Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

LÁTOGATÁS AZ IDŐSEKNÉL Nemrégiben egy őrsi gyű­lés keretében meglátogattuk az öregek napközi otthonát, ahol Lévai Györgyné, az ott­hon vezetője elmondotta, hogy az intézmény öt éve működik. Dolgozói szeretette] gondoskodnak a meleg ott­honra vágyó öreg bácsikról és nénikről, de a beszélgetés, pihenés mellett serény mun­ka is folyik. Most például húsvéti nyuszikat készítenek az óvodások számára. Láto­gatásunknak nagyon megörül­tek az idős emberek és be­szélgetésbe elegyedtek ve­lünk. Meséltek a gyerekko­rukról, régi emlékeiről. Meg­ígérték, hogy papírgyűjtéskor nekünk adják a náluk fel­halmozódott felesleges újsá­gokat. Elhatároztuk, hogy anyák napjára megajándékoz­zuk őket egy kis műsoros összeállítással. Szeretnénk szorosabb barátságot kötni, s még közelebb kerülni az öregek napközi otthonában élőkkel! Barátság őrs { ' Jobbágyi EMLÉKEZÉS í A TANACS- KÖZTÄRSASÄGRA Iskolánkban minden raj ikülön-külön ünnepelte márci­us 21-ét. Mi, hatodikosok, először egy műsort adtunk elő, versekkel, dalokkal, pró­zákkal, majd megrendeztük a Fele sem igaz című vetélke­dőt. Rajunk három őrse ver­senyzett egymással, végül is a ,.BEBA” őrs végzett az élen, s nyerte a fődíjat, egy gyü- mölcstortát, amelyet a rajve­zető készített, s olyan finom volt...! A többiek üdítőitalt, csokit, rágógumit és könyve­ket kapnak Budai Ildikó Dóra Julianna Kalló MŰZEUMI KIRÁNDULÁS A ságújfalui alsós napkö­zisekkel mi a Tanácsköztár­saság évfordulóján, március 21-én Salgótarjánba látogat­tunk. Előbb a Nógrádi Sán­dor Múzeumot kerestük föl, »hol sok érdekes dolgot, tár­gyat láthattunk. Utána, ott­honról hozott ebédünket, a József Attila Művelődési Ház előtt fogyasztottuk el. majd bementünk az intézménybe. Végül a könyvesboltban ke­resgéltünk a sok szép könvv között és vásároltunk. Gaz­dag élményekkel térhettünk haza. Péter Henrietta l Ságújfalu, 3. oszt. SULIRADIÓ INDULT! Iskolánkban beindult a su­lirádió, amelyben sok érde­kes témát hallhatnak a paj­tások. Például: iskolai híre­ket. riportokat a diákokkal, ismertetjük a slágerlistát, sőt rejtvényeket is feladunk. Az adások kedden és pénte­ken fél 8-tól 8 óráig hangza­nak el. A sulirádió szerkesz­tő bizottsága nagy lelkese­déssel csinálja ezt a munkát, szeretne érdekes, vidám mű­sorokat készíteni. Horváth Henri-Ma Bóna Éva Cered VER«EK MATRAMINDSZENTRÖL Végh Tamás vagyok, a mátramindszenti iskola ne- gvedik osztályos tanulója, ba­rátaim, s jómagam szórakoz­tatására gvakran írok verse­ket és rövidke űrmeséket. Ha lehet, tessenek szívesek kö­zölni ezt a verset: DUNA F.auenesehh, mint a Tisza A hires folyó: a Duna. H'iióia véaiq menu a tengerig, F.'ötte nyilik a zsilip. F’illámja mint a tenaeré Porzolja az északi szél. Többet nem is mondok róla, így is hires a nyolc ország folyója. Végh Tamás Mátramindszent KULTURÁLIS SZEMLE KALLÓN Csapatunk a napokban ren­dezte meg kulturális szemlé­jét az úttörők és a kisdobo­sok részére. Az úttörőknél a következő kategóriák voltak: vers. éneklő raj, hangszer- szólók. Izgalmas verseny után végül is a nyolcadikos fiúk győztek, versmondásban pe­dig a szintén nyolcadikos Szuszai Éva bizonyult a leg­jobbnak. A kisdobosok szem­léje is sok izgalmat hozott. Itt a negyedik osztályosok csapata került ki győztesen, egvéniben pedig, mesemon­dásban Váióczi Edina har­madikos paitás remekelt, Lendvai Beatrix Ecseg PONTVERSENY AZ ŐRSBEN Izgalmas pontverseny ala­kult ki csapatunkban az el­múlt hetekben. Versenyeket rendezünk, s az ezen való szereplés szerint pontokat gyűj tűnik. Egyik ilyen ver­seny volt például a takaré­kossági akció, amelyet a he­tedik osztályos Pingvin őrs nyert meg, mivel ők vásárol­tak a legtöbb takarékbélye­get. De más érdekes verse­nyekre js sor kerül, amelyek arra biztatják az őrs tagjait, hogy jó hírnevet szerezzenek közösségünknek. Mi hetedi­kesek is nagy igyekezettel gyűjtögetjük a pontokat, kí­váncsian várva ez mire lesz elég. Oláh Beatrix Kosik Rita Romhány SURD A ISMÉT GYŐZÖTT Nemrégiben vidám, táncos összejövetelt rendezett isko­lánk, ahová közel kétszáz jelmezes pajtás kapott meg­hívót. A sokszínű öltözékek között láthattunk palóc nép­viseleteseket. Yodát, a Ho- ho-ho horgászt és kukacát, Brekit, bohócokat seriffeket... A zsűriben ott voltak a diá­kok képviselői is. Első helye­zést a nagy népszerűségnek örvendő, s a televízió műso­rából ismert Surda szerzett. A második helyen Moncsi- csi, a harmadikon pedig egy bolygólakó végzett. Sok ju­talmat vehettek át a jelme­zesek, de mindenki jól érez­te magát, hiszen a bemutató után a diszkózenére táncol­hattunk. Rácz Hajnalka Szécsény KERÉKPÁRVERSENY PÄSZTÖN Nagyszabású kerékpár­verseny zajlott le március közepén a pásztói úttörők résztvételével. Az izgalmas versenven az első hárem helyezést a Dózsa György Ä1- t-alános Iskola négy-négy fős csapatai szerezték meg, míg a negyedik helyen a Kun Bé­la Általános Iskola diákiai végeztek. A sok munkát, amelyből Kosa György tanár úr is nagy részt vállalt, vé­gül is siker koronázta, hi­szen mindhárom dobogós he­lyet megszereztük. Kan.vó Péter Pásztó, Dózsa Gy. Ált. Isk. MEGFEJTÉS. NYERTESEK, FELADVÁNY Legutóbbi rejtvényünk he­lyes megfejtése: Örkény Ist­ván. A szerencse az alábbi­aknak kedvezett: Cseh Ju­dit, Bátonyterenye, Lovász J. u. 12., Hámori Levente. Rét- ság. Alkotmány u. 4., Gvur- kovics Attila. Érsek vadkert, Rózsa u. 1., Gecse Krisztina, Mátraterenye, Kossuth u. 253., Baranvi István, Nagy- lóc. Bajcsv-Zs. u. 68. A következő feladványunk megfejtéseit az alábbi címre küldjétek: Űttörősarok, NÖG- RÁD szerkesztősége, Salgó­tarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: április 12. Számtalan köztéri alkotással gazdagodott az elmúlt öt esz tendőben megyénk. A salgó­tarjáni ipari szakmunkásképző és szakközépiskola parkjában József Attilát ábrázoló szobrot avattak a megyeszékhely felszabadulásának 40. évfordulójának jggyében Berk András — Franciaországban élő művész — bronzból készült alkotása Budapest fővá­ros Tanácsának ajándékaként került megyénkbe. kj Az eredményesebb KISZ-munkáért Szigorúbb követelményreodszert Anagramma Ha a felsorolt öt szó anagrammáját beírjá­tok az ábra vízszintes soraiba, a körökkel megjelölt függőleges oszlopba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy magyar költő veze­téknevét adják ered­ményül. KOTOR, DALOL, DRAMA, LÄMPA, ROKKA. Tóth János, a Nógrád me­gyei KlSZ-bizottság politikai munkatársa, mezőgazdasági és lakóhelyi felelős. — 1972-ben léptem be a karancskeszi KlSZ-alapszerve- zetbe — kezdődik az ismer­kedésünk. — Szerencsés idő­szak volt, mert egy lelkes kis csapatba kerültem. Igaz, nem voltam vezetőségi tag, sőt még funkciókat sem kaptam, mégis nagyon komolyan vet-, tem a feladatokat. Eljártam vezetőségi ülésekre, szűkebb körű tanácskozásokra, tanfo­lyamokra. Mindenhol szívesen fogadtak. — Hol tanultál eközben? — A salgótarjáni gépipari szakközépiskola padjait „köp. tattam”. Szerettem tanulni, főként a szaktantárgyakat és az orosz nyelvet. Így történ­hetett, hogy Moszkvába fel­vételiztem egyetemre, ahová fel is vettek. — Volt-e valamilyen ki. | emelkedő élményed középis­kolás éveid alatt a mozgalmi életben? — Amikor én tini voltam, munkásőr nagybátyám szer­vezte meg az Ifjú Gárdát Ka­ran cskesziben. Az elsők közit voltam a felvételkor. Nagyon élveztem a természetjárást géppuskával a nyakamban. Kaptunk alaki kiképzést, részt vettünk politikai oktatáson is. Megalakulásunk után egy év­vel már megnyertük a járá­si, a következő évben pedig a megyei szemlét* — Gondolom, egyetemi éve­id alatt sem tétlenkedtél. — Harkovba mentem 1977 júniusában, ahol előkészítő iskolába jártam. Szeptember­ben már az egyetem padjában ültem. Tizennégyen voltunk magyarok, mi alkottunk egy alapszervezetet, s a második évtv»n titkárnak választottak. — Diplomaosztás után? — Dolgozni mentem a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­be, technológusként. De nem sokáig tartott a mérnöksé­gem, mert megkérdezték tő­lem, lenne-e kedvem a me­gyei KISZ-bizottságon dolgoz­ni. Két hétig fontolgattam, végül is úgy döntöttem, hogy elfogadom az állást. Itt sem maradhattam sokáig. mert behívtak katonának, Szegedre. Alig, hogy megérkeztem, azt Tudnivalók a SZOT-beutalókról Mindazok, akiknek kezébe már idei üdülőjegy került, két újdonságot is tapasztal­hatnak. Az egyik változás, hogy a korábban külön csa­tolt „Értesítés-lap” a beuta­lójegy kilyuggatott részévé, annak mintegy szelvényévé vált. Ezt az értesítő szelvényt postai bélyeggel ellátott bo­rítékban, az üdülő címére keli küldeni úgy, hogy az tíz nappal a beutalás megkezdé­se előtt megérkezzék. Az ér­tesítő szelvényen a néven kí­vül szerepel: mikortól meddig érvényes a jegy, hány fővel, melyik napon és várhatóan hány órakor történik az üdü­lőbe érkezés. Emellett még az életkorra is szükséges választ adni. Különösen az utóbbit olvasva, felmerülhet. miért szükséges az életkor feltün­tetése. Előre kell bocsátani, valamennyi adat pontos köz­lése nemcsak az üdülő, ha­nem a vendégek érdekét szol­gálta. Bizonyításként elég, ha csak arra utalunk, a szobák elosztása életkor figyelembe­vételével történik, és ha van rá mód, a hasonló korúakat együtt helyezik el. Az idő­sebbek, ha lehetséges a föld­szinten, vagy az alsó emele­teken kapnak szobát. Sőt, még az éttermi helykijelölésnél is úgy járnak el, hogy az azo­nos korosztály egy asztalhoz kerül. Az értesítésszelvények előre történő megküldése, és azo­kon a pontos érkezés jelzése lehetővé teszi az üdülővezetők számára, hogy a portai szol­gálat megerősítéséről időben gondoskodjanak. Igv az elhe­lyezés előtti — korábban ta­pasztalt — várakozás ideje jelentősen csökkenthető. Az is nagyon fontos, hogy a nász­út vagy egyéb ok miatt né­hány napnal később érkezők ezt a tényt jelezzék. Az üdü- lőiegyen ugyanis a követke­zők szerepelnék: „Amennyiben helvét 48 órán belül nem fog­lalja el, il'etve a késést nem jelzi az üdülőnek, a beutalás érvénytelenné válik!” Gyakorta megesik, hogy egyes vendégeknek ket-három nappal előbb kell az üdülőből távozni, mivel nincs már any- nyi^ szabadságuk, vagy vala­milyen ok nem teszi lehető­vé a kéthetes tartózkodást. Ha a következő csoportba jelzett később érkezőknek a koráb­ban távozók szobáját tartják fenn, még az is előfordulhat, hogy a helyiség — mivel a korai távozás és a későbbi érkezés ideje összegződik — egy hétig is üresen maradna. Ilyenkor az előre jelzett ké­sőbbi érkezés lehetővé teszi, hogy az üdülővezetők arra a hétre önköltségesen értékesít­sék a szobát. A napokban több nagyobb üdülő vezetőjétől érdeklőd­tünk, hogy januárban és feb­ruár első felében milyen aránvban kapták meg az ér­tesítő szelvényeket- Előrebo- rsátották. bár még csak három üdülési csoport tapasztalatai­ról számolhatnak be, ezért messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. Elmond-, ták. hogy tavaly az értesítő­lapot a vendégek csak körül­belül kétharmada küldte el, most pedig a beutaltak mint­egy 85—90 százalékától meg­érkezett. Reméljük a további tapasztalatok még kedvezőb­bek lesznek, és nincs messze az idő, amikor kivétel nélkül valamennyi vedég előre jelzi érkezését. Ez nemcsak a SZOT kívánsága, hanem a beutaltak érdekét is szolgálja. Az önköltséges üdülést so­kan szeretnék igénybe venni — a jelzések szerint egyre többen. A korábbi években — mivel az „Értesítő-lap” megküldése csak kérés és nem kötelező jellegű volt — az önköltséges beutalást nem le­hetett előre tervezni, mindig csak az érkezés utáni nap derült ki, hogy hány szoba maradt átmenetileg üresen. Januártól az előrejelzés mi­att már biztonságosabban ki­adhatók az üresen maradó szobák. B. J. a feladatot kaptam, szervez-3 zek egy alapszervezetet. Ügy ahogy azt én tanultam, tar­tottam egy alakulógyűlést, el­mondtam a jelöltek névsorát.' Nem fogadtak, valami nagy bizalommal, s a végén a ve­zetőségbe sem választottak, be. — Mi lehetett ennék aa 1 oka? — Aki a közéletijén szere­pel, azt olykor szidják. De aki ellene beszél — így szo­kott ez lenni — az nem akar' szerepelni. Mindig könnyebb a partvonalról bekiabálni, hogy mit kellene tenni! De a hét hónap letelt, még ha lassan is, és visszajöhettem a mun­kahelyemre. — A mai napig is Karancs-' kesziben vagy KISZ-tag, és Salgótarjánban dolgozol. Nem okoz ez gondot? — Nem. Csak előnye van,' mert én lakóhelyi felelős is vagyok. — Ez miből áll? — Figyelemmel kísérem a megye falvaiban és városai­ban a helyi KISZ-életet- El­sődleges célunknak tekintjük, hogy minden településnek le­gyen saját, aktív alapszerve- . zete, amely programokat szer­vez. hogy szinte minden este el lehessen menni valahová egy jót beszélgetni, sportolni, ze­nét hallgatni, kikapcsolódni. Tóth János másik feladata a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal való foglalkozás. Ez is nagyon nehéz, de há­lás teendő.- Mi az a program, ami-j re a legtöbben elmennek? — Ha én ezt pontosan tud-’ nám, sokkal jobb lenne a KISZ-munka. Egy biztos: ré­tegműsorokat érdemes inkább szervezni! Bár szívesen el­jönnek a mezőgazdasági ve­télkedőkre, továbbképzésekre,' előadásokra is. Csak hát ők: idénymunkát végeznek, aratás-* kor, szántáskor, vetéskor na­gyon nehéz mozgósítani ez embereket. De hát az érthető is... — Végezetül: hogyan lehet-' ne a KISZ munkáját még eredménvesebbé tenni? — Jobban meg kellene néz-' ni. hogy kit vesznek fel a KISZ-be, ki kell dolgozni eey szigorúbb követelményrend-' szert, s csak azután beszélhe-' tünk a jogokról! Erre itt a megyében is folynak kísérle­tek. Vankó Magdolna H | NÚGRÁD = ,1985. április 2., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents