Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
/ Tanácskozott a megyei p á r t é r t e k ez I e t (Folytatás as 1. oldalré l) magatartásának, gondjainak elemzésére. Továbbra is szerepüknek megfelelően kell foglalkozni az értelmiség és az ifjúság eszmei, politikai arculatának, társadalmi beilleszkedésének vizsgálatával. Még többet kell törődni a család szierepénék felismertetésével, érvényesítésével, az időskorúak problémáival. A megye gazdasága az elmúlt években a népgazdaság, a vállalatok, a szövetkezetek hatodik ötéves tervében megfogalmazott célkitűzések alapján fejlődött. A piaci igényeknek megfelelően bővült a termelés, korszerűsödött szerkezete. A szocialista szektorban foglalkoztatottak száma csökkent, nőtt a termelékenység, a hatékonyabban gazdálkodó egységek fejlődtek dinamikusabban. A gazdaság anyagi-műszaki alapjai mérsékelten korszerűsödtek. Érzékelhetőbbé vált a helyi erőforrások jobb kihasználása, a fajlagos ráfordítások csökkentése, a követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás. Megkezdődött a VII. ötéves terv előkészítése, a gazdaságirányítási rendszer ú j követélményeinek érvényesítése. Az intenzív fejlődés, a nehezebbé vált gazdasági feltételek ugyanakkor jobban felszínre hozták a gazdálkodás fogyatékosságait is. Lassú a termék- és gyártmán ysze rk e - net korszerűsödése, a minőség javulása és magasak a termelés fajlagos költségei. Egyes üzemeik alacsony hatékonysággal működnek. A vezetők egy részének kezdeményezőkészsége, új iránti fogékonysága is elmarad a követelményektől. A gazdasági szabályozás, a belső érdekeltségi rendszer sem ösztönzött eléggé a szervezettség, a fegyélem szigorításánál, a tartalékok feltárásá- sa, mozgósítására. A vállalatok, szövetkezetek pénzügyi helyzete nehezebbé vált, egy részük tartós fizetési, gazdálkodási nehézségeikkel küzd. A megye ipara a két párt- értekezlet között a tervezetthez közeiéi lóan. 11 százalékkal nőtt. Szélesedett a termékskála, rugalmasabb a piaci munka, korszerűsödött a gyártmányszerkezet. Több a versenyképes, a magasabb feldolgozottságé áru —, például a ragasztott üveg, az erősáramú kábelek, az alumíniumradiátor és bányatám — és csökkent a gazdaságtalan termékek részaránya. Emelkedett a nógrádi ipari üzemek exportja, jobb a vállalkozókészség, a rubelelszámolású kivitel több mint kétszeresére nőtt. Nem teljesülték viszont maradéktalanul a nem rubel- elszámolású export növelésével kapcsolatos célkitűzések. A termelés műszaki-technikai alapjai mérsékelten korszerűsödtek. Ipari beruházásra a korábbi éveknél kevesebb — nem egészen ötmil- liárd forint — jutott. A fejlesztések főként a versenyképes termékszerkezet kialakítását, az imiportkiváltást, az ésszerűbb ■ energiagazdálkodóst, a belföldi szükségletek magasabb színvonalú kielégítését szolgálták. A többi között átadták a balassagyarmati kábelgyár erősáramú üzemét, az SKÜ-iben fejlesztették a szeggyártást, folyamatban a kámyási atonaüzem rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó szén m osó építése. A gazdálkodás területén kibontakozóban vannak az intenzív fejlődés jegyei. Az üzemek többsége megfelelően alkalmazkodott a gazdasági szabályozók követelményeihez és a nehezebb feltételek között is eredményesen gazdálkodott. Az alacsony hatékonyságú egységék helyzetének rendezésére folyamatos' intézkedések történtek. A foglalkoztatottaik sízáma mintegy 4,5 százalékkal csőikként. Ennek ellensúlyozását a gazdálkodó szervezetek jobb üzem- és munkasizervezéssél, belső átcsoportosításokkal, kooperációs tevékenységük fejlesztésével oldották meg. Nagyobb figyelmet kapott az anyag- és energiatakarékosabb gazdálkodás, a fajlagos ráfordítások csökkentése. Fegyelmezettebbé vált a készletgazdálkodás. A rugalmasabb piaci alkalmazkodást, a belső tartalékok fokozottabb kihasználását jól segítette a szervezeti és irányítási rendszer továbbfejlesztés«. sításának, a fajlagos ráfordítások — anyag, energia, élőmunka — csökkentésének folyamata. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megvalósítására, a tapasztalatok folyamatos elemzésére és hasznosítására. A gazdasági folyamatok gyorsabb, pontosabb ismerete, a megalapozottabb döntések érdekében bővüljön a számítástechnika alkalmazása. A gazdaságpolitikai munkában kapjon kiemelt figyelmet a fő tartalmi célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi politikai, szervezeti, személyi feltételek megteremtése. A közismerten kedvezőtlen gazdasági adottságok mellett is van mód arra, hogy — több kezdeményezéssel, a piaci igényekre való érzékenyebb reagálással — megteremtődjenek a továbbfejlődés lehetőségei. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eddig is ott teremtették meg a gyorsabb előrehaladás műszaki - gazdasági feltételeit, ahol a vállalati, üzemi elképzelések kapcsolódtak a hitelekkel is támogatott központi fejleszA pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja. tési programokhoz. Jól példázza ezt az üveg- és kerámiaipar átlagosnál gyorsabb fejlődése, az iparban az alumínium és az energia gazdaságosabb felhasználása, a mezőgazdaságban pedig a gabonaprogramhoz kapcsolódott üzemek teljesítménye. Differenciálódtak a jMelniea Korszerűsíteni a lermékszerkezetet ’ 'Az építőipari vállalatok és Következetek alapvetően kielégítették a mérséklődő építési igényeket. A szervezeti rendszer korszerűsödött, több kisebb egység jött létre. A megye mezőgazdasága célkitűzéseit teljesíti. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok növekvő mértékben járultak hozzá a gabona- és húsprogram teljesítéséhez, az exportárualap bővítéséhez, a lakosság ellátásához. Javultak a termelés biológiai alapjai. Fejlődött a megye élelmiszer-gazdaságának anyagi- műszaki bázisa. Megvalósult 2,9 milliárd forint értékű beruházás: a fejlesztési eszközök több mint 50 százalékát gépesítésre fordították. A termelési szerkezet az adottságoknak és a piaci igényeknek megfelelően , tovább korszerűsödött: folytatódott a szakosítás, az ágazatok komplex fejlesztése. Javult a gazdálkodás színvonala. Meggyorsult a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek fejlődése, csökkent az alacsony hatékonyságú üzemek száma. Bővült a mezőgazdasági üzemek és a különböző intézmények, vállalatok közötti gazdasági együttműködés. Eredményesebbé vált a társulásokban végzett munka. Nőtt a jövelelemzőbb árunövények aránya, emelkedtek az átlaghozamok. Kalászos gabonából, a korábbinál kisebb területen 26 százalékkal termeltek többet a nógrádi mezőgazdasági üzemek, mint a korábbi öt évben. Javult az állattenyésztés és -tartás színvonala. A fajlagos tejhozam elérte a 4400 litert. A nagyüzemek kiegészítő tevékenységének árbevétele hozzávetőleg háromszorosára emelkedett, az árbevételen belüli aránya megközelíti a 60 százalékot. A háztáji és kisegítő gazdaságok továbbra is jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelésben, a lakosság ellátásában. A termelés és gazdálkodás személyi feltételei tovább javultak. Minden ágazatban emelkedett a vezetés színvonala, ezt jól segítették a tervszerűbb kádercserék is. A pályázati rendszer kezdeti tapasztalatai kedvezőek. A vezetők többsége alkalmas a megnövekedett .feladatok ellátására. Gyarapodott a szakemberek száma, az iparban, az építőiparban 20—20 százalékkal, a mezőgazdaságban 33 százalékkal több felsőfokú végzettségű dolgozik, mint öt évvel ezelőtt. Tovább fejlődött a dolgozók szakmai felkészültsége, javult a középvezetés színvonala. Kezdeti eredmények tapasztalhatók a műszaki-közgazdasági szakemberek hatékonyabb foglalkoztatásában is. Szakmai tudományos egyesületeik tevékenysége növekvő szerepet játszott műveltségük emelésében, alkotóképességük kibontakoztatásában. A gazdasági építőmunkában fontos feladat, hogy a megye termelőüzemei, az adottságok, lehetőségek jobb hasznosításával, eredményesen járuljanak hozzá a népgazdaság VII. ötéves terve célkitűzésének megvalósításához. Ennek érdekében meg kell gyorsítani a fejlődés intenzív jegyeinek kibontakoztatását, a hatékonyság, a versenyképesség javítását. Gyorsuljon fel a termékszerkezet korszerűsítésének, az erőforrások ésszerűbb hasznoNÚGRÁD — 1985. március 11., hétfő A megye lakosságának élet- színvonala, életkörülményei a kongresszus irányvonalával, a népgazdaság éves célkitűzéseivel összhangban alapvetően a gazdaság teljesítőképességének megfelelően alakultak. A jövedelmi viszonyok növekvő mértékben differenciálódtak. Javultak az élet- és munkakörülmények. Mindenekelőtt az áruellátás színvonalának megőrzésében, a lakásprogram megvalósulásában, a gyermekintézményhálózat — tervezettet meghaladó — bővítésében, az egészségügyi és az ivóvízellátás feltételeinek javításában, az egészségre ártalmas munkahelyek, valamint a nehéz fizikai munkát csökkentő gépesítésben születtek jelentősebb eredmények, kedvező, hogy a kiemelt programok a pénzeszközök csökkentése ellenére teljesülnek. Megvalósult a 40 órás munkahétre való áttérés. A lakosság pénzbevételei 44—45 százalékkal haladják meg az előző öt év átlagát. A kereskedelmi hálózat a tervek szerint megközelítőleg 4500 négyzetméterrel gyarapodott. Központi és megyei támogatással korszerűsödtek a kistelepülések kereskedelmi egységei. Egyes kiemelt települések kereskedelmi hálózata azonban nem felel meg a megnövekedett szerepkörnek. Néhány építési anyagból és iparcikkből az ellátás színvonala nem volt kielégítő, sokszor előfordult áruhiány. A lakásellátás javítására irányuló célkitűzések teljesülnek. A tervidőszak végéig várhatóan 7200 lakás épül. A tervezettől dinamikusabb a magánlakás-építés fejlődése. Nőtt a lakások átlagos alapterülete, valamint a három- és több szobások aránya. Több mint 2500 lakást újítanak fel. A lakásállomány az előző tervidőszakhoz képest közel 6 százalékkal emelkedik, eléri a 85 ezret. A tanácsok támogatása révén javult a telekellátás. Ugyanakkor az építési költségek több mint 40 százalékkal nőttek, ami számottevően megnövelte a nagycsaládosok és a fiatal pályakezdők otthonteremtő ■ gondjait. A kulturális és oktatási ágazatban a tervet meghaladóan 525 új óvodai férőhely létesült. A kiemelt általános iskolai ellátás fejlesztésének előirányzatai megvalósulnak. A tervezettnek megfelelően 50 új tanterem épült. A növekvő középiskolai létszám fogadására Salgótarjánban új iskola, Balassagyarmaton tanterembővítés kezdődött. Pásztón és Balassagyarmaton 200—200 férőhelyes diákotthont adtak át. Elkészült a pásztói gyógypedagógiai nevelőotthon, valamint a salgótarjáni gyermekvédő intézet. A lakosság egészségügyi ellátásának feltételei javultak. Folytatódott a balassagyarmati és elkezdődött a pásztói kórház rekonstrukciója. Tizenkét új körzeti rendelő létesült. Fokozott figyelmet kapott az időskorúakról való gondoskodás. Átadtak 9 új, öregek napközi otthonát, Lu- dányhalásziban növekedett a szociális otthoni férőhelyek száma. Az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények alakulására ma lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani, mint korábban. A jövedelmi viszonyok a megyében az országos tendenciáknak megfelelően alakultak. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása növekedett, reálbére csökkent. Közeledett egymáshoz az egyes társadalmi osztályok és rétegek anyagi helyzete, ezeken belül azonban nőtt a differenciálódás. Ez alapvetően két tényezővel függ ösz- sze: egyrészt az egyes vállalatok, szövetkezetek eredményességével, másrészt a kisvállalkozások, a bedolgozói rendszer, a háztáji és kisegítő gazdaságok révén bővült jövedelemforrásokkal. , Előfordulnak feszültségek is. Lényegesen nehezebbé vált a pótlólagos jövedelemmel nem rendelkezők, az alacsony nyugdíjból élők, a magukra maradt idős korú emberek, a nagycsaládosok és a fiatalok jelentős részének helyzete. Nógrád megyében ez azzal a sajátossággal párosul, hogy az országosnál magasabb a nyugdíjasok — ezen belül az alacsony nyugdíjjal rendelkezők — aránya. A lakosság életkörülményeinek alakulását kedvezően befolyásolta, hogy a VI. ötéves tervi területfejlesztési programjaink eredményesen megvalósulnak. Több elismerést érdemlő helyi kezdeményezés, összefogás eredményeként néhány területen sikerült azokat túl is teljesíteni. Azt is látni azonban, hogy így sem lehet minden jogos, reális igényt kielégíteni. Ezért a lakás-, az egészségügyi, az iskolai, valamint a vízellátás javítása az elkövetkező ciklusban is megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon a tervekben. A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatának megfelelően, erősödött a marxizmus—leniniz- mus eszméinek befolyása, fejlődött a lakosság szocialista tudata, általános, szakmai és politikai műveltsége. Növekedett felelősségérzete vívmányaink megtartásáért és továbbfejlesztéséért. Az ideológiai munka eredményesen mozgósított a szocialista célok megvalósítására. Az igények ösztönzőleg hatottak a gyakorlatban jobban hasznosítható műveltség tömeges méretű megszerzésére és továbbfejlesztésére, a kulturális aktivitásra. Reálisabbá vált a lakosság szocializmusról alkotott képe. A közgondolkodás alakulásában növekvő szerepe van a történelemszemlélet, a nemzet tudatformálásának, . világnézeti megállapodásának. Ezt segítették a megye gazdag munkásmozgalmi hagyományaihoz kapcsolódó események, rendezvények is. Hozzájárultak a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus normáinak elfogadtatásához. A szocializmushoz való viszonyban problémát' jelent néhány korábban rögződött irreális elképzelés továbbélése, a fejlődés egységének, egyes szakaszainak helytelen értelmezése, mai helyzetünk ellentmondásainak meg nem értése. A kapitalizmusról is élnek még túlzottan leegyszerűsített elképzelések, amelyek gátolják a két világ- rendszer történelmi küzdelmének helyes megítélését. A legfontosabb erkölcsi kérdések a közgondolkodásban is jelentős helyet foglaltak el. Fejlődött a munka- erkölcs, az állampolgári kötelessé gtuda-t. Nagyobb megbecsülés övezi a fegyelmezett munkát, az értelmes vállalkozásokat, a közösségi célok szolgálatában kifejtett erőfeszítéseket. Nagy felháborodást váltanak ki viszont a különféle visszaélések, ügyeskedések. A közvélemény a hatékonyabb társadalmi ellenőrzést igényli. Különösen az utóbbi két évben volt érzékelhető a tömegpolitikai munka útkeresésének, minőségi megújulásának folyamata. A tervezés, a tartalmi és szervezeti tevékenység, az aktivisták kiválasztása, felkészítése céltudatosabb és rendszeresebb volt. A kezdeti eredmények biztatóak, de a párt- szervezetek egy részénél továbbra is előfordulnak mechanikus, rutinszerű elemek, sematikus megoldások. Az alapszervezetek és az egyes párttagok között indokolatlanul nagy különbségek vannak a minőségi követelmények helyi érvényesítésében, a tapasztalatok széles körű hasznosításában. A tömegpropaganda közvetlenebbül. hatékonyabban járult hozzá a párt politikájának megismertetéséhez, jól szolgálta a politikai folyamatok kibontakoztatását. Az agitációs munka, a központi és megyei döntések, kezdeményezések hatására fejlődött. Különösen a szóbeli agitáció tölti be a korábbinál jobban hivatását: életszerűbb, érvelőbb, a helyi viszonyokhoz jobban igazodik. Vannak azonban megválaszolatlan kérdések továbbra is, nem kapnak elég szerepet az ideológiai, művelődéspolitikai területek. A kulturális élet differenciáltan fejlődött a megyében a legutóbbi pártértekezlet óta. A közoktatás betölti társadalmi szerepét. Egyre jobban érvényesül az 1972-es párt- határozat szelleme. Az új dokumentumok alkalmazásában a kibontakozás jelei érzékelhetők, a nevelő »iskola megteremtésére mind több intézményben tudatos lépések történtek. A tartalmi célok és feladatok, valamint az. iskolai élet napi gyakorlata közelebb került egymáshoz. Az általános iskolai oktatás fejlesztésére külön társadalmi-gazdasági program készült. A szakmai munka korszerűsítésének, színvonala lényeges javításának feltételét jelentő mennyiségi fejlesztés eredményesen folyik. Középfokon a képzési arányok kedvezően módosultak, növekedett a középiskolába — és ezen belül a gimnáziumba — járók aránya. Az intézmények nagyobb figyelmet fordítottak a tanulók felkészültségi különbségeinek csökkentésére, az eredményes továbbtanulás, illetve munkába állás megalapozására. A közművelődésben főként a szakmai műveltség terjesztésében, a közgazdasági és agrárkultúra területén tapasztalható fejlődés. Növekedett a közművelődés hatóköre, új, korszerű művelődési formák, akciók honosodtak meg. Tartalmasabbá vált a közoktatás és közművelődés kapcsolata. A művelődési otthonok munkájában azonban jelentős különbségek vannak, nem mindenben tudták követni a társadalmi változásokat. Az elmúlt öt esztendőben fejlődött a megye művészeti tudományos élete. Utóbbira különösen a Miskolci Akadémiai Bizottság megalakulása hatott kedvezően, A pártszervek és -szervezetek tevékenységükben növekvő figyelmet fordítottak a szellemi élet fő kérdéseinek rendszeres megismerésére, folyamatos irányítására, a munka befolyásolására. Egyebek mellett elemezték a köz- gondolkodás alakulását és formálásának feladatait, a közművelődés közösségformáló szerepét, az agitáció, a propaganda, a tájékoztatás számos részkérdését, a közoktatás, az egészségügy problémakörét, a kultúra kölcsönhatását a társadalom más területével. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években csökkent a pártszervezetekben az ideológiai munkával szembeni idegenkedés, erősödött az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. Az elmúlt öt évben is érvényesült a párt vezető szerepe. A pártszervek, az -alapszervezetek munkája tovább fejlődött. Szorosabbá vált a kommunisták és a párton- kívüliek kapcsolata. Párttagságunk döntő többségének helytállását, példamutató magatartását elismerés illeti. Értékét növeli, hogy egy olyan időszakról van szó, amely jobban próbára tette a pártszervezeteket é.i személy szerint a kommunistákat is. (Folytatás a J. oldatott i » Jó kezdeményezések
