Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

' Az Országos Munka védel­mi Képző- és Továbbképző Intézet az 1985/86-os tanévre felvételt hirdet felső- és kö­zépfokú munkavédelmi szak- képesítő levelező tagozataira. A felsőfokú tagozatokra egyetemet, főiskolát végzet­tek jelentkezhetnek. A tanul­mányi idő a szakmérnöki ta­gozaton 5 félév, az üzem­mérnöki és a felsőfokú szak- képesítő tagozaton pedig 4 félév. Középfokú munkavédelmi szakképesítő tagozatra azok a Bolgozók jelentkezhetnek, «kik szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségi bizo­nyítvánnyal és legalább két­éves munkavédelmi vagy az­zal összefüggő szakmai gya­korlattal rendelkeznek. Ezen a tagozaton a tanulmányi idő 2 év, s a hallgatók középfo­kú munkavédelmi szakképe- BÍtő oklevelet szerezhetnek. Budapesten kívül szükség szerint kihelyezett tagozatot indítanak Miskolcon, Debre­cenben, Szegeden. Pécsett, Kaposvárott, Szombathelyen, Győrött és Székesfehérvárott. Felsőfokú szakképesítést adó tagozatok jelentkezési lapjai az Országos Munka- védelmi Képző és Tovább­képző Intézetben szerezhetők be, személyesen vagy válasz- boríték elküldésével. A kö­zépfokú tagozat jelentkezési lapjait az Országos Munka- védelmi Főfelügyelőség me­gyei • felügyelőségein, továbbá a kihelyezett tagozatokon szerezhetik be az érdeklődők. Valamennyi jelentkezési la­pot az Országos Munkavédel­mi Képző és Továbbképző Intézet címére (1368 Buda­pest V. kerület, Guszev utca 12.), 1985. március 15-ig kell eljuttatni. Nemzetközi igazságügyi orvostani kongresszus Ot kontinens országaiból jelentkeznek az egészségügy? orvostani szakemberek a Nemzetközi Igazságügyi Or­vosi és Szociális Orvostani Akadémia XIII. kongresszu­sára, amelyet Budapesten tar­tanak ez év szeptemberében. Már csaknem hatszázan — köztük világhírű tudósok — jelezték részvételüket. Külö­nösen sokan érkeznek majd Angliából, Amerikai Egye­sült Államokból, Ausztriából. Japánból, Franciaországból, az NSZK-ból, Spanyolország­ból. A magyarországi igazság­ügyi orvostan elismerése, hogy a Nemzetközi Igazság­ügyi Orvosi és Szociális Or­vostani Akadémia a Magyar Igazságügyi Orvosok Társasá­gát bízta meg e jelentős ta­nácskozás megszervezésével — mondotta dr. Somogyi Endre professzor, az orvos- tudomány doktora. ft jégzajlástól a jégtorlaszokig A hazai építésű Jégtörő VIII. nevű ún. döngölőhajó tereli a jégtáblákat. Ha szükséges, excentrikus szerkezete a hajót bil­leg teti, 280 tonnájával döngöli, töri a jégtáblákat. A hazai közvélemény főleg akkor találkozik a jéggel kap­csolatos problémákkal, ami­kor a jég váratlan megjele­nése következtében a vízi szállításokat meg kell szüntet­ni. A jégzajlás jégtorlaszok képződésével állhat meg. Ilyenkor a folyók vízszintje váratlanul megemelkedik. Folyóvizekben a víz enyhe túlhűlése szükséges a jég megjelenéséhez. Először ún. kása .jégszemcsék keletkeznek, amelyek aztán pelyhekké, bolyhokká állnak össze, s mert könnyebbek a víznél, a fel­színre tömörülve „jégzagyot”, jégtáblácskákat hoznak létre. A partról leszakadó jéggel együtt így képződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magá­nyos jégtáblák — részben a szél irányától és sebességé­től függően — többnyire a víz felszíni sebességével, vagy at­tól kissé eltérő gyorsasággal úsznak. A jégtáblák mozgását az is változtatja, ha tömörül­nek, a partokhoz súrlódnak. Ilyenkor „telített jégmozgás” áll elő. amelynek két követ­kezménye lehet. Az esvik az, hogy keskeny vízfolyáson amint a jég kitölti a meder telles szélességét, a jégtáblák boltozatot képeznek, és an­nak hatására a jég azonnal megáll. Széles . vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teliesen fedett vízfolyás jég­takarója felülről akkora nvn- l'Y'ést kan. hogy ö«7°nréselő- dik. és széles mederben is megszorul a jég. Jégtorlaszok kétféleképpen képződhetnek. Egyrészt úgy, hogy a jégtáblák a jégtakaró alá buknak és — olyan helyre érve, ahonnan nem tudnak to­vaúszni — felhalmozódnak. Másrészt úgy, hogy a folyón érkező jég óriási nyomása ösz- szeroppantja a jégtakarót, és annak darabjai összetorlód­nak. Árvízvédelmi szempont­ból mindkét jégtorlasz veszé­lyes, mert a jégtorlasz felett néhány óra alatt is métere­ket emelkedhet. A jeges árvizek elleni vé­dekezésre és a jég egyéb káros hatásának — hajózás akadá­lyozása, partvédő művek tönk­retétele stb. — csökkentésére ma már tervszerűen felkészül­nek a veszélyeztetett orszá­gokban, így hazánkban is. A megelőző intézkedések sorá­ban az első eszköz a folyam­szabályozás, a jégtorlaszkép- ződést okozó veszélyes folyó­szakaszok megszüntetése. Ha­sonlóan fontos feladat a hi­dak és a vízi műtárgyak (duz­zasztók, víziiépcsők) helyes tervezése, „jégátbocsátó képes­ségük” biztosítása. A jégtáblák megállásának, a jégborítottságnak a tanul­mányozása az egyes vízfolyá­sokon kiterjedt megfigyelése­ket igényel. A jég levonulá­sának és megállásának rögzí­tésére a légi fényképezés a legjobb módszer. A jégtorlaszok ellen ma is főleg jégtörő hajókat vetnek be. Emellett a jégrobbantás segít — részint közvetlenül, részint a víz hullámzásba hozásával —. főleg műtárgyak (Például hídpillérek) véneimé­ben. A több országot átszelő nagy folyókon a jégveszély el­hárítását ma már nemzetközi együttműködésben oldják meg. Noskó őrmester Pádár főhadnagy Hívásra újra angyalbőrben — Tam-tadadam! — mond­ja a géppisztoly. Száz méter­rel odébb az előbb még dél­cegen álló zöld alak lebukik. Ám környékén a hó fehér marad: az alak bádogból van. Tartalékosok lőgyakorlatoznak a napsütötte völgyben. — Tad am -d a m -dam! — fe­lesel egy másik géppisztoly. Űjabb ellenség bukik le a tá­voli hóbucka mögött... Tetszel, apa Magától értetődő kötelesség a haza védelme, kiváltképp azok számára, akik másfél­két évet „lehúztak” az an­gyalbőrben. E kötelességérzet eieven, ám a hajdanán meg­szerzett készségek, jártassá­gok, ismeretek idővel meg­kopnak. Ezeket frissíti föl olykor a tartalékos katonai szolgálat. Az erre szóló behí­vó Salgótarjánban és környé­kén is váratlanul érkezik, így hát jelentős erény, ha a ka­tona — szellemileg és testileg friss állapotban — hamar be­vonul a megadott helyre. — Este fél tízkor a kádban ültem, amikor kitartóan csen­getett valaki — meséli élmé­nyét Noskó Sándor 40 éves gazdasági igazgató, három gyerek apja. — A feleségem „jelentette”, hogy a tanácstól jötték. Tanácstalan voltam, de hamar melegiítőbe vágtam magam és kimentem. A kéz­hez kapott behívó nem volt ismeretlen: tíz éve „örökös tag” vagyok itt, csodálkoznak is. hogy még nem léptem elő őrmesterből. A gyerekek egyébként már aludtak — ná­lunk rend volt —, de termé­szetesen felébredlek. A kiseb­bik, 8 éves fiamnak tetszett a katonaruha. Nevetve mond­ta nekem: jól nézel ki, apa! Közel is lakom, és kocsival jöttem, úgy hogy egy órán belül beérkeztem. — Láttam a behívón, hogy „azonnal” — idézi föl egy közelmúltbeli szolgálat kezde­tét Pádár András lapszerkesz­tő, tartalékos főhadnagy. — Nyomás a hátizsákért, kiön­töttem a tartalmát magam elé, és úgy kapkodtam fel a ruhát. Aztá.n rohantam be Itt látlrm, hogy még senki sem előzött meg. Kiváló lm „Nem ért össze, a derékszí­jam” — említi átmeneti gond­ját egy mérnökember. Ez a nehézség hamar megoldódott. Akad tem-észetesen olyan baj is, ami áthidalhatatlan. — Az egyik tartalékos pél­dául strandpapucsban jött be, mert előző héten a térdét operálták, ö természetesen azonnal leszerelt — számol be egyik munkájáról Kaspár József kooperátor, 34 éves tartalékos százados, aki a leg­utóbbi bevonulásakor politikai jellegű feladatot kapott. — Egy másik katonánk gondja az volt. hogy mivel a felesé­ge kórházban van, három gyerekét hagvta otthon sziü’ői felügvelet nélkül. Ezt a prob­lémát is hamar orvosoltuk. Kaspár százados Bene főhadnagy Tj&PaSZTnLT HARCOSOK Ügyelünk arra. hogy a szol­gálatot teljesítők figyelmét ne vonja el súlyos otthoni gond, hanem a katonai feladatokra koncentrálhassanak. A fiatal tartalékos százados a gyakorlati teendőket is el­sőrangúan megoldotta: pisz­tollyal mindjárt a lövészet kezdetén kiváló eredményt ért el, így bajtársainak is ön­bizalmat adva hozzájárult a tartalékosállomány várakozá­son felüli lőeredményéhez. Emellett politikai előadást szervezett, s fegyelmezetten vette tudomásul, hogy a ki­választott előadó képessége messze elmarad a tartalékos tisztek igényétől. Ezt a tanul- ságo' a iövőbsn felhasználja, ha hasonló módon, előadó sze­mélyének kiválasztását kap­ja feladatul. Lélekjelenlétével rendkívüli eseményt akadályozott meg Kassai Tamás 25 éves elekt- ri.kus, tartalékos szakaszvezetö a legutóbbi szolgálatakor.­— Egy telephelyről hajtot­tunk ki akkumulátorokkal megrakott teherkocsival — számol be a történtekről a vékony, bajuszos fiatalember, két gyerek apja. — Egyszer csak azt vettem észre, hogy a kocsi nem kanyarodik, hanem megy neki az oszlopnak. A sofőrre néztem, s láttam, hogy az u.ijai összeakadtak, az arca eltorzult. Ulóbb meg­tudtam: rosszullét fogta el. Azonnal a fékre tanostam rá, persze szegény sofőr lábával eeviitt. A motor gyorsan le­fulladt. így a teherautó nem hajtott ki a közútra. „A dolgozó népet szolgálom'* — fogadta Kassai Tamás a magas rangú parancsnok di­cséretet. Mellette többen is álltak, akik kiérdemelték a dicséretet különböző katona- erenyekkel Mint Bene Sándor főhadnagy, műszaki vezető. — Mit végzett az elmúlt na­pok alatt? — hangzott a be- ugirató kérdés. — Az természetesen hadi­atok — hárít a tapasztalt harcos. — De írja azt, hogy sokat dolgoztunk, és közben tanultunk. Szintidőn belül A parancsnokok által el­lenőrzött pontokon a tartalé­kosok hozzértően és lelkiis­meretesen oldották meg a ké­szenléti feladatokat; túlnyo­mórészt avatottam számosán mesterként kezelték a fegy­vereket. Radios János ezre­des, a Nógrád megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka elismerően szól a tartaléko­sokról : — Hazafias kötelességüket felismerve készenlétben áll­nak, legvenek bányászok, ta­nárok vagy orvos-ok — mond­ja a rangos főtiszt. — Esv- e?.v mozgósítás alkalmával sokan jóval a szintidőn belül, beérkeznek. Az. sem minde?v, mii ven állapotban érkezik be a katona. Jellemző, hoev a behívó kézhez vétele után a tartalékosaink hamar olvan helyzetbe hozzák mag-ukat, hogv a hadsereg számíthasson rájuk. Molnár Pál A balassagyarmati művelő­dési központ egyik kis termé­ben asztalokon tálak. A tálak­ban gusztusos, színes „vala­mik”. Saláták. De milyenek! Az alapanyagok? Retek, fe­jes saláta, snidling, vörös­hagyma, karalábé, sárgarépa, fehérrépa, vöröskáposzta, ke­fir. .. Szokolai Lajosné, a városi kórház „ízfőnöke” a szaká­csok gondosságával még egy utolsó szemlét tart művei fö'ött. Minden rendben, jö­hetnek a kóstolók, a Rizikó klub tagjai. — Nekik készítettük eze­ket a salátákat. Tizenöt-tizen- hatféle zöldségből, gyümölcs­ből. amikhez némi párizsi és sovány sonka adta meg az alapanyagot. Itt vigyázunk a vonalakra, a kalóriákra! — De mennyire! — veszi át a szót Kardos Gyuláné diet"tikus, aki a kórházban és a klubban is ügye! a meg­felelő étrend összeállítására. — A súlyfölösleg éppúgy le­het káros, mint az egyoldalú táplálkozás! A kórházban pél­dául személyre szóló diéta is létezik, ha a beteg érdeke azt kívánja. Itt a klubban csak tanácsot adunk, amit azonban érdemes batartani, mert fö­lösleges kilóktól szabadulhat­nak meg az emberek, egész­ségesebbé tehetik táplálkozá­sukat, s ezzel az egész élet­módjukat is megváltoztathat­ják. A salátástálakkal teli asz­talok mögött ott egy tábla, rajta ugyancsak szembeötlő­en néhány fontos tudnivaló Mikor is vállaljuk a rizikót? Akkor, ha magas a vérnyo­másunk és nem teszünk el­lene semmit. Ha dohányzunk. Ha fciú'ofi a vérasásáotunlt. ha elhízunk, ha nem törő­dünk esetleges cukorbetegsé­günkkel. .. De hát mivel ke­rülhető el ez a temérdek ve­szély? Zándoki Gcza doktor épp a sportról beszél a klub tag­jainak, s nem mulasztja el most sem a HÁROM szerepét hangsúlyozni. Tudniillik, há­rom dolog feltétlenül szüksé­ges az egészséges élethez: a helyes táplálkozás, a megfe­lelő mennyiségű mozgás és a testi tisztaság. Nem Zándoki doktor találta ki ezt, csak nem árt unos-untalan mondogatni, mert bizony kövér ember jócskán akad széles e hazá­ban, az évek gyarapodásával pedig mind többen „lustál­kodnak”. A balassagyarmati Rizikó klub tagjai közül sokan meg­éltek egy infarktust. Ök már komolyan vesznek minden jó tanácsot. S ha eleinte hitet­lenkedve nézik a színpadon tornászó karcsú hölgyeket, azért egy-két pillanat múltán maguk is utánozzák a moz­dulatokat. Bartal Gábor főorvos meg­nyugtat mindenkit: — Ezeket a gyakorlatokat nyugodtan végezhetik, bármi­lyen szívbetegségük is volt! Vele telepszünk le a műve­lődési ház egy csöndes zugá­ban, akinek vitathatatlanul sok az érdeme a klub létre­jöttében. — Nézze, a kórházból ha- zaküldjük a beteget, hiszen meggyógyult, infarktusát ki­heverte. Ez azonban látszat- siker, mert egy esztendő múl. kapott egyszer, már nem egészséges többé. Épp Bartal doktor említette a klub tag­jainak: a következő összejö­vetelen ott lesz egy ember, aki rendszeres sportolással, tréninggel elérte ugyanazt a teljesítőképességét, amit in­farktus előtt „birtokolt”. A kocogásnak vannak apostolai és esküdt ellenségei. Tény vi­szont, hogy az Egyesült Ál­lamokban naponta harminc­millió, ember kocog. Megálljt parancsoltak a szív- és ér­rendszeri betegségeknek. És csak az egyik lehetőség a ko­cogás, a rendszeres testmoz­gás egyik fajtája! Itt a klub­ban szóltak a sétáról, a túrá­zásról, az úszás erősítő sze­repéről, a tornáról és még sok egyébről. Kétszáz meghívót vitt szét: a posta, száznál többen eljöt­tek ezen a szerdán Balassa­gyarmatra. Belőlük lehet a lelkes derékhad, akik nem csupán kipróbálják, re hirde­tik is az egészséges életmó­dot. Tavaly a klub még itt— ott kilincselt némi pénzért, ma már a gyomorkímélő étel­bemutatók alapanyagát a ga­bonaforgalmi vállalat adja, vagy a kórház konyhájának szakácsai „ütnek össze” vala- mit. máskor az ABC küld ha- rapnivalót. Egyszóval mind többen ismerik föL, hogy ten­niük kell valamit a nehéz kö­rülmények között is. Szoká­sainkat kell megváltoztatnunk^ hogy egészségesebben élhes­sünk, s hogy egészséges gene­rációkat nevelhessünk. Ezért érdemes, sőt szükséges vállal­ni a rizikót. H. Z. NÓGRÁD — 1985. március 6« szerda 5 Felvételi pályázat tán, vagy még hamarabb visz. ‘ szakerülhet! Utánuk kell mennünk, segítenünk kell a visszailleszkedésüket a hét- . köznapi életbe es ezt a kór­házban már nem lehet meg- * tenni. Ezért jött létre a Ri- í zikó klub tavaly. Négy felada­tot látunk magunk előtt. Az 1 első a gyógyultak további se- 1 gítése, ez természetes. Szeret- 1 nénk az egészségeseket is be- c csábítani foglalkozásainkra, s c ez már a megelőzés körébe [ tartozó teendőnk. Harmadsor- ^ ban lehetne ez szakmai fó- ‘ rum. is, ahol a körzetben és * a kórházakban dolgozó kol- s légák is megbeszélhetnék ta­pasztaltaikat, gondjaikat. Vé- ‘ gézétől pedig nekünk is szer- ‘ veznünk kell azt a társadal- j mi összefogást, ami elősegít­heti az egészséges életmód * feltételrendszereinek megte­remtését. Sportpályák, uszo- ‘ dák kellenek, meg kell vál- ( toztatnunk a közétkeztetési ! szokásokat, ehhez viszont az . élelmiszeriparnak produkálnia szükséges a kalóriaszegény alananvagokat. .. Rizikó klub. Emberek, aki­ket az infarktus ledöntött iá. ; barol, s most gyógyultan igye- t keznek megtartani egészségü­ket. ök már megértették a f szomorú statisztikai adatok j mögött rejlő még szomorúbb tényeket: a halálokok élén a ^ szív. és érrendszeri betegsé- ^ gek állnak. De ez nem tör- r vényszerű. Mint ahogy az sem, hogy az, aki infarktust Dvatosan az egészséqért? Kerülik ce rizikót

Next

/
Thumbnails
Contents