Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata fTolytatis a 2. oldalrél) » döntések megalapozásában mindinkább Igényli a tudományok közreműködését. 4. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. Az iskola jobban alapozza meg a tanulók általános műveltségét, tudományos világnézetét. Adjon széles alapokra helyezett, tovább építhető szakmai ismereteket. Fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a tanulóifjúság meggyőző válaszokat kapjon társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Neveljen jobban a munkára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztönözze öntevékenységét. Erősítse a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelődési intézményekkel való együttműködését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagógusképzés bővítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével Is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. 5. A párt művészetpolitikájának változatlan alapelve az alkotás szabadságának biztosítása, a művészi kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellemző sokszínűség feladása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista, humanista szellemiségű művek határozzák meg. Nem szabad teret engedni az eszméinktől idegen, szocialista viszonyainkat eltorzító törekvéseknek. A közművelődésben a tartalmi fejlesztés alapkövetelménye a közvetített értékek tudatosabb kiválasztása. Korszerűsíteni kell a művelődési intézmények munkáját. A művelődési igények felkeltésében és kielégítésében különösen fontos szerepe van a televíziónak és a rádiónak. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták egysége, felelősségtudatuk növelése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fegyelmezettség fokozása, a marxista kritika erősítése. 6. Az ideológiai munkát a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. E munka eredményessége fontos mércéje a pártszervek és a pártszervezétek egész tevékenységének. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és politikánk mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. A párt és a tömegszervezetek 1. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követelménye, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje munkájának színvonalát, fejlessze munkastílusát és munkamódszereit. A vezető szerep gyakorlásának alapja a gnarxista—leninista politika. Ennek érvényesülése nagymértékben függ a hatá-> rozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánknak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőrzésre. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkívülieket bevonják a közös gondolkodásba és cselekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és fcselekvést egységének folyamatos megújítását segíti a demokratikus centralizmus megvalósulása a pórtéléiben. A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és önkritikának lényeges szerepe van a politika formálásában, az egység létrehozásában. Az egységnek a párt politikája melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytállásban kell kifejeződ- n e. A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, joböan részt vehessen a döntések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelmezett végrehajtás kövesse. Szükséges a pártélet szabályainak következetes megtartása, a fegyelem megszilárdítása, politikánk védelme mindenfajta torzítással szemben. 2. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártszervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, amelyek elősegítik, hogy a párttagokat még inkább a példamutató helytállás, a szerény, fegyelmezett magatartás jellemezze. A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítaná és fel kell számolni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. 3. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevékenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb számban és arányban kérjék felvételüket. Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, s akik alkalmatlanná váltak a párttagságra. 4. A párt politikájának megvalósításában, a társadalom feladatainak megoldás-bán kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadalmi élet különböző te-üietein tevékenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást hetdlthet arra alkalmas pártonkívüli is. A káderpolitikai elvekre alapozva a kádermunka gyakorlatát jobban hozzá kell igazítani a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeihez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A káderkérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszeirvek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a kádermunka demokratizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők kiválasztását, munkáját jobban a közvélemény ellenőrzése alá kell helyezni. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni; gyakoribbá kell tenni a meghatározott időír« szóló kinevezéseket, megbízásokat. 5. A párt a politika kta»unkAlé#Aben és végrehajtásában igényli az önállóan működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szövetkezeti érdekképviseleti szervek alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, -figyelembe veszi véleményüket. A párt a tömegszervezeteket és -mozgalmakat jól bevált gyakorlatának megfelelően elvileg, politikailag irányítja, politikáját az ott dolgozó kommunisták révén érvényesíti. A kommunisták példamutató magatartásukkal és meggyőző munkájukkal növeljék a párt befolyását a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szervezeteire. A magyar szakszervezetek továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon. A szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikai szervezete; a part irányításával, szervezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövetség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztályok és rétegek sajátosságait, érdeklődését, törekvéseit, védje érdekeiket, nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk sze- retetére, felelős magatartásra és cselekvésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg jobban nemzeti történelmünket, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Fokozza -erőfeszítéseit az ifjúság soraiban is tapasztalható helytelen nézetek és magatartás leküzdéséért. A párt szervei és szervezetei közvetlenül felelősek a hozzájuk tartozó KISZ- szervezetek irányításáért, támogatásáért. A magyar úttörők szövetsége a jövőben is tegyen eleget kötelességeinek: szervezze a gyermekek közösségeit, segítse az iskolai oktató- és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összefor- rottságát, mozgósítson az ország feladatainak megoldására, lfll. A párt nemzetközi tevékenysége 1. A Magyar Szocialista Munkáspártot nemzetközi tevékenységében a proletár internacionalizmus elvei vezérlik. Részt vállal a nemzetközi kommunista *smur- kásmozgalom összefogásának erősítésében, közös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycserét, ennek két- és többoldalú formáit. Pártunk szorosan együttműködik a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legtapasztaltabb erejével. Fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkésországokban működő kommunista és munkáspártokkal, figyelemmel kíséri alkotó útkeresésüket, szolidáris velük és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmüket. Bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival, különös figyelmet fordít az újonnan létrejött marxista—leninista pártokra, segíti őket igazságos harcukban. 2. Pártunk szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival, támogatja küzdelmüket népeik függetlenségéért és társadalmi felemelkedéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt tovább építi kapcsolatait a szocialista, a szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellentétek, a társadalmi fejlődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek, tényeinek eltérő megítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együttműködjünk velük az emberiség sorsát érintő legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásában, a világbéke megőrzésében, a leszereléséit folyó küzdelemben, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és kölcsönösen előnyös kapcsolatainak előmozdításában. * Pártunk, forradalmi küldetésének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vitelével népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke egyetemes ügyét. (MTI) Felmentések, kinevezések, kitüntetés ■ ■ Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Or- ta Losonczi Pálnak, az szágos Tanácsának elnöksége MSZMP Politikai Bizottsága Kállai Gyulának, a HNF OT tagjának, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével pénte- elnökének tájékoztatóját, a ken ülést tartott. Meghallgat- párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Áz Elnöki Tanács személyi elöntései Az Elnöki Tanács pénteki Ölesén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazaifia« Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyt kérdésekben határozott. Horváth István belügyminisztert — akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette. Kamara János belügyminisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg belügyminiszterré választottameg. Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkárt más fontos megbízatása miatt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Horn Gyulát küíügy- minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Eskütétel az Országházban Pénteken az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona hare, az Elnöki Tanács titkára. Á Minisztertanács határozata személyi kérdésről fiz Elnöki Tanács rendelete közkegyelemről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából gyakorolt közkegyelem — büntetőpolí- tikai elveinkkel összhangban — a megtévedt, kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkre, valamint humánus szempontok alapján, a nehezebb életkörülményeik közölt élő elkövetőkre terjed ki. A kegyelem kiterjed azokra. akik gondatlanságból követtek el bűncselekményt, továbbá a szándékos bűncselekmények tetteseire is, ha az elkövető terhes nő, 10 éven aluli gyermekével együtt élő anya, 53. életévét betöltött nő, 60. életévét betöltött férfi, illetőleg gyógyíthatatlanul súlyos vagy életét veszélyeztető betegségben szenved. Ezek a személyek a közkegyelem folytán mentesülnek a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés, valamint a javító-nevelő munka végrehajtása alól: akit pedig a bíróság 3 évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt, büntetésének tartama a felére csökken. A törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az említett személyekkel szemben nem indítható büntető- eljárás. illetve a már megindult büntetőeljárás nem folytatható, ha a bíróság előreláthatóan nem szabna ki 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. Nem terjed ki a közkegyelem a visszaeső bűnözőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg — a törvény- erejű rendeletben külön f--- sorolt — erőszakos vagy garázda jellegű bűncselek mén yt követtek el. A törvényerejű rendelet április 5-én lép hatályba. A bíróság vagy — ha az ügy meg nem került bíróság elé — a nyomozó hatóság ezt követően dönt arról, hogy a kegyelem alkalmazható-e. (MTI) tOGRAD — 1985. március 30., szombati 3 * i A kormány pénteki ülésén személyi kérdésben döntött. Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét, — akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé. Korom Mihály kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mihálynak — a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmá: bői — a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt piémeth Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Czi- nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI)
