Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

I Idejében dön’eni Közgésből, gépiparisból — / / ovono r 1 ,,A fiam 14 éves. Érelmes, csupa ötös jegyeket hoz haza, határozott a legöbb dologban. Szereti, ha az öve az utolsó szó. Azt hiszem, életében elő- s: >:• tért el ettől. Hogy miért? Ka az életkoraira figyeltél, ak­kor sejted: a pályaválasztás miatt. Első hallásra még tet­szett a dolog, aztán rájöttem: egyszerűen szeretné a döntést elhárítani ránk, és majd egy­két év múlva mondja, ti ja­vasoltátok, hogy ide jöjjék...” Az ifjú ember vagy orvos, vagy külkereskedő, vagy köz­gazdász szeretne lenni. Talán mindegyik egyformán. Az is lehet, hogy tolmács lesz, mert a nyelvekhez jó érzéke van, szívesen tanulja őket. Akkor mi legyein a választás? Leg jó­zanabb döntés a gimnáziumi jelentkezés. Sokan azonban el­térnek ettől. Ügy vélik, az a legbiztosabb, ha 18 éves korra égy szakma is van a gyerek kezében, tehát legjobb a szak­középiskola. Ha tovább sze­retne menni, innen is lehet. Hová igyekeznek a végzős középiskolások? Három salgó­tarjáni szakközépiskoláiban ér­deklődtem. Talán legtisztább a kép az egészségügyi szak középiskolá­ban. Az utóbbi éveikben egyre többet hallhattunk ennek az intézménynek a kulturális életéről. Arra törekednek, mi­nél több pluszt kapjanak a tanítványok a szakmai és köz­ismereti tárgyak mindenki számára kötelező anyagán kí­vül is. Ennek mennyi szerepe van abban, hogy a továbbta­nulás adatai egyre jobbak, csak sejteni lehet. Igaz, ép­pen ez a szakközépiskola az egyik, ahová leginkább a hi­vatás szeretet« miatt jelent­keznek. Emberekkel foglalkoz­ni. bölcsődében dolgozni, kór­házi ágyaik között végezni a nem is könnyű, nem is oly egyszerű teendőiket — ehhez a vér. a beteg, elesett ember látványának elviselése, olyan adottságok kellenek, amelyek rém. mindenkiben vannak meg. A nyolcadikos korban — képző Főiskola diákjai szeret­nének lenni; orosz—történe­lem illetve történelem—nép­művelés szakon. Három kis­lány a jászberényi tanítókép­ző főiskolát „ostromolja meg”, sőt, még óvónőképzőbe is je­lentkezett egy végzős. Aki a külkereskedelmi főiskolára pályázik, már tavaly is pró­bálkozott. .. Ketten katonai főiskolára mennek; ez a mű­szaki mellett kezdetektől az egyik pályaválasztási lehető­ség a gépiparit végzetteknek. Ha a tavalyi év eredményeit nézzük: 28 továbbtanulóból 21 főiskolás, egyetemista lett, ami nagyon szép siker, az iskola tanárai, szakoktatói büszkék lehetnek rá. A közgazdasági szakközép- iskolában nagyon érdekesen alakult idén a továbbjelentke- zes. Tavaly mindössze 27-en pályáztak a 113 végzős közül, idén 93 negyedikesből 43 dön­tött úgy, főiskolával, egyetem­mel próbálkozik. Tizenegy di­ák készül nem szákirányú intézménybe — bár igazából a jogi egyetem igazgatási szak­ja reális folytatása ennek a szakközépiskolának; ide ketten jelentkeztek. A többiek, ki­lencen tanárok, tanítók, óvó­nőik szeretnének lenni. Hogy -mi derül ki ebből a szerény, nem teljes körű ér­deklődésből? Egy biztosan: ha valaki nagyon bizonytalan az elképzeléseiben, csak nagyon meggondoltan válasszon szak­irányú középiskolát. Akiinek a középfokon is unalmas, al­katához, érdeklődéséhez vég­képp nem illő volt a pá\va, az csak nehezen tud pálya­korrekciót megvalósítani. Ám, akiikért a legnagyobb lehet az aggodalom azok, akik végigcsináltak négy esztendőt, de az érettségi mellé csak a tanácstalanságuk párosul, ta­nult szakmájuk végképp nem érdekli őket. Jobb lett volna — s így kellene — időben átgondolni a döntést! G. Kiss Magdolna Nem régiben családias han­gulatú növendékkoncertet tartottak a Salgótarjáni Álla­mi Zeneiskolában. A fafúvós tanszak hallgatói közül mu­tatták be a legfelkészülteb­bek, hogy mit végeztek a leg­utóbbi időszakban, milyen eredményeket értek el válasz­tott hangszerük megismerése, megszólaltatása területén. A koncert ezúttal a két nagy aeneköltő, Bach és Händel születésének 300. évfordulója jegyében zajlott, de a zenei programban — felszabadulá­sunk 40. évfordulójának tisz­telegve — válogatást adtak a {szovjet faíúvószenei iroda­lomból is. A fafúvós tanszak az egyik le geredményesebben működő ágazata a salgótarjáni zeneis­kolának. Százhúsz növendé­ket képeznek évente, akiknek jelentős része később is vala­milyen elmélyültebb kapcso­latot tart a zenével. Az idén például a zeneművészeti fő­iskolára felvett hét növendék közül egy a fafúvós tanszakról került ki. Emellett a korábbi években is mindig az egyik legsikeresebbnek bizonyult a tanszak a továbbiskolázási arányt tekintve. Partitúrasorrendben az öt fafúvós: a furulya, fuvola, oboa, klarinét és a fagott hangszer közül a legnépsze­rűbb Salgótarjánban is a fu­vola. Mint tájékoztatásul kap­tuk, ez egyrészt a hangszer viszonylag olcsóbb árával ma­gyarázható, és azzal, hogy — csendesebb lévén — városi körülmények között,' bérhá­zakban is lehetőséget teremt az otthoni gyakorlásra. Emel­lett az is hozzájárul a hang­szer népszerűségéhez, hogy vi­szonylag hamar nyújt siker­élményt. Sokan választják ta­nulásra a hölgyek közül a fuvolát. Ha a népszerűségi sorren­det próbálnánk felállítani, a második helyre mindenkép­pen a furulyát kellene jelöl­nünk. Nem szabad azonban összetéveszteni a hatlvukú népi furulyával; a fafúvós tanszak oktatási anyagát ké­pező koncertfurulya ugyanis differenciáltabb hangzások megszólaltatására is alkalmas. Az utcák kultúrája Amikor azt halljuk: esztétikai nevelés, íz­lésformálás, elvont fejtegetésekre, a minden­napi emberek számára nehéz elméletieskedés- re gondolunk. Kétségtelen, az esztétikát ta­nulni is lehet. De a milliók számára a vizuá­lis nevelés legnagyobb hatású formálója a közvetlen környezet, az állandó látvány. A környezet pedig nem csak az otthon, hanem legalább ennyire a helység is, ahol lakunk, no meg az utcakép. Nemrégiben nem csak a fővárosiak, hanem a többi vidéki város lakói is örülhettek a századforduló idején épített házaik megfia­talodásának. Örömükbe itt-ott azonban csepp­nyi üröm vegyült, amikor egyik-másik épü­let előbújt az állványerdő alól — például eperfagylaltszínűen. Most is ott virít. Hoz­zátehetiem: a legtöbb házat szépen, ízlése­sen festették át az ingatlankezelő vállalat dolgozói, mégis, a rikító, oda nem illő szí­nek alaposan fölkorbácsolták a kedélyeket. Ugyanúgy, ahogyan néhány köztéri szobor is seregnyi véleményt ütköztet, hiszen az embereknek közük van hozzá — járókelők­ként akaratlanul beleütköznek. Dicsérendő hát, hogy Salgótarjánban, Szekszárdon, Pá­pán a várospolitika szerves része a köztéri szobrok fölállításának ügye. Többet kell törődnünk azonban az utca többi „kellékével” is: az eligazító táblák, a néonfeíiratok külcsínével, a plakátok ízléses elhelyezésével, a parkok, játszóterek eszté­tikájával. A szépen megformált park, játszó­tér lelkesít, buzdít az ilyen példák követé­sére, a hasonló elképzelések megvalósítására, s a parképítészet művészei bizonyára kész­séggel vállalnak ilyen feladatot. Kellő gon­dot kell fordítani a cégérekre, hogy ízlése­sek legyenek. Talán legtöbb a kijavítanivaló' az utcai név- és cégtáblákon, amelyeken bosszantóan sok a helyesírási hiba. A fantázia nem szükségszerűen igényel többletkiadást, a színek, formák harmóniája, s a hibátlan szöveg sem tornázza feljebb a költségeket. Csak egyszerűen több törődést, hozzáértést és nagyobb szigort kíván, mint a megszokott úton-módon készülő és ízlés­rontó felirat, cégtábla. Szeged egyik patinás utcájában — a Takarékpénztár utcában — például egy szűcsmester hivalkodóan csúnya cégére „üti agyon” a hátteret, azaz, a közel­múltban felújított szép házat. Ám annyira senkinek sem szúrt szemet, hogy le is vetes­se vele! Pedig az ízlésnevelés fegyverével nem elég csupán a giccses áruktól roskado­zó ajándékboltokat, trafikokat ostorozni. Ezekben a közszemlére kitett „alkotásokban” valószínűleg több az ártalom. Egyik művészünk a szemet bántó, rosszul megtervezett neonokról, cégérekről és utca­táblákról azt állította, hogy szennyezik vizuá­lis kultúránkat. Igazában nincs okunk ké­telkedni, hiszen számos példát tudunk arról, miként ront utcaképet, okoz egyhangúságot a fantáziátlan és gyakran ízléstelen tájékoz­tató, eligazító felirat. Ezért örvendetes az a kezdeményezés, amellyel a kecskeméti zománcművészeti alkotótábor résztvevői ruk­kolnak elő: különböző táblákat, cégéreket készítettek, s ezek rögtön helyükre, azaz az utcákra kerültek, díszítve ezzel a város központját. Jó lenne, ha a kecskeméti példát másutt is követnék: a képző- és iparművé­szeket bevonnák az utca „kellékeinek” terve­zésébe, kivitelezésébe. Mert a megannyi hirdető-, tájékoztató tábla és hirdetés nem­csak funkcionális feladatot teljesít, nemcsak egy üzletet, árufélét reklámoz — a jó íz­lést, a kultúrát is hirdeti. Tamás Ervin A műemlékek napja Április 18. a műemlékek és történeti együttesek nemzetkö­zi napja, az UNESCO Műem­lékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICO- MOS) javaslatára ilyenkor a figyelem megőrzendő értéke­ink felé irányul. Kiváltkép­pen azokra, amelyek megmen­téséhez a közvélemény támo­gatására, összefogására is szükség van. S, ha a figyelemfelhívás szándékával ezen a napon töb­bet is beszélünk a műemlé­kekről, a társadalom segítő­szándéka egész évben kiter­jed megőrzendő értékeinkre. Jó példák egész sorát lehet­ne idézni'. Kezdve a budavá­ri kulturális centrum kialakí­A népi furulyát mindenesetre mint érdeklődésíelkeltő hang­szert tarthatják számon a fafúvósok, hiszen a zenei alapképzést segítő hangszer kedvelteti meg először a fa­fúvós hangzásokat a zeneis­kolai növendékek nagy részé­vel. . Végül érdemes elmondani, hogy a fafúvósok az idén egy nagyobb zenei eseményre ké­szülnek. A tél elején ugyanis Leninvárosban rendezik meg a fafúvós tanszakon tanuló zeneiskolai növendékek or­szágos találkozóját, ahová már a salgótarjáni zeneiskolából is elküldték a jelentkezéseket. fásával és folytatva egész vá­rosok — például Sopron, Szentendre — igyekezetével. A nemzetközi műemléki nap apropójából a Nógrád me­gyei Tanács műemléki albi­zottsága vezetőitől — Ondrék László elnöktől és Fries Gyu­la titkártól — megtudtuk: Nógrádot a műemlékekben vi­szonylag szegény területek kö­zött tartják számon. 119 tele­pülésen, külterületen és ta­nyán 355 műemléket jegyez­nek. A legkevesebb Salgótar­jánban található, a belterület­ről a főplébánia-templom és a bányamúzeum, a külterület­ről pedig a Salgó-vár és a zagyvarónai templom szere­pel a listán. A számokhoz hozzátartozik; Nógrád megye vezetése is megkülönböztetett figyelem­mel kezeli műemlékeink sor­sát. Az értékőrzésnek kiemel­kedő példája Hollókő: a párt­fogoló figyelemnek, az össze­fogásnak köszönhetően párat­lan népi építészeti együttes viszi messzire jó hírünket. De példamutató a szécsényi For- gách-kastély célszerű haszno­sítása, vagy a sziráki Tele­ki—Dégenteld kastély felújí­tása is. A sort lehet folytat­ni a pásztói romkerttel és műemléki együttessel, ugyan­itt a hatszögletű temetőkápol­na feltárásával, vagy a sal- gói vár feltárásával és állag­megóvási munkálataival. Mindez természetesen pénzbe kerül, a szemléletet jelző tö­rődés azonban támogatókra lel. Az Országos Műemléki Felügyelőség például nem csak a rekonstrukciók megtervezé­sével és ellenőrzésével segít. hanem jelentős anyagi áldo­zatot is hoz a nógrádi műem­lékvédelem érdekében is. Az ügyet szívükön viselő emberek a föld alatti bánya­múzeum megteremtése miatt elismerően szólnak a Nógrádi Szénbányákról, s ezt erősíti egy terv is: az ipari emléke­ket gazdagítja, ha megőrzik műemlékként a tiribesi akna­tornyot és gépházat. A műem­léki irányító munkában és az anyagi erőforrások megte­remtésében sokat fesz a me­gyei tanács művelődési osztá­lya és a Nógrád megyei Mú­zeumok Igazgatósága. Értékeink megőrzését azon­ban nemcsak hivatalból vi­selik szívükön az emberek, ezt beszédesen igazolja a megyei műemléki albizottság tevé­kenysége is. A legérdekesebb adaléka ennek talán a figye­lőszolgálat megszervezése. A tevékenység példaadó, hiszen úgy hírlik: ha valahol elkez­denek valamilyen munkát a műemléken, vagy műemléki környezetben, egy óra múl­tán már csörög a telefon az illetékesek asztalán. A ritkaság féltése az aggo­dalomból fakad: elpusztul, el­múlik az, amit mindenképpen meg kell őrizni. S, hogy meny­nyire van. mit félteni, az a nemzetközi műemléki nap me­gyei rendezvényén, a Nógrádi Sándor Múzeum baráti köré­nek műemlékikén-vetítésén is’ kiderült. Az értékőrző folya­matos munkának pedig újabb híveket szerezhet ez a nap is, amikor az UNESCO kez­deményezésének köszönhetően a figyelem a műemlékeké. K. G. Mm műsor KOSSUTH RADIO: #.?ö: Egy kis figyelmet kérek] 8.30: Zimbabwei népzene 8.4«: Évszázadok mesterművei 8.42: Nefelejcs ie.05: Diákfélóra: A véges végtelen 10.35: Régi táncok gyerekeknek 30.5«: Klasszikus orepettekből a 1.33: Felelet. X/8. rész (ism.) »2.30: Ki nyer ma? »2.45: Régen találkoztunk »3.00: Zenekari muzsika 1S.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.1«: A magyar széppróza száza­dai (55.) (ism.) »4.25: Népdalok, néptáncok 15.00: Könyvszínpad 15.30: Dvorzsák: F-dúr (Néger) vonósnégyes 16.05: Révkalauz. Könyv, kép, színház, zene, mozi 17.00: Kilátó 17.45: Beethoven: I. szimfónia 19.15: Rádiószínház: Nyár a Fertő­tónál 19.53: Népdalok, néptáncok 20.16: Az egészségügy világ- központjában 20.26: Egy történelmi nyomozás 20.46: Üj operalemezeinkből — Donizetti: Szerelmi bájital 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az operaközvetítés folytatása 23.26: A fantázia iskolája 23.36: Szendrey Karper László gitározik 0.10: Bálint János cimbalmozik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Két kantáta Loránd István műveiből 8.20: A Szabó család (ism.) 8.30: Tíz perc külpolitika (ism) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Ismeretlen szerzők fúvóspolkáiból 12.25: Útikalauz üdülőknek 32.20: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám: Helen Sharpio 14.00: Egykorú dallamok Csokonai Vitéz Mihály verseire 14.15: Idősebbek hullám­hosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv ’85: Választójog (ism.) 16.00: Rockhangversenyekből ' 17.05: Gonda János és Pleszkán Frigyes zongorázik 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.05: Reklámparádé 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Szabad Száj 22.12: Népdalkorök pódiuma (ism.) 22.37: A Makám együttes játszik 23.20: Könnyűzene Finnországból 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi képes­lap. (A tartalomból: Régi köny­vek között Balassagyarmaton — Mindent gyűjtök, ami eszperantó — Tollbeszéd — Expedícióval a Himalájára.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Francia nyelv. Soyez les bienvenus! 8.50: Éneklő ifjúság. Viva la musica! 9.00: Angol nyelv. Follow Me! 9.15: Kedvesem, én válók 30.45: A fényképezés úttörői 11.10: yerseny az áramvonalért 12.00: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. és közép- isk. I oszt.) 12.20: Képújság 34.25: Iskolatévé 14.45: Mesélj, rajzolj, játssz velünk 15.05: Szórakaténus* 15.154 Mindvégig 16.10: Hírek 16.15: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből Tiszta források 17.05: Pedagógusok fóruma 17.40: Képújság 17.45: Telespori 18.15: Az Országházból jelentjük 18.55: Reklám 19.10: Tév.étorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Markos Miklós: Májdir emlékiratai 21.30: Panoráma 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz 2. MŰSOR: 18.40: Képújság 18.45: A nagyeszű sündisznócska 19.10: Dimitrij Mengyelejev 19.35: Balett mindenkinek 20.00: Beszélgetések a Kossuth-klubban 20.50: Száz híres festmény 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Földtani históriák 21.30: Rougonék szerencséje 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA J 19.30: Tv-híradó 20.00: Lubosew Holy énekel 20.20: NDK—Csehszlovákia jégkorong-vb 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A holló árnyéka. Tv-játék 7’ 21.30: Időszerű események 21.55; Időjárásielentéa 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: J. S. Bach: Az I., a II. és a III. Brandenburgi verseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Szaffi. Színes magyar rajzjátékfilm. 8- tó!: Montenegro. (18) Színes svéd film. — TIT: A fehér városban. (16) Színes svájci—portugál film. — Balassagyarmati Filmklub: A szeretők. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6-tól: Ma­raton életre-halálra. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. Iskolamozi: A bűvös *kő és a csodakút. — Pásztói Mátra: Az idő urai. Színes magyar—francia sci-fi rajzfilm. — Mesemozi: A találékony nyuszi. — Szécsényi Rákóczi: Jób lázadása. (14) Szí­nes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Vérvonal. (16) Színes, szinkronizált USA—NSZK-beli bűnügyi film. — Nagylóc: Szelíd motorosok. (16) Színes USA film. — Jobbágyi: Hiúz a vadász ös­vényen. Színes, szinkronizált szovjet film. T- ’ ------------------------------------------------------------­4 fcjÖGRÁD - 1985. április >8., esütörtölf MÁJDIR EMLÉKIRATAI I. 20.90 h. t í avagy szerencsés esetben még korábban —- megszerzett is­meretek a pályáról a legtöbb esetben biztosítékául szolgál­nak arra, nem lesz pályaté­vesztett a gyerek. Ami érde­kes: a továbbtanulók között évről évre mégis vannak olya­nok, akik nem kimondottan egészségügyi pályára jelentkez­tek. Idén a végzős 37 diák közül 12 fiatail jelentfcezett főiskolára, egyetemre. Négyen egészségügyi főiskolára — gyógytornásznak, védőnőnek, KÖJÁL-ellenőrinek, diétás fő- nővómek — szeretnének men­ni. Hárman merészebben dön­töttek: orvosi pályára gondol­tak. Van jelentkező az óvónő­képzőbe és aiz állatorvosi egyetemre, a gyógyszerészeti­re. Elóg jók az esélyek. Ta­valy három lányt a tanító­képzőbe is felvettek, előzőleg az óvónőképző fogadott innen több diákot. A másik szakközépiskola, a Stromfeld Aurél gépipari iga­zából nem okozott meglepe­tést. Ennek egyszerű a ma­gyarázata: tudtam, hogy vol­tak már olyan diákok, akik innen bekerültek a tanárkép­zőbe. Ök tulajdonképpen so­sem akartak szákközépiskolai — az újabb lehetőség szerint technikusi — végzettséget sze­rezni. Van, aki hamarosan oroszt tanít. Igaz, gimnáziumi érettségivel bizonyára köny- nvöbben ment volna a diplo­ma1 megszerzése, mint a sok szakmai tárgy bifláizása után. A műszaki pályákra készülő 18 éveseknek évek óta itt tart­ják a ..Döntés előtt” címet vi­selő pályaválasztási beszélge­tést. Ahogy a pályaválasztás ügyéért felelős igazgatóhelyet­tes elmondta: a múlt év vé­gén minden továbbtanulásra gondoló gyerek és sokak szü­lei is részt vettek a tájékoz­tató programon — a 97 ne- g ved'kés közül 36 töltött ki jelentkezési lapot. Természete­sen iőén is legtöbben szakirá­nyú főiskolát és egyetemet vá­lasztottak Ak'k nem: ket+en az egri Ho Si Minh Tanár­Fafúvós hangzások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents