Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

Hülfen pártunk és népünk egysége!

(Folytatás as 1. oldalról)

A középfokú szakoktatás irányításában a szakminisztériumok és a vállalatok együttműködése az egyik alapfeltétele annak, hogy az oktatás és nevelés munkája megújuljon. A minisztertanácsi végrehajtási rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy vállalat tok szakmunkásképző iskolát tartsanak. fenn.

A felsőoktatási intézmények irányítása megoszlik, mert több miniszter közvetlenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jogkörüket önállóan gyakorolják, abban a művelődési miniszter csak az egész oktatást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve véleményezési jogot. A szakképzési célok meghatározásában, a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Magyar ' Tudományos Akadémia.

A szakmai viták szóvá tették az oktatás ingyenességének kérdését. A Magyar Néo- köztársaság alkotmánya arról rendelkezik, hogy az-állam a művelődéshez való jogot — többek között — az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fogalmát fenntartja, feltételezve, hogy az állam az iskoláztatás költségeiből a jelenleginél többet vállalhat magára, ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi.

A javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, ho?v minden gyermek a Ifi. életévéig tanköteles. A tankötelesek 95 százaléka végzi el az általános iskolát, éá a végzettek ugyanennyi százaléka továbbtanul középfokú iskolában. Akik nem jelentkeznek középfokú

oktatásra — a javaslat alapján, engedéllyel — más oktatásban való részvétellel is teljesíthetik' 'tankötelezettségüket, tanfolyamokon és gyakorlati foglalkozásokon' vehetnék részt, illetve indokolt esetben felmentést kaphatnak.

A Minisztertanács a fejlesztési program elfogadása kapcsán vállalta: a közoktatás fejlesztésére társadalmi-gazdasági programot dolgoz ki, amelynek feladata — többek között — biztosítani a megfelelő . számú tantermet, most már nem csak az általános iskolában, hanem a középfokon is. Gondoskodni kell arról, is, hogy legyen elegendő pedagógus: ennek érdekében már most jelentősen, növeltük a bpiskolázási létszámokat a pedagógusképző intézményekben, és igyekeztünk javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, erkölcsi, társadalmi megbecsülésüket. A kormány vállalta a felsőoktatási intézmények rekonstrukciójának folytatását. a kutatáshoz és az oktatáshoz is szükséges gép- és műszerbeszerzés javítását, a kollégiumi férőhelyek növelését. Nem a törvény feladata az. hogy konkrétan meghatározza a feltételeket, de a törvény kimondja, hogy a feltételek biztosítása az állam feladata.

Köneczi Béla végezetül a következőket mondotta: a tavaly elfogadott fejlesztési program és az erre épülő jogi szabályozás alkalmas arra, hogv a maavar nevelés és oktatás tovább fejlődjék a ne- daeógusok, szülők, a társadalom aktív közreműködésével. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy mindezt figyelembe véve, fogadja el a tör- , vényjavaslatot.

II törvényjavaslat vitája

(Sárdai Zoltánná (Komárom

m. 8. vk.) az esztergomi Hell József Szakközépiskola igazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója arról a megkülönböztetett társadalmi figyelemről beszélt, amely a felnövekvő nemzedék nevelésének és oktatásának kérdéseit kíséri.

— Az oktatásról szóló törvényjavaslat a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igaszságíigyi bizottság együttes ülésén is nagyító alá került: megfelel-e a jogalkotók szándékainak. A képviselők többsége elismerően szólt a törvénytervezet nyílt, demokratikus előkészítéséről, — a sokszor éles kritikai észrevételek tüzében is — a türelmes, alakító, módosító, vagy magyarázó jogalkotói hozzáállásról. A mintegy fél évvel ezelőtt vitára bocsátott törvénytervezet tisza, világosan óttekinhető, jól érthető változata a mostani javaslat, — megfelel a célokban, elvékben kimondott követelményeknek — és erénye, hoav egyúttal több száz különböző szintű jogszabály eddig kialakult renszertelen szövevényében teremt .egységet, rendet — mondotta.

A tervezet részletesen és egységesen rögzíti a jogok és kötelességek rendszerét. Ez:M nemcsak megerősíteni szándékozik az intézmények demokratikus elvű működését, va>- lódi alkotóműhellyé válását, hanem felkészíti a fiatalokat későbbi állampolgári kötelességük teljesítésére és jogaik gyakorlására.

— Az együttes bizottsági ülés úgy foglalt állást, hogy az oktatásról szóló törvény- javaslatot — a beterjesztett módosításokkal együtt — elfogadásra ajánlja az országgyűlésnek,.

Szurgyi Istvánná (Szolnok

m. 3. vk.), a Rákóczáfalvi Általános Iskola igazgatója nagy jelentőségűnek értékelte, hogy a magyar oktatásügy történetében először emeli jogi normává a törvényjavaslat a nevelés-oktatás alapelveit, s azt, hogy a jogszabályok következetesen építenek az iskolák társadalmi kapcsolaíaiSzabó Imre (Hajdú-Bihar, megye 15. vk.) a megyei ’ tanács elnöke felszólalásában a többek között arról beszélt, hogy napjainkban a társadalmi, gazdasági igények változása miatt egyre nagyóbb szükség van a korszerű képzettségű szakemberekre. Miután az új oktatásfejlesztési elképzelések hatása csak hosz- szabb távon lesz érzékelhető majd. javasolta: mielőbb kezdődjék meg a jelenleg már pályán dolgozó szakemberek át- és továbbképzése országos program alapján.

Czibere Tibor (Borsod m.

3. vk.) akadémikus, egyetemi tanár, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora kiemelte a nevelési-oktatási intézmények működésének azt az alapelvét, miszerint feladataikat a tanulók és hallgatók cselekvő részvételével, azok közösségeivel együttműködve látják el. így érthető el — mondotta —, hogy a nevelésben oktatásban részesülők ne csak befogadói legyenek az ismeretközlésnek, hanem képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, önművelésre, tehát alkotó közreműködésre a nevelő-oktató folyamatban.

Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa elsősorban a törvénytervezetnek a szakemberképzéssel, a szakember-utánpótlással, a vállalati tanműhelyi oktatással kapcsolatos részével foglalkozott. Egyetértett. azzal, hogy a munkásosztály utánpótlásának biztosítása nem lehet csak az iskola feladata, a nevelőmunkába be keli vonni a vállalatokat is.

Dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.) tóalmási körzeti orvos hangsúlyozta: a törvény egyik legnagyobb értéke, hogy egységben szemléli az oktatási rendszert az óvodától a felső- oktatásig. Emellett nagyon lényeges, hogy az oktató-nevelő munka kereteit oly módon szabályozza, hogy lehetőséget nyújt a pedagógiai szabadságnak. Igen jelentős az is — fogalmazta meg a képviselőnő —, hogy társadalmi rendszerünk egyik legfontosabb jelensége a demokratizmus erősítése benne foglaltatik a törvényjavaslatban és ezt egyik elsődleges célként je. iöli meg az oktató-nevelő munka minden szintjén.

Ezt követően a Pest megyei oktató-nevelő munka helyzetéről beszélt, kiemelve azt a korábbi évekhez nem hasonlítható társadalmi összefogást, ami az intézmények tárgyi hiányosságainak felszámolására, illetve mérsékelésére kibontakozott. Szólt az iskolaprogram megvalósításáról. amelynek keretében két lervciklus alatt több mint ezerrel emelkedett az iskolai tantermek száma. Kitért ugyanakkor azokra a feszítő gondokra is, amelyek az oktató-nevelő munka személyi fel'ételeiben tapasztaltak, s csak hosszú távon, nagy erőfeszítések és komplex intézkedések révén oldhatók meg.

Mint orvos — mondotta — örömmel tapasztaltam, hogy a törvényjavaslat egyik paragrafusa az egészségneveléssel foglalkozik. Ez a kérdés rendkívül fontos, hiszen a gyermekek szellemi fejlődése mellett nem elhanyagolható testi nevelésünk sem. Az iskola sok feladata közül szocialista társadalmunkban nagyon fontos, hogy a fiatalokat minden tekintetben képessé tegye beilleszkedésre, helytállásra. Itt nem kizárólag a testedzésről van szó, hanem olyan nélkülözhetetlen egészségügyi felvilágosító munkáról, amelynek színvonala sajnos, jelenleg még elég sok helyen kifogásolható.

— A törvényjavaslat kimondja. hogy a nevelési, Oktatási intézmények a művelődési és testedzési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében működjenek együtt a közművelődési és a sportintézményekkel. Fontos lenne egX az együttműködést kiterjeszteni egészségügyi intézményekre is. Kiváltképp olyan településeken, ahol az iskolaorvosi hálózat nerfi teljesen kiépített — mondotta.

Réger Antal (Pest m., 25.

vk.), a Magyar Rádió főosztályvezető-helyettese, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke megállapította, hogy a nemzetiségek továbbélésének, fejlődésének, a művelődési esély- egyenlőség maradéktalan megvalósulásának egyik legfőbb eszköze —, s egyben biztosítéka — a tartalmában és szervezetében korszerű, hatékony nemzetiségi oktatás. A képviselő véleménye szerint nemzetiségi politikánknak

egyetlen.. tartósan kritikus pontja éppen az oktatás volt. Mint mondotta, ezt a tényt felismerve az MSZMP Politikai Bizottságának 1978-as. majd az abban megjelölt feladatok időszerűségét megerősítő 1983- as nemzetiségpolitikai határozata nyomatékkai hívta fel a figyelmet a nemzetiségi oktatás-nevelés fejlesztésére, a kétnyelvű óvodák- és iskolák szélesebb körű elterjesztésére. Ebben a szellemben fogalmazódott meg a most előterjeszted törvényjavaslat 7. paragrafusa is. amely a felszabadulás óta először szabályozza teljes körűen a nemzetiségi nevelés és oktatás rendszerét.

Puskás Andrásáé (Békés m. 3. vk.). a Mezőgép Mezőberé- nyi Gyáregységének betanított lakatosa elsősorban megyéje gondjairól szólt. Elmondta, hogy a megye lakosságának iskolázási szintje az átlaghoz viszonyítva alacsony. Ennek oka az iskolahálózat történelmileg kialakult elosztása.

Javasolta: létesítsenek Békéscsabán tanítóképző főiskolát, vagy főiskolai tagozatot, amely megfelelő létszámú pedagógust képezve hozzájárulna a délkelet-alföldi régió szellemi fejlődésének meggyorsításához.

Orlovácz György (Tolna m.,

8. vk.), általános iskolai tanár örömmel nyugtázta, hogy viszontlátja a törvényjavaslatban azokat a javaslatokat, amelyek az előzetes szakmai viták során az őszi nevelési értekezleteken hangzottak el a pedagógusok részéről.

Szóvá tette, hogy a gyakorlatban érvényt kell szerezni a közoktatás-feljesztési program azon törekvésének, hogy csökkenjenek az egyes intézmények működési feltételei közötti nagy fokú különbségek. Nehezményezte, hogy az OTP megszüntette az úgynevezett pedagóguskölcsönt.

A továbbiakban felszólalt még:

Káli Ferenc (Fejér m. 13. vk), a bicskei Vajda János Gimnázium igazgatóhelyettese;

Végh György (Zala m., 5.

vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára;

Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tahi gyáregységének meó-csoportvezetője;

Gyurkó László (Budapest, 47. vk.). író felszólalását a békéhez kapcsolódó gondolatokra építette.

A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitában elhangzottakra Köpeczi Béla válaszolt.

Kádár János, az MSZMP főtitkára az ülésteremben

Faluvégi Lajos expozéja

NÓGRÁD - 1985. április 19., péntek

Ezt követően Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta meg expozéját, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslatról.

Egyfelől a megnövekedett szükségletek és a harmonikusabb fejlődésnek az igénye, másfelől a gazdaságirányítási reform bevezetésének sikereiből és a hatvanas évek végének lendületéből fakadó várakozás óhatatlanul megkívánta. hogy átfogó területfejlesztési stratégiát és településhálózat-fejlesztési koncepciót dolgozzunk ki. Ezeket a kormány 1971-ben fogadta el. Az azóta eltelt időszak hazánk terület- és településfejlesztésében eredményes szakasz volt. Tovább mérséklődtek az országrészek és a megyék között a korábbi nagy különbségek a társadalmi és a gazdasági szerkezetben, a fejlettségben, a tudományos erők területi megoszlásában és lakosságunk életkörülményeiben. Felgyorsult a történelmi okok miatt elmaradott térségek feilődése. Területileg teljesebbé vált a foglalkoztatás, és az által, hogy a lakóhelyhez köz°1i munkaheteket teremtettünk, mérséklődött a távolsági ingázás. Miközben Budapest világvárosi jellege tovább erősödött, olyan nagv- városhálózatunk alakult ki, amely megteremtette az eddiginél egyenletesebb és arányosabb településfejlesztés

alapjait. A másfél évtized alatt felépült egy és egynegyed millió lakás.

Az eredményeket az expozé adatokkal is érzékeltette, amelyekből az a fontos tanulság adódik, hogy bár számottevő eredményeket értünk el az elmaradott térségek és települések közelítésében, felzár. kóz'atásában, e folyamatnak még korántsem jutottunk a végére. A felzárkóztatás tehát időtálló célunk, azt a jövőben is folytatnunk kell!

Az 1971-ben elfogadott irányelvek némely szempontból olyan belső és külső feltételekre épültek, amelyek nem voltak teljességgel előre láthatók, nem bizonyultak helyesnek vagy tartósnak. Bebizonyosodott, hogy nem lehet egyoldalúan csak a nagyvárosokat, a kiemelt lelepüiése- ket feljeszteni. s nem szabad eg.v-egy település jövőjéről „fölülről’’ határozni. A települések rendezési tervei sok helyütt elrugaszkodtak a valóságos anyagi lehetőségektől, sőt a valóságos igényektől is.

Egy további tanulság tehát az, hogy mivel a gazdasági és társadalmi körülmények szakadatlanul változnak, erre a gazdaságpolitikában és a terület- és településfejlesztési politikában egyaránt — egymásra is tekintettel — nyitottabbá kell válnunk. Érzékenyebben keli figyelnünk a társadalomtól érkező jelzések, re, az új kérdésekre pedig új válaszokat kell adnunk.

Az elmúlt években fokozódott lakosságunk cselekvő részvétele, anyagi részvállalása a településfejlesztésben. A közösség javára végzett társadalmi munka értéke ebben az ötéves tervidőszakban meghaladja az 50 milliárd forintot, s ez két és félszerese lesz az előző időszakénak. Népünk helytállása az elmúlt nehéz esztendőkben, az elért eredmények tanúbizonyságát adják annak, hogy a helyi közösségek csakugyan érettek az önkormányzatra. Az expozé ezt követően kiemelte a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai közül a legfontosabb összefüggéseket és célokat.

— A területek és a települések fejlesztése, amely magában foglalja a különféle országrészek, a főváros, a megyék, a város-ok és a községek jövőjének formálását, csakis arra épülhet, hogy a termelőerők és a gazdasági alapok erősödnek. Amilyen mértékben előbbre tudunk jutni munkánk hatékonyságának javításában, s ahogyan a nemzetközi gazdasági viszonyok alakulása megengedi, olyan mértékben fejlődhetnek városaink és falvaink, s javulhatnak a lakosság élet- körülményei.

Tudnunk kell azt is, hogy az úgynevezett intenzív szakaszban a gyarapodás, a növekedés már nem mehet másképp végbe, mint a termelőerők eltérő ütemű fejlődése révén. Ez pedig arra vezethet, hogy a különféle térségek fejlődési lehetőségei is jobban differenciálódnak. Mi- közben igent mondunk a gazdaságunkban végbemenő differenciálódásra, társadalmi rendünk lényegéből fakad az, hogy az emberek számára — bárhol éljenek is — egyenlőbb esélyeket teremtsünk az elemi fontosságú ellátáshoz való hozzájutásban.

Nem kevés az, amit az objektív adottságok folytán vagy történelmi okok miatt elmaradottabb vidékeknek és

településeknek a kedvezőbb adottságúakhoz való közelítéséért tettünk. Mégis, még ma is nagy. helyenként növekvő a lemaradás néhány határmenti és aprófalvas térségben. A közelítés útját a következő években abban látjuk, hogy elsősorban az ilyen adottságú tájegységek, városok és községek gazdálkodó szervezeteit igyekszünk erősíteni, s az eddiginél gyorsabban fejlesztjük az infrastruktúrát.

Társadalmunk óhajaihoz igazodóan a jövőben is nagy figyelmet kell fordítanunk a város és a falu viszonyára.

A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a községek fejlesztése. és ez maid az állami és a megyei fejlesztési eszközök elosztásában is kifejeződik. Be kell látnunk: a városlakóknak is érdekük, hogy javuljanak a .környezői falvak lakóinak életkörülményei, mert ezáltal mérséklődhet a bevándorlásból a városokra nehezedő nyomás és tágítható a városi ellátás szűk keresztmetszetei.

Reálisan abból indulhatunk- ki, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizációs folyamat, esetenként á nagyközségek várossá válása, De érdekünk, hogv a jövőben a városokba költözés folyamata lassuljon, a Várossá válás tervszerűbbé, iránví- tottabbá váljon. Az ésszerű városfejlesztés közepette ezért is kell segítenünk a kisebb településeknek népességük megtartását erősítő képességét és kommunikációs rendszert, települések közötti közlekedést és távközlést.

Céljaink megvalósításának fontos föltétele az. hogv a döntéseket azok hozzák meg és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, ak'k a szükséges ismeretek birtokáhan vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjohhain tudták végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát, s ezért korszerűsít™ most a tanácsi gazdálkodást is.

A készülő tervek megalapozásához igénybe kell venni a tudomány segítségét.

Valamennyi előterjesztett javaslat tehát arra irányul, hogy segítsen megvalósítani a kongresszusi határozatban megszabott politikai programunkat — mondotta Faluvé- gi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslatokat vitassák meg és fogadják eá. Az expozé után számos felszólalás hangzott el.

Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja — amelyen Cser- venka Ferencné, Péter János és Sarlós István felváltva elnökölt — befejeződött. A tanácskozás pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat feletti vitával folytatódik.