Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa Menus Ferenenó: Ismerjük fel közös érdekeinket Tisztelt kongresszus'! Kedves elvtársnők, elvtársak! A Salgótarjáni Kohászati üzemek ezerfős párttagsága és h ár om e zer - ha tsz áz dolgozója megbízásából köszöntőm a kongresszust, küldött- társaimnak eredményes munkát. kívánok! Üzemünk pártértekezlete közvetlenül választott meg kongresszusi küldöttnek. A párt megyei végrehajtó bizottság tagjaként lehetőségem és egyben megtisztelő feladatom is volt, hogy a kongresszusra való felkészülést figyelemmel kísérjem, segítsem, illetve e munkának tevékeny részese legyek. Közvetlen tapasztalataim alapján győződtem meg arról, hogy az alapszervezeti taggyűlésektől a megyei párt- értekezletig bezáróan, kommunistáink felelősen értékelték a. XII. kongresszus óta végzett munkát. Reálisan vették számba eredményeinket. kritikusan szóltak gyengeségeinkről, hibáinkról. A megyei párt értekezleten ■— az azt megelőző pártfórumok on elhangzott véleményeket, javaslatokat, a kongresszusi irányelvek vitáját figyelembe véve — olyan programot fogadtunk el, amely biztosítja további céljaink eredményes végrehajtását. Engem a beszámolónak és a határozattervezetnek különösen az a gondolata ragadott meg, amely a népgazdaság. teljesítőképességének növelését, a gazdasági fejlődés ütemének gyorsítását hangsúlyozza. Teljes mértékben egyetértek azzal a megállapítással, amely céljaink megvalósításának fontos tényezőjeként a dolgozóik alkotó energiájának, kezdeményezőkészségének ki- bontakoztatásáit fogalmazza meg. Véleményem szerint ennek alapvető feltételét és kiindulópontját a munkások és a vezetőik jó együttműködése, egymás munkájának tisztelete és megbecsülése képezi. Azt tapasztaltai», hogy a rendet, fegyelmet tartó, a munkát jól megszervező, a , felvetődő kérdésekre gyorsan, felelősein reagáló vezetőknek van tekintélye a munkások előtt. Azt is érzékeltem, hogy az ilyen erényekkel rendelkező vezetők joggal és eredményesen várják ©1 a munkásoktól a rendet, fegyelmet, a becsületes munkát. A tulajdonosi tudat erősítésében, a munkások és vezetők együttműködésének fokozásában az üzemi demokrácia fórumai nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Kz számunkra azt jelenti, hogy még több figyelmet kell fordítanunk ezek előkészítésére, a döntésben résztvevőik felkészítésére, vitakészségük javítására. Annál is inkább, mivel még többször tapasztaljuk vezetők és munkások körében egyaránt, hogy nem mindig ismerik fel közös érdekeiket, munkahelyük lehetőségeit. Az igazgatói tanács működtetésében vállalatunk már bizonyo* tapasztalattal rendelkezik. A testületnek tekintélye van, munkáját élénk vita szellem jellemzi, amelyben a fizikai dolgozók is aktívan részt vesznek. Tevékenységének eddigi tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a minket, munkásokat képviselő tagok felelősségteljesen, érdemi módon vesznek részt a vállalatot érintő döntések meghozatalában. Cselekvőkészséget, tenni . akarást tükröznek az egyéb üzemi fórumaink is. Mind többen látjuk úgy, hogy egyéni célkitűzéseink megvalósulása szorosan összefügg a vállalat gazdálkodásának eredményességével. A néhány hónap múlva megválasztásra kerülő vállalati tanácstól az eredményes működéséhez nélkülözhetetlen kezdeményezőkészség, az egyéni és kollektív felelősségtudat erősödését várjuk. Az üzemi demokrácia fórumait nagyon fontosnak tartjuk olyan szempontból is, hogy a kollektíva részesévé vélik a vállalat irányításának, akarata érvényesül a fejlődést meghatározó döntésekben. Ezért különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy a választott testületekbe a legrátermettebb, az új iránt fogékony, köztiszteletben álló munkatársaink kerüljenek. Kedves elvtársnők, elvtársak! Egyetértünk és támogatjuk azt a célkitűzést, amely szerint a szocialista munka- verseny- és brigádmozgalom a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával járuljon hozzá az intenzív fejlődés gyorsabb kibontakoztatásához. Segítse elő a tartalékok feltárását, a termékek minőségének javítását. Az utóbbi időben nem kevés kritika érte a brigádmozgalmat. Többen hanyatlónak. idejétmúltnak tekintik. El keli ismernünk, hogy a bírálatok egy része jogos. Nálunk is érzékelhető, hogy a brigádok még nem mindig találják a helyüket az új, hatékonysága, minőségi követelményekhez való kapcsolódásban. Előfordul, hogy a munkafeltételek hiánya, szervezési, anyagellátási gondok hátráltatják a munkánkat. Az elmúlt évben átdolgozott m unkaversen y-sza- bályzat ugyan jelentős előrelépésnek bizonyult, de még mindig nem sikerült a hatékonyabb munkavégzésre igazán ösztönző érdekeltséget megteremtenünk. Nehezen tudunk szabadulni a formális elemektől is. A vezetéstől ezért azt kérjük, hogy a helyi feltételek javításával segítsék a brigádmozgalom további kibontakozását. Nekem, szocialista brigádvezetőként is az a meggyőződésem, hogy a brigád- mozgalom nagy értékünk, alkalmas a hatékonyság javítását segítő feladatok megoldására. Összefogottabb irányításával, jobtp szervezéssel, az anyagi és erkölcsi megbecsülés fokozásával — úgy vélem — a mozgalomnak még nagyobb energiái szabadíthatok fel. Problémáink ellenére is a kohászati üzemekben több éve pezsgő, vonzó a brigád- mozgalom. Ennek kulcsát elsősorban abban látom, hogy jó a vezetés és a munkás- kollektíva együttműködése, kedvező a munkahelyi légkör. Kollektívánk a verseny- képesség növelése, a minőség javítása jegyében, az elsők között alakította ki például a ,,Dolgozz hibátlanul” munkarendszert. Hatására tudatos veszteségfeltáró folyamat indult meg, amely tovább erősítette a munkások, a műszaki és gazdasági vezetés együttes, összehangolt tevékenységét. Brigádjaink évente legalább két újítás bevezetését tűzték célul. Az ebből származó eredmény már az elmúlt évben mintegy 30 százalékkal nőtt. Az újítási szabályzat módosítása serkentően hatott a« emberek áfítási kedvére. A szocialista brigádiwoz- galmon alapuló munka verseny átfogja a vállalat egészét. Dolgozóink több mint 60 százaléka szocialista brigádtag, 90 százaléka részt vesz a munkaverseny-moz- galómban. Kezdeményezéseik, ésszerűsítési javaslataik megvalósítása évente mintegy 20—22 millió forinttal járul hozzá a vállalati eredmény növeléséhez. Az alkotó munkahelyi légkör nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek eredményesen valósítja meg a középtávú célkitűzéseit. A kohászatra is jellemző, közismerten nehezebb piaci viszonyok mellett vállalatunk termelése, gazdálkodása egyenletesen fejlődött. A termelés 17 százalékkal bővült úgy, hogy közben számottevően korszerűsítettük a gyártmányszerkezetet, növeltük az értékesebb, továbbfeldolgozott másod- és harmadtermékek arányát. Mindezt 15 százalékos létszám- csökkenés mellett, a termelékenység erőteljes fokozásával sikerült elérnünk. A korszerűbb termékszerkezet, a fajlagos ráfordítások csökkentése, a munka minőségi színvonalának javítása hozzájárult ahhoz, hogy piaoi pozíciónkat, az export- szállítások korábbi jó színvonalát meg tudtuk tartani. Tisztelt kongresszus! A határozattervezetben megfogalmazott célkitűzések — úgy vélem — megfelelő iránymutatást nyújtanak a gazdálkodó szervezeteknek VII. ötéves tervi feladataik kimunkálásához i6. Vállalatunk kollektívája előtt jelentős tennivalók állnak, mivel az általunk gyártott, hidegen hengerelt és húzott áruféleségek iránt növekvő igény mutatkozik. Célunk a termelés közel 30 százalékos bővítése. Ezt csak műszaki- technikai korszerűsítéssel, a belső tartalékok mozgósításával, a belső érdekeltség fokozásával, a vezetők és munkások összehangoltabb tevékenységével tudjuk megvalósítani. Egyetértek a Központi Bizottság beszámolójával, határozati javaslatával. Meggyőződésem, hogy céljaink eléréséhez megfelelő programot ad. Megvalósításához a nélkülözhetetlen anyagi és szellemi tartalékok megteremthetők. Köszönöm figyelmüket! Devesics Miklós: Minőségileg fejlesszük a tanácsok tevékenységét Tisztelt pártkongresszus! Kedves elvtársnök! Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója megfogalmazza, hogy a szocialista demoikrácia fejlesztése pártunk történelmi programja. Politikánkban érvényesül az a felismerés, hogy a szocializmus építésének feladatait csakis az emberek alkotó energiájának mozgósításával oldhatjuk meg. A végbement társadalmi változások, folyamatok megkövetelték és megkövetelik a közigazgatási munka, a tanácsok tevékenységének minőségi fejlesztését is. Ennek néhány eleméről, megyei tapasztalatairól kívánok szólni. Pártunk politikája olyan feltételeket, olyan társadalmi légkört teremtett, amelyben önállóbban, nagyobb felelősséggel tudunk tevékenykedni. A tanácsi munka mindinkább színtere a különböző érdekek megnyilvánulásának és ütköc JJM. 2«.. csütörtök i zésének, ezért azt a lakosság növekvő érdeklődése kíséri. Mivel magyarázható e fokozódó érdeklődés? Azzal, hogy az állampolgárok mind nagyobb beleszólást igényelnek a terület- és településfejlesztési elgondolások alakításába. a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásába. Részesei akarnak lenni * sorsukat, életkörülményeiket a cselekvésnek és az ellenőrzésnek. Felértékelődött az élet minőségének javítását szolgáló tevékenységünk. Az eddigi és a várható változások — különösen a kistelepüléseken — megnövelték a várakozást, reményeket keltettek gondjaik közös erővel történő megoldására. Hozzájárult ehhez a helyi igazgatás új irányítási rendszerének kialakulása és a közélet demokratizálódása. A megnövekedett igényekkel összhangban folyamatosan változik a tanácsoknál a döntés-©! őkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés mechanizmusa. A különböző szintű párt- szervek megfelelő politikai útmutatással, ösztönzéssel segítik ezt. A testületek tagjai, a munkabizottságok, a társadalmi szervezetek — a szakszervezet, a népfx’ont, a KISZ — már a VI. ötéves terv előkészítő munkájában tevékenyen részt vettek- Céljaink meghatározása közös munka volt. Ennek során feltárultak a különböző társadalmi rétegek es csoportok érdekei, eltérő igényei és a feszültségek. Ezek m . «ag&KKpla&a alapján egyetértéssel fogadtuk él a terv kiemelt társadalmi programjait, figyelembe véve lehetőségeinket, korlátáinkat es megyénk adottságait. Nem értettünk egyet azzal a felfogással, amely — a szerény anyagi lehetőségekre hivatkozva — mellőzni akarta a döntést előkészítő társadalmi vitákat. A tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy nehéz helyzetben még inkább szükség van a közmegegyezésre a javaik elosztásában. Bebizonyosodott az is, hogy akik nem vettek részt a döntések előkészítésében, azok sokszor nem érzékelték a reális helyzetet, kevésbé vállaltak szerepet a végrehajtásiban. Végül is az együttes cselekvés alapjait a közös gondolkodás, a vitákban megszilárdult egyetértés teremtette meg. Az így létrejött összefogásnak is köszönhető, hogy — csökkenő pénzeszközeink ellenére — megyénkben a VI. ötéves terv főbb célkitűzéseit időarányosan teljesítettük: a tervezettet meghaladta a megépült lakások száma; folytattuk a korábban megkezdett általános iskolai programot; tovább haladtunk az egészségügyii hálózat korszerűsítésében; csökkentek gondjaink az egészséges ivóvízellátásiban; fenntartottuk, néhány helyen peri ig javítottuk az ellátás minőségét. Lakosságunk reálisan értékeli a VI. ötéves terv eddigi eredményeit. Ugyanakkor közvéleményünk és a tanácsok is érzékelik és számon tartják a régebbi és az újonnan jelentkező feszültségeket. Így például a lakáshoz jutás nehézségeit; a lakásárak gyors ütemű és olykor elviselhetetlen növekedését; az utak, a közművek, a telefonhálózat korszerűtlenségét és hiányát, a helyenként romló környezeti állapotokat. Nem ennyire' számon tartott viszont az a tény, hogy a feszültségek, a lassúbb előrehaladás összefügg az irányítás, a munkavégzés fogyatékosságaival, a helyenként tapasztalható ésszerűtlen gazdálkodással. Az együttes gondolkodásnak és a közös cselekvésnek természetesen az is fontos eleme, hogy — a körülmények változásához igazodva — tes- tületeink a szükséges korrekcióra is képesek legyenek — akár eszközök átcsoportosítása, akár új források feltárása útján. Hogy ilyen rugalmasságra a tervek végrehajtásában mennyire szükség van, arra jó példa, hogy „menet közben” kellett növelni az időskorúak szociális támogatását; vagy — a fiatalok és nagycsaládosok lakáshoz jutásának növekvő gondjait iátva —, hároméves programot dolgoztunk ki a feszültségek enyhítésére. Elvtársak! A körülmények változásához igazodva, kezdeményeztük a megyei tanács irányító munkájának továbbfejlesztését. Tudatosan csökkentettük közvetlen, újraelosztó szerepét. Például megyei „ajándék” helyett pályázati rendszert vezettünk be az úthálózat bővítésére, felújítására; pedagógus-orvos lakás építésére; telekalakításokra. Ezzel az volt a célunk, hogy —, ha szerény eszközökkel is — a helyi kezdeményezést, törekvést támogassuk és az úgynevezett megyei „ajándék” helyett az önállóbb cselekvés feltételeit javítsuk, s ezáltal mozgásba hozzunk új erőforrásokat. A pályázatok sikerét bizonyítja, hogy az így rendelkezésre bocsátott összeg — a helyi lakossági, tanácsi forrásokkal kiegészülve — három-négyszeres értékű beruházást, korszerűsítést tett lehetővé. A változtatás vitákkal is járt. A megyei apparátus egy része — féltve saját jogkörét — kétségbe vonta, hogy így is lehet az eszközöket igazságosan, célszerűen elosztani, felhasználni. A gyakorlat igazolta, hogy a vállalkozó települések, kollektívák támogatása nemcsak igazságos, de hatékony is. Anyagi erőforrásaink szűkössé®» m § celäagruseg megkövetelte. hogy minden eddiginél erősebben építsünk a társadalmi munkában rejlő lehetősegekre. Vannak, akik azt mondják, hogy az utóbbi években növekszik a közömbösség a közügyek iránt. Mi abból indultunk ki, hogy növelhető az aktivitás, ha a kitűzött célok találkoznak az emberek közvetlen érdekeivel, törekvéseivel. Ebben az esetben nem fordulnak el a közösségi feladatok vállalásától, részt vesznek új értékeink létrehozásában. A társadalmi munka szervezésében elért eredményei* nemcsak erkölcsi sikert jelentenek, hanem azt is, hogy bővültek fejlesztési forrásaink és csökkentek költségvetési feszültségeink. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1984-ben megyénkben meghaladta a 2000 forintot; Kudarcot ott vallottunk,' ahol kezdeményezéseink nem találkoztak a lakosság igényeivel. Előfordult az is, hogy a helyi törekvések eltértek a megyei elképzelésektől. Az a véleményünk, hogy ezt nem szükséges eleve hibaként értékelni. A lényeg az, hogy a létrehozott értékek javítják-« a közérzetet. Az önállóbb döntéssel természetesen együtt^ jár a felelősség vállalása is. Ha ez így van, ebben az esetben, az irányító szerveknek az eltérések iránt megértést, rugalmas magatartást kell tanúsítaniuk. Azt hiszem, ez a tanácsok és a főhatóságok kapcsolatára is igaz. Tapasztalatainkat hasznosítva, kudarcainkból okulva, tovább kell keresnünk munkánk fejlesztésének, tökéletesítésének formáit, módszereit; Számolunk azzal is, hogy az új választási törvény adta lehetőségek —, ha jól élünk vele — tovább növelik a köz- életiséget, erősítik testületéin k tekintélyét, társadalmi, politikai szerepét. Szükségesnek látjuk, hogy jobb munkával, hatékonyabb irányítással kényszeresük ki a gazdaság eredményesebb működését. Ezáltal bővülJ hetnek a helyi tanácsok anyagi forrásai, és a nagyobb önállóság jobban összhangba kerülhet a pénzügyi lehetőségekkel. Tisztelt pártkongresszus! 1 Amint a Központi Bizottság beszámolója megállapítja, a tanácsok munkája — a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is — fejlődött. Munkánk nyitottabbá vált, s a lakosság a korábbinál érzékenyebben reagál a hatóságiigazgatási tevékenység, az ügyintézés minőségére. A mi tapasztalataink azt igazolják, hogy az emberek többsége fegyelmezetten teljesíti állampolgári kötelezettségeit. Vannak azonban, akik kibúvókat, kiskapukat keresnek. Egyéni érdekeiket a közösség rovására akarják érvényesíteni, s amikor a hatóságok ezt — jogszerűen — megakadályozzák, összekeverik a törvényekben előírt rendet a bürokratizmussal. Ehhez sokszor szövetségeseket is találnak. Ezen a téren szintén vállalnunk kell a vitát, mint ahogy minden eszközzel küzdünk a tanácsi munkát is terhelő formális, lélektelen ügyintézés, vagy a túlszabályozás ellen. Fő törekvésünk az, hogy az állampolgárok ügyeit humánusabban, gyorsabban és szakszerűbben intézzük, egyidejűleg szolgálva jogos érdekeiket és 'a közösség ügyeit. Azt is érzékeljük, hogy ennek érdekében sokoldalúan javítani kell a helyi tanácsdk munkájának feltételeit, ^ megyei és kormányzati intézkedésekkel egyaránt. A beszámolókat és a határozattervezetet, valamint Kádár elvtárs szóbeli előterjesztését elfogadom. Ahogy taggyűléseinken, pártértekezleteinken az kifejezésre jutott: Nógrád megye kommunistái — mint eddig —■ a jövőben is felelősséggel dolgoznak a pártkongresszus határozatainak eredményes megvalósításáért. Köszönöm figyelmüket
