Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
\ Tárlat a tóparton KlubnapkSzI Széesényben Á munka, az alkotás, a felfedezés öröme Ä szakszervezetek megyei tanácsa oktatási és művelődési intézménye az idők során jó hírű és látogatott kiállítóhellyé vált. Az itt rendezett tárlatok szervesen illeszkednek a megyeszékhely kiállítási programjába, sajátos szerepet töltenek be annak gazdagításában. Ennek a szerepnek egyik jellemzője az, hogy az intézmény kellemesen modern és világos terében helyet kapnak rendszeresen olyan alkotók, akik éppen az önmegmutatás lehetőségében szűkölködnek, legalábbis időnként. Az intézménynek ez a vállalása rokonszenves és hasznos is, ha tudjuk, az értékkiválasztódás a művészi tevékenység sajátosságainál fogva sohasem lehet zavartalan, ennek segítése éppen ezért dicséretes. Nem többet — és nem kevesebbet — jelentenek tehát az itt rendezett kiállítások, mint azt, hogy bizonyos értelemben „közbülső” helyzetben lévő alkotók léphetnek így az érdeklődő közönség elé. Ezek soréba tartozik Orosz István pedagógus képzőművész is, aki az évek és évtizedek során meglehetősen változó intenzitással jelentkezik műveivel. Az utóbbi időben éppenséggel úgy látszott, mintha megcsappant volna alkotói kedve. Legalábbis a korábbi évekhez viszonyítva ritkábban jelentkezett. Mostani kis tárlata azt jelzi, hogy a hetvenes évek megtorpanása után az utóbbi években ismét fokozottan fordul a képzőművészeti tevékenység felé, nem elégszik meg a korábbi témák fölmutatásával, az .önkifejezés újabb lehetőségét keresi. Kiállításán erről az útkeresésről és frissebb eredményeiről győződhet meg a látogató. Húsz nagyobb méretű akvarell és grafika ad ízelítőt az utóbbi évek terméséből, valameny- nyi a Népművelési Intézet által zsűrizett alkotás. A salgótarjáni tárlattal ogatók számára tematikailag nem jelent alapvető újdonságot a pedagógus festő tárlata, viszont szívesen vesszük tudomásul a művészi kifejezés érettebbé válásában megmutatkozó eredményt. A kiállított művek egy részében a képi megfogalmazás letisztultabb formáival találkozunk. A nógrádi tájjal való több évtizedes bensőséges együttélés tette lehetővé számára, hogy a régi vizuális élményt újra átélve, életkorban és kifejezési eszközeiben érettebbé válva másként látja a világot. Annak ellenére, hogy a képek itt-ott zsúfolt felületkitöltése továbbra is egyik jellemzője a pedagógus festő munkásságának, az alapvetően realisztikus szerkezetre épülő szín- és atmoszférikus hatások megerősödése az ábrázolást elvonatkoztatottabb képi fogalmazáshoz közelítik. Ügy látszik, Orosz István jó úton van affelé, hogy érettebben reagáljon a világra, keresve a jelenségek mögötti rendet és változatosságot, azt is, amelyet az ember teremt a természetben és saját gondolkodásában a jelenségek újraértékelésével. E törekvés jegyében kompozíciós formai rendje is szilárdabbá vált, jóllehet lényegében nem hagyja el a képzőművészeti ábrázolás realisztikus formái, amint arra már utaltunk. A pedagógus művész realizmusa értelmezett realizmus, azaz nemcsak a látványnyal, hanem a benne lévő hangulatokkal is megajándékozza a nézőt. Az öreg fák, a felröppenő madarak, a tél, a tavasz, a reggel, a tó a város szélén, az ünnep régóta ismert egyszerű témáiban esetenként nagyon is bonyolult viszonyokra figyelmeztet. E témák puszta megfogalmazása — vagy inkább újrafogalmazása — önmagában is beleszólást jelent az élet dolgaiban, ameny- nyiben valami szellemit is megjelenít. Ez a szellemi egyrészt az életörömöt jelenti, a világban való létezés örömét, másrészt a kedély komolyabbá válását, utalva a magányban születő egyensúly-érzékenység szilárdabbá válására a művészi tevékenység folyamatában. Orosz István kiállítása arról győz meg, hogy a művész a belső szintézisért folytatott távolról sem könnyű küzdelmében már eredményeket is magáénak mondhat. Különösen nagyméretű akvarelljei (Alszik a város, Tavaszi ébredés, Tiszai halászok, Nyárutó, Gergő) jelzik ezt, ahol szigorúbb és tisztább kompozíciós szerkezetben jelenik meg a látható és láthatalan világ, ezen belül egyfajta szorongó érzés is, amely a létezés törékeny voltára való utalásként is fölfogható. Eszerint a táj, vagy éppen az épített világ, a város csak hangulati elemként jelenik meg az érzések és a gondolatok kivetítéséhez, az érzésvilág megfogalmazásához, az emberi sorsok drámai elemeinek fölvillan- tásához. A pedagógus képzőművész üzenetei azonban elsősorban nem drámai elemekkel tűnnek ki, inkább gyöngéd lírai- ságukkal, s tradícióhűségükkel. E költőiség Gergő című akvarelljén különösen plasztikusan áll előttünk, amely hitelesen szól a gyermekség öröméről, amelynek lényege, hogy csak a szépség üzeneteit látjuk a világból, amely természetesen nem csak szépségből áll, csakhogy ezt később vesszük észre. Tájak, portrék hirdetik ezen a tárlaton a művészi érzékenység fokozatait, azt a képességet, hogy érzékelhetőbbé váljon a tűnékenység és a maradandóság körforgása, s az ebben megnyilvánuló maradandóság. Ez az érzékenység biztató a pedagógus művész további munkásságát te- kintva. T. E. A szakmai gyakorlatot a balassagyarmati kórházban tartják a 3. b. egészségügyi osztály tanulói (Bencze Péter felvételei) PILLANATOK a talassaputi Szántó Kovács János Szartizépiskola életéitől Kézügyességüket fejlesztik a harmadikos óvónőjelöltek rajz- és kézimunka-gyakorlati órán. Bábjátékot kasíroznak gipsznegatív alapján — Iskolánk. úttörőcsapatunk és a művelődési központ kapcsolata több éves múltra tekint vissza. A klubnapközi, amelyet közösen a tanév elején szerveztünk, újabb bizonyítéka együttműködésünknek — mondja Antal Józsefné, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese, a napközis csoportok vezetője. — Mi a klubnapközi lényege? — Induljunk ki abból, hogy a napközis csoportok lehetőleg azonos osztály tanulóiból, vagy évfolyamokból tevődnek össze. Így nem valószínű, hogy egy-egy csoportban azonos érdeklődésű. a napközis szabad időt egyformán eltölteni akaró gyermekek kerülnek. A klubnapközi ezt a problémát hidalja át. A gyermekek érdeklődésük, tehetségük, kedvük szerint több szabadidős-program között válogathatnak... Őszintén meg kell mondanom, hogy a művelődési központ segítsége nélkül nem tudtuk volna a klubnapközit megszervezni. Az iskola, a művelődési központ vezetősége mellett Balogh Ferencré napközis tanárnő is szorgalmazta az új forma meghonosítását: — A napközis foglalkozás fő feladata a nevelés, a gyermekek személyiségének formálása. A klub a sajátos eszközeivel jó lehetőséget biztosít erre. Pénteki napokon, a klubnapközis foglalkozások idején a tanítási idő után a gyermekek küllőn csoportokban tevékenykednek. Becskerelki Zsolt, Máté Péter, Valter Zsolt és társai Percze Gábornak, a művelődési ház dolgozójának irányításával éppen filmet hívnak elő. — Érdekes és izgalmas a fotózás — lelkendeznek a fiúik. — Aki ide jár, annak már van fényképezőgépé, de hogyan kell jó képet készíteni, filmet előhívni, azt most tanuljuk meg — újságolja Máté Péter. Azokból a kislányokból, akik most Pásztor Istvánmé irányításával szőni tanulnak, a malkramézás titkait lesik el, felnőttkorukban szövőnő lesz- e, még nem tudni. De egy biztos, hasznos tevékenységet sajátítanak el. A modellezők vezetője V°r- bói László, Tőzsér Robi, Bakos Zsolt, Németh László és a többiek a repülőmodellek összeállításában mélyednek el. Németh Attila kezében a lombfűrész segítségévéi _ egy állatfigura „született”. Táesik Jácint, Gonda Attila és más barkácsolók Halasi Antal tanár szakmai tanácsait figyelik. A játszóházban Balogh Ferenc- né tanárnő irányításával a gyermekek különböző mesefigurákat jelenítenek meg- Fiikomé Gordos Mária tanárnő az alkotócsoport munikáját kíséri figyelemmel. — Rajzolunk, festünk és a képzőművészeti alkotásokról beszélgetünk — fogalmaz Telek Andrea. A kerámiaiszakkörben a szobráiszpa'láiniták Fodor Istvánná szakmai irányításával ténykednek. — Tessék megnézni, milyen szép — mutatja alkotását Jó- zsa Gertrud. — Én készítettem. Az alkotás, a felfedezés, a munka, a tevékenység sikere, öröme az, amely a klubnapközi egyik értelmét meghatározza. Ezen kívül néptánckor, mesemozi, sportkör között válogathatnak még a szécsényi napközis gyerekek. — Minket az a cél vezérelt, hogy a gyermekek iskolai szabad idejét nyitottabbá, változatosabbá, élményszerűbbé tegyük. Ezek a foglálikozasok jelentősen hozzájárulnak a gyermekek készség- és képességfejlesztéséhez. Meggyőződésem, hogy ki-ki az érdeklődési körének megfelelően megtalálja azt a tevékenységi formát, amely a legközelebb áll! egyéniségéhez — foglalta össze véleményét Balogh Ferenc, a szécsényi művelődési központ igazgatója. S how a szülők, a kívülállók jobban megismerjék ^ Mubnapközi munkáját, tanév végén a gyermekek munkáiból kiállítást rendeznek az intézményben. Szenográdi Ferenc Új színház született Á Kritika márciusi száma A jó szomszédság biztosítéka a kölcsönös bizalom és a félreértésok egyértelmű tisztázása. Ez a gondolat nz alapja annak a szerkesztőségi cikknek, amely Ki hamisítja a történelmet? címmel fogalmazza meg válaszát a Romania Literara című román folyóiratnak a Kritika ellen irányuló cikkeire. Folytatódik az Emberi sorsok — nemzeti történelem című sorozat; ez alkalommal a nyáregyházi földosztás körülményeivel és a Hazai Fésűs- fonó ü?emi bizottságának fel- szabadulás utáni tevékenységével ismerkedhetünk meg. Rendkívül érdekes dokumentumot közöl mellékleteként a lap: A Lisszaboni Magyar Követség Titkos Levéltárának anyagából, az 1943—44-es esztendőkből való iratokat (levelezés, táviratok, feljegyzések, jelentések). A múlt év novemberében Debreceniben rendezett irodalmi napokkal összefüggő vitákkal foglalkozik. Pándt Pál cikke: Az illetékesség kétféle értelmezése. Két jelentős évfordulóra emlékezik a lap: száz éve született Kosztolányi Dezső (Fráter Zoltán írása), és most lenne 75 éves Ortutay Gyula (Voigt Vilmos cikke). A nyolcvanas évek magyar értelmisége címmel Besenyei Sándor napjaink egyik sokat vitatott kérdéséről fogalmazza meg mondanivalóját. Papp Zsolt tanulmányának témája az utóbbi másfél évtized politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének számos mozzanata. A továbbiakban a táncművészet (Beszélgetés Köntvélyes Gézával), a zenei közélet (Beszélgetés Maróthy Jánossal) és a színházi élet (Molnár Gál Péter cikke) időszerű problémáival, gondjaival foglalkoznak a közleményék. A kritikai rovatból: újabb irodalmi művek (Juhász Ferenc: Boldogság, Garai Gábor: Legszűkebb hazám. Képes Géza: A nagy árnyék, Bella István: Az ég falára), új magyar filmek (Redl ezredes, Társasutazás,) színház (János király, a Várszínház előadása; Tingó, a Pesti Színház előadása; Szállnak a dar- vafc, a szolnoki sizínház előadása). Vidéki vendégjátékok szási helyen, széles közönség- rétegnek mutatjuk be produkcióinkat szakmunkástanulóktól mezőgazdasági dolgozókig, de az említett értelmiségi réteg kissé kívül esett ezen a körön. Kísérletezésre eddig nem volt módunk, helyünk, ezért hoztuk létre — a Művelődési Minisztérium jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával — Kisszínpadunkat. Szeretnénk itt helyet biztosítani a kísérletezésre fiatal magyar drámaíróknak, s módot adni a Népszínház színészeinek a hagyományosabb színjátszás mellett egy modernebb, test- közelibb játékra, esetleg előadóestekre is. (kárpáti) Örömteli kulturális esemény: új színházzal gazdagodtunk. Megnyitotta kapuit a Népszínház Asbóth utcai Kisszínpada. Az első premier Mészöly Miklós Bunker című drámája Giricz Mátyás rendezésében. Miszlay István, a Népszínház igazgatója mondja: — Húszéves vezetői pályafutásom alatt bárhol dolgoztam, igyekeztem minél szélesebb lehetőséget biztosítani a művészi munkára, minél több örömet okozni munkatársaimnak. E célból jött létre 1964-ben a Gyulai Várszínház, melynek tizenegy évig voltam a művészeti vezetője, Kecskeméten a Kelemen László kamaraszínpad ahol a szomszédos szocialista országok magyar dráma- irodalmának termékeit mutattuk be. József Attila színházi igazgatásom alatt hasonló meggondolásokból született az Óbudai Kamara- színház, és most a Népszínház égisze alatt az Asboth utcai Kisszinpad. — Milyen célok vezették létrehozásában? — Ügy éreztem, van egy réteg, amely valamiképpen kívül esett a Népszínház hatókörén; a fiatal értelmiségre, a középiskolák felső tagozatosaira, egyetemistákra gondolok. Mi, Budapesten és az országban, közel 200 játműsor KOSSUTH RADlOa •.2«: Vilégablak (lám.) 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: XIX. századi operákból 9.49: Négykezes zongoramuzsika gyerekgknek 10.05: Rádiószinház 10.51: Ismeretlen szerzők kerin- gői fúvószenekarra 11.08: Mi ez a gyönyörű? 11.23: Évszázadok mesterművei 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 18.00: George Malcolm Domenico Scariatü-szonátákat osembalózik 1S.S0: Udvardy Tibor operettfelvételeiból 14.10: A magyar széppróza századai, 49. rész (ism.) 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Madrigálok madarakról 16.05: MR 10—14. 17.001: Vizsgálatok nyomában. 17.25: Hallgassuk együtt! 18.02: Kritikusok fóruma 19.30: Verbunkosmuzsika 20.00: Visszapillantó tükör 22.30: Tíz perc külpolitika 22.59: Képesítés: biotechnológus 23.14: Archívumok mélyéről 0.10: Szebenyi János fuvolázik PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Ttz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: A Melódia fúvószenekar Játszik 12.25: Néhány azó zene közben 8 NÚGRÁD — 1985. március 27., szerda «.SO: Kathy Horváth Lajos népi zenekara Játszik 18.10: Pophullám 14.0«: A mi rádiónk 15.05: Sokféle! 15.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 17.05: Negyedóra dixieland 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ráduly Árpád gordonkázik 18.45: Körkapcsolás á Videoton— MTK VM és a Csepel—vasas bajnoki labdarúgómérkőzésről. ».15: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 19.38: ,,Ki viszi át a szerelmet?” 20.00: Tommy Shaw felvételeiből 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 21.05: Közkívánatra! 23.30: Gonda János szerzeményeiből 24.00: Éjféltöl hajnalig MISKOLCI STümö: H.OO: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból! Az ésszerű energiafelhasználásról az ÉMASZ- nál. — Épül az új polietilén- gyár a BKV-ban. — Előkészítés és termelés a nógrádi bányákban. — A biztonságos zöldséges gyümölcstermelésért.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. Az MSZMP XIII. kongresszusáról jelentjük. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.0«: Tv-toma (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek III. 8.45: Építészet 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) 9.25: Éneklő ifjúság 16.45: Hírek 16.50: Kétmillió. 17.25: Nemcsak nőknek! 17.40: Képújság 17.45: Legyen a vendégem! 18.15: Reklám 18.20: Haloványok ősszel 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Rzklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa Kb. 20.35: Bizonyíték híján. IV/4. rész: Violette 21.25: Johnny Halliday vendég 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Nefelejcs 17.30: Csali mese 17.40: Cimbora 18.30: Tv-Basic tanfolyam 19.00: Budapesti tavaszi fesztivál Színházi világnap Kb. 21.15: Tv-hlradő 1. 21.35: Perui emlékek (ism.) 21.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Tv-fórum 20.40: Jan Amos Komensky. Cseh film. 1. rész: 21.45: Egy pedagógus-házaspár élete és munkája. 22.10: Távlatok 82.50! Hírek I. MŰSOR? ».80: Tv-hlradí 20.00: Az ötletesebb nyer 20.40: Lépd át az árnyékodat 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: irodalmi revű MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November T.t Házibuli. Színes, francia filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Végelszámolás. (16) Színes Jugoszláv film. 8-tól: Prognózis. (14) Színes lengyel film. — Nagybátonyi Petőfi: Menekülése győzelembe. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Nagybátonyi Bányász: A vörös grófnő. I—II. Színes magyar történelmi film. — Pásztói Mátra: A legyőzhetetlen Vutang. (14) - Színes, látványos karate- kalandfilm. — Karancslapujtő: Ufó Arizonában. (14) Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. ■
