Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

5

Hősök földje

Ha végiglapozzuk írott történelmünk századait, láthatjuk, teremtek jócskán hősök ezen a tájon is, viaskodva kunnal, tatárral, törökkel, némettel. Búvár Kund, Hunyadi János, Dugovics Titusz, Dobó István — és hosszan sorolhatnánk a reveket, amelyek viselői egy-egy kiemelkedő tett révén gyökereztek meg az utókor büszke és kegyes emlékezetében. Versek, prózai művek szóinak a hősök cselekedeteiről, de nincs olyan »agy formátumú irodalmi alkotásunk. mint az angol—kelta Grál-mondakör, a német Kibelímg-ének. a svéd Edda, az észt Kalevipneg és nemkülönben a finn Kalevala eposz.

Szomorkod jvunk, hintsünk Kamut a fejünkre miatta? Azt ugyan merőben fölösleges volna cselekednünk, hiszen a fetíyseten semmit sem változtatnánk. Értelmesebb, ha inkább a dolog okával igyekszünk tisztába jönni. A hiány magyarázata ezeréves ereded tő. történeti. Amikor eleink a buzatos Kárpát-medencében való letelepedés mellett döntöttek, lényegében választani ketffiett: az ősi pogány hit és a hódító kereszténvség között. Az előbbi idegen volt a vidéken. minket jellemzett, és a messze, az Urál mentén hagyott rokonnépeinket meg a vándorló, szintén rokon finneket, észteket. Ezzel a hittel, «zaei a gondolkodással nem maradhattunk volna fenn a keresztény Európában. István, az államalapító és utódai tehát mindent megtettek azért hogy kiirtsák a régit, utat nyissanak az újnak, ami, témánknál maradva, a régi népi énekek és. más közösségi alkotások megsemmisítését jelentette. Az új költészet pedig megfelelő képzettségű, hozzáértő toliforgatók híján, csak »okára tudott érdemeset felmutatni. vagy, ha tudott volna is, azok a munkák elvesztek a viharos évszázadok alatt.

Északi testvérnépeinknek, a finneknek nagyobb szerencséjük volt. Karjaiéban — a zord időjárás, a sűrű erdők védelmében — évezredeken keresztül megmaradt, hagyományo- zódott, formálódott az a naiv népi eposz, amelyet Kalevalának, azaz. Hősök földjének nevezünk. Feltárása alig több, mint másfél évszázados. Elias Lönnrot — szegény falusi szabó fia — vidéki körorvos volt, de igazi örömét a népdalban, a népköltészetben lelte. Karjaiéban gyűjtött több éven át. rendszerezte a kincseket, és 1835-ben megjelentette a Kalevalát. Újabb gyűitőútjain a változatokat is feldolgozta, és az eposz teljes • szövegét tizennégy évvel később adta közre ötven énekben. Az időszak a kezdeti kapitalizmus ideje — az eposz ennél sokkal korábbi kort. társadalmi állapotot rögzít ÍFavébként eredendően ez különbözteti meg az említett nemzeti gyűjteményektől, például a Nibeluna-énektől. az Eddától: ez utóbbiak a feudalizmus termékei, s létrejöttük bizonvos személyekhez kapcsolódnak. egyben azok érdekeihez, illetve általuk a hűbér- urakéhoz).

A Kalevala társadalmi nemzetiségi viszonyokon nyugszik. A szegénység és a gazdagság még nem osztja meg az embereket, de az egyes nemzetségek között már elkezdődött a tulajdon, a va- jgyon szerinti elkülönülés. Az ember fokmérője azonban elsősorban nem ez. hanem közösségi magatartása, a közösség érdekében hasznosított személyes képességei: az ügyesség. a szorgalom, a munka ismerete. Ez a világ tárult fel azok előtt, akik csütörtök este a Széchenyi napjai után átkapcsoltak a második műsorra, és megnézték Kalle Holmberg Vaskor című tévéfilmjét. Nem a megszokott értelemben vett sorozatot készített a finn rendező, hanem

egy összefüggő, egységes változatot, amelyet négy különböző terjedelmű részre tördelve mutat be a közönségnek.

Az első részben egybefon- tan mutatkozik meg az eposz mitologikus és epikus köre, megismerkedhetünk a Kalevala hőseivel: az öreg, tehetséges, ügyes és tisztességes Väi- näimänennel, a lenyűgöző erejű és találékonyságé kováccsal, Ilmarinennel, valamint a fiatal, szeleburdi, nem mindig egyenes úton járó Lem- minkäinennel. Körülöttük kap szerepet az asszonyok és lányok kara, a vének felleg- ként hullámzó tömege, meg a zordságában fennséges északi táj, a fenyőkkel, fakuny- hókkaí, szelíd és haragos vizű tavakkal, sebes folyású, hegyi patakokkal.

A Vaskor nem kínál felhőtlen élvezetet a nézőinek. Aho gyan a Kalevala sem „adja oda magát” egykönnyen olvasójának. Történeteket láthatunk, amelyek igen lazán kapcsolódnak egymáshoz, legtöbbször csak a szereplők azonossága révén. A Vaskor-Ka lévaiénak nincs cselekménye

— ismételten: történetei vannak. hangulata, szelleme, val lomása, üzenete. A rendező

— ötven percből is egyértelműen kitűnik — érti és szereti a Kalevalát, és csodálatos képsorokban „álmodja” filmre.

A héten két részt láthatunk folytatásként, érdemes lesz átkapcsolni a kettes műsorra. Akár ízelítőnek is... (ok)

Lukács G

ösztöndii alapifása

' Lukács György-ösztöndíjat »lapított Lukács György születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA Filozófiai Intézete által felkért bíráló bizottság kétévente ítéli oda. Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse Lukács György életművének hazai kutatását, továbbá hogy ösztönözze olyan tudományos eredmények születését, amelyek rhagias színvonalon járulnak hozzá a magyar haladó és marxista filozófiai hagyományok ápolásához.

A rövid tudományos életrajzot, kutatási tervet, diplomamásolatot is tartalmazó

pályázatokat március 31-ig kelt eljuttatni az MTA Filozófiai Intézete titkárságához (Budapest V., Szemere utca 10.). A havi ötezer forintos ösztöndíj két társadalomtudományi végzettségű diplomásnak ítélhető oda; tairtama két év, az eredményesen pályázók 1985. szeptember 1 -tői vehetik igénybe. Az ösztöndíjasok kutatá.saik befejezéséig más munkahellyel nem rendelkezhetnek, és kutatási eredményeiket nagyobb tanulmányban. vagy kis monográfiában kell összefoglalmoik.

A pályázat elbírálására 1985. április 30-ig kerül sor.

Varga Miklós „Velem uram, de nélküled” című előadóestjén haflilottam először gitározni Székeres Tamást. ' Kitűnt a többiek közül. Nemcsak játékával, hanem fiatal korával is: 21 éves. — A Ge- páirt együttes szólógitárosával az egyik koncert után beszélgettem.

— Mikor határozta el, hogy muzsikus lesz?

— Zongoraművész akartam lenni. Ez ma mér hihetetlennek tűnik, ötéves voltam, amikor az első zongoraleckét vettem. Mindennap gyakoroltam. Ahogy teltek az évek, mind többet és többet. Aztán egyszer felcsöngetett hozzánk az egyik barátom, focilabdával a kézé' en. Szolfézsórára kellett volna mennem. Ügy gondoltam, ha egy óra szolmi- zálás kimarad, attól még nem dől össze a világ. De aztán egyre kevesebb időt töltöttem a hangszerem mellett. Lényegében abbahagytam a zongorázást, legalábbis az, intenzív tanulást, de bevallom, a mai napig is szívesen ülök le a billentyűik mellé.

— Mit szeret a legjobban já tsza n i ?-— Bachot, Handelt, legjobban Schu-mannt.

— Mikor ismerkedett meg a gitárral?

Pedagógusok partnerei

Első hallásra igen furcsának tűnik a szülői munkaközösség tagjainak teendői között az alábbi: megfogalmazták, hogy a választmányi tagok úgy nevelik saját gyerekeiket, hogy ne legyen velük nevelési probléma. Hiszen minden szülő ezt szeretné! Igen, csak nem mindenkiben válik tudatossá ez a törekvés; hiányzik a következetesség.

Hogy a salgótarjáni Csizmadia úti iskolában 54 szülő ezt vállalta, attól még nem oldódnak meg varázsütésre a pedagógiai gondok (akkor sem, ha ezen fölül mindegyikük a környéken élő iskolások problémáira is figyel). De ez a tény árulkodik arról: komolyan veszik a szülői munkaközösséget ebben az iskolában, alapvetően jó a kapcsolat a családok és az intézmény között.

Azon a délutánon, amikor az öreg iskola csöpp igazgatói szobájában Nándori Fe- rencné igazgatónővel és Sári Tiborné sízmik-vezetővel beszélgetünk, mindketten zsúfolt napot hagytak — félig a hátuk mögött. Az igazgatónő azzal kezdte az új hetet, hogy a gyerekek beérkezése előtt ő is részt vett három terem fölmosásában — k hét végén ugyanis folyt a felújítási munka, és beteg a takarítónő. A beszélgetés után pedig a városlkörzeti fórumra siet. Sáriné munkahelyéről, a SZÜV-ből jött, még nem jutott haza.

— Középtávú tervet készítettünk a munkához, hiszen úgy állapodtunk meg, hogy a választmány tagjai nem egykét esztendeig dolgoznak velünk, hanem addig, amíg ide jár a gyerekük. Ezt a folyamatosságot több szempontból is jónak látjuk: ismerik a céljainkat, megismerjük emberileg is egymást — kezdi Nándoriné a „bemutatkozást”. — A közösen megfogalmazott feladatok közé bekerült sok olyan, amely az iskolai életet, a mozgalmi tevékenységet színesíti, gazdagítja. Mindegyik választmányi tagunk egy-egy konkrét területen végez valamilyen gyakorlati munkát, például az ifjúságvédelemben, az úttörő- mozgalom segítésében.

Szép, szép ez tervnek, de hogyan néz ki a gyakorlatban? Sáriné és az igazgatónő egymást kiegészítve sorolják a példákat. Aztán a szülő mondja:

— Én magam nem ragaszkodtam ahhoz, hogy egy úttörőőrsöt hívjak meg; az iskola matematika-szakköre látogatott el a munkahelyemre, megismerkedtek a számítógépes feldolgozással.» Más szülő múzeumba vitte el a gyerekeket, sok csoport járt a munkásmozgalmi múzeumban. Kedveltek a kirándulások, a víkendek. Voltak bog- rácsozások, szalonnázások, volt salgói kirándulás. A kisebbeknek inkább családi körben rendeznek „zsúrfélét”: palacsintát sütnek nekik, játszhatnak, meséket olvasnak föl, vetítenek. Jó érzés megismerkedni gyerekünk osztálytársaival, barátaival, és így köny- nyebb is megérteni a problémáikat.

— A szülők és a pedagógusok milyen alkalmakkor találkozhatnak egymással?

Mennyire használják ki ezeket a lehetőségeket?

— A választmányi tagokra számíthatunk minden alkalmi rendezvényünkön. Sokan — hetven fölötti létszámban — eljönnek ősszel és tavasszal a gyermekekkel közösen végzett munkákra. Ilyenkor mindhárom „érintett 1 fél” együtt van az iskola és környéke csinosításában. A nyílt tanítási napok sora ebben hasonlít. Elég jó eredményt értünk el: 126 órát látogattak meg a szülök. És vannak természetesen a hagyományos találkozási lehetőségek, ezek sorában a szülői értekezletek. Idén kétszer tartottunk a 230 tanulónk többségének munkájára kíváncsiak voltak, 316

szülő jött el. Kényesebb ú fogadóórák kérdése: azoknak a szüleit, akikkel problémák vannak, meghívjuk. A többség megérti, szükség van a megbeszélésre, és mi biztosítjuk, hogy valóban négyszem-j közt tudjanak egymással találkozni. Így valóban bizalmas, őszinte a beszélgetési Vannak persze olyan szülők^ akik végképp nem akarnak találkozni a pedagógusokkal,’ a többször megismételt család- látogatás is hiábavaló.

A szülői munkaközösség tagjai a családlátogatásokban nem sokat tudnak segíteni,' hiszen a legtöbben elutasítanák, ha a pedagógussal egv másik szülő menne. A kezdő tanárnak is nagyobb a tekintélye, mint a gyerek egyik osztálytársa szüleinek. Ezen nem is csodálkoznak az iskolában, természetes ember! reagálásnak tartják. Amiben mégis segítőtárs, partner tud lenni a választmányi tag: jelzéseket adhat a veszély- helyzetbe került gyerekekről. Nem „árulikodás” ez, hanem segíteni akarás. Amellett a munkaközösség „hírlánc” is, ha kirándulásról, szülői értekezletről, közös feladatról van szó; a választmányi tagok szólnak a környékükön élőknek.

*

Kis iskola — jobb kapcso- c solaz-ok?

Mindenesetre könnyebb családias jelleget kialakítani és természetesebb igény a szülőknek az iskoláért tenni. De ne feledjük azt sem, menynyi nehézséggel jár a köz-s ponttól távolabb élés hátrányait leküzdeni, a modern, korszerű intézmények előnyeit ellensúlyozni a szekrény- szertárakkal, elavult épületben.

Ehhez nagy szükség van a szülők segítségére is. S úgy érzem, éppen azért tartalmasabb itt a család-iskola kapcsolat, mint általában, mert ezt megértették,

G. Kiss Magdolna

Nagy hajú gitáros — vargabetűvel

— Tizenhárom éves korom- sen megfelelt, és naigyon örüi- ban kaptam a nagynénimtől tem neki, mert akkor már egy akusztikus gitárt, amit nagyon hiányzott a zene. Még évék óta a szekrény tetején abban az évben elmentem tartott. Fura hangja volt, de cs magolni egy porcelángyár- akkordokat tanulni tökélete- .ba, és kétheti fizetésemből

vettem egy másik gitárt, ami már elektromos volt.

— A szülei zenetörténészek és tanítottak is. Mit szóltak ahhoz, hogy beataenész lett a fiuk ?

— Rockzenész! Nem neheztelnek érte, inkább büszkék arra, hogy én fennmaradtam

a rostán.

—• Majdnem derékig ér a haja. Haragban van a fodrásszal, vagy szimpatizált a hatvanas évek hippieszméivel?

— Nem a hippik miatt hordom így a hajam. Nem ismerem annyira a virággyereke- ket, hogy tudnám őket szeretni. vagv nem szeretni. Körülbelül akkor születtem, amikor ők a legtöbb virágot osztották. Tetszik a hosszú haj. Barátaim szerint jól is áll, és ennyi az egész.

— A jövőre szóló tervei?

— Először saját kis együttesemet — Geoárd névre hallgat — akarom összerázni. Szeretném, ha a kislemezünknek volna folytatása. Szeptemberben, a harmadik évet

'kezdtem a konzervatóriumban, és Varga Miklóst koncertjein továbbra is én kísérem a sz.ólógitáron. Zenélni, nagyszerűen zenélni, ez az, amit én akarok.

Vankó Magdolna

műsor

KOSSUTH RADIO;

8.20: Társalgó 9.44. Éneklő ifjúság 10.05: Diákfé!6ra. Világok meséi 10.35: Találkozás a Hangvillában 10.52. Zenekari muzsika 11.39: Jókai Mór élete és kora 12.30: Ki nyer ma?

12.45: A Rádió Dalszínháza

13,37: Kóruspódiulm

14.10: Magyarán szólva . . .

14.25: Orvosi tanácsok: A mozgásszervi betegségek házi kezeléséről

14.30: Dzsesszmelódiák

15.00: Arcképek a szlovák irodalomból

15.17: Lukács Pál mélyhegedűn

játszik

15.40: Zenaida Pally operaáriákat

énekel

16.05: Varázskörben 17.00: Világablak. A létezés művészete. VI. rész

17.30: Huszár Lajos: Régi magyar táncok és dalok fúvósötösre

17.45. A Szabó család 19.15: Gondolat

20J)0: Nóták: Domahidy László

énékel

20.16: Trópusi, növények a szennyvíztóban 20.31. Kedves zeneműveim 21.30: Tata (nemcsak) bánya. 22.20: Tíz perc külpolitika

22.30. ötösök operákból 22.54: Kutatás a kutatás körül 23.04: Lemezmúzeum. Bruckner: VI. szimfónia

0.10: Bálint János cimbalmozik

PETŐFI RADIO:

8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika.

(Ism.)

9.05: Napköziben

12.10: A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának zenekara játszik 12.30: Nóták 13.05: Pophullám

14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Tóth János énekel 14.15: Külföldről érkezett.

14.40: Hangos szótár 15.05: Dés László, Vukán György és László Attila felvételeiből

15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom

17.30. Tini-tonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak!

20.00: Barbra Streisand zenés életrajza.’ II/l. rész 20.37: A mikádó. Részletek Sullivan operettjéből 21.05: Az aranyszamár. Apuleius regénye rádióra alkalmazva. IX'8. rész. (Ism.)

21.46: Népdalkörök pódiuma. (Ism.)

22.11: Zeneközeiben a hallgató 24.00: Éjféltől hajnalig

MISKOLCI STÚDIÓ:

4 NÖGRÁD - 1SS5. március 5„ kedd

17.00: Műsorismertetés. hírek,

időjárás. 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvénymüsora.

Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Északmagyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.50: Környezetismeret (ált.

isk. 1. oszt.)

9.05: Magyar irodalom 9.35: Deltácska 15.45: Hírek

15.50: Orosz nyelv kicsiknek —

6. rész (ism.)

16.00: Tévé BASIC-tanfolyam 16.35: összefüggések. James Burke rendhagyó gondolatai a változásról. IX 3. rész:

Plan gok a távolból 17,20: Sakk-matt 17.40: Reklám 17.45: Dél-alföldi krónika 18.15: Képújság 18.20: ... és város lett már, Riportfilm 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85.

19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Széchenyi napjai. Tévéjáték-sorozat, V1/4. rész

20.55: Stúdió ’85.

21.55: Tv-híradó 3.

22.05: Himnusz

2. MŰSOR:

17.05: Képújság 17.10: Óvodások műsora 17.25: Téli kirándulás 17.50: Műkorcsolya VB 18.30: Eltérések és hasonlóságok, II 19.00: Az U2 együttes műsora a dortmundi Westphalen- halleban

20.00: Az istállótól a befutóig 20.50: A restaurálás, kulturális

misszió

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Reklám

21.25: A rotterdami révkalauzok 21.55: Képújság

BESZTERCEBÁNYA:

19.30. Tv-hiradó 20.00: Egy kis leltár. Bolgár filmsorozat. 1. rész.

15 éven felülieknek!

21.05, AZIMUT. Katonák magazinja

21.45: Kamarahangverseny 22.30: Hírek

22.40: Az orosz nyelv klubja,

2 rész: Hegyóriásaink (Ism.)

2. MŰSOR:

19.30: Tv-hirado

20.00: Fiatalok tv-klubja

21.30: Időszerű események '

21.56: Időjárásjelentés

22.00: Ez történt 24 óra alatt

22.10: A rendőrség hívószáma:

110.

v

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Háromnegyed 6-tól: Aranyoskám. (14) Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Tarján vendéglő. Hét merész kaszkadőr Amerikai kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Házibuli- Színes francia filmvígjáték. — Tász- (ói Mátra.- Redl ezredes. I—II. (16) Színes, magyar—osztrák— NSZK-beli film. — Nagybátonyi Petőfi: Tízezer nap. Színes magyar film. — Nagybátonyi Bányász. Hiúz a vadászösvényen. Színes, szinkronizált szovjet film. — Rétság: A szenzáció áldozata. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kisterenye! Petőfi: Hat gézengúz. Színes, szinkronizált amerikai kaland- film. — Jobbágyi: Ki kém. ki nem kém? Színes szinkronizált amerikai bűnügyi íiimvígjátelc.

t

f