Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
Kezdetnek egy képmagnó Korszerű technika és a közművelődés M á j d i r Kezdetben volt a pedellus, aki osztályteremről osztályteremre járva vitte az igazgató úr felolvasandó körlevelét. Azután a technika „leváltotta" a pedellust, az osztálytermek sarkaiba hangszórók kerültek, és az iskolákban rendre kialakított hangstúdiókból a nagy tekintélyű igazgató hangja recsegte szét az aznapi szentenciát. A hangszórók még ma is megtalálhatók a legtöbb oktatási intézményben, de azt rebesgetik, hogy maholnap — vagy inkább holnapután — ezek is elavulnak. A bálonyterenyei általános iskolában már most is a televíziókészüléké a főszerep, miként a stúdióban sem csupán mikrofon, hanem videokamera és képmagnó is található. Így azután megtörténhet a varázslat; az igazgató úr egyszerre valamennyi ősz. tályteremben képes „megjelenni". : „Egyszer valamelyik színházban majd bemutatnak egy olyan darabot, amely rólunk szól. A fiad oda szól majd a mellette ülő lánynak, de unalmas és az élső felvonás szünetében otthagyják az előadást. A nézőtéren csak az idősebb nemzedék marad. Az ő golyóverte mellük viszont szaporábban fog lélegezni...” A részlet Alekszej Kolomi- fec szovjet író „Hat köpeny” eánú — világháborús témájú — egyfelvonásosából való és természetesen az idézett állítás nem igaz, amire mellesleg a daraib sikere is bizonyíték. Mégis jog'gal számolhat a fel- szabadulás után született nemzedékek kritikájával minden magyar alkotó is, aki úgy véli, elégséges, ha a hősi korszakokból csupán hősöket és hőstetteket ábrázolja regényben, drámában vagy épp filmen. Vezesse bármily jó szándék, műive hatástalan marad és jobb, ha tudja, hogy hatása az „idősebb nemzedék” számára is csupán azáltal lehet, mert bennük, a „nagy időket” megélt korosztályban, az olvasott-látott történetek személyes élményeket, a szenvedés, a küzdelem hétköznapjainak emlékeit is előhívják. Ami a fiatalabbakat illeti, bennük tiszteletet, kegyeletet ébreszthet egy makulátlan hősöket felvonultató eposz, de együttérzést, azonosulást, uram bocsá’ sze retetet bajosan. Azonosulni ugyanis csak húsvér emberekkel, emberi hősökkel lehet! Ezért hatástalanok gyakorta a múltmagasztaló kampányok, miként önmagukban a történelemkönyvek jelzői sem indítanak lelkes példakövetésre. Mindez azért kívánkozott a televízió minap sugárzott „Májdir emlékiratai" című tévéjátékának recenziója elé, mert a fentiek alapján talán érthető, miért nem tekintjük illetlennek Markos Miklós rendező vállalkozását, mi több, miért érezzük kifejezetten „hasznosnak”. A haszon ez esetben természetesen az a tény, hogy az ábrázolt korszakot személyes élményékből nem ismert nézők (hovatovább ők vannak többen) sok mindent megértőbben fogadhatnak eztán az eleddig hol hősi küzdelemnek, hol pedig ellentmondásos időszaknak titulált felszabadulást követő hónapokról, évekről és következményeiről. Nem valószínű, hogy az évekkel ezelőtt dobozba került produikció bemutatását eleve a felszabadulás 40. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat időszakára szánták, de megkockáztatható a kijelentés: a „Májdír” méltóbb emléket állított a múlt egy szeletének, mint sok más, bevallottan ezt célul tűző televíziós műsor. . Azoknak, akik nem látták a filmet, ezek után furcsának tűnhet, hogy műfaját tekintve a „Májdír” szatíra,, igaz gyorsan hozzá kell tenni, hogy leheletfinom lírával átitatva. A Máté. Gábor alakította címszereplő épp hogy csak nem antihős, közelebbről — miként a rendező jellemezte — érv olyan ifiű kommunista párt funkcionárius. akiben a rendíthetetlen tenni akarás végtelen naivitással párosul. Magyarán; szándékoltan túlzott vonásai ellenére is húsvér ember. Akit e.sendőségé ellenére — vagy éppen ezért — szeretni lehet. Akinek cselekedetein, botlásain lehet mosolyogni, de akinek hitével, elkötelezettségével ugyanakkor azonosulni is lehet. Mint minden őszinte hittel. Valami úiat létrehozni ené'kül aligha sikerülhet. Még akkor se. ha tudjuk, pusztán > ezzel nem lehet felkerülni a történelem- könyvek lapjaira. — pintér * Persze sem Kisterenyén, sem másutt, ahol korszerű technikához sikerült jutnia az oktatási vagy a művelődési intézményeknek, nem elégszenek meg a video „pedelluskiváltó” funkciójával. A videotechnika jóval sokrétűbb felhasználást tesz lehetővé — természetesen jóval nagyobb hatásfokkal. Tekintettel azonban arra, hogy korunk egyik legmodernebb vívmányát ma még kevés intézménynek van módja használni, nem felesleges közelebbről megvizsgálni mi mindenre is használható a video, avatott szakemberek kezében. A jövőben időről időre el kívánunk látogatni egy-egy videotechnikával rendelkező megyei kulturális intézménybe. Az említett kisterenyei oktatási intézmény azonban alighanem sorozatunk utolsó helyszíne lehet, mert feltehetően még jó ideig messze a legkorszerűbb és legteljesebb videorendszerrel felszerelt közintézmény Nógrád- ban. Lássuk hát elébb, hogy milyen egy kezdet; ami az esetek többségében egyetlen asztali képmagnót jelent. * A rétsági Asztalos János • Művelődési Központba például alig egy hónapja érkezett meg az a VHS-rendszerű Videoton—Akai képmagnó, amely alapját,képezi egy tervezett audiovizuális rendszernek. Azazhogy a rendszer ,.audio”-része már régóta valóság, a hangstúdió már régóta eredményesen segíti a központ kulturális-nevelő munkáját. — A mindennapi gyakorlatban miként gazdagíthatja a képmagnó, és a későbbi videorendszer az intézmény tevékenységét? — kérdeztük az intézmény igazgatóját, de Gi- rasek Károly az alapelvet véli szükségesnek elébb tisztázni. — Mi nem az eszközökből, hanem tevékenységünkből indulunk ki, vagyis a legkorszerűbb technikát is alárendeljük a tartalmi munkának. Távol áll tehát tőlünk az öncélú hasznosítás — mondja, azután még mindig nem a videóról, hanem közvetlen elődjéről a múlt évben vásárolt Commodore 64-es szeméi vi számítógénről és tartozékairól beszél. Hangsúlyozva, hogy ezek az eszközök is szerves részét alkotják annak a rendszernek, amely — a már említett hangtechnikai berendezésekkel — komplex felhasználást tesz lehetővé. Igaz, a számítógép bölcsessége is televízió-képernyőn tükröződik, láthatunk is néhány programot, melyek egy részét az intézmény Basic- tanfolyamának hallgatói készítették. „Itt az Asztalos János Művelődési Központ képújságja. Következő oldalainkon program iáinkról adunk tájékoztatást” — olvasom a monitoron, amit időről időre az intézménybe érkezők >s Negyven kisgyermek elhelyezését biztosítják a galgagutal óvodában. A településen min den igénylő felvételt nyerhet az intézménybe, ahol ne mzetiségi település lévén a szlovák nyelvvel is rendszeres en ismerkednek a kis lakók. A kellemes tavaszi időben a z óvoda udvarán (öltik szabad idejüket a kicsinyek. Ilye nkor körjátékaik énekeit szlovák nyelven is dalolják Agócs Károlyné dajka vezetésével. — kj— Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy — tartja a bölcs mondás, amelynek üzenete korunkra különösen aktuális lett. Ma. amikor a technikai fejlődés nem Ismer térbeli távolságokat, az emberi kíváncsiság országhatárokat, a nemzetek közti kommunikáció jelentősége megnőtt. Nem új keletű az a felismerés sem, hogv nekünk magyaroknak különösen iparkodnunk kell a nyelvtanulásban, mert ha a mi elszigetelt finnugor nyelvünket nem tanulják meg a nagy nemzetek, nekünk kell az. övékét. Minél előbb, annál jobb. Salgótarjánban, a Lovász Józ.sef úti óvodában e törekvés jegyében kezdtek hozzá több mint egv évtizede az orosz nyelv oktatásához, — Két orosz szakos tanár látogat hozzánk hetente két alkalommal a köz.eli Rákóczi úti Általános Iskolából — magyarrázza a képzés mikéntjét dr. Csongrády Béláné vezezlő óvónő A nyelvtanulásra uzsonna utón kerül sor, teljesen kötetlen, játékos formában. A tanárnő leül a gyerekek közé és kez.demélazik. Language, Sprach, Langue mm Önkéntes alapon... nyez. Nem kötelező részt venni a tanulásban, akit érdekel, ott marad a tanárnő mellett és figyel. Ha valamelyik gyereknek épp nincs kedve oroszt tanulni, nyugodtan elmehet a másik sarokba mást játszani. Első pillanatban furcsának tűnik á módszer: mi az, ha nincs kedve, odébbáll? Így nem lehet idegen nyelvet tanulni — vélhetjük első pillanatban. Pedig ha belegondolunk, az óvodában csak így lehet. — Tizenkét éve azzal a céllal láttunk hozzá az orosz- tanításhoz — és ez a cél azóta sem változott —, hogy kicsi korban megszerettessük a gyerekekkel a nyelvtanulást. hogy ne előítélettel lássanak hozzá az. iskolában, mint mi annak idején. Ezt csak a teljes önkéntesség biztosíthatja. A másik cél, hogy ráébredjenek, nem csak a mi nyelvünk létezik, a más nemzetiségű gyerekek más nyelven beszélnek. — S miért nem az óvónők tanítják oroszra a gyerekeket? A .mondókákat, dalokat, azt a néhány tucat szót. mondatot biztosan meg tudnák tanítani... — Egész biztosan. Mégis jobb ezt szakemberre bízni. Annál is inkább, mert hozzánk azok a tanárnők jönnek, akik a Rákócziban az orosz tagozatos osztályokat tanítják, és a tagozatra sok gyerekünket íratják be a szülők. Az itteni játékos tanulásnak összhangban kell lenni a későbbi iskolaival, s a tanárnők tudják igazán, mit. hogyan kell megalapozni, mi segíti leginkább a későbbi nyelvtanulást. Tehát mi, óvónők egyáltalán nem szólunk bele. Gyakran előfordul, hogy a gyerekek kezdeményezik, azt énekeljük, vagy játszuk, amit oroszul tanultak, vagy szerepjáték formájában „lejátszók” magát a foglalkozást. Ilyenkor egyszerűen hagyjuk, hogy kedvük szerint tegyenek. Megjegyzem, ez a spontaneitás jelzi, mennyire szívesen tanulnak oroszul. — Az óvodai idegennyelvoktatásnak nemcsak barátai vannak. Az ellentábor legel- gondolkodtatóbb érve, hogy az anyanyelvi nevelés mégis csak fontosabb. Az óvodás korú gyerek még anyanyel- vánek sincs birtokában, az idegen nyelv tanulása ezért zavarhatja a magyarban.., — Tizenkét év alatt már tapasztalnunk kellett volna ennek jeleit. De soha ilyen jellegű szótévesztéssel, szócserével nem találkoztunk gyerekeink beszédében. Tapasztaltuk viszont, hogy ezeknek a gyerekeknek könnyebb az iskolába való beilleszkedésük. ök ugyanis együtt maradnak a tagozaton, és szeptemberben régi Ismerősként fogadják a tanító nénit — S hogyan viszonyulnak a szülők az óvodai orosz- nyelv-okta táshoz ? — őszintén szólva, kicsit zsúfoltak is vagyunk, olyan nagy az érdeklődés az egész városból. S én azt is jellemzőnek tartom a szülői hozzáállásra, hogy előfordul, már három órakor elvihetné gyerekét az édesanya, de azokon a napokon, amikor a foglalkozás van, később jön, hogy megadja gyerekének a lehetőséget a tanulásra. Az óvodai nyelvoktatás lényege mégsem annyira a nyelvtanulás — mint Csong- rádyné' szavaiból kitetszik. Sokkal inkább a kedvcsinálás a nyelvtanulásra. Hiszen az idegen nyelvek tanulására az óvodáskornál sokkal kedvezőbb időszakok is vannak az ember életében. A megfelelő motivációnak, az érzelmi ráhangolásnak, az érdeklődés felkeltésének azonban óriási a haszna. S mindez fontosabb, mint az a néhány megtanult, egyszerű mondat. V. E. láthatnak az előcsarnokban felállított készülék képernyőjén. A házi képújság lapjain azután sorra feltűnnek a rendezvények időpontjai, leolvashatjuk a különböző szakkörök, tanfolyamok kezdést időpontját és így tovább. És mindez még nem a képmagnó. „csupán” a számítógép műve. ★ A képmagnó és a hozzácsat- lakoztatott színestévé ma még leginkább egyetlen klubhelyiség lakója, és alkalmanként húsz-harminc látogató nézheti műsorait. Az öt meglevő kazetta persze nem túl nagy műsorválasztékot biztosít, de a Magyar Televízióból rögzített magvas műsorok felvétele feltehetően így is sokáig megőrzésre érdemes. Kazettára került például a XIII. pántkongresz- szus számos közvetített felszólalása, a „Hatvanhat” egyik legutóbbi adása és még számos — hosszú távon is felhasználható — anyag. A kazettatár bővítése látszik most a legsürgetőbb feladatnak, hogy mindenekelőtt az intézmény kiscsoportjai juthassanak elegendő szemléltetőanyaghoz. Az intézmény által archivált, illetve kölcsönzött felvételek vetítésén túl egyelőre nem szélesíthető a képmagnó „szerepköre”, ám ha meggondoljuk, így is óriási a felhasználási területe. A jövőben nem kell igazodni a tévé adásaihoz, hiszen a kiválasztott műsorokat automatikusan képes rögzíteni a szerkezet, hogy azután a legalkalmasabb időben, jó minőségben reprodukálja a másutt talán már el is feledett adásokat. Ami a műsoros kazettákat illefi, elsősorban a nyelvtanfolyamok csoportjai részesülhetnek a képmagnó áldásaiból; ma már a nyelv- tanulásban is az audiovizuális módszert, tekintik a leghatékonyabbnak. Az intézmény lehetőséget nyújt magánszemélyeknek Is arra, hogy kölcsönzött kazettáikat (ezek többnyire játékfilmek) az intézmény kép. magnóján vetítsék le — csekély térítési díj ellenében —, baráti társaságuk száméra. És itt meg kell állnunk! Mondják, hogy a videotechnika felhasználása akkor teljes, ha egy intézmény saját felvételekkel. vagyis kamerával is rendelkezik, illetve. ha — több képmagnó birtokában — önálló , műsor- összeállításokat tud szerkesz. teni. A rétsági Asztalos János Művelődési ■ Központ terveiben is szerepel ilyen irányú fejlesztés, de ennek jelentőségét inkább ott kívánjuk megvizsgálni, ahol már régebben adottak a feltételek. E helvütt, az úgynevezett ..egvképmagnós” intézményeknél a vetítések közvetlen hasznán túl egy közvetett ..hasznot” vélünk érdemesnek hangsúlyozni. Azt, hogy a képmagnózás révén újabb és újabb közösségek alakulnak ki a művelődési intézményekben, melyek együttléte természetesen sohasem ér véget a közös filmnézéssel. Ilyesformáin tehát a képmagnó újabb közösségszervező eszköz lehet. P. K. KOSSUTH RADIO: *.?0: Hogy tetszik lenni? 9.04»: A hét zenemu 9.3ü: ,.Ezer alakba rejtőzhetsz” Goethe versei 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Két Haydn-trió li.Oo: Lenin-műsor 11.20: Dalok Leninről 11.34: Felelet. X 9. rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Ellátatlan ellátás Riportműsor 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Robert Merrill operafelvételeiből 14.42: A furcsa emlék. Tersanszky Józsi Jenő novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 15.33: Bihari János: Palotás 16.05: Ugróiskola 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Dávid Gyula népzenei feldolgozásaiból 18.03: Két Dunajevszkij- filmzenekeringő 19.15: a Rádiószínház bemutatója 19.52: Archívumok mélyéről Kodály: Psalmus Hungaricus 20.22: Tükörképünk Moszkvából Barát József Összeállítása 20.52: örökzöld dallamok 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Zenekari operarészletek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nyári László népi zenekara játszik, Ürmös Ilona nótákat énekel, Németh János cimbalmozik 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben 12.10: Magyar fúvószene 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.0«: Kettőtől ötig 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipb-topp parádé 19.05: Évtizedek cimbalom mellett. Tarján! Tóth Idával beszélget Vasali Tmre 19.30: Sportvilág 20.05: Rockújság. II. évfolyam 4. szám 21.05: A csoda természete. A mikrofon előtt: Buda Béla. Fehér Márta és Nyíri Tamás 21.35: ismeretlen Ismerősök... A nagy kombinátor és társai 22.32: Rossz vér. 30 perc Deák Bili Gyulával 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17,05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovlts Ágoston iegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) iflnn- Észak-magyarországi kró^y — Sport. 18.25—18.30: Szemle Észak-Magyarország, a Déli í lap, a Heve«: me«v«i Nemije-'-" valamint a NOGRAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hfradó 20.00: Bizalom 21.35: Itt élt Lenin 21.55: Orosz folklóregyüttések műsorából 22.45: Hírek 8. MŰSOR: 19.3«: Tv-híradó 20.00: Látóhatár. 8. rész 20.30: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjarásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Kortárs szovjet költők verseiből MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Maraton életre-halálra (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. ISKOLAMOZI; A Pál utcai fiúk. — Kohász: A jégmezők lovagja. Szovjet történelmi film. — IMH: A mi Iskolánk. Mi, büszke magyarok. Magyar dokumentumfilmek. — TIT: Ragyogó karrierem. Színes ausztrál film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6-tól: Szaffi. Színes magyar rajzjátékfilm. 8-tól: Az éjszaka (16). Olasz film. — Nagybátonyi Petőfi: A város hercege I—II. (14). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Fojtogatás (18). Színes japán film, — Szécsénvi Rákóczi: A fehér városban (16). Színes svájci—portugál film. MESEMOZI: AHn és szamara. — Rétsag: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkronizált USA bűnügyi filmvígjáték. — Karancs- lapujtő: Mégis kinek az élete? Színes, szinkronizált USA film. — Kisterenyei Petőfi: Menekülés a győzelembe. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. - frr- sekvadkert: Jim Craig. Sz- s, szinkronizált ausztrál wes‘ ”n. MFSEMOZT: A kurtafarkú cica. — Nagvlóc: ISKOLA*'’ *t; Csigakirály. — Jobbágyi: F 'ti kis bordély (16). Színes, zenéi, csehszlovák filmvígjáték. 4 NOGRAD - 1985. április 22.. hétfő
