Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
Elfen és virágozzék 40 éve szabad Hazánk! [ (Folytaidj eu I. ctdalril) ' Mesterházi Mária (Vas m., B. vk.) az EGIS Gyógyszer- gyár körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára a falvak urbanizáló- dásának egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvízellátást nevezte meg: rövid távú célként kellene megfogalmazni — mondotta —, hogy az országban minden településen megfelelő ivóvízhez jusson a lakosság. Rámutatott, hoj»y a területéi településfejlesztési elképzelések valóra váltásának elengedhetetlen feltétele, hogy b helyi tanácsok valódi ön- kormányzati szervekké váljanak, amelyek saját jogon és az annak megfelelő fokozott felelősséggel képesek gondoskodni a lakossági szükségletek kielégítéséről. Hódost Jenőné (Baranya m., 44. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarrónője felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából adódnak. Megyénkben — mondotta — a kistelepülések nagy része erősen elöregedett és lakossága csökkent. Sokat kell tenni annak érdekében, hogy az aprófalvakban az emberek megmaradjanak, ellátási és életfeltételeik javuljanak. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a kisközségekben élők képesek legyenek megvalósítani szándékaikat, és ne csak önerejükre támaszkodhassanak. Kapinya Miklósné (Tolna m., 2. vk.), a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárának üzemtechnikusa kifejezte egyetértését azzal, hog£ a következő 15 éves településfejlesztési koncepció alapján a községek kapjanak többet a településfejlesztésre. A városok fejlődésének mérséklése helyes törekvés, ugyanakkor módot kell találni a városokban meglevő gondok (elsősorban a lakáshelyzet) megoldására. A jövőben is szükség lesz a városi infrastruktúra fejlesztésére, a megkezdett beruházások befejezésére, hiszen a lakosság egy igen jelentős része továbbra is a városi életformát fogja választani. Tóth József (Szafoolcs-Szat- már m., 17. vk.), a barabási Béke Tsz géipesítési f©ágazat- vezetője megállapította, hogy a megyében az elmúlt húsz évben számottevő ipartelepítés indult meg. Mégis, egyes térségek, így a szatmór-beregi, valamint a déLnyírségi területek nem kapták meg azt a gazdasági bázist jelentő termelőerőt, amely szükséges lett volna a foglalkoztatási gondok felszámolására. Ez pedig azért is fontos lett volna, mert — mint mondta — ismeretes, hogy egy térség további fejlődését jövedelemtermelő képessége határozza meg. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézete híradásipari technikusa a hazai hírközlési hálózat problémáiról szólt. Többek között megállapította, hogy az informatika egyre növekvő gazdasági és társadalmi szerepe indok ólja a távbeszélő-, táv- adatközlő-hálózat techn'kai korszerűsítéssel párosuló kiemelt fejlesztését. Az ipar előrehaladása,, a mezőigazdaság korszerűsítése, a lakosság életminőségének javítása egyaránt nélkülözhetetlenné teszi a korszerű távközlést, amelyet — a képviselő javaslata szerint — a többi közműhöz hasonlóan az alapellátás részeként kellene tekinteni. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az ©rszágos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában elhangzottakra. gazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a népgazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy jobban, megalapozottabban vegye figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat. A második kérdéskörben kiemelendő javaslatok arra irányulnak, hogy a tervezésben növekedjen a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az új rendelkezések a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez igazodva állapítják meg a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek tervkészítési feladatait, továbbá e szervezetek tervezőmunkájának a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatát. Az új szövegezés az eddiginél egyértelműbbé teszi, hogy az önállóan gazdálkodó szervezetek tervezőmunkája közvetlenül nem része a népgazdasági tervnek. Az említetteken kívül néhány más módosítást is javasolunk. Ezek elsősorban a tervezés gyakorlatának továbbfejlesztésére irányulnak, mint például tervezési változatok készítése, a tervezés folyamatossá tétele, a folyamatos gazdaságirányítással való összehangolása. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — ‘miként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvény- javaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Faluvégi Lajos válasza Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal visz- sza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak megfelelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. A dokumentum hasznosítását illetően Faluvégi Lajos aláhúzta: módot kell adni arra, hogy a közvélemény tovább gazdagíthassa a helyi célokat, a konkrét megvalósítás módozatait. Szólt a szellemi értékek gyarapításának fontosságáról, s mint mondotta: — Elfogadjuk a kormány részéről azt a módosító javaslatot, hogy a szellemi erőforrások létrehozásában és fejlesztésében a területfejlesztés során kiemelt feladatokat vállaljunk. . A térségi szemfléletfelfogásról szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta: — A szándék az, hogy a megyei tervező- munka tárja fel a megyék közötti és a megyéken belüli térségek kapcsolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot kiegészítjük a megyei településfejlesztési koncepciók. elképzelések eredményeivel. A kormányzat — mondotta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s újra napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előrejelzéseibe, márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olvan támogatási rendszer mellett. ame'*mek előnyeit a kistél épülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságuk. Számításaink szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a települések. A kormány az irányelvek valóra váltása során a legfontosabb állomásának azt a tervezőmunkát tekinti, amely a VII. ötéves terv előkészítéseként folyik a népgazdasági és a megyei tervezés keretében. Az elmaradt, vagy hátrányos területek fejlesztését sokoldalúan segíteni kell. A foglalkoztatás és általában a gazdaság fejlődésének támogatására indokolt külön programot kidolgozni az érintett megyékkel együtt — mondta végezetül Falu végi Lajos. Az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás szempontjából fontos, egymással szorosan összefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaság- irányítási . rendszerünk továbbfejlesztésére irányul —• mondotta elöljáróban. — Az 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaságirányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdek- képviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népNÓGRÁD - 1985. április 20-, szombat Napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hetényi István, pénzügyminiszter a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban — mondotta. — Célunk az, hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: — Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátterét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezzenek a működési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék egvüttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségek minél nagyobb része. Az egyik teerfdőnk, hogy a tanácsok bevételei és kiadásai szorosabb összefüggésbe kerüljenek. A biztonságos gazdálkodást szolgálja az úgynevezett szabályozott bevételek növekvő súlva és e bevételek megállapításának módja. Ezt szolgálja az is, hogy a tervezés keretében kialakított kiadási élői-' oyzatok, igények figyelembevételével kerül megállapításra az állami támogatás. A helyi gazdálkodás ha'óköre növekszik és csökken a megyék közvetlen elosztó szeren?, a b°bn tanácsiak iutó állami támona- tás növekvő részét obielktív feltételek alapján osztják el. Megszűnik a tanácsok költség- vetésének eddig több alapra történő elkülönítése, és csőkLenin-emlékünnepség a KB székhazában Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából pénteken az MSZMP KB székhazában ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja. a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Az ünnepi beszéd elhangzása után Berecz János, a KB titkára a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin-emlékplakette- ket adott át a kiváló propagandistáknak és agitátoroknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója és Tóth Béla alezredes. Tizenkilencen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 propagandistát és agitátort Le- nin-emlékplakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadásop megjelent Kádár János. (MTI) Hetényi István pénzügyminiszter kenni fog a költségvetési kötöttségek, az úgynevezett kötelező irányzatok száma. A tanácsoknak nyújtott állami támogatás megállapítása, illetve esetleges módosítása az országgyűlés hatáskörébe tar-, tozik. A Minisztertanács tájékoztatni köteles az ország- gyűlést, ha szükség esetén korlátozni kívánja a tanácsot megillető jogot a többletbevételekkel, maradványokkal való gazdálkodásban. A tanácsi'gazdálkodás fokozódó önállósága azt is maga után vonja, hogy a tanácsok költségvetései a jövőben nem szerepelnek az állami költségvetésben, hanem csupán az állami támogatások rovatával kapcsolódnak ehhez. A tanácsok lehetőséget kapnak gazdasági társulásokban való részvételre, pénzeszközeiket más tanácsoknak átengedhetik. A jövőben az alap- és középfokú lakossági infrastrukturális ellátás fejlesztése, valamint az ilyen létesítmények fenntartása, létrehozása — hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik — általában a helyi tanács feladata lesz. Reálisan számolni kell azzal, hogy a jogi rendelkezést követően a gazdasági lehetőségek, jogosultságok csak bizonyos fokozatossággal terjedhetnek, ki. Így például a tanácsi bevételek és kiadások szabályozásakor figyelembe kell venni a jelen tervidőszakró! áthúzódó kötöttségeket, kötelezettségeket. — A módosított törvények társadalmi hatásai véleményünk szerint érdemi hozzájárulást jelentenek majd az MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött, nemzeti programmá vált célok teljesítéséhez — mondta a pénzügyminiszter, és kérte, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat az ország- gyűlés fogadja el. Mivel a törvény-javaslatokhoz hozzászólásra senki nem jelentkezett,' határozathozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról készült törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságnak a tanácstörvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy felhatalmazást kérjen az országgyűléstől, a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Elöljáróban emlékeztetett arra: harminc évvel ezelőtt, 1955. május 14-én nyolc európai szocialista ország vezető képviselői Varsóban aláírták azt az okmányt, mely létrehozta államaik politikai védelmi szervezetét, a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. — Erre a lépésre azt követően került sor, hogy a nyugati hatalmak 1949-ben létrehozták az Észak-atlanti Szövetséget; felfegyverezték Nyugat-Németországot, majd bevonták a NATO-ba. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy elutasították a Szovjetuniónak a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítéseit és a hidegháború útjára lépték. Az európai szocialista országok a fenyegető veszélyekkel szemben saját politikai yé- delmi szervezetük létrehozására kényszerültek. A Varsói Szerződés az eszmék. az alapvető célok és érdekek közössége alapján önkéntesen társult szuverén szocialista államok olyan politikai védelmi szövetsége, amely egyetlen más ország ellen sem irányul. Maga a szerződés tartalmazza azt is, hogy a szövetség megszűnik, ha létrejön a kollektív .európai biztonsági rendszer. Sajnos, ezt mindeddig nem sikerült elérni. A Varsói Szerződés szinte kezdettől fogva hirdeti, hogy kész a NATO- val egyidőben megszüntetni szervezetét és működését. Ez a szándék sem talált viszonzásra a NATO részéről, sőt az imperializmus szélsőséges köreinek politikája miatt kedvezőtlenül alakul a világ- helyzet. fokozódik a fegyverkezési hajsza, növekednek a békét fenyegető veszélyek. A Varsói Szerződés tagállamai a szervezet megalakítása óta következetesen sík- raszálltak a békéért, a nemzetközi biztonságért. Nem törekedtek és ma sem törekszenek egyoldalú előnyökre, erőfölényre, hanem az egyen-/ lőségen, az egyenlő biztonság gon, az egymás jogos biztonl- sági érdekeinek figvelembe- vételén alapuló, építő jellegű kapcsolatok feilesztésén munkálkodnak. Kitartó küzdelmet folytattak és folytatnak ez európai biztonság m^eto- sítése és az e^’n'ittműkndés fejlesztése érdekében. Emlékeztetni kívánok arra. hogv a Varsói Szerződ-4* Politikai Tanácskozó Testületének 1969-ben fővárosunkban elfogadott ..Budapesti Felhívása’ nvomán kezdődött mega helsinki értekezlet közvetlen előkészítése. A ha^mt’-'cnt nrczáo történelmi -iplpntScAm" öpTsinVi t.a- n^es'-ez-icz* uavpiAoji a Varsói Sze^-Sö^ moly erőfeszítéseket tettek együttesen és külön-külön is annak érdekében, hogy a politikai enyhülés a katonai területre is kiterjedjen. Nem rajtuk múlt, hogy ezek nem hozták meg a békeszerető népek által joggal várt eredményeket. A Varsói Szerződés tagállamai nagy felelősséggel foglalkoztak az utóbbi néhány év során a világhelyzetben bekövetkezett változásokkal. A szélsőséges imperialista próbálkozásokkal szemben konstruktív és józan álláspontra helyezkedtek: következetesen fellépnek a fegyverkezési verseny ellen, ugyanakkor nem engedik meg a két világrend- szer között történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontását. Mindent megtesznek, hogy az erőegyensúlyt a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén biztosítsák. Közös meggyőződésünk; hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani, s a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A Varsói Szerződés javasolta az Észak-atlanti Szövetségnek, hogy kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Kezdeményezte Európa vegyifegyver-mentesítését, továbbá a katonai költségvetések kölcsönös csökkentését. Ez csak néhány, a Varsói Szerződés legutóbbi években tett mintegy harminc olyan javaslata közül, amelyekre a NATO mindeddig érdemben nem válaszolt. A Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított álláspontja, hogy a világpolitikai helyzetben meglevő súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamatok nem visz- szafordíthatatlanok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Genfben új szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a nukleáris és űrfegyverzetről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon. mert hazánk is abban érdekelt, hogy elérnék a nukleáris fegyverzet ielen- tős csökkentését, megakadályozzák a fegvverkezési versenynek a kozmikus térségre történő kiterjesztését, üdvözöljük Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának április 7-i bejelentését is. amelv szerint ez év novemberéig szóló hatállyal a Szovietunió moratóriumot hirdet közepes hatótávolságú rakétáinak te'epítésére és leállítja Európában egyéb válaszintézkedéseit is. Határozathozatal következett: az országgyűlés — egyhangú szavazással — felhatalmazta a Magvar Népközt? "- saság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmánv aláírására. Az elnöklő Sarlós István a napirend végeztével megköszönte a képviselőknek eddigi tevékenységüket. Az országgyűlés — ebben az ösz- szetételében — most fejez’«* be munkáját: június 8-án választásokra kerül sor. Az e'* múlt öt esztendő narlament? tevékenységét értékelve megállapította: az orszáegvű’és megfelel)- a munkáiával szemben támasztott követelménynek. .Az országgyűlés tavaszi ülésszaka —, amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejezte mun» kaját. j
