Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
\ 1 Hatot egy csapásra Börtönben a határsértők A táplálkozástudomány szerint „optimális” a táplálkozás akkor, ha a táplálék a szervezet valamennyi élettevékenysége számára a legjobb feltételt biztosítja. A terhes anya táplálkozása akkor nevezhető optimálisnak, ha nemcsak az ő egészsége és a magzat fejlődése kielégítő, de az újszülött növekedése is biztosíto tt lesz az anya tej ál- 'al. A kielégítő táplálkozás késlelteti az öregedést és a helyes étrend jelentős szerepet játszik a szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A különböző korosztályok és ''létmód figyelembevételével kidolgozták a tápanyagszükségletet. Ettől az átlagtól egyénenként eltérés lehet. Így például akinél a serdülőkor korábban jelentkezik, magasabb e tápanyagigénye kortársainál. Más a városban élők szükséglete az urban! zálódás- sal létrejött, rohanó, de mégis mozgásszegény életmód miatt. Az egészséges étkezések terjesztésére hazánkban széles körű ismeretterjesztés folyik, ennek ellenére még mindig túlzott a zsírfogyasztás, a magas kalória tartalmú, rostszegény étkezés a jellemző. A húsok közül a sertéshús a kedvelt, pedig a sovány sertéskarajban háromszor annyi rejtett zsír van, mint a csirA makacskodó öreg zárat értő kézzel reperátta meg Feri bácsi, és közben arról beszélt, nem bánja, hogy már hetvenöt éves: az a fő, hogy még tud dolgozni. Általában jellemző az idős emberekre, hogy örülnek, hogy évtizedek tapasztalatait gyümölcsöztet- hetik, ha tevékeny munkával tölthetik el nyugdíjaséveiket is. Az életet jelenti nekik, hogy még szükség van rájuk, hogy igényt tart felhalmozott tudásukra, alkotókedvükre a társadalom: és a munkahelyi közösség állandó kapcsolatot, kötődést nyújt, sokak számára enyhíti az egyedüllétet. BŐVÜLŐ KEDVEZMÉNYEK Mindez természetesen nemcsak érzelmi kérdés", a realitáshoz hozzátartozik, hogy a 2 260 000 nyugdíjas többségének szüksége van arra a pénzre, amit munkájával keres. A 84 milliárd forintból, amelyet például 1984-ben nyugdíjként kifizetett az állam, havi átlagban egy személyre 3130 forintot mutat ki a statisztika, a valóságban azonban a nyugdíjasok többségének ennél kevesebbet visz a postás hónapról hónapra. Szükség van tehát a nyugdíj kiegészítésére: a népgazdaságnak viszont a nyugdíjasok munkájára, hiszen az aktív keresők száma — 4 920 000 — 1985. január elsején újabb 20 ezer emberrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A legutóbbi évtizedben a részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok létszáma 380—430 ezer között mozgott. Eaves ágazatokban, pélkehúsbain. Ráadásul a baromfihús fehérjében gazdagabb, olcsóbb és bőséges belőle a választék. A másik sarkalat tos kérdés a kenyér. Igaz, ezen a téren a kínálat egysíkú, de az igények is a rostban és B-vitaminban szegény péksütemény, és fehérkenyér irányában tolódtak el. Nem szeretjük a zöldségféléket, holott vitamin- és ásványianyaig- szükségletünknek ezek a legfőbb forrásai. Szokás téli táplálkozásról beszélni, felvetődi le a tavaszi fáradtság kérdésé. Kétségtelen, hogy télen a napfényhiány, a kevesebb mozgás, némileg eltérő étkezést tesz szükségessé. Étkezésünknél azonban rhin- den évszakban négy alapvető tényezőre kell figyelni: menynyit, mit, mikor, hogyan? A mennyiség hazánkban egyes rétegeket kivéve biztosított. Mérsékelten aktív életmód mellett, napi 2700 kalória (11 340 J) szükséges. Ezzel szemben az átlagos fogyasztás — a gyermekeket, is beleértve — 3200 kalória. Nyi l ván való a tű'fogyasztás! A második kérdés, hogy mit együnk? Ez nem olyan egyszerű mint gondolnánk, mert az egyik tápanyag mennyisége befolyásolja a többi, vagy egy másik tápanyag szükségletet. Például, aki sok szénhidrátot fogyaszt, annak több B-vitaminra van dául a belkereskedelemben a nyugdíjasok nélkül nem lenne biztosított a folyamatos ellátás. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiány enyhüljön, a Minisztertanács 1983. január elsejétől módosította korábbi rendeletét, növelte a foglalkoztatási időkeretet; évi 30 ezer forintról 60 ezer forintra emelte a kereseti összeghatárt; és bővítette a foglalkozási időkorlát alól mentesített munkakörök számát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a közelmúltban készített összegzésében megállapította, hogy a munkaerőgondokkal küzdő vállalatok éltek is a lehetőséggel. MEGYÉNKÉNT VÁLTOZIK Ha az ágazatok szerinti megoszlást nézzük, az iparban 50 ezer, a mezőgazdaságban 45 ezer, az egészségügyben 40 ezer, és a kereskedelemben 30 ezer nyugdíjas dolgozik. A területi megoszlás szerint a fővárosban lakó mintegy 400 ezer idős emberből 90—100 ezer vállal munkát, a megyékben lakó 1 millió 800 ezerből 200 ezer nyugdíjas dolgozót tartanak nyilván. (A falvakban, tanyákon élő öregek természetesen mindannyian dolgoznak a háztájiban, ameddig csak mozdulni tudnak.). Megyénként nagy az eltérés abban, hogy hány idős ember jár munkába. A főváros vonzáskörzetében élő Pest megye például közel kétezer esetben kért mentesítést az évi 1?60 órán felüli foglalkoztatáshoz, míg Szabolcs megyében csak 75 nyugdíjasszüksége az anyagcsere lebor '’oMtásához. Általában az az irányelv, hogy minden főétkezésen belül szerepeljen állati fehérje, vitamint és ásványi anyagot tartalmazó étel, — a. szénhidrát mellett. A szénhidrátok biztosítása a kenyér, a tésztafélék, a cukorfogyasztás, útján mindig elegendő. Az ösz- szetétellel van baj. Az iparilag előállított kristályos szénhidrátok fokozatosan háttérbe szorítják a természetes szénhidrátokat. Az egyes kutatók szerint összefüggésbe hozható az érelmeszesedés gyakoriságával. Kétségtelen, hogy a nápolyi és keksz, továbbá a cukrozott üdítő italokkal, egyre több kristályos szénhidrátot veszünk magunkhoz. Az állati fehérjék közül a tej, tejtermék, mint bőséges kalcium- és foszforforrásunk, külön említést érdemel. Ezek az ásványi anyagok a csontképzésnél minden korosztálynak szükségesek. A tejnek a fogszuvasodás megelőzésében is jelentős szelepe van. Egy 3—6 éves korú gyermeknek naponta 6 dl tejet, illetve ennyi tejnek megfelelő tejterméket kell elfogyasztania. Az állati fehérjék közül a tej mellett a nem zsíros húsokat (baromfi, hal. nyúl,) a belsőséget, és a tojást kell előtérbe helvezni. Dr. Csizmadia Irén nál volt erre szükség. A két véglet között a nagyobb foglalkoztatási igény jellemző Nógrád, Heves, Somogy, Komárom és Békés megyében. VÁRJÁK ŐKET Győr-Sopron megyében például a textiliparban, az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban várják a nyugdíjas dolgozók jelentkezését. De a nád- és erdőgazdaságok, másutt a konzervgyárak és cukorgyárak idénymunkájára is szívesen vesznek fel nyugdíjban lévőket, és persze az idegenforgalmi szezonban is bőven akad feladatuk. Heves megyében az állattenyésztésben nyugdíjasokkal tudják pótolni a hiányzó létszámot. A megyékben is csak 20 százalék a szellemi munkát végző nyugdíjasok aránya. Hivatásuknak élő pedagógusok, körzeti orvosok végzik a falvakban — köztisztelettől övezve — áldozatos munkájukat idős korukban is. De ott vannak az 55—60 éven felüli szakemberek a művelődés egyéb területein, a kórházakban és számviteli területen is. Tág tere nyílik nyugdíjaskorban is a munkára mindazoknak, akik a szolgáltató- ipar valamely ágában szereztek szakmát. Baranyában például kevés a fodrász, Szegeden és környékén a kerékpárok ezreinek „orvosaiból” elkelne több is. A borsodi falvakban örülnének, ha mindenütt akadna cipész a kaptafához. És sorolhatnánk tovább. hány helyen lenne még becsülete az idős mesterek keze munkájának, szakmaszeretetének. I. E. Dénes László határőr főhadnagy arcából gyorsan kiszaladt a vér, amikor éjfél után éppen tíz perccel megszólalt a telefon: — Főhadnagy elvtárs jelentem, a csehszlovák baj társak értesítettek arról, hogy Fila- kovó, vagyis Fülek térségében hat-nyolc fős csoport a vasúttöltésnél eltűnt, s a határ felé tartanak. A csehszlovák fegyverbárátok ugyan a helyszínre mentek, keresik a csoportot, de kérik a mi segítségünket is. — Hangzott az ügyeletes határőr jelentése. Mondanunk sem kell, hogy Dénes László azonnal öltözködött. Ütnak indult, s perceken belül már az őrsön volt. Beindult egy hatalmas gépezet. A főhadnagy térképet tett maga elé, s bábukat mozgatott, hogy a jelzések alapján merre tarthatnak a határsértők. Az őrsöt szinte valamennyi határőr elhagyta. Ki a kutyával ment a kijelölt helyre, ki a riadókocsin pásztázta a terepet. A jelzések egymás után érkeztek. A csehszlovák fegyverbarátok azt jelentették, hogy kutyáik elvesztették a nyomokat. — Az már biztos volt számukra, hogy a határsértők éjszaka mozognak. Azt is tudtuk, hogy összesen hatan vannak. Hátizsákkal, s ki tudja még mivel felszerelve. Az őrsön csak a tartalék állományt hagytuk, a közúti forgalmi ellenőrző pont katonáit is segítségül hívtuk. Riasztottuk az önkéntes segítőket is. Ebben az időben aligha volt a Karancs, illetve a Medves- nek olyan része, amelyiket ne zártak volna a határőrök. A parancsnok figyelme mindenre kiterjedt. Hiszen órák teltek már el eredménytelenül. A hangulat is egyre feszültebb lett. Fáradtak az emberek is. A nyolc-tíz órás szolgálat bizony, kemény munkát igényel parancsnoktól, katonától, önkéntes segítőtől egyaránt. Tetézte a bajt. hogy délután a Salgó Hotelnél avartűz keletkezett. A tűzoltóság ide is a határőrök segítségét kérte. S azok az emberek, akik a tartalék állományon felül voltak, akik a kemény, fárasztó szolgálatot pihenték, vették a tűzoltószerszámokat, s mentették a népgazdaság vagyonát. A riadókocsi egyre-másra járta az őrhelyeket. Vitte a kiskatonák melegítő italát, az ételt. A Karancs és a Med- ves horhosokkal tarkított része egyre nehezítette a határőrök munkáját. Valameny- nyi feltételezhető terepszakaszt blokkoltak. Az állandó kapcsolat a csehszlovák fegyverbarátokkal percnyi szünet nélkül tartott. Minden új értesítést kölcsönösen továbbadtak. Az állandó kutatás. figyelés, a feszült szolgálat végre eredménnyel járt. Blaskó Sándor határőr, aki Sándor István önkéntes segítővel teljesített szolgálatot, már hosszú órája látta el feladatát. Távcsővel figyelte a környéket. Mozgást és hangot. hallott. S megtette a szükséges intézkedést. Dénes László határőr főhadnagy is Többre lenne szükség Dolgozó nyugdíjasok Blaskó Sándor határőr: már két napja a határon voltunk, de az eredmény nem maradt el. Sándor István önkéntes segítő: ismerem a határt, magam is szívből csinálom... fellélegzett, amikor meghal-, lotta katonája hangját. — Főhadnagy elvtárs! Blaskó Sándor határőr jelentem, hogy a feltételezett határsértőket, öt férfit és egy nőt Sándor István önkéntes segítő társaságával elfogtuk. Az akciót sikeresen végrehajtottuk. A főhadnagy arcáról egyből eltűntek a fáradtság jelei. A riadókocsiba ugrott, s irány a helyszín. A hat határsértő már remegve állt a fegyver előtt. Orosz nyelven próbál-’ tak beszélni, magyarul egyik sem tudott. — Most már könnyű volt a dolgunk. Megállapítottuk, hogy a keresett határsértök csehszlovák állampolgárok, brnói egyetemisták. Turistahátizsák volt náluk, benne fehérneműk, térképek, tábori felszerelés és sok minden más. Üti céljuk? Azt mondották, kalandvágyból- jöttek Magyar- országra, tiltott céllal, s így is akartak visszatérni hazájukba. Majd a csehszlovák hatóságok tisztázzák a valódi helyzetet... Mi beho.ztuk őket az őrsre, kihallgatás után átadtuk a csehszlovák hatóságoknak, s azóta börtönben várják az igazságszolgáltatást... Blaskó Sándor határőr is kipihente már magát. így emlékszik az órákra: — Nulla óra tíz perc volt, amikor riasztottak bennünket, s másnap 14 óra 15 perckor állítottuk elő a határsértőket. Ez az első elfogásom. Amikor a mozgást és hangot észleltem, óvatosan eléjük húztam, megvártam, míg átlépik a határt, s utána szólítottam fel őket a megadásra... Civilben Kánváson vagyok vájár. Most nősültem. Lesz majd miről beszélni a munkatársaknak. Még azt is el kell mondanom; már két napja kint voltunk figyelőszolgálatban. Nem pihentünk, s bevallom, idegesek és fáradtak voltunk. Arra azért büszke vagyok, hogy a parancs szerint jártam el. Nem mindennapi, hogy őrsünk egyszerre hat határsértőt fogott el. Jól szervezett, fegyelmezett munka eredménye ez. Sándor István önkéntes segítő így vall ezekről az órákról: — Kilenc éve vagyok önkéntes határőr, és csoportvezető. Korábban is a határőrségnél teljesítettem szolgálatot. A határőr jelezte, hogy látja a csoportot, befelé jönnek. Én magam siettem előre, s mintegy harminc méterre a határ átlépése után megfogtam az egyiket. Utána a többi már könnyen ment. Nem tanúsítottak ellenállást. Kemény éjszakát töltöttünk, még sikerült feladatunk, a parancs végrehajtása. — Határőreink, s az önkéntes segítők minden dicséretet megérdemelnek. Azt hiszem, a jutalom nem marad majd el — summázza véleményét Dénes László határőr főhadnagy. Valóban megérdemlik az elismerést. Somogyvári László Május végére fl téli Étkárok helyreállítása még túlórában is A kemény tél rendkívüli megpróbáltatásoknak tette ki útjainkat. Több mint 60 napon át voltak síkosak az utak (a megelőző télen 45 napig tartott a síkosság), s a szokásos 30—40 centiméter helyett csaknem egy méter vastagságban átfagyott a talaj. Emiatt az idén főképj>en az úgynevezett olvadási kár volt jelentős. (A kezdődő enyhülés hatására a talaj felső rétege felenged, ugyanakkor azonban a mélyebben fekvő rétegek még hosszabb ideig fa- gyottak maradnak, lay a járművek nyomása és az alsó jégréteg ellenállásának hatására az utak felső, már felengedett része szétnyomódik.) Különösen ott történtek nagy károk, ahol az útburkolat vastagsága. minősége nem kielégítő. Ilyen sajnos, még bőven található Magyarországon, ugyanis a 90 ezer kilométernyi közúthálózatból mindössze 22 ezer kilométeren van tó minőségű aszfaltburkolat, a többi út szerkezete vékonyabb, sérülékenyebb, s a csapadék is könnyen utat talál a hézagos kőburkolaton keresztül a mélyebb rétegekhez. Az útburkolat súlyos sérülései miatt 120 kilométernyi főúton és 400 kilométer hosszú alsóbbrendű úton elrendelték a súly- és sebesség- korlátozást. A fagy által okozott károk értéke megközelíti a 2 milliárd forintot, ezért szükség van más útfenntartási célokra szánt pénzeszközök átcsoportosítására. A közúti igazgatóságok, valamint az útfenntartással foglalkozó tanácsi vállalatok nagy erőkkel fogtak hozzá az utak kijavításához. Jelenleg mintegy 20 ezren végzik ezt a munkát, sokan vállalnak nyújtott műszakot, túlórát, s dolgoznak a hétvégeken is, hogy mihamarabb zavartalanná válhasson a közlekedés. A kátyúzással (a kisebb lyukak befoltozásával) a tervek szerint május végére készülnek el, ám a nagyobb felületű javítások nvárig is elhúzódhatnak. (MTI) NÓGRÁD — 1985. április 17., szerda 5 N Salgótarján rcpre^er Sti'v Tanáf‘c)l" ' \r.s -g tere, fiatalok cs iilöbcbhek kcd.onc íarló/kodábi helye. Táplálkozásunkról...
