Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 72. szám

Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa Köpeczi Béla: Általános iskolák kiemelt fejlesztése T Köpeczi Béla ' művelődési miniszter kiemelte: a Közpon­ti Bizottság beszámolója és a határozattervezet is nagy .hangsúlyt helyez a oktatásra, K joggal, hiszen a szó' szaros értelmében annak megjaví­tásától függ a jövőnk. A ta­valy elfogadott fejlesztési program alapján most az a feladatunk, hogy a gyakorlat próbáján átesett oktatási do­kumentumokat javítsuk, nem rohamszerűen, hanem meg­gondoltan, lépésről lépésre, s jhosszaJbib időre stabilizáljuk a követelményrendszert. Az ok­tatás tartalmának és rendsze­rének általános javításán be­jül hatékonyabbá kell tennünk az elemi ismeretek elsajátítá­sát, s ezért az általános is­kola kiemelt fejlesztését to­pábbra is szükségesnek tart­juk. A tudományos-műszaki ha­ladás, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, de a minden­napi élet technikai feltételei­nek változása is megkívánja, hogy a szakmai képzést új alapokra helyezzük. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az ál­talános iskola gyengeségei ki­hatnak a szakmai képzésre is. Mindez arra figyelmeztet, hogy a szakképzés tekintetében szo­rosabb kapcsolatot kell kiala­kítanunk a gyakorlattal. Annak ellenére, hogy sok a panasz a maximalizmusra, az igazság az. hogy az oktatás nem elég hatékony, s ez ösz­szefügg azzal is, hogy az is­kola nem állít megfelelő kö­vetelményeket. Csak az erőfe­szítést, a munkát, a teljesít­ményt megkívánó iskola le­het egyszerre oktató és neve­lő iskola. Az oktatás szubjektív és ob­jektív feltételeiről szólva a miniszter hangoztatta: legfőbb feladatunknak tartjuk a peda­gógusok képzésének mennyi­ségi és minőségi fejlesztését, a pedagóguspályára jelentke­zők jobb kiválasztását, a rend­szeres továbbképzés megszer­vezését, az élet- és munka- körülmények további javítá­sát' Emellett mintegy ötezer általános és 2300 középiskolai tanteremre is szükség lesz a kö­vetkező ötéves tervben. A felsőoktatás korszerűsíté­se során olyan szakemberek nevelését tűztük ki célul, akik részt tudnak venni a szoci­alista társadalom életében, megfelelnek az értelmiség funkcióinak. Nagy jelentősé­get tulajdonítunk az alapozó képzésnek, ezzel együtt a több fokozatú oktatásnak, az egye­temi tanulmányok utáni spe- cializációnak és kiegészítő ta­nulmányoknak. Az oktatást és a kutatást a jövőben még in­kább összekapcsol iuk. Művelődési politikánk az elmúlt negyedszázad alatt be­bizonyította. hogy a kulturá­lis szükségleteket szélesen ér­telmezi és ezek között helyet kíván biztosítani a szórako­zásnak is. A tudomány kép­viselőitől, az íróktól, művé­szektől várjuk, hogy segítsék a hasznos ismereteket és nagy értékek terjesztését és ugyan­akkor forduljanak határozot­tabban a populáris, a népsze­rű műfajok felé: teremtsük meg ezen a területen is a szo­cialista tömegkultúrát. Államunk nehezebb gazda­sági körülmények között is jelentősen dotálja a színhá­zak, kiadók, könyvtárak, mú­zeumok, művelődési otthonok tevékenységét — mondotta a továbbiakban. Egyrészt úgy, hogy működési költségeinknek nagy részét magára vállalja, másrészt úgy, hogy fedezi az alacsony belépődíjakból szár­mazó különbséget, tehát a kö­zönséget támogatja. Ez most, az árak emelkedése után is igaz. A gazdaságosság kérdé­sének előtérbe állitása nem indokolatlan a kultúra szem­pontjából sem. Egyrészt in­tézményeink nagy része igen nagy személyzettel és nem elég rugalmasan dolgozik, másrészt a dotációt nem cél­tudatosan használjuk fel, azt is támogatjuk, ami nem szol­gálja sem a demokratizálást, sem az értékek terjesztését. A kormány a . gazdaságirányítás korszerűsítése kapcsán felhív­ta a figyelmet az -általános fejlődési tendenciákra, és azoknak a változtatásoknak a szükségességére, amelyeket a kulturális életben is végre kell hajtanunk. Az állami irányításról szól­va emlékeztetett rá, hogy az elmúlt negyedszázad alatt megnőtt az alkotóműhelyek és intézmények önállósága. A kulturális irányítás decentra- lizálódott, az intézmények döntő többsége tanácsi fel­ügyelet alá került. Azok a nemkívánatos je­lenségek, amelyek az utóbbi időkben főleg a szórakozta­tás területén jelentkeznek, ar­ra figyelmeztetnek, hogy szükség van a művelődéspoli­tikai elvek jobb érvényesíté­se szempontjából a koordiná­lás, az egyeztetés megjavítá­sára, a tömegkommunikációs eszközök és a hagyományos művelődési intézmények, az álljami, a tanácsi és a társa­dalmi szervezetek között. Kü­lönösen javítanunk kell az ál­lami intézmények tevékeny­ségét. hogy befogadják a tár­sadalomból kiinduló kezde­ményezéseket. azokat felka­rolják és fejlesszék. A köz­ponti irányító szervek és a tanácsok munkáját ugyanak­kor szakszerűbbé és demokra- tikusabbá kell tenni. Az egész művelődési folyamatot a párt­nak kell irányítania — esz­méivel, és úgy, ahogy ezt az elmúlt negyedszázadban tette. Felszólalt még Huszár An­dor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója, a TVK kül­dötte. Ezzel a MSZMP XIII. kong­resszusának második munka­napja —, amelyen Szűrös Má­tyás, Bemke Valéria, Sarlós István és Majoros Károly el­nökölt — befejeződött. A ta­nácskozás ma folytatja mun­káját. Testvérpártok üdvözletei A Bolgár Kommunista Pájrt Központi Bizottságának üd- jrözlefce megállapítja: a ma­gyar nép az elmúlt negyven lesztemd ölben az MSZMP veze­tésével nagy sikereket ért el, HSyökeresen megváltoztatta or­szága képét: nagy nemzetkö- yi tekintélyű, fejlett gazda­sággal és kultúrával rendel­kező szocialista országgá ala­kította at. A Bolgár Népköz­társaság kommunistái és va­lamennyi dolgozója jól ismeri .ezeket a jelentős eredménye­ket és őszintén örül nekik. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságó- pak üdvözlete hangsúlyozza: mint a önök közeli barátai és elvtársai, együtt örülünk fcnökkel azoknak a sikereknek, amelyeket a szocialista átala­kulás folyamán az MSZMP vezetésével elértek, szorosan együttműködve a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal­A csehszlovák—magyar kap­csolatok sikeres fejlődéséről szólva megállapítja: kapcsola­taink a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvén alapulnak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének üdvözlete hang­súlyozza: a baráti Magyaror­szág — dolgozói erőfeszítései­nek köszönhetően — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — a problémák és a nehézségek ellenére erőtel­jesen fejlődik és halad előre a szocializmus építésében, a társadalom anyagi és kultúrá- lis fejlődésének bővítésében, a szocialista társadalmi vi­szonyok fejlesztésében. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy elégedettek vagyunk a ju­goszláv—magyar kapcsolatok fejlődésével, E kapcsolatok jellemzője a barátság és meg­értés szelleme, a jószomszéd­ság és az egyenjogú politikai, gazdasági, kulturális és egyéb területeken folyó, kölcsönösen hasznos együttműködés. Mély meggyőződésünk, hogy az együttműködés továbbfejlesz­tése — a közösen lefektetett elvek alapján — népeink és országaink tartós érdeke. Eb­ben jelentős helye van a Ma­gyarországon élő délszláv nemzetiségnek és a Jugoszlá­viában élő magyar nemzeti­ségnek, teljes nemzeti és tár­sadalmi érvényesülésüknek. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának üdvözle­te kiemeli: Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya erőfeszítéseket tesz a testvéri pártokkal és országokkal való barátság és együttműködés, a világ összes haladó erőivel való összefogás fejlesztésére. Kitartó harcot folytat a ter­monukleáris háború veszé­lyének elhárításáért, a nem­zetközi feszültség enyhülésé­ért. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának üd­vözlete hangoztatja: a párt tagjai, valamint Fidel Castro elvtárs, a párt első titkára, továbbá egész forradalmi né­pünk nevében, testvéri üd­vözletünket és legjobb kí­vánságainkat küldjük önök­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. komgresz- s-zusá alkalmából. Napjainkban az MSZMP, a munkásosztállyal és az egész magyar néppel együtt, a szo­cialista társadalom bonyolult követelményeivel néz szem­be ; nehéz körülményekkel, amelyeket a kapitalizmus vi­lággazdasági válsága, továb­bá az észak-amerikai kor­mányzat és fő szövetségesei agresszív és háborús politi­kája nyomán kialakult nem­zetközi feszültség váltott ki. A világ népeinek napja­inkban még inkább szüksé­gük van a békére, mint bár­mikor. A Szovjetunió és a szocialista közösség orszá­gai a békéért küzdenek, ami egyben előrehaladásunk fel­tétele és új társadalmunktól elválaszthatatlan alapelve. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak üdvözlete köszönti a Magyar Népköztársaság vala­mennyi kommunistáját és dolgozóját. Hangoztatja: Magyarországon a népi ha­talom négy évtizedében az MSZMP és Központi Bi­zottsága vezetésével, vala­mint Kádár János elvtárs igen jelentős, személyes rész­vételével — elért sikerek az egész magyar nép nagy vív­mányai, s ezek egyben lé­nyegesen hozzájárulnak a egész szocialista közösség egységéhez és a szocialista építés gyakorlatához. Ez tiszteletet és elismerést ér­demei. Az évszázados. hagyomá­nyos lengyel—magyar ba­rátság a népi hatalom el­múlt 40 éve alatt Magyaror­szágon és Lengyelországban is elmélyült, új, gazdagabb tartalommal bővült és orszá­gaink, népeink sokoldalú, testvéri együttműködésévé alakult át. A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának üdvözlete kiemeli: Mongólia kommunistái és dolgozói őszintén örülnek azoknak a jelentős sikerek­nek, amelyeket a testvéri magyar nép a népgazdaság és kultúra fejlesztésében, a fejlett szocialista társadalom építése alapvető kérdéseinek megoldásában elért. A Német Szocialista Egy- ségpárt Központi Bizottsága nevében Erich Honecker, a Központi Bizottság főtitkára küldött üdvözletét, amely megállapítja: a testvéri ma­gyar nép, harcedzett élcsapa­tának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a vezetésével jelentős sikereket ért el az új, szocialista társadalmi rend felépítésében. A nép hatalmá­nak megteremtése és meg­szilárdítása, a szocialista de­mokrácia kibontakoztatása, valamennyi dolgozó tömörü­lése a párt köré, az anyagi és szellemi körülmények ja­vulása alapvetően megváltoz­tatta a magyar társadalom arculatát. A Magyar Népköz- társaság a szocialista államok közösségének megbízható tagjaként ma nagy nemzetkö­zi tekintélynek örvend. Ezek­hez a sikerekhez szívből gra­tulálunk. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának üd­vözlete hangoztatja: a Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu főtitkár nevében a román kommunisták, az egész román nép meleg, elvtársi üdvözletét, baráti - jókívánsá­gait tolmácsoljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán részt vevő kül­dötteknek, a Magyar Népköz- társaság valamennyi dolgo­zójának. A VKP KB-nak a Vietnami Kommunista Párt, a vietnami munkásosztály és a vietnami nép nevében küldött üdvözle­te kierheli: Az elmúlt negyven év alatt az MSZMP vezetésével, szoros összefogásban a Szovjetunió­val és a többi testvéri szocia­lista országgal, a bátor és megújhodásra képes magyar nép számos történelmi ered­ményt ért el. Az elmúlt évek során, a népgazdaság intenzív fejlesztésére való áttérésből és a nemzetközi feszültségből fakadó nehézségek ellenére, a magyar nép fáradhatatlanul küzdött azért, hogy leküzd je a megpróbáltatásokat és si­keresen megvalósítsa a párt XII. kongresszusa által ki­jelölt célokat. A Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt nevében Heng Samrin, a KB főtitkára kül­dött üdvözletét: Az elmúlt 40 év során a magyar nép számos nehézsé­get leküzdve fényes sikere­ket ért el a szocializmus ma­gyarországi építésében. Alkotó munkával, a Szovjetunióval minden területre kiterjedő szoros együttműködésnek kö­szönhetően népük az egykor elmaradott Magyarországot virágzó, fejlett iparral és me­zőgazdasággal, modern tudo­mánnyal és technikával, ma­gas életszínvonallal rendelke­ző országgá változtatta. Engedjék meg, hogy mély hálánkat fejezzük ki azért a hatékony segítségért, állandó és értékes támogatásért, amely kifejezi a magyar párt és kormány, a magyar nép pro­letár internacionalista szoli­daritását küzdelmünkben az imperializmus és az expanzio- nizmus ellen, a haza védel­méért és felvirágoztatásáért. A Laoszi Népi Forradalmi Párt nevében Kaysone Phom- vihane, a KB főtitkára kül­dött üdvözletei. Az üzenet kiemeli: Az MSZMP megalakulásának pil­lanatától kezdve a szocialista társadalom magyarországi építésén fáradozott. A ma­gyar munkásosztály az MSZMP vezetésével, a dolgozó nép erőfeszítései árán számos nehézséget küzdött le, Ma­gyarországot fejlett iparral, mezőgazdasággal és kultúrával rendelkező szocialista ország­gá változtatta. A kongresszusra figyel Nógrád Valamennyiünk nevében szólt Nagy figyelemmel kísérik a XIII. pártkongresszus mun­káját a nagybárkányi mező- gazdasági termelőszövetkezet dolgozói is Kádár János szó­beli kiegészítőjét követően érdeklődésüket a hozzászó­lók mondanivalója ragadta meg, közülük is elsősorban megyénk küldöttéé, Juscsák Györgyé. — A kedd reggeli brigád- gyűlésen azt mondták az emberek — közli Nagy Fer­dinand, a tsz párttitkára —, hogy a nógrádi küldött va­lamennyi mezőgazdasági dol­gozó nevében szólt. A mi ter­melőszövetkezetünk is a gyen­ge adottságú gazdaságok kö­zé tartozik A tíz évvel eze­lőtt bennünket ért veszteség fölrázta szövetkezetünk min­den dolgozóját. Megértettük, hogy az emberi képesség okos kamatoztatása sokkal több lehetőséget ígér. mint ameny- nyit mi addig kihasználtunk. Csak a körülményeket, a szö­vetkezeti demokráciát, a po­litikai. légkört kell úgy ala­kítani,' hogy e lehetőségek ki­bontakozhassanak. Ennek a véleményüknek a gazdaság dolgozói már a kongresszust megelőző beszámoló taggyű-’ léseken is hangot adtak. Az azóta mindennapos gya-J korlattá váló kezdeményezé­sek gondolkodó vezetőkké é3 tenni akaró szocialista bri- gádtagokiká formálták a szö­vetkezeti dolgozókat. A veze­tőség élt az önállósággal, aa adottságokhoz igazította aa alaptevékenység szerkezetét,’ a piachoz az ipari üzemek! termelését.' A tíz éve tartó,' évenként átlag tízszázalékos nyereség biztosítja az alapte­vékenység fejlesztését, a dől-' gozók élet- és munkakörülJ ményeinek javítását, s éppenl az ipari tevékenység azj amely lehetővé teszi a nagy­bárkányi völgyben élő em­berek foglalkoztatását. Jut al nyereségből a községek fejj lesztésére, a közoktatásra,' közművelődésre is. — Minket arra ösztönöz á pártkongresszus — mondja Nagy Ferdinánd —, hogy fris­sen tartsuk megújulási kész­ségünket. megismerjük és al­kalmazzuk a gazdálkodás új módszereit. Ezeket egyébként már az idei tervünk végre-; hajtásához is bevetjük, , Fokozott figyelemmel A megye munkásőreinek kommunista közösségei foko- zott figyelemmel kísérik a XIII. pártkongresszus esemé­nyeit. Péter Balázs megyei munkásőrparancsnok elmondta, hogy a munkahelyeken és a jelenleg folyó munkásőr-fog- lalkozásokon élénk eszmecsere zajlik. — A nógrádi