Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

Az MSZMP KB kongresszusi beszámolója f (Folytatás az 1. oldalról) A pánt és a kormány kül­politikájának legfontosabb eredménye, hogy népünk bé­kében, biztonságiban él. Kül­politikánk eredményes folyta­tásának legfőbb hazai bizto­sítéka továbbra is népünk bi­zalma és támogatása, nemze­ti összefogása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése r A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehezebb feltételek közt folytattuk a szocialista társadalom építé­sét. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági ne­hézségek miatt szocialista társadalmunk nagy téherpró- bának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erőfeszítéseit, nagy és ered­ményes munkát végzett. Meg­őriztük szocialista vívmánya­inkat: a népi hatalom szi­lárdságát, a nemzeti összefo­gást, a szocialista célok je­gyében, a létbiztonságot. A megváltozott helyzetben felesebb megvilágításba ke­rülnek munkánk gyengeségei, s társadalmunkban növekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a közerkölcsöt sértő jelenségek. Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alko­tóképességében meglevő le­hetőségek, nagyobb követel­ményeket támasszunk az irá­nyításban és a végrehajtás­ban egyaránt, s határozottan lépjünk fel az eszméinkkel és céljainkkal összeegyeztethe­tetlen megnyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelő- eszközök csaknem egésze szo­cialista — állami és szövet­kezeti — tulajdoniban van- Döintő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben ki­használjuk a szocialista tu­lajdonviszonyokban rejlő le­hetőségeket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségü­ket a termelőeszközök haté­konyabb működtetésében és fokozottan be kell vonni őket s döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont amely szocialista fejlődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nélkül szerzett jö­vedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gaz­dasági és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszonyok alapján, a társadalmi osztályok és réte­gek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága ré­vén épül és fejlődik a szoci- ■ lista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fejlődése szén.pontjából meg­határozó jelentősége van a munkásosztály szocialista el­kötelezettségének, aktivitásá­nak, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szak­mai műveltségének emelése és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban köz­vetlenül is vegyenék részt a közéletben, a párt politikájá­nak alakításában, a végre­hajtás megszervezésében és ellen őrzésébe n. A szövetkezeti parasztság i— az aktív keresők 14 száza­léka — a munkásosztály szi­lárd szövetségese. A mezőgaz­daság magas szintre emelésé­vel nagymértékben hozzájá­rul a paraszti életmód gyöke­res átalakulásához. Az értel­miség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előre­haladásunk részese. Ösztönöz­ni és segíteni kell alkotóké­pességének és közéleti aktivi­tásának további kibontakozá­sát. A keresők 18 százaléka alkalmazott. Munkájuk minő­sége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatással van az egész társadalom közérzetére. A dolgozóknak mintegy 4 szá­zaléka kisárutermelő, kisipa­ros, kiskereskedő. Hosszabb távon is szükség van tevé­kenységükre a szocialista tár­sadalom életében. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megítélésében, to­vábbi fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a véle­mények. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a jelentősége, hogy fokozzuk erő­feszítéseinket az egység meg­erősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatásé­nak, a haladásunkért tömörü­lő erők összefogásának ösztön­zést ad, hogy pártunk figye­lembe veszi a valóságos vi­szonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat és a töme­gek véleményének számbavé­telével reálisan jelöli ki a tennivalóikat­A szocialista nemzeti össze­fogásban fontos szerepet töL- tenék be az önállóan működő társadalmi és tömegszerveze­tek, -mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömörítik és egész társadalmunkat átfog­ják. Pántunk támaszkodik a szakszervezetekre, igényli észrevételüket a politika ki­munkálásában, elfogadtatásá­ban és megvalósításában. A szakszervezetek erősítsék érdekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenységüket, s igé­nyeljék a kötelezettségek fe­gyelmezett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy befolyá­suk fokozódjon, eredménye­sen mozgósítsák tagságukat társadalmunk politikai és gaz­dasági erejének növelésére. Segítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a politika végrehajtásában va­ló aktív részvételét. Az ifjúság szocialista szel­lemű nevelése és az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A tár­sadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok be­illeszkedését, de nekik is érez­niük kell felelősségüket ön­magukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt épít a magyar ifjú­ság hazaszeretetére, tudására, tettrekészsegére, lelkesedésé­re. Nagyobb lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak az önálló, felelős cselekvésre, tudásuk és képességeik bizo­nyítására. A jövőben még töb­bet kell tennünk, hogy a fel­növekvő nemzedékek azono­suljanak szocialista eszmé­inkkel. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség részt vesz a társadalom előtt álló felada­tok megoldásában. Fő hivatá­sa, hogy megnyerje az ifjú­ságot szocialista céljainknak, képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel és közvetítse problémáikat a párt- és állami szervekhez. Segítse elő politikai, szakmai fejlődésüket. Az ifjúsági szö­vetség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Po­litikai munkája és egész te­vékenysége gyakoroljon vonzó hatást tarjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Nevelje tagságát, a fiatalokat szoci­alista hazánk szeretetére, fe­lelős magatartásra és cselek­vésre. A Hazafias Népfront ered­ményesen segíti a párt szö­vetségi politikájának érvénye­sítését, a szocialista célok je­gyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. . Pártunk igényt tart rá, hogy a Hazafias Népfront to­vábbra is vállaljon aktív sze­repet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialis­ta fejlődését szolgáló erőfe­szítésekben. mozgósítson az ország előtt álló feladatok megoldására. Törekedjen ar­ra, hogy munkája nyomán a társadalom minden osztályá­ban és rétegében növekedjen a közéletben résztvevők szá­ma. Segítse elő, hogy az or­szágos jelentőségű és a helyi közérdekű vitákban egyaránt minél többen nyilváníthassa­nak véleményt. Népünk javált szolg.álja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együtt­működés a haza sorsáért ér­zett felelősségre épül és szö­vetségi politikánk keretei kö­zött fejlődik. A hazánkban működő de­mokratikus nemzetiségi szö­vetségek rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot 'hazájuknak tekintik. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti ba­rátság fejlesztésében. Termé­szetesnek tartjuk és elősegít­jük a velük azonos anyanyel­vű nemzetekkel épülő kap­csolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampol­gárai is ápolhassák anyanyel­vűket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat. Meggyőződésünk szerint a szocialista fejlődés lehetővé teszi, hogy a népek a burzsoá nacionalizmus ma­radványait leküzdve a kölcsö­nös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járja­nak. A társadalom életének és fejlődésének fontos tényezője a család. Szerepe meghatáro­zó a gyermekekről való gon­doskodásban, a fiatalok neve­lésében, a közösségi magatar­tás formálásában, a különbö­ző nemzedékek összetartásá­ban. Államunk és társadal­munk jobban segítse, védje a család intézményét, annál is inkább, mert az utóbbi idő­ben növekedett a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek száma. A népesedés alakulása nagy fontosságú társadalmi ügy. A kormány hosszú távra szóló népesedéspolitikai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a lakosság egészségi ál­lapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a lélekszám növekedjen. Népe­sedéspolitikánk továbbra is az egyének, a családok elhatáro­zására épít és a demográfiai folyamaitok feltételeinek javí­tására törekszik­A XII. kongresszus óta el­telt időszakban javult a nők társadalmi, gazdasági és szo­ciális helyzete, kedvező irány­ban változtak élet- és mun­kakörülményeik. Arra törek­szünk. hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egy­aránt segítsük a gyermekne­velés. a munkahelyi feladatok és a közéletiség együttes vál­lalását. Egész társadalmunk érde­ke, hogy hasznosítsuk az idő­sebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek tapasztalatait. Kötelességünk, hogv segítsük részvételüket a közéletben, fi­gyelemmel kísériük helyzetü­ket, s könnyítsünk az idős korral járó terheken A beszámolási időszakban szocialista államunk rendel­tetésének megfelelően műkö­dött. Az országgyűlés és az Elnöki Tanács betöltötte al­kotmányos szerepét. A Mi­nisztertanács megfelelően el­látta feladatát. A szocialista állam a jö­vőben is fontos és nélkülöz­hetetlen szerepet tölt be al­kotmányos rendünk, szocialis­ta vívmányaink külső és bel­ső védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szer­vezésében. Az új választójogi törvény kedvezőbb feltételeket teremt a népképviseleti testűiéi ek tartalmasabb munkájához. A többes jelölés törvénybe ik­tatásával az idén esedékes országos képviselő- és tanács­tagválasztások során tovább szélesedik a szocialista de­mokrácia, bővül a közélet­ben résztvevők köre. A vá­lasztások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak fontos közéleti eseménnyé, segítsék elő, hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az egyes települések fejlesz­tésének, az életkörülmények további javításának lehető­ségeit, s ezek különböző meg­oldási módjait. Az országgyűlés fokozot­tabban vegyen részt az álla­mi feladatok meghatározásá­ban, erősödjön törvényalkotó tevékenysége. Tovább kell fejleszteni 8 kormányzati munkát. A ha­táskörök pontosabb elhatáro­lásával, az állami és a társa­dalmi szervek tevékenységé­nek jobb összehangolásával, a közigazgatás és az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát. Jogos igény, hogy javuljon az államszervezet működése és csökkenjen a bürokrácia. Ar­ra kell törekednünk, hogy 8 központi állami irányítás a leglényegesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a fej­lődés fő kérdéseivel foglal­kozzon. Az állami szervek igényel­jék a társadalmi és tömeg­szervezetek közreműködését, támaszkodjanak tapasztala­taikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezdeménye­zéseit, következetesen érvé­nyesítsék a közérdeket. Tovább kell növelni a ta­nácsok önállóságát, felelőssé­gét és a gazdálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell munkájuk szervezeti, személyi és anyagi feltételeit. Erősöd­jön a lakosság részvétele a közügvek intézésében. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk történelmi programja. A szocialista de­mokrácia intézményeinek ha­tékony működése erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink gyorsabb elérését. A he'vi szervek, a vállalatok és az intézmények önállóságának növekedése kedvező feltétele­ket és lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a lakosság köz­vetlenül vagy az őt kéovise- lő társadalmi szervek, testü­letek útján részt vé&ren a közügvek intézésében, a dön­tések előkészítésében és a végrehaitás ellenőrzésében. A szocialista törvényesség belpolitikánknak alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmá­nyos rendeltetésükét. Tevé­kenységükkel nagymértékben hozzájárulnak, hogy alapvető­en szilárd a közrend és a közbiztonság. Állampolgáraink nagy több­sége a törvények előírásainak megfelelően gyakorolja joga­it. fegyelmezetten teljesíti kötelességét, erkölcsi normá­ink szerint él és dolgozik. Nem kevés azonban azoknak a száma, akik valódi vagy vélt érdekeiket a közösség ro­vására érvényesítik, köteles­ségeiket elhanyagolják, vagy tudatosan megszegik. Szapo­rodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az ál­lami, az állampolgári fegyel­met. A párt-, állami és tár­sadalmi szervek — a közvé­lemény támogatására is épít­ve — határozottan és erélye­sen lépjenek fel a negatív je­lenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzé­séért, a törvények megtartá­sáért és megtartatásáért. Kü­lönösen fontos a közélet tisz­taságának megóvása, a kö­vetkezetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyil­vánulása ellen. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egy­mással szorosan együttmű­ködve. népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, illetve belső rendünk biztosításá­hoz. A magyar néphadsereg szo­rosan együttműködik a Var­sói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harcké­szültsége magas fokú. a ter­vezett ütemben valósul meg haditechnikai és szervezeti korszerűsítése. Fegyveres erőink és testületeink készen állnak a szocialista társada­lom szolgálatára, a haza vé­delmére. II gazdasági építőmunka Az 1970-es évek közepétől jelentősen megváltoztak a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei. A világgaz­daságban végbement változá­sok tartós jellegét késedel­mesen ismertük fel. Ezekben az években a gazdaságpoliti­ka elsősorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdaság fejlődésére és az életszínvo­nalra. Az ország kiadásai éveken át számottevően meg­haladták a bevételeket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyának romlá­sát, jelentős adósságállomány kialakulását idézte elő. A XII. kongresszus meg­erősítette a Központi Bizott­ság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazdaságpolitikai gyakorlatot, amely a népgaz­daság külső egyensúlyi hely­zetének javítását és az elért életszínvonal megőrzését állí­totta a gazdasági munka kö­zéppontjába. E céloknak ren­delte alá a gazdasági növe­kedést és a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználását. ^ióGRÁD - *1985. március 25., hétfő Szécsény központjában dj szolgállatóház épült, amelynek felső szintjein lakásokat tottak ki. alaki­Céljaink eléréséhez a kor­mányzati szervek aktívabb gazdaságirányító és -szervező tevékenységére, a gazdálkodó szervezetek eredményesebb munkájára és a dolgozó nép jelentős erőfeszítésére, ese­tenként áldozatvállalására volt szükség. Alapvető vívmányaink sé­relme nélkül sikerült megőriz­ni az ország nemzetközi fi­zetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csök­kentsük az adósságállományt is, holott eredetileg csak a VI. ötéves terv utolsó évé­ben számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 száza­lékkal, az importé 4 százalék­kal bővült. A külkereskedel­mi áruforgalomban 1982 óta fokozatosan növekvő aktí­vumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette, hogy a kon­vertibilis valutákban fenn­álló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csök­kentsük. Fenntartottuk, illetve né­hány fontos területen javítot­tuk a népgazdaság be'ső egyensúlyát. Javult a.költség- vetés, a munkaerő és a beru­házási piac egyensúlya, meg­őriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhang­ját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési feltéte­lek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növeke­dett, mint a termelés. Ered­ményesen teljesítik a termelé­si ráfordítások mérséklését szolgáló kormányprogramo­kat. Az új, gazdaságosan ér­tékesíthető termékek aránya, a termékek versenyképessége nem növekedett a kellő mér­tékben. Az építőipari vállalatok nagyobb gondot fordítottak a karbantartásra és a felújítás­ra. Lassú az előrehaladás a munka minőségének, szerve­zettségének javításában. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar teljesíti a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági termelés a VI. ötéves terv el­ső négy esztendejében az elő­ző öt év átlagához képest 12— 13 százalékkal nőtt. Minden (Folytaid» a i. oldalonl ,

Next

/
Thumbnails
Contents