Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

Er^üelreslredés e híd ólait mmm Istalástaiak szeméyeü WfílíHílíTKf^fílí! szűrésénelt tanaszlaiatai Napjainkban egyre több a szemüveget viselő gyermekek száma. Ez elsősorban nem­csak azért van így, mert több a rossz szemű” gyermek, hanem azért is, mert korunkban egyre nagyobb a követelmény az éleslátással szemben. Igaz, azonban az is, hogy a kora­szülések, az ikerszülések gya­koribb előfordulása — melyre most részleteiben nem kívá­nok kitérni — magában hord­ja annak a veszélyét, hogy az újszülött látáshibával jön a világra. Ezeknél a gyermekek­nél gyakori a kancsalsági probléma, amit ha idejében — egyéves kor körül — ke­zelésbe veszünk, az esetek többségében szemüveg állandó viselése mellett, iskoláskorra jól helyrehozható a látásprob­léma. Nem árt, ha tudjuk azon­ban hogy a felnövekvő gyer­mek szemének fénytörése ál­talában a serdülőkor befeje­zéséig változhat, és változik is. Ezért van az, hogy a gyerme­kek egy részénél az iskolás­korban derül ki a látás ki- sebb-nagyobb hibája. Gyakori, hogy az egyik szem látása csaknem tökéletes, míg a má­sik erősen legyengül, anélkül, hogy szembetűnő kancsalság állna fenn. És mivel az egyik szem jó, a gyermek látás- problémáról nem panaszkodik. Napjainkban ma már egy­re több az olyan munkakör, amelynek betöltéséhez két- szemes, jó látás szükséges. A ,gépjárművezetéstől kezdve az eg'réb gépi munkán át, egé­szen a kétszemes látást igénylő mérnöki vagy orvosi munkáig erre feltétlenül szükség van. Ezért a látáshi­bás gyermeket az iskoláskor elején kiszűrjük a többiek kö­zül és gondozásba vesszük, a legtöbb esetben megfelelő szemüveggel a látás előbb vagy utóbb, de legkésőbb a pályaválasztás időszakára tel­jessé tehető. így a gyermek pályaválasztásánál szemészeti okok miatt nem kerül hátrá­nyos helyzetbe. Ma már egyre több város, vagy megye végzi el szerve­zett formában az iskolásko­rúak szemészeti szűrését. Va­ló igaz, hogy a rendelkezésre álló szakemberek száma meg­lehetősen kevés, a gyermek- kollektívák átszűrésére. De az alapszűrések elvégzése isko­laorvosi hálózat, sőt jól kép­zett, erre a felkészített védő­női hálózat, által maradékta­lanul keresztülvihető. Az alapszűrést, vagy előszűrést ezen keresztül tehát meg le­het oldani. Tapasztalataink egyértelműen pozitívak. Pász­tó város iskolás gyermekeinek átszűrése szemészeti szem­pontból ilyen formában tör­tént meg, és mondhatjuk, hogy inkább feleslegesen ke­rültek be szakvizsgálatra a gyermekek, mintsem egyetlen rászoruló is elkerülte volna azt. Vizsgálataink során kide­rült, hogy a gyermekek több mint 10 százaléka szemészeti ellátásra, gondozásra szorul. Az iskoláskorban végzett szemészeti szűrés jelentősége abban áll. hogv szakszerű el­látással lehetővé válik ennek a — szociális származásra és helyzetre való tekintet nélkül — veszélyeztetett gyermekcso­portnak látás szempontjából teljes értékűvé tétele. Az alap­szűrésen kiszűrt gyermekek kisebb csoportokban, szerve­zett formában már eljuthat­nak a szakorvoshoz, aki el­látja és szükség szerint időn­ként gondozza a rászorulókat. A szűrés, a szakellátás és az időnkénti gondozás azon­ban csak az első lépés az eredményességhez vezető úton. Rendkívül fontos az, hogy a rászoruló gyermek szemüvegét folyamatosan és állandóan hordja. Itt már szükség van a szakorvos, a szülő és ne­velők összefogására. Hiszen az orvos tevékenysége ebben a folyamatban csak rövid ide­ig érvényesül. A továbbiak­ban sokkal több felelősség hárul a szülőkre és a neve­lőkre. Lényeges ebben a kérdésben a szülők egyértel­mű és határozott fellépése és a nevelők segítőkészsége. A szülők nagy segítséget nyújt­hatnak; abban például, ha a rokonság idősebb tagjait meg­kérik arra, hogy ne kifogásol­ják a gyermek szemüvegvise­lését. A nevelők pedig erköl­csi támaszt nyújthatnak a szemüveges gyermek számára, az iskolatársak esetenkénti káros megjegyzéseivel szem­ben. A fentiek érdekében te­hát széles körű összefogást van szükség! Ne feledjük, hogy egyre inkább érvényesül az a régi mondás, mely sze­rint „legdrágább kincsünk a szemünk világa” és tegyük hozzá, gyermekeink szemevi- lága. Dr. Ábrahám Sándor Ismét pásztói fiatalokat Ítélt el a bíróság II korszerű piacfelügyeletről A szabályozórendszer ez- évi továbbfejlesztése alapve­tően megváltoztatta a válla­latok és szövetkezetek gaz­dálkodását. Az irányítószer­vek feladatait is átírták az új jogszabályok: közvetlen beavatkozás helyett az átfo­gó szakmai irányításban és felügyeletben kaptak helyet. E szervek közvetítik a nép- gazdasági igényeket és köve­telményeket is, s részt kap­tak a piacfelügyeletből is. A piacfelügyeleti tevékeny­ség nem ismeretlen fogalom a magyar gazdaságban, de eddig igazi piac hiányában másodlagos szerepet játszott. Ám a verseny kibontakozása egyértelműen bebizonyította, hogy szükség van egy ilyes­fajta irányító, ellenőrző mun­kára is, amelynek letétemé­nyese az Országos Anyag- és Árhivatal. AZ ÁRHIVATALIIOZ TARTOZIK A piacfelügyelet feladatait két csoportba lehet osztani: az első kört a verseny tisz­taságát óvó szabályok és in­tézkedések alkotják. Ha jól belegondolunk, ez korábban is az Országos Anyag- és Ár­hivatal tevékenyégéhez tarto­zott. Hiszen e szervezet ügyelt arra, hogy ne lehessen alaptalanul magasra srófolni az árakat, s egyik cég se használhassa ki monopolhely­zetét. E funkció fontosságát éppen az elmúlt évben erő­sítette meg a honi zöldségpi­ac. Mint köztudott, tavaly nyáron a zöldség- és gyü­mölcsárak egymás után dön­tötték a rekordokat. Azóta kiderült — s jórészt rendőr­ségi krónikák alapján —, hogy nem a rossz időjárás, vagy a dráguló termelési költségek, hanem a nyerész­kedő kiskereskedők és köz­vetítők hajtották föl az ára­kat. Erre valószínűleg egy erős piacfelügyelet mellett nem lehetett volna módjuk. A verseny tisztességes vol­tát, az árak megállapítását egyébként az országgyűlésen néhány hónapja elfogadott törvény is szabályozza. Ennek betartása és ellenőrzése ter­mészetesen szintén a piacfel­ügyelet része, . u ^ A másik fontos feladatkör a kereslet-kínálat összehan­golásához kapcsolódik. Időről időre mindannyian tapasztal­juk, hogy olykor filléres cik­kek-is eltűnnek a polcokról. E zavarok kiküszöbölésére hozták létre a piaci interven­ciós alapot. KÖZVETETT ESZKÖZÖKKEL Ebből lehet — akár kül­földről — a hiányzó árukat beszerezni: a honi és a kül­földi áru versenyeztetésével a kínálatot jobbá tenni, az ár­felhajtó törekvéseket letörni. Még az sem elképzelhetetlen, hogy egyes vállalatokat jut­tatnak előnyösebb helyzetbe e pénzből, s cserébe azoknak a jobb kínálatot kell garantál­niuk. De az intervenciós alap­ból a világpiacon éppen ala­csony áron adott, számunkra fontos fogyasztási cikkeket is meg lehet venni. A feltöltött központi készletek jó szolgá­latot tehetnek, amikor fel­bomlik a kereslet-kínálat egyensúlya, s hiány keletke­zik a piacon. Az intervenciós alap tehát sokféle célt szolgál. Ebben jól tükröződik a kormányzat azon törekvése, hogy a lehe­tőséghez képest közvetett esz­közökkel szabályozza az itt­honi piacot. Természetesen a jogszabályok lehetőségeket adnak a közvetlen beavatko­zásra is, ‘ de ezzel csak szél­sőséges esetben élnek az irá­nyítószervek. A MINISZTÉRIUMOK SEGÍTSÉGÉVEL A zöldség- és gytimölcs­ügvekben például nem lehet nélkülözni a sok évtizedes tapasztalattal és nagy hely­zet ismerettel rendelkező MÉM véleményét. Az ipar- cikkellátásró! sem lehet ér­demben tárgyalni az Ipari Minisztérium nélkül, hiszen közismert, hogy a boltjaink­ban kapható iparcikkek 75— 80 százalékát a hazai gyárak állítják elő. Remélhetőleg az árhivatal •— a minisztériumokkal együttműködve, a korábbi­nál nagyobb sikerrel harcol­hat a különböző visszás je­lenségek ellen. s küzdhet azért, hogy kiegyensúlyozot­tabb legyen az ellátás. Üj és hathatós eszköze lesz hozzá a már említett intervenciós alap. Lakatos Mária Egy tizenhat éves lány 1984. december 3-án este a pásztói Napsugár presszóban szórako­zott, ugyanott töltötte az ide­jét a most 20 éves Kobka Zsolt, a 24 éves Kaszala Ist­ván és a 19 éves Magyar Pé­ter is. Kobka és Magyar pász­tói lakosok, Kaszala pedig Mátraszőlősön él. Zárórakor közepesen ittas volt a három fiatalember, az utcán érték utol a két társa kíséretében hazafelé tartó lányt. A későb­bi bűnügy három vádlottja elzavarta a két kísérőt, Kob­ka pedig kérdőre vonta a lányt: „Miért akarsz már ha­zamenni?” A feltartott lány félt Koblkától, aki — mint a későbbi vizsgálat megállapí­totta — nem sokkal korábban egy lakodalomban már meg­erőszakolta. Ezúttal kérlelni kezdte, hogy engedje őt haza­menni, Kobka azonban pofon­nal válaszolt és veréssel fe­nyegette. A nagyobb nyoma­ték kedvéért még hozzátette: — Ha nem jössz el velem, mind a hárman megerőszako­lunk! „LETÉPJÜK A RUHÁDAT. ..” A tehetetlen lányt a három fiatalember közrefogta és a Kövicses-patak hídja felé vitték. Űtközben a lány to­vább könyörgött, hogy enged­jék el, a fiúk azonban kerek perec megmondták: megverik, ha kiabálni mer. A patakhoz érve a híd alá kényszerítet­ték a lányt, ott Kobka azon­nal vetkőzésre szólította fel, majd lehúzta a kabátját. To­vább tartott a fenyegetés is: „Letépjük a ruhádat és itt hagyunk a hidegben mezte­lenül.” -— A fenyegetéstől, a hidegtől és a sötétségtől megriadt, síró lánnyal először Kobka erősza­koskodott, majd fajtalanság eltűrésére kényszerítette. A másik két fiatalember ez idő alatt figyelt, hogy nem jön-e valaki az éjszakai utcán. A megalázott lány még kétség­beesettebben kérlelte Kobkét, hosy most már tényleg en­gedje elmenni, ő azonban oda szólt Kaszaiénak: — Bunkó, most te követke­zel! Kaszala vísszanyomta a földre terített kabátra a fel­| öltözni alkaró lányt. Tovább (Vetköztette, majd az erőszakos- | kedés után ő is fajtalanság [eltűrésére kényszerítette. Mind- ' ez meg nem volt elég, ekkor hangzott cl'­— Ha továbbra sem enge­delmeskedsz, bedobjuk a ru­hádat a patakba és itt ma­radsz meztelenül. hoz. ö is közösülni próbált a badságvesztés, kétévi közügyek védtelen és megrémisztett gyakorlásától való eltiltás. A lánnyal, s a végeredmény most szabadságvesztést fegyházban is ugyanaz volt: Magyar is kell végrehajtani, fajtalanság eltűrésére kénysze­Az utóbb említett cselek­ményt Kobka még egyszer el­követte. csak ezután hagyták felöltözni a lányt. Egy jó da­rabon még elkísérték és el­hangzott az utolsó fenyegetés is: a megg'alázott lány ne merjen feljelentést tenni. A sértett ezen az éjszakán már haza sem mert menni, egy barátnőjénél aludt, reggel pe­dig a gyárban elmondta a tör­ténteket. A szakoktatója kí­sérte a rendőrségre, s a fel­jelentés nyomán derült fény a fölöttébb „goromba” bűn- cselekményre. Még azon a napon előzetes letartóztatásba helyezték a három fiatalembert. A meg­indult és a befejezett vizsgá­lat után vádiratot adott ki ügyükben a Pásztói Városi Ügyészség, az első fokon eljá­ró Pásztói Városi Bíróság dr. Hegedűs János tanácsa pedig most hozta meg az ítéletet. A bíróságon az elsőrendű vád­lott Kobka tagadott, Kaszala teljes beismerő vallomást tett és megbánó magatartást ta­núsított. Magya»’ ténybeli be­ismerést tett, bár bűnösnek nem tartotta magát. A bizo­nyítási eljárás után a bíróság többek által elkövetett erősza­kos közösülés bűntette miatt Kobka Zsoltot ötévi és hat- hónapi szabadságvesztésre ítélte, négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ka­szala Istvánra három év és hathónapi szabadságvesztést szabtak ki, háromévi időtar­tamra eltiltották a közüavek gyakorlásától. Magyar Péter büntetése pedig háromévi sza­,.NE MERJ FELJELENTENI!’ December 3-án éjjel ke­mény fagy volt. Az újabb fenyegetés után Magyar ment oda a kabáton fekvő és két­ségbeesetten könyörgő lány­TAGADÁS ÉS MEGBÁNÁS Az ítélet indoklásakor dr. Hegedűs János hangsúlyozta, hogy a bíróság mindhárom vádlottnál súlyosbító körül­ményként vette figyelembe, hogy fiatalkorú sérelmére kö­vették el a bűncselekményt, s hogy a hasonló esetek igen gvakoriak. A súlyosbító kö­rülmények között szerepelt a fajtalanság eltűrésére való kényszerítés is, ezt az első­rendű vádlott Kobka kétszer is elkövette. Mérlegelte a bí­róság Kobka kezdeményező szerepét is. Enyhítő körül­ményként vette figyelembe a bíróság a vádlottak büntetlen előéletét, Kaszaiénál a teljes beismerést és a megbánó ma­gatartást. rajta a táravaláson is látszott, hogy megtörte a bűncselekmény miatti felelős­ségre vonás. Ugyancsak mér­legelte a bíróság Magyar részbeni feltáró jellegű, beis­merő vallomását, valamint azt a tényt, hogv a bűncselek­mény elkövetésekor a fiatal­kort alig töltötte be. Hasonló bűncselekményeknél egyéb­ként a büntetés tétele öttől tíz évig teriedő szabadság­vesztés, a másod- és a har­madrendű vádlott esetében az úgynevezett enyhítő sza­kaszt is alkalmazta a bíróság. A kihirdetett ítéletet az iinnész tudomásul vette. A vádlottak — telmentés érde­ké-én — fellebbezéssel éltek. K. G. Mesterségük művészei A Tavaszi vendégvárás Palócfű Időin című program keretében tegnap az SZMT- székház tanácstermében él­ményszámba menő kiállítást rendezett a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat: tizenegy megye vendéglátó vállalatá­nak, a Karancs Szállodának és a szécsényi áfésznek sza­kácsai és cukrászai mutatták be legkülönlegesebb hideg- konyhai és cukrászati termé­keit. A pazar látványt nyújtó tálak, torták, aprósütemények, gyümölcsös édességek azt je­lezték, hogy azok, akik e szakmai parádén részt vet­tek, nemcsak kiváló szakem­berek, hanem mesterségük elsőrangú művészei. kácskönyveket értékesített. A bemutatott termékeket két zsűri minősítette: Simonfay Jenő cukrász és Varga Sán­dor Oscar-díjas mesterszakács vezetésével. Bírálatuk ered- nye a következő. Cukrászok közül I. Kun József (Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat), II. Kis Tibor (Csongrád m. V. V.), III. Németh László (Szabolcs-Szatmár m. V. V.). A szakácsok versenyében I. Tályai János (Észak-pesti V. V.), II. Tari István, III. Móra Zoltán, (mindketten Csongrád m. V. V.). A különdíjat a Borsod megyei csapat nyerte. Nógrád megyéből egy szakács és hét cukrász vett részt a bemutatón. Huszonkét szociális gondozott kap kedvezményes ebédet Mihálygergén. A szécsényi áfész litkei konyhájáról kerül ide az étel, amit a helyi bisztróban osztanak szét, illetve visznek ki a betegekhez — bp — A bemutató ráadásaként a A parádés nap parádésan teremben a Vibeg Vendég- is fejeződött be. A délutáni látóipari Építő és Szolgáltató órákban a kiállításon szereplő Vállalat cukrászati eszközöket „költemények” javát tombo- kínált eladásra, a Magyar Ián sorsolták ki a nagyszámú Szakácsok és Cukrászok Sző- érdeklődő közönség legszeren- vetsége pedig érdekes sza- csésebbjei között. | NÓGRÁD — 1985. március 20., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents