfolásig lelt nézőtér közönsége szűnni nem akaró vastapssal jutal­mazta. és a felnőtt szakmai zsűri is egyöntetűen a legjobb megyei produkciónak értékel­te. A fesztiváldíj odaítélésé­ben azonban a diáknapok — diákokból álló — tanácsának tagjai voltak illetékesek, akik összességében mérlegelték a megyék három napon át nyúj­tott teljesítményét. A XIII. egri Gárdonyi Gé­za országos diáknapok vasár­nap déli záróünnepségére az esőbe fordult időjárás miatt nem a Dobó István téren, ha­nem a város ifjúsági művelő­dési házában került sor. A diáktanács itt nyújtotta át a fesztiváldíjjal járó hatalmas tortát is a mindvégig fegyel­mezett, kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott nógrádi diá­koknak, akik tegnap délután érkeztek haza az emlékezete* élményt nyújtó rendezvény­sorozatról. Pest, Szolnok és Nógrád megye csapatai közül a nóg­rádiak vitték el a pálmát, azaz hoztál? haza a fesztivál- díjat az egri országos diák­napokról ! Mint arról szombati lap­számunkban már beszámol­tunk, kétszáz fős középis­kolai delegáció képviseltette magát a Heves megye székhe­lyén hagyományosan kétéven­ként megrendezendő találko­zón, ahová a három megye középfokú oktatási intézmé­nyeinek — valamely művésze­ti ágban, szakismeretben, sportban, illetve tanulmányi eredményben — legkiemelke­dőbb tanulóiból összeállított küldöttségek kaptak ezúttal is meghívást. A csütörtök délután kezdő­dött rendezvénysorozat első­sorban jutalom volt a résztve­vők számára, ugyanakkor számos versenyen össze is vetették felkészültségüket, tehetségüket a csoportok. Mindjárt az első nap dél­utánján városismereti vetél­kedőre kellett hirtelenjében összeverbuválni egy kollektí­vát. Ezen ugyan csak máso­dik helyezést értek el a nóg­rádiak, de a nyertes szolnoki csapat háromszáz küldött kö­zül válogathatott... A me­gyék lélekszámának arányá­ban legkisebb létszámmal megjelent nógrádi diákkül­döttség ezt követően azonban „rákapcsolt”, és aktivitásá­val nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy diáknapi hangulat uralkodjék Egerben. Az egyentrikós fiatalok éne­kelve járták az utcákat, a salgótarjáni Kisszeptim és a balassagyarmati Heb Dajör Nógrádiaké lelt a fesztiváldíj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents