Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
rt zárszámadá és (ervtárgyalé közgyűlések tapasztalatai Töretlen fejlődés, növekvő ellentmondások Beszélgetés a megyei tanács elnökhelyettesével ' Megyénkben befejeződtek a termelőszövetkezet! zárSzámadó küldött- és közgyűlések, ahol a vezetők és a tagság értékelte a múlt évet, megvitatta és elfogadta az idei terveket. Ebből az alkalomból kértük Havas Ferencet, a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseinkre. — Mostanában a visszapillantás, az előretekintés, az újabb erőgyűjtés, a változó feladatokhoz való gyorsabb igazodás igényének jegyében nz összegezések időszakát éljük. Arra kérem, hogy szóljon elöljáróban a magunk mögött hagyott négy esztendőről. — A megye agrárágazata b VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában töretlenül •fejlődött. Négy év alatt 75 százalékkal emelkedett a termelési érték, a pénzügyi pozíciók összességében javultak, amit jelez, hogy a 90 százalékos árbevétel-növeke- deshez csaknem 50 százalékos nyereségemelkedés párosult. Ezek a tények önmagukért beszélnek. Ez azért alakulhatott így, mert a fejlődés a korábbi, kedvező folyamatokra épült. Nagy biztonságot és jelentős segítséget adott ehhez a munkához a párt helyes agrárpolitikája, a megyei párt-végrehajtóbizottság igényes határozatai, és a tanácsi testületek különböző állásfoglalásai. Emellett döntő tényező volt a gazdaságok önállóságának növekedése, amellyel az üzemek többsége jól élt. Ennek kapcsán mérséklődött az indokolatlan beavatkozás. az irányító és érdekképviseleti szervek részéről. Az előbbieken kívül a körülmények változása miatt, a fejlődés követelményeinek teljesítése érdekében egyes területeken változtatásokra, folya-' matok korrekciójára is sor került. Végül a megyei tanács a több mint 300 millió forint állami támogatás célszerűbb odaítélésével jól «szolgálta a termeléspolitikai kés hatékonysági célkitűzések megvalósítását. — Szeretném, ha a jelzett Változtatásokkal kapcsolatos gondolatot bővebben kifejtené. — Itt arra gondolok, hogy b termelési -szerkezet átalakítása nem fejeződött be, mint ahogy az korábban és többször megfogalmazódott. A racionális földhasznosításban az elmúlt négy évben a térségi, komplex szemlélet került előtérbe. Minden korábbi időszaknál erőteljesebben bővült a kiegészítő tevékenység. Az állattenyésztésben a felgyorsult szakosodás eredménye, hogy az összes tehénállomány fele már húshasznú, az értékesített tej mennyisége pedig kismértékben tovább nőtt. A növénytermesztésen belül növekedett az árunövény-ter- melés részaránya. Ma már elfogadottá vált az is, hogy a bogyós gyümölcs egyre inkább a kisgazdaságok növénye. Nagy gondot fordítottunk • szakemberhelyzet javítására, hatására 33 százalékkal bővült a felső-, 50 százalékkal a középfokú végzettségűek száma. A szakmunkásarány is jelentősen növekedett. Az elmúlt négy év alatt 18 szövetkezet élére került új, jól képzett, rátermett vezető, akik többsége megyénk gazdaságában tanulta és szerette meg a szakmát. — Ezek után térjünk rá az 1984-es esztendőre. Milyen hangulatban zajlottak le, mi jellemezte az 1984. évi zárszámadó és az 1985. évi feladatokat megtárgyaló küldött- és közgyűléseket? — A gazdálkodás eredményeit, tanulságait a jövőre vonatkozó feladatokat széleskörűen, felelősségteljesen vitatták meg a kollektívák. A beszámolók kritikusak, önkritikusak, a hozzászólókat is a jobbító szándék és a tenni akarás jellemezte. Ugyanezt mondhatom a részfeladatokat tárgyaló munkahelyi tanácskozásokról is. Egyértelművé vált, ahol rendben intézik a közös ügyeket, ott a tagság egész éúen át folyamatosan ismeri a gazdálkodás eredményeit, gondjait, s tennivalókat. Növelte a tanácskozások fontosságát, hogy jelentős belpolitikai események időszakát éljük, a XIII. pártkongresszusra, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója megünneplésére készülünk. Mindez jól tükröződött a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- felajánlásokban, az idei tennivalók meghatározásában. A megye 36 termelőszövetkezete közül 10-ben a mandátumok lejárta miatt vezetőség- és elnökválasztásra került sor. — A vitában részt vevők milyen gondokat vetettek föl, minek a megoldását szorgalmazták? — Minden szövetkezetben élesen került szóba a munka- és üzemszervezés hiányossága. a fellelhető tartalékok hasznosítása. Gyakori téma volt a közvetlen anyagi érdekeltség megteremtése, a rend, a szakmai fegyelem, az igényesség megkövetelése. Nagyon sok helyén’* égjh's ágazatokra lebontva, konkrétan felhívták a figyelmet a műszaki fejlesztés hiányosságaira, a technikai-technológiai lemaradásra. A felszólalók egy része a demokratikusabb vezetési módszere, a fórumok tartalmasabb működésére hívta fel a figyelmet. összegezve a tapasztalatokat, jóleső érzéssel mondhatom, hogy a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések, küldöttgyűlések színvonala, érdemi munkája az elmúlt évekhez viszonyítva, tovább fejlődött. —■ Hallhatnék részletesebben az 1984. évi konkrét eredményekről? — Tovább folytatódott a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása, összességében eredményes munka folyt. Tudatosabb törekvés volt tapasztalható a gazdaságosság növelésére, a hatékonyság javításával. a költségtakarékosság fokozásával. Ugyanakkor olyan tapasztalat is van, hogy egyes gzadaságok az eredményt, a termelés minden áron való bővítésével, s nem a meglevő tevékenységeik, eszközök még hatékonyabb működtetésével kívánták növelni. Kz az elképzelésük az ismert okok miatt több korlátba ős nehézségbe ütközött. Egyébként a múlt évet jelentős eredmények és a korábbinál jelentősebb gondok is jellemzik, úgy is fogalmazhatok, hogy szélsőséges évünk volt. — Miben jelentkeznek ezek? — Az egyik oldalon kiemelkedő eredményekről szólhatunk, ugyanakkor 1984-ben a feszültségek felerősödése, halmozódása figyelhető meg. Rekordok születtek a gabonatermelésben. Nencsak megállt, hanem az elmúlt évben már először növekedett a szántóterület is, a szarvasmarha- és tehénlétszám az elmúlt négy év alatt most nőtt a legjobban, az országos átlagot meghaladó átlagos tejhozamot értek el gazdaságaink. A több mint 10 százalékos termelésbővüléshez 5,1 százalékkal kevesebb energiát használtak fel. A kiegészítő tevékenységben a lelassult és nehezülő termelésbővülés mellett egy erőteljes indokolt tisztulási folyamat indult el: csaknem 220 millió forint értékű alacsony jövedelmezőségű, nehezen kézben tartható tevékenységet számoltak fel. Mindezek eredményeként elfogadható nyereséget értek el gazdaságaink. A nagyüzemek által integrált háztáji és kisegítő gazdaságok termelése is tovább fejlődött, bővült. A kedvező. folyamatok mellett azonban 1984. az első esztendő, amikor az előző éveknél jobban mérséklődött a termelés növekedési üteme, a fejlődés a korábbinál élesebb differenciálódás mellett ment végbe. Egyes üzemekben indokolatlanul és elfogadhatatlanul alacsony volt az őszi érésű növények hozama, tartós hullámvölgyet jelez a takarmányter- melés színvonala. Jelentős értékesítési gondok voltak a szarvasmarhaexportnál, tovább folytatódott a juhágazat visszafejlődése. A kiegészítő tevékenység eredményessége is csökkent, elsősorban a növekvő konkur- rancia miatt. Nagy gondnak tartjuk, hogy a jövőt alapozó fejlesztések jelentősen beszűkültek, már a napi termelés feltételeinek megteremtése is több gazdaságban nehézséget jelent. A beruházások volumene 7 százalékkal csökkent. Ezen belül a gyorsan megtérülő gépi fejlesztésre 13 százalékkal jutott kevesebb. A legjelentősebb állattenyésztési ágazatunknál a szarvasmarhánál a tejtermelő istállók korszerűtlensége, a technológia avultsága és a pénzszűkösség szinte feloldhatatlan ellentétté éleződik. Figyelmeztető az is, hogy 13 százalékkal kevesebb műtrágya került felhasználásra. Az üzemek nagy részénél évközben állandó fizetési gondok jelentkeztek, az alacsony hatékonyságú gazdaságok száma 10-ről 14-re nőtt. A korábbi évek felelőtlen gazdálkodása miatt a szandál és a karancssági szövetkezeteket szanálni kell. A helyzetet tovább súlyosbítja az ez évi szabályozó rendszer, az árkiegészítések mértékének változása, csökkenése. Az előbbiek következtében több termelőszövetkezet került nehéz helyzetbe. A szabályozó rendszer korszerűsítésével kapcsolatos aggodalmainkat mi is jeleztük az illetékes főhatóságoknak, amelyre a gyors reagálás megtörtént a kiesések részben kompenzálásra kerültek. — Ilyen előzmények birtokában mivel biztatnak, mire irányulnak az idei tervek? — Figyelembe véve az elmúlt évi kimagasló gabona- termést, az üzemeinket érintő szabályozóváltozások hatását az 1984. év megismétlése, illetve minimális mértékű meghaladása lehet a cél. Az 'üzemi tervekben visz- szatükröződnek a népgazdasági célokhoz és a piaci lehetőségekhez való alkalmazkodás követelményei, a megyei pártbizottság tavaly decemberi határozatában megfogalmazott elgondolások. A szövetkezetek és állami gazdaságok a gabonatermelés eddigi jó színvonalának megtartására, a húsprogramban meglevő lehetőségek minél teljesebb kihasználására törekednek, a kiegészítő tevékenységnél pedig szerény mértékű fejlesztéssel számolnak. A fokozódó tenni akarást, a belső tartalékok feltárására irányuló törekvést jelzi, hogy a jelentős elvonások ellenére, mintegy 4 százalékos nyereségnövelést, bázisszinten alakuló árbevétellel tervezik elérni. Tervszinten tovább mérséklődnek a beruházások. Az előbbiek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a célkitűzések személyi, tárgyi, biológiai feltételei, ha esetenként szűkösen is. de biztosítják a feladatok végrehajtását. A téli időjárás okozta károk nem jelentősek, de nem elhanyagolhatók. A késői kitavaszodás viszont a munkák torlódását eredményezi. Ezért időbeni és jó minőségű elvégzésük érdekében megnő a kooperációk, az üzemek közötti együttműködések fontossága, a rendkívüli helyzetre való felkészülés. Az időtényező lerövidülése miatt — mint a mezőgazdaságban már annyiszor — ismét kiemelkedő szerepe lesz az emberi helytállásnak, a nyújtott és több műszakos üzem megszervezésének. Az üzemek évzáró, munkájukat értékelő fórumain elhangzottak azt bizonyítják, hogy megyénk mezőgazdaságának ' dolgozói optimistán, de nem elbizakodott hangulatban készülnek az éves eredményt megalapozó feladatok elvégzésére. — Köszönöm a beszélgetést. Venesz Károly Vállalták és teljesítették Múzeum az autóbuszban A kongresszus tiszteletére vállalta a Volán balassagyarmati üzemigazgatóságának Balassi Bálint Szocialista Brigádja, hogy megörökíti a közlekedés múltját, amelyre egy régi, forgalmon kívül helyezett Ikarus buszt használ fel múzeummá átalakítva. A brigád a cél elérése érdekében munkához látott és kétezer társadalmi munkaóra-ráfordítással elkészítette az úgynevezett közlekedési múzeumot, amelynek az átadására. az elmúlt hét végén a Volán balassagyarmati üzemigazgatóságának telephelyén került sor. Az ünnepségen Dorogi István üzemigazgató méltatta a Balassi Bálint Szocialista Brigádnak a kongresszus tiszteletére végzett szép munkáját, amellyel lehetővé tették, hogy a látogatók megismerjék a mai közlekedés kialakításáért tett erőfeszítéseket. Az ünnepi megemlékezés után a vendégek megtekintették a múzeummá átalakított autóbuszban a kiállítást, amely 1910es évektől napjainkig végigvezeti a látogatót a közlekedés fejlődésén. A közlekedési múzeum kialakításában kimagasló munkát végzetteket köszöntötte Huszák Artúr, a vállalat igazgatója és dicsérő oklevelet, pénzjutalmat adott Vojtkó Istvánnak, aki a kiállítás történelmi anyagát gyűjtötte össze, Varga Józsefnek, aki az autóbusz műszaki kialakításán szerzett érdemeket, azon kívül Hídvégi Jánosnak és Rigó Józsefnek. A kongresszus tiszteletére Szombaton kommunista műszakkal köszöntötték a kongresszust Nógrád megye több nagyüzemében. Dolgozott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a ruhagyár, a megyei nyomda, a Nógrádi Szénbányák, a bányagépgyár, a szécsényi Elzett, a balassagyarmati kábelgyár, s ünnepi előszállítást végzett e napon a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat salgótarjáni raktárháza. * A FÜTŐBER nagybátonyi gyárában szombaton reggel hat órakor már pezsgett- nyüzsgött a csarnokok valamennyi munkahelye: több mint 320 fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozó látott munkához. Szűcs László igazgató állítja, nem hiába készítették elő alaposan a kongresszusnak tisztelgő műszakot: minden idők legjobban sikerült kommunista szombatja ez a gyárban. — Nem látni ténfergő-csellengő embert sehol, van eleg anyag, alkatrész, teljes gőzzel folyik a munka — mutat végig a Bóra radiátort gyártó tágas csarnokon. — Dolgoztunk már ezen a munkahelyen — mondta Kocsis Gyuláné. Ügy osztottuk el a munkát, hogy mindenkinek oiyan művelet jusson, amihez ért. S ez egyáltalán nem lehetett könnyű, hiszen a Bóra előállításán nemcsak azok dolgoznak, akiknek egyébkor is ez a teendőjük. A 27 esztendős Király József „civilben” például gyártás-előkészítő, ő lesz a gyári profesz- szionális személyi számítógép kezelője. Elsajátította a PL/1 programnyelvet, s folyamatszervezői tanfolyamra jár. Most gép mellett áll, ponf- hegeszti a radiátort. — Hol tanulta meg ezt a munkát? — Végéemkátag is vagyok, munkaidőn túl általában ezt szoktuk csinálni — válaszolja a fiatalember. — A Bórát nagyon keresik, nem győzünk belőle eleget termelni. Király József négy éve párttag, részt vett a területi küldöttgyűlésen is. A párt XIII. kongresszusától azt várja, hogy a következő öt évre szóló gazdasági, társadalmi feladatokban adjon eligazítást, s támpontot a helyi pártszervek munkájához. A tizenöt tagú Nógrádi Sándor aranykoszorús gyártáselőkészítő, programozó brigád nem messze a ponthegesztőtől ventillátort szerel. Az egyébként irodában dolgozó asszonyok úgy sürögnek-fo- rognak. mintha világéletükben ezt gyakorolták volna. Az igazgató nem csinál titkot belőle, mindig megrémül, ha irodista asszonyok kezében fúrógépet lát — ezúttal azonban ijedelme alaptalan. A brigád reggel óta 25 ventillátort már összeszerelt, s műszak végére háromféle típusból még kilencvenet elkészít. — Voltunk már ezen a munkahelyen máskor is, tudKirály József, „civilben’* gyártás-előkészítő. jufc, hogyan kell csinálni — mondja Kocsis Gyuláné. — Ügy meg különösen élvezet dolgozni, ha a hozzávalók az ember keze alatt vannak. Nágel József né radiátorle- mezt prései. A betanított munkásnőnek egyébként is ez a feladata. — Hogy mit várok a kongresszustól? — kérdez vissza a középkorú mátraszőlősi asszony, s nagy levegővel azonnal megfelel rá: — Azt, hogy béke legyen, és a teljesítménybéres munkás tisztességesen megéljen a keresetéből ! Ö egyébként elégedett havi jövedelmével, átlag négy és fél ezer forintot visz haza családjának. Lánya már férjes asszony, nyolcéves fia van már csak a család szárnyai alatt. Török Ferenc termelési osztályvezető-helyettes megnyugvással szemrevételezi a délelőtt derekán az addigi produktumot. — Szombat reggeltől vasárnap estig négy műszakot szerveztünk — közli. — Valamennyi műszak fő felada-j ta a Bora radiátor gyártásai Ügy számítottunk, hogy 803 ezer forint értékű Bóra készül el, ez nagyjából negyJ ven családi ház íűtéséhea elegendő. De ha így hala-' dunk, lehet tán’ több is! A1 bevételt hevesi s üdülőnk kor-’ szerűsítésére szánjuk. — Rajtunk igazán nem múlik! — replikázik mosolyogva a lemezszabó gép mellől Szeberényi Pálné, a finom leszabó csoportvezetője. Régi gépét kezeli, ismeri minden rezdülését. — Itt van mindenki tőlünk is, aki él és mozog, s láthatja, nem trafikálunk, hanem megfogjuk a munka végét! Kicsivel rá mégiscsak helyesbít, hiszen egy valaki bizony hiányzik: Varga Istvánná. a gyár kongresszusi küldötte nincs itt. Az ő távollétét „igazoltnak” tekintik munkatársai, hiszen neki már készülnie kell az útra. Aki nem ért géphez, szerszámhoz, az sincs munka híján. A Tyereskova számviteli brigád az üzemet takarit-í ja. Az udvaron is asszonyod hajlonganak, tavaszra készig tik elő a gyári parkokat. Szendi Márta Nágel József né radiátorle-i mezt présel. | 2 NÓGRÁD - (V985. március 25., hétfő 7
