Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGVESÜLJETEKI^^TAR^ NÓGRÁD az .hs-;mp nog ra o ».tovti biz otts aga és a- még vei tanács lapja ■ XLi. ÉVF., 63. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1985. MÁRCIUS 16., SZOMBAT Kepek, fényképek, dokumentumok „Felszabadult Nógrád megye 40 éve” című kiállítás Küldöttgyűlés a STÉSZ-nél Töretlen a fejlődés FIN-megnyitó A forradalmi elődöknek tisztelőivé Ünnepi nagygyűlés Budapesten a Múzeumkertben A tisztelet virágait hozták el a politikai, állami, társadalmi szervezetek képviselői, nemzetiszínű kokárdás fiatalok Táncsics, Petőfi, Jókai, Kossuth... Az ő nevüket homá- lyosította el legkevésbé a történelem az idők folyamán, az a történelem, amelyik velük eredezteti forradalmi hagyományainkat. A tavasz a fiatalos lendület, az újjászületés ünnepe. De elválaszthatatlanul összekapcsolódott ez az évszak népünk történetének három fontos dátumával: 1848. március 15- ével, 1919. március 21-ével és 1945. április 4-ével. E három példát mutató esemény esztendők óta egybefűzik a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeit, melyekben a szabadságharc és a Tanácsköztársaság sorsformáló történései ölelkeznek az ország felszabadulásának, szocialista útra való lépésének döntő pillanataival. Ä Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezeit küldöttgyűlésére tegnap került sor a szövetkezet központjában. Izsó Béla, a szervezési osztály vezetője, a pártalap- szervezet titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Juhász Jónás, a szövetkezet elnöke számolt be az 1984. évi munkáról, majd ismertette az ez évi feladatokat. A szövetkezeti kollektív«, a gazdaságii építőimunka szigorodó feltételeinek közepette is eredményesen oldotta meg feladatát. Termelési tervét a bázishoz viszonyítva több mint 21 millióval, a tervhez képest pedig csaknem 10 millióval szárnyalta túl. A megnövekedett feladatokat kevesebb létszámmal, kisebb készletekkel valósították meg. A béralap csaknem 3 százalékkal emelkedett, a maximált áras munkák aránya pedig 1,7 százalékkal nőtt. A sikerek elérésében fontos szeSzocialista indítványok Stockholmban A stockholmi konferencia pénteki ülésén felszólalt Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője, aki a többi között felhívta a fórum résztvevőinek figyelmét arra, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára sürgette a béke és biztonság megszilárdítását és behatóan elemezte a jelenlegi veszélyes nemzetközi helyzetet. A nemzetközi helyzet jelenlegi felelősségteljes szakasza — mondotta a Szovjetunió képviselője — minden államtól megköveteli, hogy következetes erőfeszítéseket tegyen az űrfegyverkezési hajsza elhárítására, a földi fegyverkezés beszüntetésére. A pénteki ülésen a csehszlovák küldött országa, Lengyelország és a Szovjetunió nevében javasolta: 30 nappal korábban jelentsék be azokat a nagyobb szárazföldi hadgyakorlatokat, amelyeket Európában, az ide csatlakozó tengeri térségeken és légtérben tartanak húszezres, vagy annál nagyobb létszámmal, akár csak szárazföldi erőkkel, akár légi-,' vagy haditengerészeti erők bevonásával. repük volt a szakcsoportoknak. Az általuk elvégzett anyagmentes termelési érték csaknem eléri a 12 milliót. Az ez évi tervek reálisan feszítettek, melyet lehet teljesíteni, de szükséges a további töretlen fejlődéshez }s. Megvalósítása érdekében mindenkinek és mindennap többet kell tenni. Hogy képes ez a kollektíva a nagyobb követelmények teljesítésére, azt a nyolcszoros ágazat kiváló cím elnyerése és az újabb kitüntetésre való fel- terjesztése is igazolja. A 7 százalékkal nagyobb termelési terv elérése érdekében növelik a termelőszervezetek önállóságát, a velük szemben támasztott követelményeket, olyan rugalmas bérezés1, ösztönzési rendszert alkalmaznak, aminek eredményeként ott nő majd gyorsabban a bérszínvonal, ahol a hatékonyság is meghaladja az átlagot. A szövetkezet piád A Nógrád megye1 Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége tegnapi ülésén Elekes Józsefnek, a TESZÖV köz- gazdasági osztályvezetőjének előterjesztésében megvitatta a termelőszövetkezetek és társulások 1984. évi gazdálkodását és elfogadta az 1985. évre szóló feladatokat. Megyénk termelőszövetkezetei, társulásai az elmúlt esztendőben töretlenül tovább fejlődtek. Az alaptevékenységnél az árbevételi tervet 7 %-kal szárnyalták túl, melynek összege megközelíti a 2 milliárd forintot. Az állattenyésztés az 1983. év1 kedvezőtlen eredményhez viszonyítva 1984-ben kismértékben fejlődött, az árbevételi tervet 4 százalékkal szárnyalták túl. A kiegészítő tevékenység az előző évhez képest 11 százalékkal nőtt, a tervtől viszont az ismert okok miatt 3 százalékkal elmaradt. Egyébként megyénk mezőgazdasága gabonából, húsból, tejből a VI. ötéves tervi előirányzatát teljesítette. fejlődött a háztáji helyzete is lehetővé teszi a kitűzött célok elérését. A beszámolót követő vitában Földi Antal, műszaki osztályvezető, a versenytárgyalások követelményeiről szólt. Gellérthegyi Gyula, a szövetkezet volt elnöke, nyugdíjas elismeréssel beszélt arról a töretlen fejlődésről, amelyet a kollektíva az elmúlt 15 évben elért. Szerinte a mostani vezetők nem bátortalanok, tudják mU akarnak. Krisch Árpád, a KISZÖV megyei elnöke az egyik legjobban, legszervezettebben dolgozó kollektívának minősítette a STÉSZ-t, ahol jó a munkaversenv-moz- galom, ahol az egyik éviről a másikra meg tudnak újulni. Befejezésül módosították, illetve kibővítették az alapszabályt, majd a szocialista brd- gádmozgalom legjobbjai átvették a különböző címmel járó fokozatot, kitüntetést. és kisegítő gazdaságok tevékenysége. A szövetkezeti közös vállalatok termelési és gazdálkodási tevékenysége összességében stabil volt, a kedvező folyamatok tovább erősödtek, a szigorodó közgazdasági környezet negatív hatásait szervezettebb, minőségileg jobb munkával döntően ellensúlyozták. Az előzőkhöz képest a termelés1 és gazdálkodási tevékenység ugyan javult, de színvonala nem kielégítő. A nyereség elmarad az előző évitől. Ennek alakulását jelentős mértékben és kedvezőtlenül befolyásolta az új ár_ és szabályozó rendszer, amely 70 millió forinttal rontotta a szövetkezetek eredménypozícióját. Ugyanígy hatott a támogatások csökkentése. Egyéb más eredményt mérséklő intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy nö- vezedett az alacsony hatékonysággal dolgozó szövetkezetek száma. Megyénk szövetkezetei az elmúlt, évi eredményekre épít. Tegnap Balassagyarmaton már kora délelőtt megkezdődtek a FIN-napok megyei rendezvénysorozatának nyitóeseményei. A föllobogózott várost „elfoglalták” a fiatalok. A művelődési központ adott helyet a „Művészet és ifjúság” művészeti bemutató körzeti válogató versenyének, ahol három tucat együttesből és szólistából választotta ki a zsűri a megyei döntő e vidék képviselőit. Délelőtt 10-kor a ve, a népgazdaság1 célokhoz orientálódva, a változó és szigorú szabályokhoz igazodva, lehetőségeiket és erőfeszítéseiket figyelembe véve határozták meg ez évi feladataikat. Vagyis a termelést minimálisan növelik és 319 millió forint, nyereséget kívánnak elérni. A beszámolót követő vitában Varga Lajos, a kalló1 szövetkezet elnöke a többi között az együttműködés fokozását szorgalmazta, Sümegi Sándor, a szécsényi szövetkezet elnökhelyettese a gyep- gazdálkodás fontosságát hang. súlyozta, Havas Ferenc, a megyei tanács elnökihelyettese elismeréssel szólt az elért eredményekről majd utalt a további tennivalókra. Dr. Haás László, a TOT főosztály- vezetője a VII. ötéves terv előkészítése kapcsán a jövő tennivalóira, lehetőségeire utalt. Dr. Gergely Sándor, a karancslapujtői tsz elnöke 16 pontban foglalta össze javaslatait. A testület az előterjesztést a vitában elhangzottakkal egyiátt elfogadta. Rákóczi fejedelem úton — az egyori fogadó falán — lévő Petőfi-emléktáblát koszorúz- ták meg a város úttörőcsapatai, délután pedig a Palócligetben már a környékből is érkező fiatalok szorongtak a forradalom költőjének szobra körül. A borús idő ellenére is több ezren eljöttek az ifjúsági nagygyűlésre. A liget bejáratánál szétszórtan földbe döfve nemzeti zászlók fogadták az érkezőket, elvezetve a tekintetet a Petőfi- alak mellett már sorba rendezett lobogókig. A jelkép szép és világos: 48 márciusa fogta össze először a történelmünk során már korábban is jelentkező nemzeti egységért gondolkodókat (a zászlókompozíciót Csemniczky Zoltán készítette). A résztvevők ebben a széllobogtatta zászlóerdőben hallgatták Kovács Tibornak, az úttörőszövetség megyei elnökének beszédét. Az ünneplők között ott állt Skoda Ferenc, a párt megyei bizottságának titkára, a város párt- és állami vezetői, a tömegszervezetek képviselői csoportjában. — Százharminchét évvel ezelőtt a pesti Múzeumkertben a költő szavaira adott választ egy nép századokon át elfojtott akaratát nyilvánította ki: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább Budapesten az ünnep reggelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vörös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán az nem leszünk!” A márciusi napokat követő szabadságharc eseményei történelmünk ékes lapjaira kerültek, népünk szabadságért folyó küzdelmének egyik legfontosabb fejezetét ölelik fel — mondotta a szónok, majd így folytatta: — Mit üzen nekünk, mában élőknek a márciusi ifjak példája? Azt, hogy a fiatalság a döntő pillanatban azért szólhatott bele a történelembe, mert éveken át megfeszített munkával készült feladatára. Másrészt, hogy mindazt amit tanultak és elsajátítottak,: tettekre tudták váltani akkor is, amikor az áldozatkészséget, lemondást, merészséget és hősiességet követelt. Az első tavasz eseményeit követő önkény némaságra kényszerítette az elégedetlenséget, az igazság- szeretetet. De a meglévő szabadságvágy szikráiban tovább izzott. Kovács Tibor emlékeztetett az 1919-es esztendő tavaszának eseményeire. — A világon másodikként győzött a proletariátus forradalma, s hazánkban megszületett a munkások, parasztok állama. Népünk a fiatal szovjethatalom oldalán felsorakozott a haladásért vívott küzdelem zászlóvivői közé, s a dicső 133 nap alatt olyan „ércnél maradandóbb” művet alkotott, amely méltó 1848— 49. örökségéhez. A harmadik tavasz 1945 tavasza nyitotta meg népünk) felemelkedésének útját, s tette lehetővé, hogy saját sorsunk alakítóivá váljunk. A hős szovjet nép' fasizmus felett aratott győzelme évezredes rabság végét jelentette nemzetünknek. Emlékezzünk örök hálával azokra a hősökre, akik Szabad boldog jelenünkért áldozták fel életüket. (Folytatás a 2. oldalon.) i MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront budapesti bizottságának, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint Budapest ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit; majd felcsendült a Szózat. TESZÖV-elnökségi ülés Gabonából, húsból, tejből már teljesítették az előirányzatot Koszorúzás a Pelőfi-szobornál Tegnap délelőtt a József Attila városi-megyei Művelődési Központban nyitotta meg dr. Praznovszky Mihály múzeumigazgaitó azt a kiállítást, amely Nógrád megye felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kíván a képek, fotók, múzeumi értékű dokumentumok nyelvén tisztelegni. A rendezők a József Attila VMMK, valamint a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. A művelődési központ üvegcsarnokában megrendezett kiállítás egyúttal válogatást is bemutat megyénk több ismert alkotó művészének anyagából. Többek között Czinke Ferenc, Lóránt János, Hibó Tamás, Seres János, Pataki József, Her- czeg István é6 Würtz Ádám rézkarcait tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás nagy értéke, hogy kontrasztot vonva mutatja be a dokumentatív értékű fényképek segítségével Nógrád megye fejlődését a felszabadulás óta. Míg egyik oldalon a régi világot idéző fekete-fehér fotók láthatók, addig a másik oldalon a megváltozott, felszabadult Nógrád megye mai napjait színes képek illusztrálják. Aki- állítást a nagy tavaszi ünne : pék időszaka alatt március ■ 15-től április 5-ig lehet meg- ! tekinteni, hétfő kivételével napohta 10—tői 18 óráig Sal- : gótarjánban a József Attila : városi-megyei Művelődési Központban. A kiállításmegnyitó egyúttal jó alkalmat jelentett arra is, hogy dr. ■ Praznovszky Mihály megnyi■ tó beszédében megemlékez■ zen nagy tavaszi ünnepeink- i ről is. Az eseményen többek • között részt vetít Gordos Já- i nos, az MSZMP Nógrád me- ' gyei Bizottságának titkára, ' valamint politikai, társadal- . mi és művelődési életünk ;- több képviselője.
