Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

...ha az emberf „megismerik" Interjú Antal Imrével £ltt élnecl s fíalnocJ IcellH Ezer év másfél órában r '„Mit csinál az állam az áremelések után?” — kérdez­te Antal Imre a rá jellemző riccmesélő stílusban. Majd megadta a választ: „Felkopik”. A hajdani zongoraművész, ma a Magyar Televízió fő­munkatársa nemrég Salgótar­jánban járt, s a József Attila Művelődési Központban egy népdalestet vezetett. Ekkor válaszolt a NÖGRÁD kérdé­seire. — Máskor „ügyviteli" kér­dés. most a beszélgetést in­dítja: minek nevezehetnénk a Ifoglalkozását? — Egyszer megjelent egy Zenészek főzőkanállal című mindenkinek szóló kiadvány, ahhoz kérdezték, mit írjanak a foglalkozás rovatba. Erre én azt mondtam nekik, írjá­tok ezt, (s átveszi az újságírói noteszt és beleírja: Antal Im­re antalimre). Így, csupa kis­betűvel, egybe. — Egyszer azt nyilatkozta a rádióújságnak, hogy egy inter­júban nem tenne fel kritikus kérdést, mert annyira tisztelt az ember személyiségét. Meg­engedhetjük-e magunknak ma, 1985-ben, hogy ennyire udvariasak legyünk? — Nem ez az én profilom. Persze azt mondják, hogy az a jó, ha egy interjúban a két íél ütközik. A modern irány az, hogy gyerünk bele a kö­zepébe. De én nem szeretem ezt. Minek piszkálni valakit? Hát nincs neki elég baja? — Egybevág ezzel a felfo­gással, amit az előbb láthat­tam: két hölgy autogrammot kért öntől, ezekkel a szavak­kal: „Ha már az Apollóniát nem tudtuk elérni...” És ön­nek eszébe sem jutott, hogy megsértődjön... — Ááá, ugyan!... Épp a minap Pécsett, a színházigaz­gatónő azzal üdvözölt, hogy a helyi sajtó milyen szépeket irt rólam. Nahát ez igazán ezép az újságíróktól — mond­(Bencze Péter felvétele) tam —, és micsodát? Azt, hogy én egy angol nyelvű műsorban a magyar stewar­desseket mutattam be. Kerí­tettem egy lapot, és láttam, hogy valóban: „Vitray Tamás egy angol nyelvű műsorban magyar stewardesseket mutat be”. Hát ezen is nevettem. Jó érzés, ha az embert „megis­merik”. — Zavarja-e önt az, hogy a műsor, amit a tévében rendszeresen vezet, a Szeszé­lyes évszakok, egy kicsit... — Gügye? — Én ezt nem mertem vol­na mondani. — Nem zavartatom magam. Mert rájöttem, hogy a nézők kilencven százaléka szereli. Persze vannak benne gyenge poénok. És ezekről nem aka­rom elhitetni, hogy jók. A szerkesztők el is marasztal­nak miatta: „A fene egyen meg, a képeddel rögtön ér­zékelteted, hogy nem tetszik!” És valóban, ezt igyekszem érzékeltetni. — Ezen a pályán is kitű­nően dolgozik. Sikerülhet-e másoknak a felnőtt korban való átképzés, ha nem ilyen dicsteljes az új foglalkozás*? — Ezt a pályát nem vá­lasztottam. Mint tudja, a zon­gorától kényszerűségből meg­váltam. Utána kerültem a televízióhoz. De ez nem kü­lönleges munka. Ha valakinek épek a hangadó szervei, az agyában csak egy tekervény- nyel több van, mint a tyúk­nak, s van egy kis „dumája”, az itt megállja a helyét. Én semmilyen átképzésen nem vettem részt. Múltkor egy jó barátom megkérdezte: jól érzed itt magad? Miért? Mert mindenkinek megvan az a magasság, ahol repülni tud. És úgy érzem, te egy méter­rel lejjebb repülsz. Ebben le­het, hogy van valami. De én élvezem ezt a munkát, vál­tozatos, nincs két egyforma nap. Természetesen megvan­nak a sajátos nehézségei, de azokkal együtt szeretem. — Volt már zongoraművész, színész, riporter, költő... — Költő?! — Blázser Bozsó néven... — Azokat a verseket nem én írom! Hanem egy Szilágyi György nevű humorista. Igaz, ő rám méretezi ezeket a ver­seket. Élvezettel mondom őket, mert nagyon szeretem a blődlit is. — A versmondói pályafu­tása tehát sikeresebb, mint a filmszínészt? — Én nem voltam filmszí­nész. Nézze, a harmincas évek­ben volt egy világhírű film­hős. Ügy hívták: Rin-Tin-Tim. ö egy kutya volt. Hát én azt mondtam magamnak, hogy ha egy kutya el tud játszani egy filmszerepet, akkor aki ember létére nem képes erre, ássa el magát. Ezért vállaltam annak idején. Most már nem kérnek fel ilyenre. Nemrég mondta egy filmrendező is­merősöm, hogy egy színészt, például Sztankayt, el tud fo­gadni a közönség több féle szerepben. De, ha engem lát­nának meg egy új szerepben, azt mondanák: ez az Antal Imre. Es nem hiszik el az alakítást. Akkor, a Bors Má­té idején még nem voltam annyira forgalomban. — Ha a nógrádi közönség­ről kérdezem, nyilván méltó Antal Imre-i kedvességet mond... — Olyan nagyon nem is­merem az itteni embereket: az Alföldről származom. De sokadszor vagyok itt, vezet­tem Röpülj pávát, rádiómű­sort, voltam az üveggyárban. Épp idefelé jövet meséltem a többieknek: milyen csodála­tos koreográfiája van annak, mikor az üvegfúvók a pódiu­mon állnak. Épp akkor for­dulnak jobbra, balra, amikor kell, s pár centire mozog tőlük az izzó üveg, de nem égetik meg sem egymást, sem magukat. Molnár Pál A negyedikesek kivételével a Salgótarjáni Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanárai és diákjai részt vesz­nek a tavaszi városszépítési akcióban, öt alkalommal se­rénykednek a városgazdálkodási üzem irányítása mellett környezetünk szebbé tételében. — bp — Beszélgetés Koltay Gábor rendezővel Ácsok birkóznak a kömény fával. A hegesztőik lágyítják a fémet. A villanyszerelők kábelekkel és reflektorokkal bíbelődnek. A darukezelők erőpróbára készülnek. A rend­őr nem bízza a forgalmat a kikapcsolt lámpák helyett a jelzőtáblákra. A MAFILM ra­kodói ki tudja hányadik fu­vart fejezik be ezen a napon? Egy csoporttal érkező idegen- vezető érdeklődik a Hősök terén: — Mi lesz itt? — Egy nagyszabású zenés történelmi játék 1985. április 4-én. Este 8 órakor kezdődik az előadás. Érdemes lesz el­jönni. .. Az idegenvezető fordít. A külföldieknek tetszik a dolog. Az emlékművek tövénél sétá­lunk Koltay Gáborral, az „Itt élned, s halnod kell”! című történelmi játék rendezőjével. TÖRTÉNELMI ÁLMOK Gyönyörködünk a térben. — Látod? Itt együtt van minden — mondja Koltay és elmondja az álmokat, törté­nelmünk ezer évének másfél órába sűrített lényegét. — Tudom, azt mondod, hogy mi megint a lehetetlenre vállal­koztunk. Sokan mondták ezt akkor is, amikor „A koncert” című film forgatására, ké­sőbb az „István a király” Ki- rálydorpibra álmodására vállal­koztunk. Tévedtek. Remélem most is tévednek azok, akik nem hiszik el, hogy képesek leszünk történelmünk min­denkori progresszív, haladó magyar törekvéseinek méltó emléket állítanunk. Látod? Itt két oldalon egy-egy színpad, középen egy kisebb pódium körvonalai bontakoznak ki. Victor Máté zenéjére négy­száz táncos táncolja el No- vák Ferenc koreográfus segít­ségével a mozgásba öntött történelmet. Nézd: a díszlet nemes. Itt van minden, szob­rok, domborművek, rekvízitu- m4, Dr. Neme^kürty István; segítségével idehozzuk az el­múlt- hétszáz év versrészlete­it. Ady Endre, Arany János, Batsányi János, Benjámin László, Berzsenyi Dániel, Bor­nemissza Péter — és még csak az ABC elején tartok a „szer­zők” felsorakoztatásában. Meg­győződésem, hogy a honfog­lalásról, az államalaoításról, a tatárjárásról, a középkorról és a reneszánszról, a Dózsa parasztháborúról és a mohácsi vészről ugyanúgy van mit mondanunk, mint a török el­leni küzdelmekről, a Rákóczi szabadságharcról, a reform­korról, az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei­ről, a millenniumról, az első világháborúról, a Tanácsköz­társaságról és a két világhá­ború közötti korszakról, a má­sodik világháborúról és a felszabadulás napjairól. GYÖNYÖRKÖDNI A LÁTVÁNYBAN A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének, a Belügy­minisztérium Duna Művész- egvüttesének, a budapesti és vidéki tánc-együttesek táncosai már az előadásokra készülnek. A MAFILM 40 lovaskaszka­Az épülő színpadok egyikén dőre hetek óta szigorú edzést tart. Az. Ifjúsági Rendező Iro­da. az Express budapesti és vidéki kirendeltségeiben, az Országos Filharmónia jegy­pénztáraiban és a színházak központi jegyirodájában egy­re gyakrabban csörög a tele­fon. Minden bizonnyal minden este itt lesz az a 15 ezer né­ző, aki részese lehet e rend­hagyó előadásoknak. — Technikailag is szeretnék minőséget nyújtani — folytat­ja a rendező. — A KÍSZ Köz­ponti Bizottsága megadta a lehetőséget. Itt minden néző­nek látnia keil minden szín­padot, gyönyörködnie kell a látványban, élveznie kell a jó zenét és anngk minőségét is. Műszakiak, statiszták, elő­adók egyaránt örömmel vesz­nek részt ebben a munká. ban, s ez megkönnyíti a dol­gomat. Egyforma lelkesedéssel dol­gozik ebben a játékban mond­juk Bessenyei Ferenc és De­ák „Bili” Gyula, Kozák And­rás és Nagy „Feró”, Balá- zsovits Lajos vagy Vikidéi Gyula. Nemcsak a díszletek, a színpadok, a lelátók építé­sében segítenek a magyar néphadsereg katonái. Az elő­adásokon 200 katona is közre­működik a tömegjelenetekben. Nem túlzás, tehát ha azt mon­dom, hogy sok-sok száz em­ber készül arra, hogy mara­dandó élményt adjon azoknak, akik a helyszínen láthatják, és azoknak, akik a zene vagy a film segítségével ismerked­nek maid meg e történelmi darabbal. Merész feladatra vállalko­zott Nógrád megye ötven út­törője és tíz felnőtt vezető: az egykori partizánok útjait járják végig, a megyei úttö­rőelnökség, az MHSZ, a ha­tárőrség és a munkásőrség se­gítségével. Indulás április ne­gyedikén reggel Karancsbe- rényből. ahol megemlékezés­re, koszorúzásra is sor kerül, majd a Karancs-tetőn a diá­kok megismerkednek az MHSZ LESZ-E FOLYTATÁS? ^ Tavaszian süt a nap. A' Hunyadi-vár környékén a pirotechnikusok Hábetler Fe­renc terveinek megvalósításán dolgoznak. A díszlettervező Csikós Attila, és a szcenikus Andor Tamás tiszteletben tart­ja a fénybe álmodott díszle­tet. — Bajban vagyok — mond­ja Koltay. — Szívem szerint a kezedbe nyomnék egy pla­kátot és arra kérnélek, hogy írd le azoknak a nevét, akik tehetségüket, tudásukat, szor- r-lmukat adják ennek a nap­nak a sikeréért. De tudom, hogy nincs annyi hely egyet­len napilapban sem. Talár» természetes az is, hogy nagyon bízunk ebben a vállalkozás­ban. De mindannyian tudjuk,1 hogy rövidesen itt a premier napja. Talán megérted, hogy sainálnám, ha az előadás után, feladatok híján szélnek eredne a jól összekovácsol ó- dott közösség. Tovább álmod. tehát a valóságot. In- cselkedek például azzal a gon­dolattal, hogy minden nyáron állandó történelmi játékok színtere lehetne mondjuk a Budai Vár....A vár már rég felépült, most már meg is szépült. Mondd, miért ne le­hetne kihaLSználni az árkádok; a falak, a bástyák adta lehe­tőségeket? Szerintem csak ar­ra van szükség, hogy az ötlet formába öntését mások is akarják. rádiós tevékenységével, aztán Somoskőújfalun át Szlová­kiába mennek. Ragyolcon el­helyezik a kegyelet és a há­la virágait Bandur Árpád egykori partizán sírjánál, ta­lálkoznak veteránokkal és helyi pionírokkal, majd Ab- roncsospusztára mennek, ahol a SVAZARM, az MHSZ szlo­vák testvérszervezete gondos­kodik a programról. Ambrus Sándor ' Úttörők felnőttekkel Partizánok útján KOSSUTH RADIO: 8.20: világablak (ism.) 8.S0: Kis magyar néprajz i.9i: Sena Jurlnac és a Barylll vonósnégyes Respighi- felvételeiből 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Fúj a szél. Muzsika gyere­keknek 10.05: ..Vár egy új világ” 10,95: Muzsika Zsuzsika mesét 10.50: OJ Melódia-lemezeinkből. Glazunov: II. szimfónia 11.5«: Felelet. X 2. rész (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. Riportműsor 13.00: Magyar előadóművészek felvételeiből 14.10: A magyar széppróza szá­zadai (51.) (ism.) 14.2G: Operaslágerek 15.08: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 16.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 17.00: Olvastam valahol... 17.20: Kórushangverseny 18.02: Kritikusok fóruma 19.00: Díszünnepség a Magyar Állami Operaházban hazánk felszabadulásának 40. év­fordulóján Kb.: 20.58: Népdalfeldolgozások 20.00: A Rádíószínház bemutatója: Vincze Péter 21.28: Bécsi klasszikus zene 22.2»: Emlékezetes hangversenyek 23.37: Nóták PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. 12.10: A XV. kér. Pollack Mihály Űttörőház és az Észak­4 NÖGRAD - 1985. április 3„ szerda p«tl Afész fúvószenekar j játszik 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Magyari Imre népi zene­karának felvételeiből 13.10: Popbullám 14.00: Betűtenger 15.05: Lelátó 16.00: Magnóról magnóra 16.40: Közvetítés a Magyarország —Ciprus labdarúgó-világbaj­noki mérkőzésről 18.35: Népdalkörök pódiuma (ism.) 19.05: Operettkedvelőknek 20.05: A Bronski Beat felvételei­ből 20.50: Madarat tolláról... 21.05: Beszélni nehéz (ism.) 21.17: Tisztelet Louis Prime-nak 21.27: Cserkúthy Sándor nótáiból 22.47: A Liége-i szimfonikus ze­nekar fúvósegyüttese ját­szik 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.15: Index. . Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Az energia­felhasználás csökkentése az épí­tőanyag-iparban. — A szerződéses fegvelem és a kereskedelmi ha­szon. — Könyvszemle. — Élelmi­szer-gazdasági munkák Borsodszi- rákon.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Szerkesztő: Tol­nai Attila. — Sport. 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18 25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism) 8.05: Tskolatévé 8.25: Fizikai kísérletek, III. 8.35: Felső-Tisza-vidék 8.50: Épüljön fel a béke... 9.25: Delta 9.50: A legszebb ló 11.05: Képújság 14.55: Tskolatévé 15.35: Hírek 15.45: Száz híres festmény 15.55: Reklám 16.05: Dunántúli hadműveletek 16.35: Magyarország—Ciprus. VB-selejtező labdarúgó­mérkőzés 18.30: Képújság 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Tévétorna 18.45: Esti mesp 19.00: Díszelőadás. Hazánk felsza- ’badulásának 40 évfordulója alkalmából rendezett dísz- e’őadás közve+’tése a Ma­gvar Állami Operaházból Kb.: 20.00í A szünetben: Tv-híradó Kb.: 21.30: Mamcserov Frigyes: „S. kapitány” 22.55: Tv-híradó S. 23.15: Himnusz 2. MŰSOR: 18.00: Képúlság 18.05: Kerek világ 18.20: Sorstársak 18.40: Unser Bildschirm 19.00: Tévé Basic-tanfolyam. XVI/12. rész: Játékprogra­mok 19.30’: Mozart: g-moll szimfónia (ism.) 20.00: Rapa Nui — A világ köl­döke 20.55: Reklám 21.00: Cibona Zagreb—Real Mad­rid kosárlabda férfi BEK- döntő Kb : 21.40: Közben: Tv-híradó 1. 22.35: Képúlság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.20: Merénylet. Dokumentum­film. (FF.) 22.00: Azimut — Katonák maga­zinja (FF.) 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.20: Cikker: Változatok szlovák népdalra 20.40: Jó ötletek stúdléja. Újítók és felta'álók mű­sora 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Színművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4, háromnegyed 6-tól: Yerma (14). Színes magyar—NSZK-beli film. 8-tól: Harminckilenc lépcsőfok. Színes angol krimi. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegved 6 és 8-tól: A legyőzhetetlen Vu- tang (14). Színes, látványos ka­rate kalandfilm. Fél 4-től Csilla­gosok, katonák. (16) Magyar— szöviet koprodukció — Naevbá- tonyi Petőfi: Házibuli. Szín*** francia filmvígjá+ék. — Nagybá- tonvi Bányász: Vera és a fér'i- látogatók. Színes. szinkronizált szovjet fi lm vígját ék. — Pá^ól Mátra: Ufó Arizonában (14) ne«:. <37ÍrtVrr)nÍ7,i1f rn. — Karamislannjtő: végelszámolás (16). Színes jugoszláv film. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents