Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa Hámori Csaba: Adjunk rangot a cselekvésnek ’ Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: — A statisztika tanúsága szerint minden második ma­gyar — még nincs harminc­éves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, felelőssé­ge van- Nem csak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jelennek is. — Pártunk mindig megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tott az ifjúságra. Ez a prog­ram, amelyet a határozatter­vezet ajánl, egyidőben kénes megerősíteni a párt politiká­ja naik bevált, a gyakorlat ál­tal igazolt, fő irányát, alapve­tő vonásait és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is, ezért támo­gatjuk a programot: tlénk viták Az utóbbi években az épí- tőmunka sikerei nem olyan látványosaik, magától értető­djek, mint korábban. Érthető, hogy ilyen helyzetben éleseb­ben bukkannak felszínre az éidekellentétek. Ennek termé­szetes velejárója, hogy a fi­atalok között is éíénkebbé váltak a vitáik jelenünkről, .lövőnkről. Érzékenyebbé, nyíl­tabbá. kritikusabbá vált nem­zedékünk. A fiatalok azonosulása a szocializmussal nem automati­kus. Napjainkban is sok a zavar. Sajnos a fiatalok kö­zött sem ritka az elkényelme- sedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell segítenünk, báto­rítanunk, akik hajlandók vál­lalni a nehézségeket s küzde­nek igazukért. A bátor kiál­lás képessége nem születik velünk. Az első mintát a csa­lád adja. Jó lenne az isko­lákban is olyan légkört te­remteni, amely rangot ad az önálló cselekvésnek, gondolko­dásnak az egyéniségeknek. Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról kiala­kított felfogást, majd így folytatta: Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes tanu­lás, a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltéte­lei. A legtöbb magvar fiatal becsülettel teljesíti kötelessé­geit. Ám nincs még egy társa­dalmi réteg, amelynek hely­zete, feladatai, gondjai any- nyira sokrétűek lennének, mint a.z ifjúságé- Másfél millió diák, több mint egymillió munkás, ne­gyedmillió mezőgazdasági dolgozó, csaknem ugyanennyi értelmiségi, katonák, család­fenntartók. hajadonok és el­váltak, s több mint százezer veszélyeztetett: mind-mind magyar fiatal, akiknek jövő­je, sorsa közős felelősségünk. Azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik mi­att csúsztak a társadalom peremére. Az alkoholfogyasz­tás. a lassan, de terjedő ká­bítószer-élvezet, a növekvő fiatalkori bűnözés, a társa­dalomba való beilleszkedés zavaraira irányítja a figyel­met. Mindez az egészségügy, 8 nfvelés, a szociálpolitika, az ifjúságvédelem összehan­golt, közös cselekvését sür­geti. Az. hogy ki, mikor válik nagykorúvá: életkor kérdése. Hogy ki miikor válhat fel­nőtté, az a körülményektől is függ. Ahogy Kádár elv­társ mondotta, az életkor nem értelmezhető mereven. Ehhez nemcsak szellemi, bio­lógiai érettség szükséges, ha­nem felelősséggel Végzett munka, anyagi függetlenség is. LeíiEtüséget kérnek A fiatalok egy része a fel­nőtt-társadalomra mutat, mindig s mindenbein segítsé­Ez éppoly káros szélsőség, mint mindenben- magukra hagyni az épp csak indulókat. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehe­tőséget kérnek. A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négv-öt év el­teltével még mindig képessé­gétől és képzettségétől mesz- sze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, el­kedvetlenedik, visszahúzó­dik, vagy mással próbálko­zik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompoli­tikai megfontolások húzód­nak, hanem elégtelen mun­kaszervezés s a változtatás­ra bátortalan munkahelyi ve­zetés. A fiatalok zöme tehát nem egyszerűen több pénzt, ha­nem igényesebb feladatokat akar, s olyan elbírálást, amely a valós eredményeket forintban is jól mérhetővé teszi. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése egyebek közt ezt is ígéri. Ma is sokan vádolják az ifjúsá­got^ hogy „puhább a tenye­rük”, fájdalmasabb számuk­ra a munka. Ilyen is van. de nem ez a jellemző. Bizonyít­ják az idei rendkívül hideg télben is helytálló ifjú bá­nyászok. építők, vasutasok. De szólhatnék társadalmi munkaakciókról, túlórákról, építőtáborokról is. Az or­szágszerte szaporodó vállal­kozások tagjainak többsége is fiatal. Nemzedékünk tehát nem menekül a munkától. A többletmunka egyik szín­tere az oly sok vitát' kiváltó vállalati gazdasági munka­közösség. Az lenne kívána­tos, ha létjogosultságát egy jól működő keresetszabályo­zási rendszer kezdené ki. A többletjövedelem sokszor nélkülözhetetlen bevétele a családoknak. De a tartós túl­terhelésnek, a túlhajszoltság­nak kísérőjelenségei is van­nak, elsekélyesedő emberi kapcsolatokra, felbomló csa­ládokra is gondolok. Persze az egymás iránti közömbösség, az itt-ott elharapódzó durva­ság nem feltétlenül a túl­hajszoltság következménye. Intő jel: nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól. Segíleni az otthonteremtőket Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a városokban — alig javult. Bár az új' lakások zömébe fiatalok költöztek, a gyerme­kes fiatal családok harmadá­nak mégsincs önálló lakása. Ma az otthonhoz jutás esélye elsősorban a szülők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan vannak, akik erre egyáltalán nem számíthatnak. Az állami szervek nem né­zik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növek­vő mértékben segítik az ott­honteremtőket. Ezek enyhítik a gondokat, de nem tévesz­tendők össze a hosszú távú megoldással A határozattervezet is kö­vetelményként fogalmazza meg egy arányosabb támoga­tási és hitelezési rendszer ki­alakítását. Ügy véljük, kulcs­kérdés az építési árak növeke­désének megfékezése. Így le­het csak esély arra, hogy a fiatal családok reális erőfe­szítéssel belátható időn belül lakáshoz jussanak. Az egyedi támogatás elvei­ről is érdemes gondolkodni. Aki jobban dolgozik, és ezért többet keres, ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint aki maga okozója rossz hely­zetének. A KISZ-ben régi hagyo­mány, hogy tavasszal forra­dalmár elődeinkre emléke­zünk. A nemzeti múlt isme­rete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyőződhessünk: szocialista társadalmunk lét­rejötte, eredményei a nemzet haladó hagyományaira épül­nek. A továbbiakban hangsú­lyozta: Munkával, elkötele­zettséggel segítjük a béke­szerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szem­ben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A moszk­vai VIT nagy alkalom, hogy tovább erősítsük ifjúságunk internacionalizmusát, szól­junk építőmunkánk eredmé­nyeiről, elmélyítsük barátsá­gunkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a tár­sadalmi haladást hirdetik. Az eltelt öt esztendőben a XII. kongresszus útmutatása szerint mozgósítottuk tagsá­gunkat a tanulásban, a szo­cialista ópítőmunkában és a haza védelmében való helyt­állásra, felelős magatartásra. Ezekhez a tartamas célokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, vonzó formákat találni. Né­hány a legkedveltebbek kö­zül: szenvedélyes, őszinte vi­ták folynak a marxista diák­akadémiákon, megalakultak, s népszerűvé váltak a béke­klubok, nemcsak szót emel­tünk a veszélyeztetettekért, de velük együtt kezdtük el több nevelőotthon felújítását, a termelés gondjain enyhíte­nek a minőségi körök. A gazdaság új kérdéseihez igyekeztünk új módon közelí­teni. Olyan megoldásokat ke­resünk és szorgalmazunk, amelyek közvetlenebbül ösz­tönöznek a megújulásra. Köz­ponti akciók helyett a helyi ifjúsági közösségeket mozgó­sítva támogatjuk az olyan gazdasági programokat, mint a hatékony anyag- és ener­giagazdálkodás. a biotechnoló­gia. a robottechnika. A társadalom nagy kérdé­sei mellett több energiát kell fordítanunk a munkahelyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szervezetek gondjaira. Szilárd, összetartó közössések kellenek. így válhat a KISZ igazi, közéleti, politikai isko­lává. Az a tény. hogy a párt tag­jainak. vezetőinek nagy ré­sze a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politi­zálni, önmagában is minősíti munkánkat. De egvben fele­lősségünkre is figyelmeztet: az alkalmas fiatalok párttag­gá nevelése, az utánpótlás biztosítása a mi gondunk is. A kor követelményét ön­magunknak így fogalmazzuk meg: a KISZ-nek is többet kell tennie azért, hogv a fia­talok szűkebb. táaabb kör­nyezetüknek közvetlen formá­lóivá válhassanak Kinek- kinek magának kell megvív­nia egyéni küzdelmeit A fiataloknak minden helvzet- ben' érezniük kell: a KTSZ mögöttük áll. védi igazukat. E munkában is nélkülözhe­tetlen a pártszervezetek irá­nyítása. támogatása. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt, 900 ezer fölé emelke­dett. Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erő­feszítéseink nyomán több fi­zikai dolgozó talált utat a KISZ-szer vezetekbe. Mindent meg kell tennünk azért, hogy szavunk, befolyásunk is eh­hez mérten erősödjék. Egyidőben kell szólnunk diákhoz, ifjúmunkáshoz, me­zőgazdaságban dolgozó fiatal­hoz. értelmiségiekhez — több korosztályhoz. Ez más és más hangsúlyt, érvet, mód­szert kíván. Bátran leli változtatnunk — A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes po­litikai tömegszervezete. Ha­tékonyabb működéséhez a kü­lönböző rétegekben és kor­osztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell vál­toztatnunk. Terveink kidol­gozása megkezdődött. El­gondolásainkat a párt Köz­ponti Bizottsága elé fogjuk terjeszteni. AZ, már ma is nyilvánva­ló. hogv a sokrétű elvárás­nak. igén'mek csak úgy tu­dunk megfelelni, ha az ifjú­sági munka nem marad a KTSZ monopóliuma. Támo­gatjuk. hogy a szakszerveze­tek. a népfront, az MTESZ, az MHSZ. a sportmozgalom fiataloknak szóló klubokat, egyesületeket. programokat szervezzen. Még többre, még éi-dekesehbekre van szükség. Az. elmúlt héten KTSZ-díiial jutalmaztok az első. nagv sorozatban gyártott magyar sz.emélvi számítógép, a Primo tervező kollektíváját. És itt érdemes néhány szóra meg­állni. A számítógép korunk ielképe. Tervezése, gyártá­sa. s főleg használata mér- réie a gazdaságoknak Ne­künk. KISZ-vez.etőkn<»]í is a sz.ámítógénes nemzedék fel­készültségéhez. igényeihez kell igazítanunk módszerein­ket. Magyarországon a kommu­nista pár+ta1 csaknem egy­időben született a kommu­nista ifiúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezettséget és elhivatottságot jetentő tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra ajánlom a Közoonti Bizottság beszá­molóját és a határozatterve­zetet. egvben a Kommunista Ifiúsági Szövetség, a magyar fiatalok nevében kemény munkát, tisztességes helytál­lást a következő öt év prog­ramjának végrehajtásában fe­lelős részvételt ígérek. Kapolyi László: Főszerepet kapnak a vállalatok NÓGRAD — 1985. március 28., csütörtök Kapolyi László ipari mi- riszler bevezetőben rámu­tatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődé­si ivet futott be, tizenötszö­rösére növelte a termelését, ötszörösére bővítette az álló­eszközök állományát, kiala­kultak a szocialista tulajdon- viszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárak gyors helyreállítása után alapvetően extenzív iparfejlődési szakasz kezdő­dött, amely a nehézipar alap­jait rakta le. Ehhez a folya­matos hajtóerőt a szocialista integráció, s elsősorban a Szovjetunióval való együtt­működés keretében beszerez­hető olcsó nyersanyagforrá­sok jelentették. Az így ki­alakuló ipari szerkezet azon­ban nem vitte kövekezetesen tovább a felszabadulás előtti, nemzetközi rangot is elért mű­szaki kultúrák továbfejlesz- tését, a technológiai láncok fejlettsége és műszaki szín­vonala nem volt azonos. Különösen élezte az iparfej­lődés ellentmondásait a het­venes évek elején bekövetke­zett világgazdasági korszak- váltás. Olyan helyzetbe ke­rült az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az inten­zív szakaszra való átállás. Ez a folyamat azonban nem tudott kellő gyorsasággal ki­bontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentet­te. — Az ipar az 1978-aspárt­határozat után minden ere­jét a fizetőképesség megőrzé­séhez szükséges külgazdasági egyensúly javítására koncent­rálta — emlékeztetett Kapo­lyi László. — A fejlődést ne­gatívan befolyásoló folyamat volt, hogy az importlehetősé­gek beszűkülése után első­sorban a technológia- és a gépimport fékeződött le egy olyan időszakban, amikor ép­pen ellenkező tendenciára lett volna szükség. — Azt valljuk — mondta a miniszter —, hogy a tech­nológia a műszaki fejlődés versenypályája, és ezen ke­resztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as köz­ponti bizottsági előterjesztés, illetve az erre született ha­tározat körvonalazta. Renge­teg információhoz, útmuta­táshoz jutottunk a gazdaság­politika közbenső állásfogla­lásai alapján, és rendkívüli éf t.ékes volt az a vita. ' ameli a kongresszus előkészítésénél folyamatában, különböző szin tű párt értekezleteken za jiot le az iparfejlesztési progra­mok veglegesítésével kapcso latban. Ezután a miniszter az ipái fejlesztésének fő feladatain!) szólt, majd a következőke mondotta: — A gazdaságirányítás to vábbfejlesztése során a vál laiat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékenység dina mizálásától várjuk a jövede lemteremtő képesség tovább növekedését. Ezzel összefiig gésben kell szólni az iparba) dolgozók anyagi-erkölcsi meg becsülésének további javítása ról. Az anyagi forrásokat a alapvető célok elérése, a na gyobb dinamika, a jövedelem teremtő képesség növekedés' fogja megteremteni, de a erkölcsi megbecsülés javitá sáért nekünk is sokat kell ten nünk. Nagyon sok ki vál szakmunkás, szakember, ve zető dolgozik az iparban Munkájukkal, elkötelezette é gükkel, rátennettségükkel ől alapozták meg az ágazat fej lődését. Űj termelési és mű szaki kultúrákat hoztak lét re, új vállalkozásokat vezet tek be. egyiknek-másiknak i híre nemcsak itthon, hanen külföldön is közismert - mondta befejezésül Kapoly László. Br. Iliéi György, a srore bathelyi Markusovszky Kór ház és Rendelőintézet ősz tályvezető főorvosa, fői gaz gat őhelyette*, Vas megy küldötte megállapította: a elmúlt öt evbaa u eeesKeg ügy kiemelten támogatott ágazat lett. Ennek eredmé­nyeként kedvezőbbé váltak a működés feltételei. Ám a két-» ségtelen fejlődést kedvezőtlen jelenségek is kísérték. A la- kosság egészségi állapota nern változott, kielégítően: em«H kedett a 40—50 évesek hala-J lozási aránya; csökkent » születések száma, átmeneti­leg ugyan, de zavarok jelent­keztek bizonyos gyógyszerek é* gyógyászati segédanyagok el-, látásában. Egyes területeken/ főként a felszereltség. műszeJ rezettség és a régebbi kór­házak műszaki állapotában á kívánatostól való ^ elmaradás nemcsak stabilizálódott, ha­nem nőtt is. Az egészségügyi beruházások elhúzódtak/ eeves új gazdasági szabályod zók a régi kórházakra kife­jezetten hátrányosak. Nem következett be frontáttörés az egészséges életmódra nevelés hatékonyságában, az egész­ségügyi felvilágosítás ered-J mény ességében. A körzeti alapellátás sem nőtt fel a követelmények szintjére — hangsúlyozta a to­vábbiakban. Az elmúlt évti-J zedekben kialakult, gyakorlati és a szembeötlő fejlődés. a kedvező változások melletti fellelhetők olvan vonások is,' amelvek feszültséget okoznafri a lakosság és az egészségügyi munkát végzők között. Olyan, jelenségek, amelyek rontják az állampolgárok közérzetét,' hátrányosan hatnak a mi hivatásunkban különösen elengedhetetlen bizalomra és közvetlen emberi kapcsola­tokra. Az egészségügyben dol­gozóknak is vannak emberi gyengeségeik — utalt rá a felszólaló. Türelmük, megér­tésük és együttérző maga­tartásuk sem egyforma. Fő­ként a kórházi rendelőimé-' retekben és a körzeti rende­lőkben gyakori a zsúfoltság,' türelmetlenség és ideges a hangulat. Az egészségügyi el­látás ingyenességének elve sem érvényesül teljesen, no­ha ez — hangsúlyozta — két­ségbevonhatatlan szocialista vívmányunk. Alapvetően fontos, hogy az egészségügy egésze mielőbb túljusson eze­ken a gyengeségein. A gon­dok megoldásában a magyar orvosok és egészségügyi dol­gozók hivatástudata, erkölcsi és politikai elkötelezettsége és humanizmusa olvan alap, amelyre e tekintetben is biz­tosan építhetünk — mondotta végezetül. Ezután Menus Ferencné. a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek csoportvzetője, a nagy- vállalat küldötte kapott szót. (Felszólal ás át a 6. oldalon közöljük). A további felszóla­lók sorrendje az alábbiak szerint következett: Kiss József, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat állami díjas vezérigazgatója, Fejér megye küldötte beve­zetőben az építőipari munka gondjairól és szépségeiről szólt, majd az utóbbi évek­nek az építőiparra is ható változásait elemezte. Hang­súlyozta: a vállalkozás, a versenyeztetés révén újulhat meg az építőipar. Ilyen fel­tételek kialakítása nem köny- nyű feladat, de szükséges a versenyképes kivitelező építő­ipar létrejöttéhez. Nem magj'ar építőipari sa­játosság — mondta —, és főként nem mulasztásból ered, hogy a legutóbbi évekig az építésnél az egész világon —, illetve az érintett égövek alatt — nem volt alapvető szempont az épületek fűtésé­hez felhasznált energia meny- nyisége. Ezt a közismert vi­lágesemények tették fontossá. Magyarországon fűtésre a szükségesnél 35—40 százalék­kal több energiát fordítunk. Ez vonatkozik a 40 év alatt megépült, összesen mintegy 400 millió négyzetméter alap- területű épületállományra es lényegében a ma épülőkre is. Ebből az ország összes ener­giaszükségletének 10—12 százaléka volna megtakarít­ható. Ezután a lakáshoz jutásnak a korábbinál jóval magasabb költségeiről szólva elismerte az ebből adódó gondokat. Ugyanakkor az ágazat egyik (fthumdi az í. oldalon) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents