Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

Acélgyári k©7c!em»nyelesek Mc c to v! is újíl ásókból Másfél száz újítást nyújtot­tak be az év első negyedében s Salgótarjáni Kohászati Üze­mek ötletmesterei, azaz, nagy iából a szokásos „termés” keletkezett Egy-egy tippet két-három ember munkált ki. íav a szerzők listájára 325 név került fel. A negyedév­ben 117 újítást vezettek be. s összesen 471 ezer forint dí­jat fizettek ki az újítóknak. Az erre az időszakra számí­tott utókalkulált megtakarítás 3 millió 890 ezer forint a mű­szaki kezdeményezésekből A legsikeresebb tippek az importpótlásra, anyagmegtaka­rításra vonatkoztak. Három műszaki: Majczen József, Föl­di Jenő és Rideg, Lajos Quar­to és Demag munkahengerek gyártására dolgozott ki mód­szert. Ezeket a fontos alkat­részeket eddig importból — zömmel Ausztriából, az NSZK- bó] — szerezte be az acél­gyár. Majczenék eljárásának alkalmazásával viszont teljes egészében belföldről oldják meg az alkatrészek cseréjét. Diósgyőrből rendelnek ötvözött anyagot, s ezt Salgótarjánban szabadal aki tott N kovácsol ássál formálják megfelelőre. Utó­számítás szerint idén 1 mil­lió 193 ezer forint haszon származik ebből az egy ötlet­ből a gyárnak. A mesterek több tízezer forint díjat vet­tek át eddig; szerződésük sze­rint még jövőre is üti mar­kukat pénz e munkájukért. Hengerlési kapacitást, em­beri munkaerőt egyaránt meg­spórolt két középvezetőnek: Simon Csabának és Patakfal­vi Istvánnak az ötlete, ők a DEXION-címketartó gyártá­sát műanyagból oldották meg a korábbi szalagacél-eljárás helyett. A pénzben mért ho­zam 430 ezer forint, az ő zse­bükbe ebből 14 ezer forint vándorolt. A számítástechnikát hasz­nálták fel újításukhoz egy képzett csoport tagjai. Dániel Károly. Könnyű József, dr. Kinczel Ferenc és dr. Trefi- marrn Imre a lemezhasításra dolgozott ki számítógépes programot. Így a hideghen­germűben a korábbi gyakor­lathoz képest jelentékeny meg­takarítás keletkezik. Az elő­kalkuláció szerint a forintban mért haszon több mint két­millióra rúg majd. Sikeres első negyedév Bercelen Időarányosan, összesen 83 mil­lió forint értékben teljesítet­ték első negyedévi tervüket az Ikiadi Ipari Műszergyár berceli gyáregységének dol­gozói. Tizenhárom és fél mil­lió forint értékben export- megrendelésüknek is eleget tettek, zömmel Jugoszláviába szállítottak automata mosó­gépekhez motorokat. Kisebb széria ment általános célú meghajtómotorokból az NSZK- ba, valamint Irakba és Ang­liába is küldtek termékeik­ből. A második negyedévben — a hazai vevők igényeinek kielé­gítésén túl —, új jugoszláv piac is belép az exportmeg­rendelők körébe. A Gorenje cég számára már legyártották a „null” szériát, a következő három hónapban csak szá­mukra 20 ezer darab mosó­gépmotort szállítanak. — kulcsár — Fiafalok és többgyermekesek első lakása fi vásárlás támogatási rendszere Salgótarjánban A.VJIXV wuyui iju­nak legutóbbi ülésén az egyik kérdés így hangzott: az el­adatlan lakások ügyében mi­lyen segítséget kaphat az OTP? A választom ott volt, hogy a lakáshoz jutás esélye­it a tanácsok végleges pén­zekkel és a kölcsönökkel is javítják, természetesen a fia­talok, a két vagy többgyer­mekes családok esetében. A lakáshelyzet — az üresen álló lakásokkal együtt — be­szédtéma a hétköznapi utcán is. Akad példa arra is, ami­kor különösebb mérlegelés nélkül csak a tényékét vetik össze: sokan várnak otthonra, ugyanakkor üres lakások ne­hezen találnak gazdára. Sal­gótarjánban is. A valóságos helyzetről, annak hátteréről, s az ellentmondást feloldani k’"vánó tanácsi kezdeményezé­sekről beszélgettünk dr^Sán- dór Gyuláival. Salgótarján vá­ros Tanácsa Végrehajó Bizott­ságának titkárával és dr. Bé­res Józseffel, az igazgatási osztály vezetőjével. Elöljáróban érdemes idézni a városi tanács ez évi fej­lesztési tervének egyik célki­tűzésiét: „A lakásellátás szín­vonalának javítása 1985-ben is kiemelt feladataink közé tartozik. Felhasználási elő­irányzatunk csaknem 60 szá­zaléka lakásépítéseket, telek­kialakításokat, illetve a szer­vezett lakásforgalom elősegí­tését szolgálja.” A számok idézése helyett ehhez még annyit tegyünk hozzá: a VT. ötéves terv lakásépítési prog­ramját várhatóan túlteljesítik Salgótarjánban. — Alapvető változás történt a lakásmobi'litás feltételeit megteremtő alapterületekben a minőségben is — mondja elöljáróban dr. Sándor Gyula. — Jó és kiváló lakások épül­nek. csak a tervezettnél lé­nyegesen drágábban. S ez fő­ként az első lakásra váró fi­atalokait és a többgyermekes családokat sújtja. Nem azok­nak lehet értékesíteni a -la­kásokat, akiknek elsősorban szántuk. Váraira állásai! Egy 52 négyzetméteres la­kás mai ára a 780 ezer fo­rintot is eléri. Horribilis ösz- szeg, még akkor is, ha leszá­mítjuk belőle a különböző tá­mogatások tételeit. Első lá­tásra úgy tűnik, ez az egye­düli oka annak, hogy a Gor- kii-lakótelepen házgyári épü­letben jéienleg is üresen áll harminc új lakás. Az ok a-zon­(1.) Jó ötven esztendővel ezelőtt kíváncsiságom, kielégítendő bújtam a padlás zegét-zugát, hátha találok valamilyen kin­cset, ami -csak nekem van, amire irigyek lehetnek az utcabeli gyerekek. Így talál­tam rá a virágtartóra. Jó de­rékmagasságú volt és hatal­mas tányérjában hat cserép is elfért. A lábai, a „törzse” csupa virág, csupa levél volt. A leveleket szürke bádogból domborították, formálták, a rózsaszirmokat pedig vörös­rézből. A virágfüzér felkú- . szott a hatalmas tányér olda­lára is. Ott aztán megoldódott a rejtély. Egy réztáblán olvas­tam, betűztem a virágtartó eredetét. Párizs, 1906. Ipari Világkiállítás. Kétszeres aranykoszorús első díj. Lecipeltem a virágtartót és odaálltam nagyapám elé, aki foglalkozása szerint lakatos volt. — Hát ez mi? — Ez-e, kis szolgám?! — kérdezett vissza, mint aki most látja legelőször a Pá­rizst megjárt csodát. — Ez még vándorlegény koromból való remekmű. — Hát nagyapó is volt ván­dorlegény? — De még mennyire. Az volt csak a csuda szép világ. Ma, hozd a sámlit én meg le­Modern vándorlegények ülök, a hokedlira, ide szemben veled és elmesélem... Akkor már tudtam, hogy mi az a stekli, mi collstock, mi i'a nitt, meg a többi lakatos­eszköz, -szerszám, csak éppen azt nem értettem, hogy nagy­apám, amikor a „sparhelt” lemezét méregeti, miért kere­si a cirklit; Na, de most minden varázslatra fény de­rült. Nagyapám világot járt vándorlegény volt. Azt mond­ták neki a lakatos céhmeste­rek, hogy fogja a vándorbotot, a vándortarisznyát, kösse az útilaput a talpa alá és indul­jon világot látni. — Útilaput? .Az meg minek kellett? — A vándorlás közben ha­mar elkopott a saru talpa és nem mindig volt idő megtal- paltatni, vagy pénz nem akadt a tarisznyám aljában. Ilyen­kor kiválasztott az ember egy jókora utilapúlevelet és azt odakötötte a talpához. Egy pár kilométerig az is megtet­te. Lapu meg volt az út mel- let't éppen elég. Németországban meg-meg- állt egy mesternél, mutatta az ajánló levelet, honnan jött, ki küldte és mindig kapott szállást, munkát, érte egy kis pénzmagot. Aztán, indult to­életnek előzménye van. Akár­ki nem mehet külföldre. Elő­ször idehaza kell bizonyítania, hogy megfelel a szakmai tu-’ dása a kiküldetés feltételei­nek. A „vizsgát” — például — a Mátraaljai Állami Gazda­ságnál lehet letenni, amelynek a székhelye Pásztón találha­tó. Ez az újra, a színvonalas­ra igen fogékony gazdaság 4600 hektáron gazdálkodik. De, aki csak ezt hallja, bi­zony keveset tud meg erről a nem mindennapos, sokszínű és sokrétű munkát végző és vállaló állami gazdaságról. A mezőgazdaságon kívül foglal­kozik gyógy, és fűszernövé­nyek felvásárlásával, feldolgo­zásával, és értékesítésével. A mintegy 150-féle növény igen keresett például a Német Szövetségi Köztársaságban. A MÁTRAÜVEG termékei Ku- vaitba, Egyiptomba és az NSZK-ban utaznak. A MÄT- RAPACK technológiai szerelé­sekkel foglalkozik külföldön: Ausztriában, Irakban, NDK- ban és az NSZK-ban. És máris eljutottunk a modern vándorlegényekhez Hiszen a Mátraaljai Állami Gazdaság ipari üzemeiben ké­szülnek fel a fiatalók, de az idősebb szakmunkások is a külföldi útra, munkára. . . G. B. (Folytatjuk) | ’ NÓGRÁD — 1985. április 15., hétfő vább. Párizsba meg úgy ke­rült a keze munkája, hogy már idehaza, a vándorélet után megcsinálta a remeket, ami­ért felvették a mesterek közé, a céhnek is tagja lett. És a céhmesterek úgy határoztak, hogy az ő virágtartóját küldik a világkiállításra. Már ez is nagy megtisztelés volt, hát amikor értesítést hozott a posta, hogy díjat nyert, kettőt is egyszerre. — Ez a története, ennek a virágtartónak! S, innen a sok külföldi ki­fejezés, német szó, afnit nagy­apám a lakatosmunkája köz­ben használt. Már majdnem kimondtam, hogy ez a múlt, aztán meg­gondoltam magam. Hiszen ma is vannak vándorlegények. Modern, utazó fiatalok, akik vonaton, repülővel, hajón teszik meg a hosszú utat és a legtöbben saját gépkocsival térnek haza évek múltával. Nem a céhmesterek indítják útjukra őket, hanem az álla­mok közötti szerződések alap­ján jelentkeznek külföldi mun­kára. S, amíg a nagyapám a múlt század végén is évekig rótta a világban az ország­útiét és nagyritkán röpített haza egy-egy kurta levelet, ■ hogy .. .„élek és tudatom, : hogy jól megvagyok, amit az í otthoniaknak is kívánok”, ad- • dig a mostani vándorlegények , hipp-hopp a hét végén itthon i teremnek. Megpatkolnak nóg- , rádi foszlós kalácsból, egy : kis füstölt miegymásból. ; édesanyám pitéjéből és fi- t zethetik a túlsúlyt a repülő- i gépen. t Levél is érkezik másnapon­ként, de hetenként legalább, i és, ha éppen hallani akarja a menyasszonya hangját, be- . dob a telefonba néhány már- . kát és máris felbúg a tele- . fonkészülék Salgótarjánban. Azért ez is vándorlegény­élet, csakhogy valamivel .’ - könnyebb, mint volt annak- i idején, a nagyapám korában. Könnyebb és szép, könnyebb : és hasznos, sőt hitet teszek ) mellette, hogy szükséges is. i Miért? 1 Ennek jártam utána a ha- . tárokon túl. Mert a mai ván- : dorlegényt könnyű megtalál­- ni. Letelepedett, megállapo­- dott külhonban is. Együtt él,- együtt dolgozik sok-sok fiatal i a Német Demokratikus Köz- ! társaságban, vagy Ausztriában,- vagy távolabb, például Líbiá- t ban. Irakban. , Csakhogy; a vándorlegény; I-i lakásigényeket alapul v ve munkáltuk ki a támogat, rendszerét, tekintettel arr hogy hány igénylő jogost szociális bérlakásra, s menny en OTP-értékesítésűre. A k Induló pont pedig az vo hogy a fiatalok és a töbl gyermekesek nem képes« megfizetni a szükséges pém ezért újabb támogatási fo: mákkal is segítségükre siet tanács. A támogatás lényege fikci óval is él: két gyerekkel, i letve azok vállalásával szá mól. Ügy tekintik tehát —h csak a kereset miatt máskér nem kell minősíteni — mini ha szociális bérlakásra lenn« nek jogosultak. Az elmúlt é őszén jóváhagyott döntés sze rint támogatás annak adhat! akit a munkáltatója is seg: a lakáshoz jutásban. A szán dék ezzel az volt, hogy sze reoet kapjon a munkához'val viszony is. S ami a pénzt il Jeti: a tanácsi támogatás munkáltatói támogatás kétsze rese lehet, de nem haladhat ja meg a 140 ezer forintot. A összeget kölcsönként kapják fiatalok, de ha megszületik két gyerek, a hátralévő rés> már nem kell visszafizetn A városi tanácsnál úgy kai kuláltak, hogy a tanácsi in gyenes pénzzel,1 illetve kői csönnel megtámogatott egyé1’ források révén — szociálpoM tikad kedvezmény, munkáltait( segítség — már a megélheti veszélye nélkül be lehet száll ni a lakásvásárlásiba. A ma gas építési költségeket azon ban ez a támogatási rendsze sem mérsékelhette kellőkép pen. Dr. Béres József errő ezt mondja: — Alig több mint hús esetben vették igénybe a tá mogatást. A - lakások ily módoi nem kerültek a