Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

Hatvan év garancia Akácfa aabonatároló K arancskesziból Tíz darab, egyenként ezer tonna befogadóképességű akác gabonatároló kivitelezését kezdték meg a karancslapuj- tői tsz AGROFA fafeldolgo­zó közös vállalatának karancs. keszi üzemében Heves és Nógrád megyei megrendelés­re Kilencnek már az idén nyá­ron készen kell állnia az új búza befogadására. A tároló­kat kívánság szerint, mecha­nikus vagy pneumatikus töl­tő-ürítő berendezéssel is el­látják. Az akác gabonatároló be­ruházási költségei egy tonna tárolt gabonára vetítve körül­belül a felét teszik ki a ha- gvományos beton-, vagy fém- s lók árának. Emellett az ekáe 'hőszigetelő képességé­nek köszönhetően a tárolt búza nem melegszik, nem fül- led be, belső falán télen nem képződik párakicsapódást okozó úgynevezett hőhíd. A beton-, és vastárolóknál ugyan­is. a párakicsapódás elkerül­hetetlenül 20—50 centiméter vastag gabonaréteg összetapa­dását, falra rakodását és rom­lását idézi elő. Ráadásul ez a búza nemcsak tönkremegy, de letakarítása egy-egy torony­siló belső faláról 50—100 ezer forintba is belekerül. A fea- rancslapujtői Karanes Tsz- ben tavaly üzembe helyezeti 80 tonnás akác gabonatároló­ban ezt a jelenséget nem ta­pasztalták. Az akác egyéb jó tulajdon­ságai indították, az egyik északmagyarországi gabona­felvásárló és -feldolgozó vál­lalatot. hogy megrendelje fémsilónak akácbélelését. A hagyományos fémsilók ugyan­is nyolcéves fennállásuk alatt szitává lyukadtak a korrózió­tól. a nógrádi szövetkezeti vállalat viszont akácburkola­táért hajlandó akár 60 éves garanciát is vállalni. Üzletkötések a Nyitott kapuk kiállításon Jelentős üzleti sikert hozott * Csepeli Szerszámgépgyár és a Technoi mpex Külkereske­delmi Vállalat Nyitott kapuk kiállítása. A múlt hét végén zárult egyhetes rendezvényt •—, amelynek keretében a szerszámgépgyár üzemeiben működés közben is megismer­hették a felhasználók a gyár szerszámaépkínálatát — 75 hazai iparvállalat mintegy 350 szakembere" és több mint száz külföldi, jórészt a kör- nvező szocialista országokból, valamint Ausztriából és az NSZK-ból érkezett üzletem­ber kereste fel. A magyar gép- és műszer­ipari vállalatok összesen .kö­rülbelül 46—48 millió forint­nyi szerszámgépigényt jelen­tettek be a csepelieknek 1985- re, s további 80—90 millió forintnyi berendezés vásár­lását jelezték előre a jövő év­re. A szocialista partnerek közül elsősorban lengyel, cseh­szlovák és román cégek tár­gyaltak a csepeli üzem képvi­selőivel különféle megmunká­lóközpontok, számítógép-ve­zérlésű esztergák és szerszám­tervező géprendszerek beszer­zéséről. Az osztrák partnerek, valamint egy török vállalat a japán kooperációban készülő Yasda megmunkálóközpontok­ból kíván vásárolni. A kül­földi cégek összesen mintegy félmiJliárd forintnyi igényt jelentettek be a csepeli kiál­lításon, ezek jó részét jövőre, illetve 1987-ben szállítják a megrendelőknek. Rekonstrukció a dunaújvárosi szalmacellu’ózgyárban Megkezdődött a Papíripari Vállalat dunaújvárosi szalma- cellulózgy árának 600 millió forint beruházást igénylő ka­pacitásbővítő rekonstrukció­ja. Eredményeként a jelenle­gi 20 ezer tonnáról 30 ezer tonnára emelkedik az üzem fehérített cellulóztermelése. A munkálatokat több lépcsőben, szakaszosan végzik. A cél az, hogy a rekonstrukciót a leg­kisebb termeléskieséssel hajt­sák végre. A régi üzem az átalakítási munkák és az épít­kezés ellenére 1985-ben és 1986 első felében is termel, s csak 1986 közepén a gépek helyszíni szerelésének idejére áll le. Ezt követi a próbaüze­meltetés, majd 1986 végétől a folyamatos termelés. Hőszigelelt építőelemek Acélgyári megtakarítás újítókkal Csöves energia A korszerű hőtechnikai kö­vetelményeknek megfelelő la­kásépítő elem gyártására ren­dezkedett be a fertődi, építő­ipari szövetkezet. Az Iso-plus elnevezésű betonblokk előál­lításához egy osztrák cégtől vásárolták meg a termék li- cencét és a gyártó gépsort. A berendezésen kívül megvet­ték a teljes sablonparkot, amelynek segítségével három­féle hőszigetelt falazó és sa­rokelemet, vasbeton koszorú­blokkot, födém béléselemet, a nyílászárók fölé áthidalóele­met, továbbá pinceelemet és a középső falak emelésére al­kalmas blokkot egvaránt tud­nak készíteni. A 30 centimé­ter falvastagságú elemek hő- szigetelését a 7 centiméter vastag Hungarocell betét ga­rantálja. Az előre gyártó üzem­ben —, amely évente 500 la­kás építéséhez szükséges blok­kot állít elő — mindössze 10— 12 dolgozó végzi a gépek ke­zelését. A gépsor üzembe helyezése és a próbagyártás már meg­történt, s rövidesen hozzálát­nak az elemek nagy sorozatú gyártásához. A tervek szerint áprilisban megkezdik az új termék értékesítését. Elsősor­ban a magánerőből építkezők­nek szánják, s piaci bevezeté­sével a téglahiányt kívánják enyhíteni. A forgalmazást, a gyártó szövetkezet végzi, s 60 kilométeres körzetben a ház­hoz szállítást is vállalja. A fa­lazóblokkok raklapokon jut­nak el a megrendelőkhöz. Mé­reteik folytán az építkezők maguk is összeállíthatják. — Nyomáscsökkentőt építet­tünk be a B üzemi kemen­cékhez — meséli az újító. — Ez a beérkező 1,6 atmoszférás nyomást 0,5—0,6-osira csök­kenti. A kellő hőfokhoz ek­kora gáznyomás is elegendő. Így évi félmillió forint érté­kű gáz meg takarítását értük el. Emellett a kemence élet­tartamát is megnöveltük... bár ezt nem tudták kimutat­ni... Csökkentett nyomás Gáz, gőz, víz — azaz a csö­vön továbbítható energia tar­tozik az SKÜ üzemfenntartá­si műszerészműhely felségte­rületéhez. Az ott dolgozó jól képzett műszerészek és laka­tosok túlnyomó része rend­szeresen dolgoz ki újításokat. Ebbéli fáradozásuk jelentősé­ge kiváltképp most, az ener­giaellátás megszigorodásaikor tűnik szembe. Egy-egy találó tippjük több százezer, évek­re számítva sok millió forint értékű energiamegtakar ítást jelent. — Sokat újítunk, és az újí­tások nagy része energiameg­takarítást szolgál — így Var­ga Gyula 38 éves műszerész- csoportvezető. — Király Ist­ván művezetővel párban tö­kéletesítettük a Dexion-Salgó zsírtalanítójánafc fűtését, ami­vel utókalikuláció szerint évi 583 ezer forint értékű gázt takaríthat meg a vállalat. Ve­le újítottuk a nyomáscsök­kentőt is, amelyet egyébként 95 százalékban bontott anyag­ból készítettünk el, tehát na­gyon hamar megtérült a rá­fordítás. Az egyes újítások gyakorla­ti kivitelezésében sűrűn jeles­kedik Forgács Gyula lakatos — (mint a műhelyben mond­ják: csöves) — csoportvezető. — Vargáék nyomáscsökken­tőjét mi szereltük fel, lénye­gében a java lakatosmunka volt — idézte fel a közel­múltbéli teendőt a közvetlen szakember, miközben a gyár­udvaron a helyszínre vezetett. — Azok a műszerek mutatják a különböző gáznyomást. Az egész fölé. mint látja, elhe­lyeztünk egy átvezető ágat, hogy ha műszaki hiba adó­dik, ne legyen fennakadás. Ki-ki jól jár A munkájukra, szakértel­mükre büszke emberek magá­tól értetődőnek tekintik, hogy újabb és újabb ötletekkel emeli munkaterületük techni­kai színvonalát — Lényeg az, hogy min­denki jól járjon — érvel For­gács. — Ha egyszer a válla­lat célul tűzte ki a megtaka­rítás fokozását, és körlevél­ben kérte, hogy amit csak le­het, tegyünk meg érte, akkor mért ne gondolkoznánk a dolgon. Nekünk is fontos, hogy legyen egy kis pénz, bár amikor megkapjuk a dí­jat, néha csalódunk. Mint mondják, a legutóbbi félmilliós újításért Király és Varga együtt megkapta a 20 ezer forintot, azaz a kollek­tív szerződés szerint járó 5 százalékot. De szerződés ide, szerződés oda, kevésnek érzik a díjat. Nem az egyévi ha­szon arányában, hanem a sok év alatt várhatóan összeálló megtakar ításh oz v iszonyt tv a. — Milyen erkölcsi elisme­rést kapnak fáradozásukért ? — Hát nyelves puszit nem adnak érte. .. — fejezi ki magát eredetien Forgács Gyu­la. — Bizonyos összegű újítási haszon után az ember meg­kapja a Kiváló újító címet. Hogy ki hol tart, azt az újí­tási iroda tartja nyilván. Ügy tudom, én nemsokára elérem ezt a fokozatot — közli Var­ga Gyula, — Emellett az újí­tási díjon felül, 100 ezer fo­rint értékű energia megtakarí­tásáért ezer forintot kap. Most ma is megkaptuk az öt­ezret. Kiszűrt károk Természetesen jelenleg is jáirtatjéik az eszüket újításo­kon a szakemberek: ugyan­csak gázmegtakarítást szolgál a „temperkemence” tökélete­sítése. .. — Hőkezelő kemence! — Igazít a szón Szíremen György műsizerigazdállkodó. — Ennek egyébként nem is a gázmeg­takarítás lesz az elsődleges előnye. Hanem az, hogy a hőntartás stabilizálásával meg­kíméljük a hőkezelendő anya­gokat, kiszűrjük az emberi figyelmetlenség okozta eset­leges károkat. Emellett a ke­mence élettartama is meg­nő. Ez az utóbbi három haszon forintban nem mutatható ki, így az újítási díjba nem szá­mítható bele! — Ez igaz, de ilyen újítá­sok díjazására szolgál az esz­mei díj: egy főosztályvezető­nek például 5 ezer forint esz­mei díj kitűzésére van jog­köre — érvel Szíremen, akit sok energiamegtakarítást szol­gáló újítás vállalati felügyele­tével megbíztak már. A gyakorló újítókat azon­ban nem hatja meg a>z esz­mei díj említése. A kétkezi dolgozók nemes egyszerűségé­vel „mosolypénznek” titulál­ják azt, és nagyvonalúan mo­solyognak is hozzá. ; Molnár Pál ij A kányási bányaüzemnél naponta 800 embert, 85 tonna anyagot és 1100 tonna termel- vényt (szenet és meddőt) kell szállítani a két aknán keresztül. Ezért az egyik legfonto­sabb gépek közé tartozik az aknaszállító berendezés. Irányítása és kezelése nagy fele­lősséget igényel, hiszen emberek élete és milliós értékek függenek tőle. — Bencze — < F iatal párttitkért válasz­tottak a szécsényi II. Rákóczi Ferenc mező- gazdasági üzem egyik alap­szervezetének az élére. Korára nézve még a harminctól mesz- sze, mozgalmi múltja is né­hány éves. Ennek ellenére a tagság bizalmat szavazott ne­ki, pedig a termelőszövetkezet egyik legnépesebb és szere­pét illetően is fontos helyet elfoglaló, úgynevezett alapte­vékenységet végző pártszerve­zet élére került. Idetartoznak a traktorosok, a gépszerelők, a növénytermesztők, az állat- tenyésztők, tehát mindazok, akik közvetlen termelőmun­kát folytatnak. De az is jel­lemzője ennek az alapszerve­zetnek, hogy Nógrádszakáltól Hollókőig a párttagok munka­vagy lakóhelye. ami termé­szetszerűleg a párttitkár irá- nvítómunkáját megnehezíti. Mindezek ellenére Kovács Tibor, a szécsényi javítóüzem műhelyvezetője vállalta a megbízatást. A tagság döntése indokolt. Kovács Tibor ott­van közöttük, ismerik őt. Meg­fontolt ember, körültekintően és felelősséggel dolgozik. Azt mondta egy legutóbbi beszél­getés alkalmával. — Ebben a termelőszövet­kezetben a rend, a pontosság, a felelősségvállalás fontos kö­vetelmény... A eépiavító özemet igazi nasrriizemi módon alakították ki és szerelték fel. Mind a megye legnagyobb szervizállo­mását tartják ma nyilván, amely a gazdaság nagyszámú erő- és munkagépeit javítja. A gépjavító üzemen belül mű­ködő szervizműhelynek a ve­zetője Kovács Tibor, az ,új párttitkár. Sokoldalú az itt végzett munka is, mert a gyorsjavítástól kezdve külön­böző karosszériajavításon ke­resztül mindent el kell végez­niük. A munkacsarnok kor­szerű építmény, bármelyik ipari vállalat munkacsarno­kával vetekedhet. A felsze­relése is elfogadható. Ami ta­lán a tervezők rovására ír­ható, hogy a télen nem tud­ják felmelegíteni, de a szere­lők a viszonyoknak megfele­lően öltöznek fel. Itt, ebben a közösségben vált ismert em­berré a párttitkár. Es tegyük hozzá, igazi jó taktikával a tsz vezetői, elsősorban is Sü­megi Sándor, a termelési el­nökhelyettes előre megfontol­tan egyengette Kovács Tibor útját, mert — felfedezte a fia­tal emberben a vezetői jó tu­lajdonságokat. a politika irán­ti érzékenységét. Az ifjúság útra indításához nélkülözhetet­len az idősebbek jó szándékú támogatása. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy olyan kiváló ember is pártfogásába vett* Kovács Ti­bort, mint Márton Imre, a nagyműhely irányítója a párt­csoport sokat tapasztalt vezető­je, aki segíti a párttitkárt a szakmai munkájában, s a po­litikai életben való eligazo­dásban is. Márton Imre volt az, aki arról sem feledkezett meg beszélni, hogy nehéz, többletmunkát jelentő felada­tot kell elvégeznie a párttit­kárnak. És. aki olyan jelentős szerepet tölt be a munkahe­lyén, mint Kovács Tibor is, annak nagyon megfontoltan kell élnie, hogy mindkét kö­telességének eleget tudjon ten­ni. Azt mondta Kovács Tibor erről: — Nagyon jólesik az őszin­te emberi magatartás... Ez a fiatalember ilyen lég­körben nevelkedett fel. Nagy- lóc a szülőfaluja, ma is ott él családjával közös háztar­tásban szüleivel. Az arcán, hogy élete kiegyensúlyozott. Átmelegszik a ■ szava, ami­kor az apjáról. Kovács Géza gépjárművezetőről beszél. Azt mondta, hogy az ő példája nyomán kapcsolódott a mun­kásmozgalomba is, az apja in­díttatására végezte el Eszter­gomban a középiskolát, majd Mezőtúron a mezőgazdasági főiskolát. Már itt, a főiskolán kérte a pártba való felvételét, ÚTRA INDULT EGY FIATAL... és mint életének első nagy csalódására emlékezik, amikor a főiskolán elutasították tag- felvételi kérelmét. Azt mond­ta, hogy le is mondott arról, hogy valaha is párttag le­gyen. De akkor is az édesap­ja nyugtatta, hogy eljön az idő, amikor párttag lehet. És a seregben, ahol már annyi derék fiatalt mentettek meg az elkallódástól. Kovács Ti­bort is ott vették fel a párt­ba. Még talán frissek az em­lékei is, mert az arcán, hogy szívesen emlékezik rá. — Néhány esztendeje en­nek. Én már így kerültem haza, és Hollókőre dolgozni, .ahol egy kisebb szerelőmű­hely vezetését bízták rám. Onnan irányítottak a közpon­ti gépjavító üzembe, de már, mint párttag jöttem ide és szívesen elvégeztem azokat a pártfeladatokat, amit rám bíz­tak... A munkaszeretet kitűnik a szavaiból ennek a fiatalem­bernek. A munkatársainak a magatartásából pedig az, hogy tiszteletben tartják fiatal ve­zetőjüket, mert nem múlik perc, hogy ne keressék vala­milyen okból kifolyólag. G pedig nyugodtan kielégítő vá­laszt ad. amire tud. Azt mond­ták a munkatársai, hogy Ko= vács Tibor, mielőtt valamit kimond, nagyon megrágja. Mondják, szívesen kér taná­csot, ha nem biztos a dolgá­ban. És ehhez ott vannak el­sősorban Márton Imre, Ko­vács László, Szép Hanzel, Ba­lázs Dezső és mindazok, akik értői a szakmai munkának. Azt is hozzátették még az em­berek, hogy azért, mert ilyen, válik belőle majd jó párttit­kár. Kovács Tibor meg azt mondta: — Nagyon nehéz lesz ez, de már visszaút nincs... Néhány napja múlott csu­pán, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés véget ért. Kovács Tibor számára még csak any- nyi idő jutott, hogy gondol­kodjon, mi legyen, hogyan le­gyen. Nem marad magára, mert a pártvezetőség titkára, a tapasztalatokban gazdagabb Zsédely Lajos nem a kezét fogva vezeti, de figyelmét raj­ta tartja. Azt tartják a párt­vezetőségben, hogy az önálló­ságát nem szabad megnyir­bálni senkinek. Kovács Tibor­nak is most magának kell döntenie, hogyan tovább. Ügy tűnik, megtalálta a helyes utat. Ismerkedik a pártveze­tőség tagjaival. Együtt tervez­nek, amelynek során kitűnik, ki, mire a legalkalmasabb. Azt mondta a párttitkár, hogy sok jó tulajdonsággal rendelkező emberek a vezető­ség tagjai. Ez már biztató a számára. Aztán ezt követi majd a párttagokkal való kü- lön-külön beszélgetés. Azért okoz ez gondot számára, mert a tsz gazdálkodási területén mindenütt van párttag. A felkeresésük rengeteg időt vesz igénybe. Azt tartja: — Mégis meg kell tennem, mert a munkájukon keresztül is ismerni akarom a pártta­gokat... Mit tűztek célul? Politikai munkával segíteni az eredmé­nyesebb gazdálkodást. A párt­tagok példamutatását és jó kapcsolatot a párton kívüli dolgozókkal. Aztán az őszin­te. nyílt vitát az igazság mel­lett, a jó munkáért, a felelős­ségtudat emeléséért. A politikai munka görön­gyös útjára indult te­hát egy fiatalember.) Bátran kezdi ezt az életet, ahogyan kell. Akik. útra indí­tották, azok is bátrak voltak, ahogyan az idősebbeknek len­ni is kell a fiatalokkal szem­ben. Aki ismeri Kovács Tibort, az bízik benne. Neki meg úgy kell dolgozni, hogy mi­nél többen megismerjél?:. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1985. március 6,, szerda

Next

/
Thumbnails
Contents