munkásőrök nagy örömmel nyugtázták, hogy a Központi Bizottság előzetes jelentésében, valamint az el­hangzott előterjesztésben csaknem teljes mértékben visz- szatükröződtek azok a javaslatok, észrevételek, vélemé­nyek, amelyeket az irányelveket tárgyaló taggyűléseken felvetettek. Az öt év munkájáról adott őszinte helyzetérté­kelés, a munkásőrség szerepének pozitív értékelése tovább erősítette a párt iránti bizalmat, a fő politikai irányvonal támogatásának belső emberi igényét — fogalmazta meg a köz véleményét a munkásőrparancsnok, majd így folytatta: — Megerősödött az a meggyőződésünk, hogy a Szocialista demokrácia szélesítésével tovább növekszik az egyes em­ber és a kollektívák szerepe, felelőssége. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy a helyi politika alakításában való aktívabb részvételben még számtalan lehetőség rejlik. Azonosulunk azzal a gondolattal, hogy a hetedik ötéves tervre kitűzött magasabb ütemű gazdasági feljődés helyi feladatait elsősorban a vállalati, üzemi, intézményi vezetés további szilárdításával, a végzett munka minőségének javí­tásával lehet elérni. A beszámolót már tanul­mányozta Hegyes Ferenc nyugdíjas, — aláhúzott so­rok, széljegyzetek jelzik ezt —, most a vitára figyel. — A beszámoló hangjának nyíltságát ahhoz a gyakorlat­hoz tudom hasonlítani, ame­lyet a párt a februári áreme­lések bejelentése során kö­vetett — mondja Hegyes Ferenc, aki nyugdíjaséveiben is jelentős közéleti tevékeny­séget folytat, többek között az MSZBT országos elnök­ségének is tagja. — Az ország egész lakosságához egyformán szól az elemzés, legyen az idős, fiatal, munkás, művész, s elmondja azt is, mi nem sikerült az elmúlt öt év alatt. — Említi a beszámoló, hogy egész társadalmunk érdeke az idősebb' nemzedek tapasz« taiatainak hasznosítása. Ho­gyan látja ön ezt? — Az ember bármilyen munkaterületen tevékenyke­dik — az a meglátásom —, amikor nyugdíjba megy, ak­korra fejlődik ki a legjobb tudóssá, esetleg politikussá. Nagy hiba lenne, ha ezek az emberek ezeket a tapasztala­tokat nem adnák át. Elmé­leti tudását a fiatal az idő­sebb tapasztalatával tudja fejleszteni. Véleményem sze­rint kisebb gazdálkodó egy­ségeknél ez a gyakorlat még sem műszaki, sem politikai vonalon nem alakult ki, a politikai tömegszervezetek­nél azonban már látok erre példát. A munka megbecsülése Az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyá­rának kommunistái és a párton kívüli dolgozók is élénk, ér­deklődéssel kísérték a kongresszus megnyitását, Kádár Já­nos vitaindítóját és a hozzászólásokat. Farkas Antal tmk- csoporlvezető mondja: — Engem megragadott a vitaindító őszinte közvetlensé­ge. Az, hogy nyíltan és kritikusan elmezte a párt munkáját, szólt az eredményekről és a hiányosságokról, előremutatast adott a további feladatok jobb megoldására is. Farkas, Antal mindehhez hozzáteszi: — Örömmel hallottam, hogy a szilárd elvek alapján fo­lyamatos megújulásra törekszik a párt, s a fejlődés új problémáira is keresi és megtalálja a választ. A mi gya­korlatunkról elmondhatom, hogy a pártépítő munka során arra helyeztük a hangsúlyt: mindig a munkában élenjá­rók, a kellő tekintéllyel rendelkezők kerüljenek az alap- szervezet tagjai közé. Ez is forrása gazdaságpolitikai cél­jaink megvalósításának, amire a jelenlegi helyzetben igen nagy szükség van. — S, ami még a figyelmemet megragadta — a beszélge­tések tanúsága szerint pedig foglalkoztatja a brigád min­den tagját: — Örömmel hallottuk a nyolc óra alatt végzett munka megbecsülésének igényéről. így érhető el, hogy megfelelő idő jusson a pihenésre és a művelődésre, s hogy ne kelljen az anyagi javak hajszolása miatt ezt mellőzni. NÖGRÁD - 1985. március 27* szerda 7 Az idősebbek top aszta la fa

Next

/
Thumbnails
Contents