fiatalok, min jogos igénylők birtokába, líjd) támogatás Az ok megint csak össze tett lehet. Talán a kedvez mény lehetősége sem tudató sült kellőképpen a közvéle­ményben, ugyanakkor az i nyilvánvaló lett, hogy a tá mogatás mértéke még nei: elégséges. — Nem, mert még így 1 körülbelül kétszázezer forin kellett a beugróhoz — mond ’•> dr. Sándor Gyula, — Űjaíb támogatásra van szükség, mivel erre ismét lehetősége kaptunk, előkészítettük a kö vetkező döntést. A tanácsúié sen elfogadott határozat sze rint a városi tanács az OTP tői vesz fel pénzt háromszá zalékos kamatra, ebből a fia táloknak a tanács további tá mogatást ad. Ugyancsak hó rom százalékra, maximur százezer forint, erejéig. A kői csőn lejáratának időtartam tíz év, a törlesztést pedig há rom év eltelte után kell el kezdeni. Arra is gondoltunk hogy indokolt esetben a tör lesztés — divatos szóval éh7 — átütemezhető, ugyanakko ezt a kölcsönt már nem köt jük feltételiként a munkálta tói támogatáshoz. Az újabb százezer forint le hetpsége nagy segítség. Ki váltképpen akkor, ha úgy szá mólunk, hogy ily módon mái „csak” nyolcvan-százezer fo rint kell beugrónak,. Csak? Azzal együtt, hogy . tanács alapvető feladatána tekinti a lakáshelyzet javít« sát, minden teher nem vari- ható az állaim nyakába. A vá sár kettőn áll, majd elváltó hogy a lakásra váróik meny nyíre élnek a lehetőséggel, ha nagyon eltolódik az igén a belvárosi lakások irán újabb lépésre kell a tanács nak elszánni magát. A lakás hoz jutás ugyanis szociálpo litikai kérdés, de az mái nem, hogy a város melyi részén van az új otthon. A igazságosságot pedig egyálta Ián nem sértené, ha a támo gatási rendszert nem mindéi nagyságú, és nem bármelyi1 területen épített lakásra *. kalmazná... Kelemen Gábor ban nem is olyan egyszerű. Dr. Sándor Gyula és dr. Bé­res József egybehangzóan vallja: szemléletbeli differen­ciák is vannak, a lakásra vá­rók a „jobb helyekre” pá­lyáznak. Magyarán: nem siet az ember a már elkészült Gorkij-telepi lakásba, ha épül a Pécskö utcában, . vagy a Kistarján utcában is. — Tapasztaljuk, hogy erre várnak — mondja dr. Sán­dor Gyula. — Még azt sem tudják az emberek, hogy mi­lyenek lesznek ezek a laká­sok, az igénvek azonban már­is ezekre jelentkeznek. A várakozó álláspont ma­gyarázata a '7áros.részek kü­lönbözőségében, vagy vélt kü­lönbözőségében rejlik. S ez korántsem új Salgótarjániban, hiszen annak idején senki sem akart a Sebajként emle­getett Beszterce-télepre köl­tözni, ma pedig az egyik leg­népszerűbb lakónegyed. Oly­annyira. hogy az egyikor előnyben részesített épületek­ből is szívesen költöznek át. Az utóbbi időben egyre gyak­rabban hallani ezt a kifeje­zést: lakáspiac. S ha így van, a lakáshoz jutás körülménye­iben és feltételeiben is érvé­nesül nie kellene a kereslet és kínálat törvényeinek. Ma­gyarán: teljesen logikus len­ne. ha tanácsi ösztönzésre az OTP a keresletnek megfele­lően mozdítaná el a lakására­kat. .. Jó lenne, ha a lakás­árat nem a technológia, ha­nem a használati érték, töb­bel« között a fekvése határoz­ná meg- Azaz ne ugyanannyi legven egy négyzetméter ára a Péeskő utcában, mint a Gorkij-teTeoen. ha az előbbi helven pédának okáért 100 lakásra van 120 jelentkező, az utóbbi városnegyedben pe­dig üresen állnak a lakásojt. Harpévss program Segíthetné ez a tanács tá­mogatási rendszerének jobb érvényesülését is. Az utóbbit a társadalmi igazságosság ér­dekében dolgozták ki és ve­zették be, hogy igazán azok kaphassák az új lakásokat, akik erre jogosultak. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára az első lépést így idézi fel: —• Az elmúlt év novembe­rében dolgoztuk ki a három­éves programot azzal a cél­lal. hogy a lakásra jogosult alacsony jövedelmű fiatalok, illetve többgyermekes csalá­dok a magas árak mellett is hozzájuthassanak az első sa­ját otthonhoz. Az 1984. január

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents