Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
Félmaréknyi csoda Ha a szombat esti amerikai film címével ellentétben, egy marék nem is, félmaréknyi csoda azért valóban akadt a2 elmúlt hét televíziós programjában, igaz jószerével egyetlen műsorban... Ez annál is örömtelibb tény, mivel köztudott, hogy a Magyar Televízió mostanság eleve keveset ,,markol”. Természetesen nem tekintem csodának, hogy a tévé — megszegve önkorlátozó műsorrendjét — a múlt héten több délelőtt is sugárzott adóst. A csoda az lett volna, ha — mondjuk — március 15-én délelőtt a budapesti ünnepség helyszíni közvetítését mindenki láthatta volna, mármint szók is, akik nem vettek részt hasonló rendezvényen. Ámbár a „Péntek esti randevú’’ különkiadása igényes összeállítással emlékezett meg a 136 évvel ezelőtt történtekről, a polgári forradalomban részt vett márciusi ifjak és kevésbé ifjak írásainak felhasználásával. Láthattuk továbbá felvételről a jelenkor fiataljainak aznap délelőtti ünneplését is. A Nemzeti Múzeum lépcsőire és homlokzatára komponált emlékműsorral Kol- tay Gábor meggyőzően bizonyította, hogy megrendelésre is képes látványos produkciót készíteni. Csodálatos módon, a március idusára emlékező „Péntek esti randevú”-val egyidő- ben sugározta a tévé 2. csatornája a „Fortuna és Jacin- ta” című spanyol filmsorozat befejező részét. Ismerve a sorozat hazai népszerűségét, aligha kétséges, hogy a nézők többsége nem mulasztotta el megtekinténi a záró epizódot. Töredelmesen bevallom, hogy a két spanyol hölgy „végkifejlete” számomra az ünneptől függetlenül sem jelentett alternatívát, tekintve, hogy .azon tévénézők közé tartozom, akik elvből nem néznek összefüggő epizódból álló folytatásos filmeket. Jobb szeretem ugyanis, ha saját magam, nem pedig a televízió szerkesztői programozzák be estéimet. (Mert azzal tisztában vagyok, hogy ha egy sorozat első néhány epizódját megnézi valaki, akkor a folytatásról már nem szívesen mond le.) Annak azért utánanéztem, hogy az elmúlt héten hány ízben kényszerítette a tévé a képernyő elé, a sorozatok kedvelőit. Nos, a folytatásos filmek terrorjának maradéktalanul engedelmeskedő nézők kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap töltöttek több órát a készülék előtt. Hát nem csodálatos? Vannak persze rugalmasan nézhető műsorsorozatok is. Mert mi történt; ha valaki vasárnap este elmulasztotta megnézni a derék „Derrick” soros esetét. Abszolúte semmi. Ahogy hírlik ebből a szériából még vagy két tucat van a raktáron, és biztos lehet benne mindenki, hogy azokban is megtalálja a felügyelő a gyilkost, méghozzá mindegyikben újat. No, de ideje az igazi csodákról beszélni, arról a félmaréknyiról. Ezekkel egytől- egyig Vitray Tamás „Tóksó”- ként indult „Telefere” című sorozatának(l) péntek esti műsorában találkozhattunk. Ez viszont nem is olyan meglepő, hiszen régóta tudjuk, hogy — Vitray egy korábbi műsorának Szophoklésztől kölcsönzött címével élve — „Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.” A magyar televíziózás történetében erre a legtöbb bizonyítékot kétségkívül eddig is Vitray Tamás szolgáltatta. És úgy látszik az „embercsodák” kifogyhatatlanok! Avagy nem csodálatos-e a „Telefere” nyitányában megszólaltatott Benyus-gyér ekek együttese? A hét vagy nyolc édestestvér (pontosan össze sem tudtam számolni őket) rövidke családi koncertje nem csak kivételes zenei tehetségükből adott ízelítőt, de játékukból valami megnevezhetetlen harmónia is sugárzott, belopva magát — ha mégoly kis időre is — a képernyő előtt ülő milliók szívébe. Köszönet érte. A „Teleferé”-ben hallhattunk egy igazi csodáról is. Megismerhettük Jászai Joli nénit, akivel olyasmi esett meg, amihez hasonlót többnyire csak moziban láthatunk. A híres nagynéni — Jászai Mari árnyékában felnőtt unokahúgot, aki gyermekkora óta maga is színésznő szeretett volna lenni, váratlanul felfedezték, Hetvennyolc évesen beteljesedett az álma — a győri Kisfaludy Színház vezetőinek jóvoltából — valódi szerepben, valódi színpadon, valóban a nagyközönség elé léphetett És még mindig a „Telefere”. Szokatlan merészséggel „a legtehetségesebb, legizgalmasabb és talán legszebb” mai magyar színésznőként konferálta színpadra Vitray Tamás a fiatal művésznőt; Udvaros Dorottyát. A szolnoki társulattal annakidején Salgótarjánban is töbször járt fiatal színésznő ezúttal csodálatos énekhangjával lepte meg közönségét. Csodálatunkra azonban ezentúl — a Vitray- val való beszélgetése során is tanúsított — természetes, színészi allűröktől mentes viselkedése, őszintesége miatt is számot tarthat.' Mert; „Sok van, mi csodálatos, de...” Pintér Károly Épült a VI. ötéves tervben Rétság egészségügyi ellátási színvonalának javítása érdekében új orvosi rendelőt alakítottak ki a település központjában. — kJ — Történelem, régészet, néprajz A múzeumi évkönyv tizedik kötete 500 éra számítástechnika TIT-tan folyam, diplomával Annyit körülbelül már minden számítógép-tulajdonos és számítógép-vásárló tud, hogy nem elég bekapcsolni, üzembe helyezni a gépet, hanem be is kell programozni, el kell látni adatokkal, gondoskodni szükséges a megszülető számítások gyakorlati bevezetéséről és így tovább. Egyszóval, kellenek a gépek mellé azok a szakemberek is, akik mindezt el tudják végezni, szaknyelven a számítástechnikai folyamat- szervezők, az operátorok. De honnan? Ezen a gondon kíván enyhíteni a TIT Nógrád megyei szervezete azzal az országosan egyedülálló kezdeményezésével, amelynek eredményeként — a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal együttműködve — számítástechnikai folyamat- szervező szakembereket képeznek ki. Az ősszel indított tanfolyam körülbelül egyéves időtartamra 500 tanfolyami órára köti le a vállalatok által beíratott hallgatókat. Céljuk azonban nem csak a szakemberképzés, hanem a számítástechnikai szakemberellátásban egyre-másra felbukkanó munkaerőcsábítási folyamatnak a megállítása, lefékezése. Sok új számítógéptulajdonos vállalat hajlamos ugyanis más „cégektől” beszerezni a gépek működtetéséhez értő szakembert. Ezzel is magyarázható, hogy az ősszel indított tanfolyam viszonylag sikeres visszhangra talált. Huszonnégy résztvevő tanfolyami díját fizették be a munkaadók, a gazdasági élet szinte valamennyi területéről. A tanfolyam népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy az ismeretterjesztő társulat — legalábbis megyei — történetében először felső fokú végzettséget igazoló diplomát is átad a végzett szakembereknek. De az is, hogy viszonylag olcsó a részvételi díj. A számítástechnikai szakemberek képzési költsége ugyanis a legritkább esetben fejezhető ki hat számjegy alatti összeggel. Végül is mit tanulhatnak az egyéves- tanfolyamra beiratkozott hallgatók ? Számítás- technikai ismereteket, programozást, a magas szintű PL—1 programnyelvet, szervezési ismereteket, rendszerelemzést, rendszertervezést, adatelemzést és mindazokat az alapvető tudnivalókat, amelyek a számítástechnika alkalmazását lehetővé teszik a gazdasági szervezetekben. Van azonban még egy jelentősége az ősszel befeíeződő ötszáz órás tanfolyamnak. Az, hogy a TIT Nógrád megyei szervezetinek és a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak a helyi erők összpontosításával sikerült megszervezni az egyik legfiatalabb tudomány — diplomaosztással egybekötött — tanfolyamát. Az első megjegyzés a csöndes örömé, megjelent a tizedik múzeumi évkönyv Salgótarjánban. A korábbiakhoz hasonlóan meglehetősen vaskos kötet, ami — többek között — arra enged következtetni, hogy a nógrádi múzeumokban örvendetesen sokrétű és tartalmas tudományos tevékenység folyik, jóllehet a nagyközönség elsősorban nem ezt érzékeli, hiszen számára a kutatás, a tudományos munka mindenekelőtt a kiállításokban, tágabb értelemben pedig a közművelődési tevékenységben érzékelhető. Egyébként, a megyei múzeumi szervezet ilyen szempontból is jól körvonalazható — esetenként szinte látványos — szelepet vállalt az elmúlt években a megyei kulturális életben, tárgyi, személyi feltételei is predesztinálják erre. A gyűjtő, feldolgozó, tudományos tevékenységnek mind több eredményét említhetnénk. A tudományos munka fejlődésével összefüggésben utalunk arra, hogy a múzeumi szervezet a palóckutatásban, a bányászat- történeti és a középréteg-kutatásban, a munkásimozgalom- történeti kutatómunkában komoly eredményeket mondhat magáénak. A Madách-emlék- év további gazdagodást hozott e vonatkozásban is. és még sorolhatnánk további példákat. A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1984. évi kötete szintén tükrözi azt a sokrétűséget, amely a kutatótevékenységet jelenleg is jellemzi. Olyan publikációknak ad teret, amelyek alapvetően — bár nem kizárólag — a múlt évi kutatási eredményekről ad számot, vagy rész- kutatási eredményeket foglalnak össze a történelem, a régészet, a néprajz tárgyköréből, továbbá muzeológiai dolgozatokat adnak közre. Magunk részéről egy, a régészet körébe tartozó publikációt említünk először, mellőzve az évkönyv közlési sorrendjét. Feld István Jelentés a salgói vár 1981—83. évi régészeti kutatásáról című tanulmányáról van szó. A várromok helyreállítását Salgótarján város Tanácsa kezdeményezte. Az ásatás eredményei figyelmetkeltőeknek bizonyultak, ugyanakkor több kérdés tudományos szempontból nem tekinthető még lezártnak. az alsóvár feltárásának folytatása is szükségesnek látszik. A munka eredményeként a vár. mint ismert és közkedvelt műemlék részben új megvilágításban áll előttünk, múltjának jellemzőiről az érdeklődő közönség annak idején a Nógrádi Sándor Múzeumban rendezett kiállításon is értesülhetett. Művelődéstörténeti műhely- tanulmányt ad közre Kovács Anna Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól címmel Nagy Ivánról (1824—1898), aki — mint ismeretes — Balassagyarmat szülötte, élete utolsó évtizedében a Nógrádvármegyei Múzeumi Társulat megalapításán fáradozott s akinek nagyszabású vállalkozása a Magyarország csalódat című alapvető jelentőségű mű volt. Személye nemcsak megyei szempontból érdemel figyelmet, hanem érdekes a kor szempontjából is a kora be Li realista szemléletű történészgeneráció egyik reprezentáns tagjaként. Praznovszky Mihály Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében című tanulmányában Kubányi Lajos festőművész életét és munkásságát vázolja fel. aki század végi Nógrád megye egyik jellegzetes alakja, a megye művésze volt. A kortársak között emleget'k Lisznyay Kálmánt. A balassagyarmatiak még emlékeznek Bérezi Károlyra és elsősorban Madách Imrére. Mikszáth Kálmán is innen indult, ha ekkor a nógrádi társasági élettel való kapcsolata nem is egyértelmű. A zenetörténet jegyzi Rózsavölgyi Márk nevét, de festőművésze még nem volt Nógrádnak. A megye első igazi hírnévre emelkedett festője Kubányi Lajos volt, aki a múlt század nyolcvanas éveitől 1912-ig voit Nógrád elismert művésze. Körülbelül 800 képet alkotott, országos tárlatokon szerepelt, s ma is az életképfestészet jeles képviselőjeként tartjuk nyilván. Kvalitásos életképein kívül kisebb részben történelmi képei, továbbá oltárképei és portréi jelentik munkáságának legjavát, bár ez utóbbiak kevésbé sikerült ága művészetének. Madách Imre ól például három portrét is festett, amelyek közül egy maradt meg, ami jelenleg az alsósztrego- vai Madách-múzeumban látható. A tanulmányt értékesen egészíti ki a Függelék, amelyben a szerző Kubányi Latos festményeinek jegyzékét közli. ízelítőként — és egyáltalán nem az értékelés igényével — említettem néhány tanulmányt az évkönyv gazdag anyaigából, amelynek szakmai értékelése meghaladja kompetenciámat. Hiszen Somlyói Tóth Tibor, Hausel Sándor. Belitzky János, Majdan Béla, Vonsik Ilona. Szvircsek Ferenc, vaay a n^wajzi tárgykörből publikáló Zólnomi József és Kapros Márta tanulmányai rrindmek- előtt szintén a tudománvos kutatás szpmoonti'iiinl értéke- l^ndnk. hóhér prédául épn-n K°nros Márta Meoe.sett lányok az Innly menti falvak társadalmában című írása ér- d°kesséCTéb°n. tárgyválasztá sóban meCThalpdia a szőkébb értelemben vett n=nraiz iránt érdeklődő olvasók figyelmet. Hidváry István a Nógrádi Sándor Múzeum tevékenységét foglal’a ö«sze, amelyet a rounkásművelődésért folytat, H. Szabó Ágnes pedig a hor- pácsi Mikszáth-emlékház kiállítását ismerteti. A múzeumi évkönyv 1984. évi kötetét Szvircsek Ferenc szerkesztette. T. E. KOSSUTH RADIO: S.’O: Társalgó 9.44: Találkozás a Hangvillában 10.05: Diákfélóra. Világok meséi 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Fiatal együttesek bemutatkozója (ism.) 11.39: Jókai Mór élete és kora 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Emanuel Feuermann gordonkázik 13.30: Operettkettősök 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok: a csípőficamról 14.30: Dzsesszmelódiák. Kiss Imre műsora 15.00: Arcképek a szlovák Irodalomból 15.18: Kórusmuzsika 15.34: A nép szolgálatában 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Világablak. VI. rész 17.30: Hófehérke és a hét törpe 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Negyven esztendő magyar zenéje. V/4. rész 20.45: Kutatás a kutatás körül. Riport 20.55: Szimfonikus zene 21.30: Ami a számok mögött van 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Vonós kamarazene 23.40: Traviata PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Ben Franklin Párizsban 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 13.05: Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Szeverényi Ilona és Gerencsér Ferenc cimbal- mozik 14.15: A budapesti honvéd helyőrség fúvószenekara játszik 14.40: Hangos szótár 15.10: Operaénekesek zenés játékokból énekelnek 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tinitonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak 20.00: Nóták 20.34: Csintamánok és madarak. V/l. rész: Az írás titka. (Ism.) 21.05: A dán rádió bigbandje játszik 21.28: A Rádió Dalszínháza: Bob herceg 23.20: Vincze Ottó szerzeményeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIŐ. 4 NÓGRÁD - 1985. március 19., kedd 1 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: A miskolci ifjúsági parkok sorsáról. — Múzeum Sátoraljaújhelyen — Peremkerületi közművelődés Salgótarjánban — Ásatásokra készül a Dobó István Múzeum.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Világnézet 8.40: Korok művészete 9.10: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.30: Deltácska. Az óra története 9.50: Magyar irodalom 16.15: Hírek 16.20: Orosz nyelv kicsiknek — 8. rész 16.30: Tévé BASIC-tanfolyam 17.00: Képújság 17.05: összefüggések. IX'5. rész: A szerencse kerekei 17.55: Egészségünkért! 18.05: Én. Prenn Ferenc 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Bizonyíték híján. IV/3. rész: Antoinette 20.50: Metszetek — m/1 21.55: Tv-híradó, 2. 22.05: Himnusz 2. MŰSOR: 17.25: Képújság 17.30: Városok a gyerekekért 18.00: Igor Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia 18.30: Közelképek 19.00: Hantjával ez takar 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: Autó-motor sport 21.35: Bolgár reneszánsz házak 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy kis leltár. Bolgár filmsorozat. 3. rész. (15 éven felülieknek!) 21.05: Azimut. Katonák magazinja (FF) 21.45: Kamarahangverseny 22.30 Prizren. Rövidfi’m a jugoszláv városról (ism.) 23.00: Hírek 2. MŰSOR; 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Tdőjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: jelentés. NDK kémfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 3tól: Tízezer nap. Színes magyar film. Háromnegyed 6-tól: Vörös grófnő. I—II. Színes magyar történelmi film. — Kohász. A nagyrozsdási eset. Magyar filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Forróvérű kísértet. (14) Szink- ronizát olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách. Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A férfika’and elmarad. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjá- ték. Mesemozi: Ezermester. — Nagybátonyi Petőfi: Egy n§ azonosítása. (16) Színes o^s* film. — Nagybátonvi Bányászt Örült római vakáció. Színes* szinkronizált olasz filmvígjáték« — Pásztói Mátra: Flor asszon^ és két férje. (14) Szinkronizá’t brazil filmszatíra. — Rétság: Bombajó bokszo’ó (14) Szmes, szinkronizált kalandom. — Kisterenyei Petőfi: A nőstény- farkas kísérlete. (16) Színrs, szinkronizált lengyel film. — jobbágyi. Az Ts+enek a feui'-”e esiek. Színes, szinkronizált bots- wanai filmvígjáték.
