Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

Városszépítő társadalmi munkában vesznek részt naponta Balassagyarmaton a Dózsa György úti Általános Iskola diákjai, akik ebéd után fél- fél órára a Rákóczi fejedelem út és Hunyadi utca sarkán levő pihenőparkban tereprendezést vállaltak. A tanács szerszá­mokat biztosit számukra, tanáraik felügyeletével alakítják környezetüket. —kj— A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny már addig is sok és gazdag sikert kozott megyénkben, a külön­böző kollektívákat pedig ki­magasló teljesítményeik ará­nyában, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmá­ból méltó erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. A leg­jobbak ezekben a napokban veszik át a Kiváló vállalat, gyár, gyáregység, áruház meg­tisztelő kitüntetéseket, a kol­lektívák pedig a különböző szocialista brigádcímmel já­ró fokozatokat, a szakma, a vállalat, az ágazat kiváló dol­gozója kitüntetéseket. A kong­resszus befejeztével, illetve hazánk felszabadulása 40. év­fordulójának tiszteletére meg­rendezett ünnepségekkel nem zárult le az eddigi sok ered­ményt hozó és újabbakat ígé­rő szocialista munkaverseny. A lendület megtartása, to­vábbvitele, új tartalmi je­gyeinek még szélesebb körű kibontakoztatása érdekében legutóbbi ülésén foglalkozott az eddig végzett munka ered­ményével és a soron levő ten­nivalókkal az SZMT elnöksé­ge, valamint a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztálya mellett tevékenyke­dő társadalmi versenybizott­ság. Ebből az alkalomból ke­restem lel Sarló Bélát, az SZMT titkárát, és megkér­tem, hogy válaszoljon a té­mával kapcsolatos kérdéseim­re. — Általános vélemény, hogy a XIII. kongresszus időpontjának nyilvános­ságra hozatala után érez­hetően fellendült a szo­cialista munkaverseny- és brigádmozgalom megyénk­ben. Mivel tudjuk ezt bizonyítani? — A megye vállalati, üze­mi kollektíváinak többsége az 1984. évi munkaverseny-vál- lalásaival hazánk felszabadu­lása 40. évfordulójának mél­tó megünneplésére készült. A brigádok több mint fele ek­kor már feszítettebb felada­tokat tűzött maga elé. Az MSZMP XIII. kongresszusa időpontjának megismerése fo* kozta a vállalkozókedvet. Kü­lönösen az első féléves ered­ményeket elemző és a máso­dik félévi feladatokat megfo­galmazó munkásgyűlé.sek után sokszorozódtak meg a fel­ajánlások, egészültek ki pót- vállalásokjcal a tervek. A gaz­dasági egységek és a szocia­lista brigádok csaknem mind­egyike részt vett a munka- versenyben, tevékenysége jól illeszkedett a pártkongresz- szus előkészületeihez, eredmé­nyesen segíti az ötéves tervi célkitűzések, a kongresszusi határozatok megvalósítását. — A lendület növekedése mennyiben párosult a mozgalom tartalmi jegyei­nek gazdagodásával? — A versenyvállalások, továbbra is a munkaköri kö­telesség átlagos színvonalát meghaladó teljesítmény eléré­sére irányulnak. Erősödött az a törekvés, amely a gaz­dálkodás, a termelés hirtelen és gyakran kényszerű válto­zásainak követését biztosít­ja. Kedvező folyamatok ér­zékelhetők az élet követelmé­nyeihez jobban igazodó, ru­galmasabb versenyfelfogásban és magatartásban. A felaján­lások alapja az éves terv. A vállalatok, a gyárak, gyáregy­ségek döntően az eredmé­nyesség javítására, a nyere­ség növelésére, az exportter­vek túlteljesítésére, a piac- képesség fokozására, a fajla­gos költségek csökkentésére vállalkoztak. Felmérésünk jól szemlélteti, hogy a brigádok nagyobb hányada, az előbbi­eket saját tevékenységében visszaigazolta. A szocialista kisközösségek közel 60 szá­zaléka a termék minőségét, 54 százaléka az anyagtakaré­kosságot, majdnem 40 száza­lékuk a termelés mennyiségi növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását, 31 száza­léka az energiatakarékossá­got, 23 százaléka pedig az ex- portterv teljesítését jelöli meg a három legfontosabb feladata között. Több helyen felújították a régi. bevált ver­senyformákat. Például a szén­bányáknál a páros versenyt, és a Döntsünk rekordot, a tűzhelygyárban a minőségi védnökséget. Sok brigád vesz részt: A munkád mel­lé add a neved! — Ne add to­vább a selejtet! a nagy érté­kű gépek feletti védnökséget, — munkamozgalmakban. Űj kezdeményezés a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben a többes brigádtagság vállalá­sa, az előzetesen gyártásba vett termék készítése, a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár­ban a minőségi körök létre­hozása. — Milyen szerepet vállal­tak ebben a gazdasági ve­zetők, miként segítették a helyes gyakorlat megvaló­sítását. megyénk szakszer­vezeti szervei? — A gazdálkodó egységek többségében kedvezően válto­zott a munkamegosztás. Ezt elősegítette a munkaverseny- szal^ályzatok múlt évi átdol­gozása. A gazdasági vezetők jobban számoltak a felaján­lásokban, pótvállalásokban rejlő lehetőségekkel. A bri­gádok csaknem 70 százaléka segítséget kapott a helyi ve­zetéstől a többletfeladatok megfogalmazásához. Különö­sen az önelszámoló egységek­nél javult a versenyt szerve­ző, irányító munka. Egyez­tetik a terv és a munkaver - seny célkitűzéseit, hozzásegí­tik a kisközösségeket a tar­talmas, teljesíthető, megala­pozott vállalásokhoz. Igény­lik a feladatok évközi válto­zását követő kiegészítéseket, a rövidebb időtávra szóló vál­lalkozásokat. melyek teljesíté­sét az erkölcsi és az anyagi elismerés is követi. A szak­PRLYRZnTl FELHIUnS jaija nincs: Tariaimazn ok Kell a szóban forgó üzem, ihetve üzemrész, brigád pontos meg­jelölését, Beküldendők három példányban 1 9 8 6. m ár c i u s 3 0-ig a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei szer­vezeteihez. A pályamunkák készítésének segítésére azok az üzemeik, amelyek' részvételi szándéku­kat jelzik, a Hazafias Nép­front helyi szervezeteitől a pályázat hozzávetőleges tar­talmára, készítésére és az el­bírálás szempontjaira vonat­kozó részletes tájékoztatót kaphatnak. A pályázat díjai: Üzemünk élete 1985-ben: két I. díj 12 000 Ft két II. díj 10 000 Ft három III. díj 8000 Ft. Brigádunk élete 1985-ben: két I. díj 8000 Ft. két II. díj 7000 Ft 5000 Ft szervezetek segítettek abban,' hogy a kisebb és nagyobb kö­zösségek felismerjék előre­haladásukat szolgáló összefüg­géseket. Ennek érdekében mozgósították a dolgozókat, ösztönözték, támogatták kez­deményezésüket. Fontos fel­adatuknak tartották a jó pél­dák, módszerek megismerte­tését, elterjesztését, a mozga­lom vonzerejének és társa­dalmi hasznosságának növe­lését. — Elhangzottak olyan megjegyzések, észrevéte­lek. hogy a nagyobb len­dület kibontakoztatását több helyütt a feltételek kisebb és nagyobb mérté­kű hiánya hátráltatta. — A vállalatok, a gyárak, gyáregységek önértékelése, az anyagellátási zavarokban, a kooperációs kapcsolatok gondjaiban, a szállítási kapa­citás hiányában és létszám­gondokban jelöli meg az aka­dályozó tényezőket. Felméré­sünk alapján a brigádok 21 százalékánál minden feltételt megteremtettek, közel 52 szá­zalékánál csak a legfontosab­bakat, 27 százalékban vi­szont a folyamatosságot, il­letve ennek részbeni hiányát kifogásolták. Az objektív té­nyezők mellett munkaszerve­zési hiányosságok, rugalmat­lan munkaerő-átcsoportosítá­sok. technológiai és munka­fegyelmi gondok, az erkölcsi és anyagi elismerés hiánya is kedvezőtlenül befolyásolták a vállalások teljesítését. — A megújhodás során elért eredmények megtar­tása, illetve a már elért lendület fokozása érdeké­ben mire célszerű köz­pontosítani a figyelmet és a gyakorlatot? — A gazdálkodó egységek­nél folyamatos összhangot szükséges teremteni a terv és a verseny célkitűzései között. A feltételekhez igazodva, to­vábbra is keresni és alkal­mazni kell a verseny legak­tuálisabb formáit. A munka­hely sajátosságától függően célszérű előtérbe helyezni a komplexbrigádok, a minősé­gi körök részvételét, a kor­szerű munkaszervezésben, az új tecnika, technológia beve­zetésében, az innováció erősí­tésében. Hasznosításra vár­nak az értékelemzésben rej­lő lehetőségek, ugyanakkor továbbra is szükség van a jól bevált, értékteremtő, kö­zösséget szolgáló és előnyö­sen formáló munkamódsze­rek és -rendszerek alklma- zására. A kollektívák to­vábbra is törekedjenek a mi­nőség. a jövedelmezőség javí­tására. az export növelésére. Szorgalmazzák a költségcsök­kentő takarékossági és újítá­si versenyeket. — Végül, mikor kerül sor a legjobbak országos szin­tű és nyilvános elisme­résére? — Az 1984. évi eredmények alapján megyénkben az utób­ól évekhez viszonyítva több gazdasági egység és brigád a napokban átveszi a kiváló kitüntetést. 1986. május 1. al­kalmából pedig a kimagasló vállalati eredményeket, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kong­resszusi zászlóval, a brigád- teljesítményeket pedig kong- résszusi oklevéllé! jutalmaz­za. Ezzel együtt kerül sor A Munka Vörös Zászló Ér­demrendje. a Minisztertanács, SZOT-elnökseg vörös zászló­ja. a Minisztertanács vörös zászlója, illetve a brigádok­nál a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló brigádja, a Szakma (Ágazat) kiváló bri­gádja kitüntetések átadásá­ra. Ekkor kapják meg a vállalatokon belül zajló ver­seny legjobbjai az elismeré­seket és a jutalmakat. Re­méljük, hogy megyénk kol­lektívái közül lesznek olya­nok. melyek kiváló eredmé­nyeikkel országos elismerés­ben részesülnek — fejezte be gondolatait Sarló Béla. Venesz Károly NÜGRÁD — JSö5. április 25., csütörtök Bz új vonások tartalmi letiveTnek kibontakoztatása áriakéban Továbbvinni a kongresszusi verseny iendüietéí Interjú Sarló Bétával, az SZMT titkárával Munko a nógrádi határban Vetnek, gyomot irtanak Élénk munka zajlik a nóg­rádi földeken ezekben a na­pokban : a hét végére csapa­dékot jelzett a meteorológia, ezért az üzemek szevetnék mielőbb bef ejezni a ve Lese­ket. Csaknem minden egység vet silókukoricát, így a növény termőterülete megközelíti a hétezer hektárt megyénkben, i Öt-hat szövetkezet szemes ku­koricát is vet; e munkában egyidejűleg folyik a vetés le­zárása. Az, időjárás kedvezőt­len alakulása miatt eimardt ■ ta-vasziárpa-vetés helyett nap- raforgót vetnek idén több. ere- 1 detileg árpának kiszemelt te­rületen. fgy mintegy kilenc- , Takarékosság és „rác” ' Nem lehet túl gyakori, hogy egy kormányrendelkezést be­céznek azok, akiknek végre keli hajtani. A fél évtizede kiadott energiaracionalizálási program ebben a megtisztete- tésben részesült. A szakembe­rek országszerte „energiá­ra?” néven . emlegetik ezt a sokrétű teendőt. -így emleget*- te-L-nemrég az a:'kileneven''ve- zető műszaki is. akik az MTESZ Nógrád megyei szer­vezetének meghívására ér­keztek Salgótarjánba. és energiagazdálkodási . műszaki aktívát tartottak. Ne csak a régi technológiá­kat akarjuk energiatakaré­kossá tenni toldozgatással- foldozgaíással. Hanem eleve új. energiatakarékos techno­lógiát telepítsünk. Többek közt ez volt az aktíva egyik fontos és jellemző gondolata. Fontos azért, mert: korszerű, előretekintő és szellemes. Jel­lemző azért, mert az ener­giatakarékosság mai lehető­ségei közt leginkább csak vágy marad. A megtakarítást célzó elgondo'ások, tippek ezen a területen is sűrűn be­leütköznek a „nincs rá pénz” akadályába. Kihasználatlan lehetőségek. vagyis ahogy szépen hangzóan nevezzük: „belső tartalékok” vannak még jócskán. De kihasználá­suk egyre többe kerül. Jó dolog ez, ha úgy nézzük, hogy az utóbbi években a szabályozók változásai és a sok biztatás eredményt hoz­tak. Üzemeink túlnyomó ré­sze tökéletesítette azokat a módszereket, amelyek kis. rá­fordítással voltak javíthatók, Részben ennek köszönhető, hogy míg 1978. és 1984. között a nemzeti jövedelem 12 szá­zalékkal gyarapodott, ugyan­ezen idő alatt az energiafel- h-’sználás csak két százalékkal nőtt hazánkban, örülhetünk ennek. Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a körül­ménnyel. hogy további meg­takarítást már csak tetemei ráfordítással érhetünk el. Érzékletesen ráirányító! ts a figyelmet az energiára as év első heteiben alkalmazót' néhány korlátozás. Ezek nem­zetközi összehasonlíts sbar csekélyek voltak, ám épner sz.okatlanságuk miatt ného cselekvési zavar keletkezett Tartósabb korlátozással csal a gázfelhasználók néztél szembe: nekik a jövőre vo­natkozólag majd ki kell dol­gozni egy célszerű, tvchniká kímélő korlátozási programé: sonló nehézségek — reálisan vizsgálódva — csak elvétve adódhatnak. Ilyen január és február együtt csak harminc- évenként következik átlago­san, a régre visszanyúló ki­mutatás szerint. Az . idei gon­dokat fokozta, hogy tavaly az előző évekhez képest nagy mértékben nőtt a félhasználás, így készletek szűkösen áll­tak rendelkezésre. A meg­próbáltatás előnye, hogy a felhasználó üzemek saját „bőrükön” érezhették az energia ésszerű mértékű fel­használásának jelentőségét. Az Állami Energia felügye­let igazgatója, Wiegand Győző három módszert emlí­tett a. racionalizálás, fokozá­sához. Az e'ső: a szabályo­zókkal — árakkal, adókkal — való manőverezés. A máso­dik: az adminisztratív kor­látozás. A harmadik: az agi­táció. Nemcsak az utóbbi évek. hanem az utóbbi évti­zedek tanulsága épül be abba a bölcsességbe, amely az el­sőként említett módszert tart­ja alkalmazhatónak. ,Jól jel­lemzi a felsőbb szintű gon­dolkodást, hogy Wiegand Győző hangsúlyosan a jutal­mazást is a szabályozókkal való manőverezés lényeges formájának említette! Az adminisztratív eszközök be­vetése — mint külföldön egyes kontingensek megszabása — ellentétes mechanizmu­sunkkal. Igv többek közt a tervhivatal és a Pénzügymi­nisztérium is határozottan el- tftasífja — mondta a jelenlevő szakemberek nagy megelége­désére a felügyeiíetvezető. E , fontos témához kellő rea-li- : tásérzékre vet fényt az a ■ megállapítás, hogy az agitá­■ ciétól csodákat nem várha­tunk. Ezt tisztán látva is I minden alkalmat megragad- : va alkalmazni kell e harma- : dik módszert is. Mint az aktíván kiderült:- 1984 végéig 2900 energiara- ; cionalizálási pályázat érke­zett az illetékes kormánvfó­i rumhoz a magyar gazdaságból. ! összeszámolva 45 milliárd fc forint értékben. Ebből 1701­- et fogadtak el eddig, az ezek- i hez megítélt hitel együtt 26 i milliárd forint. A pályázatok 1 egyharmadát el kellett utasí­tani, mert nem hozták volna : a ráfordításnak megfelelő : hasznot. Az eddig eltelt idő­- ben 18 milliárd 300 millió fo­- rint értékű energiaracionali- t zálási beruházás szerződés í saeibab valósult meg. . M. P. ezer hektár lesz az idei nap­raforgó-terület, hozzávetőleg azonos a tavalyival. Ezáltal a búza után a napraforgó a második legnagyobb te-'üietet elfoglaló kultúrnövény me­gyénkben. E növény vetése több határban már véget ért. Gondot okoz a Karancs Tsz-ben. hogy a 380 hektáros napraforgótáblához kellő vegyszereknek csak a fele ér­kezett meg, így a munkában fennakadás keletkezett. E fontos tavaszi munkát egyéb­ként a jászkiséri tsz-szel kooperációban végzik a la­pu j tői ek. Nagvibárkányban 210 hektáron vetettek naprafor­gót: minden magot a keddi nappal bezárólag földbe jut­tattak. Itt április 30-ig kíván­ják befejezni a ikukoricavetést. Javában folyik a burgonya ültetése a szécsényi halárban: a héten be is fejezik ezt a munkát. Másfél ezer hektár területét előkészítettek' a ku­koricavetésre'. a siló- és a sze­mes kukorica magjainak elve­téséhez csütörtökön látnak hozzá a szécsényiek. Folyik a gabona-mezőkön a gyomirtás. Részben légi. rész­ben földi módszert alkalmaz­nak. Jelenleg egy helikopter és egy merev szárnyú repülő­gép röpdös a nógrádi inegők fölött, összesen huszonnyolc­ezer hektár búzaföldet óvnak meg a gyomoktól, többféle nö­vényvédelmi gépet és Vedő- szert használva. A tavaszi munkákban — az időjárás viszontagságai miatt keletkezett lemaradás az üze­mek nagy részében ..lemorzso­lódott”. Megfigyelhető volt, hogy a viszonylag kicsi, iliet- ve a jól gépesített gazdasá­gokban volt a legkönnyebben áthidalható a sok eső miatt támadt fön-nakadás. feladatokat teljesíteni, a/.eset­leges változtatásokat megvaló­sítani, a problémákat megol­dani. A pályamunkáknak ugyanakkor azt is be kell mu­tattok, hogyan hatottak ezek a folyamatok a dolgozókra. Közvetlen érdekeik alapján melyek voltak az ő számukra a legfontosabb események — mennyiben estek azok egybe az üzemekével, illetve meny­nyiben tértek el azoktól. Ahol nem az üzemek egé­szére, hanem csak valamilyen rész egységére vonaikozól.ag készülnek pályamunkák, ezek­nek ugyanúgy mint az előb­bieknek, tükrözniük kell az üzemek egésze szempontjából legfontosabb eseményéket, fo­lyamatokat és azt, hogy azok hogyan jelennek meg az ille­tő kisebb egység éleiében. A pályamunkák szakszerű­en megalaoozottak. hitelesek, de nem emészthetetlen adattö­meget tartalmazó puszta szak- beszáimolók legyenek; kerüljék a kiürült sablonokat, közért­hető nyelven íródjanak. A pá­lyamunkáknak terjedelmi kor­A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Sz-akszerveze- ek Országos Tanácsa és a CISZ Központi Bizottsága jzemünk életének egy ive (1985. január 1.—decem- >er 31-ig) címmel pályázatot ürdet. A pályázaton részt ve- íetnek minden állami vagy zövelkezeti termelőtevékeny­éget folytató üzem, gyár, íyáregység, illetve telephely iolgozói. Ajánlatos, hogy a tatai korosztályhoz tartozók s tevékenyen részt vegyenek > munkában. Pályázni lehet nind az üzem egészére, mind innak valamilyen kisebb egy- ■égé-re, illetve egységeire üzemrész, műhely, brigád) vo­natkozólag. A céi az, hogy a pálya­munkák bemutassák: melyek izok a legfontosabb feladatok, megoldásra váró problémák, amelyekhez, 1985-ben az. illető izem alapvető érdeke fűződik. Az év során a szükséghez ké­pest folyamatosan vezetett eseménynapiókból — króni­kákból — ki kell tűnnie, ho­gyan és mennyiben sikerült a

Next

/
Thumbnails
Contents