Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-15 / 62. szám
FILM3EGYZIT A salgótarjáni Furák Teréz lánykollégium hét középfokú iskola közel háromszáz diákjának ad otthont és biztosít kitűnő feltételeket a tanuláshoz és a szórakozáshoz. Az alkotókörben rajzolással, festéssel és agyagformázással ismerked nek a diáklányok Gedeon Hajnal nevelőtanár vezetésével. — bp — Amiről a brigádnapló még nem mesél Mérni a mérhetetlent — Nem az a lényeges, hogy tizenkétszer volt az ember moziban, és nem is az, hogy ezer forintért vásárol évenként könyvet. Mindezt természetesen jól lehet adminisztrálni, de lehet, hogy az a sok könyv mind értéktelen, és az is elképzelhető, hogy mind a tizenkétszer, mondjuk a Csillagok háborúját nézte meg. Ennyibő! bizonyára kidéről, hogy a brigádművelődésről lesz szó. A hármas jelszó: a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni, utolsó két szentenciájáról. És sokunknak máris a Hofi-paródiákba illő színházjegy-gyűjtögetők, meg az ehhez hasonló önadminiszt- rálók jutnak az eszünkbe. De ez talán nem is baj. Sohasem árt, ha a valóban értékes tartalmakra vigyázva mindig ott van az önkontroll: nem csúsztunk-e ismét a formalitások hálójába. Ha adódik is szabad idő Három beszélgetőpartnerem a salgótarjáni öblösüveggyár finomcsiszoló üzemének dől gozója. Miklós Gyula brigádvezető, Kovács Sándor művezető, és a cikk elején idézett gondolatok megfogalmazója: Horváth Ferenc csiszoló szakmunkás, a munkahelyi alapszervezet párttitkára. Velük beszélgetve kíséreltük meg összegezni, hogy a megváltozott körülmények között, a szűkösebb gazdasági helyzetben hogyan is kell értelmeznünk a brigádművelődés témakörét. — A piacról élünk valamennyien — mondja Miklós Gyula —, szinte természetes, hogy kevesebb energiát tud fordítani az ember a hagyományos értelemben vett művelődésre. Nem is innen próbáljuk megközelíteni ezt a kérdést. Ügy érezzük, ma a legnagyobb feladat a művelő, dés rangjának, értékének a tiszteletben tartása. A művelődés kérdéskörét tekintve, a szocialista brigádok legfontosabb feladata ma valóban az, hogy sajátos eszközeikkel elősegítsék a művelődés, a művelődő ember tiszteletben tartását. Ezernyi dolgot lehetne felsorolni: maszekolás, fusizás, „géem. kázás”, amelyek ma elterelhetik a figyelmet a színház- látogatásról, koncertre járásról, egyszóval mindarról, amit a szakmabeliek a „szabad idő tartalmas felhasználásának” neveznek. Az ember azonban, ha adódik is szabad ideje, sokszor arra is fáradt, hogy kikapcsolódva, mondjuk horgászással, sportolással pihenje ki magát. S a munkakultúra? — Miért nem lehet az egyik legfontosabb művelődési vállalásnak tekinteni például a gyermeknevelést? — kerül szóba mindaz, amit például a megfoghatatlan, nehezen mérhető, alig naplózható művelődési tevékenységek között kell számon tartanunk. — Hányszor volt például már mindarról késhegyig menő vita — mondják szinte egymás szavába vágva —, hogy nem magasak-e a gyerekeinkkel szemben támasztott tantervi követelmények. — Az meg egyenesen bosz- szantó, hogy azt nem tekintjük műveltségbeli kérdésnek, ki hogyan látja el a feladatát — hívják fel a figyelmet a munkakultúrára. — A műveletlen ember ugyanis — azt szinte magyarázni sem kell — nem tudja úgy ellátni a teendőit. Másrészt itt a finomcsiszolóban a szakmánk is eleve olyan, ami megköveteli a szépérzéket. Sok üvegipari dolgozónak a gyereke is ezt a hivatást vá. lasztja. Ha kissé szélesebb körűen gondolkozunk, ezt sem szabad elfelejtenünk a kultúráról beszélve. Harmadrészt az is idetartozik, hogy a nálunk gyakorló szakmunkás- tanulókat foglalkoztatva arra törekszünk; ha idejönnek, becsületesen lássák el feladatukat. És mi ez, ha nem művelődési feladat? Persze az eddigiekre sokan azt mondhatják: „Nesze semmi, fogd meg jól”! Mi az, hogy a művelődés értékének a megbecsülése? Ilyen értelemben rengeteg brigád aranykoszorús lehetne Ami mérhető Tudni kell azonban, hogy a Szabadság Szocialista Brigádnak emellett vannak „mérhető” vállalásai is a művelődés területén: jelenleg négyen tanulnak az egyébként 33 fős brigádból, valamennyien a középfokú végzettséget szerzik meg. Szinte mondani sem kell, hogy a tömegpolitikai oktatásokon rendszeres és aktív a részvételük. Persze, ha jó a téma. Minden év tavaszán kilátogatnak a salgóbányai emlékhelyekhez, koszorút, virágot helyeznek el az emléktábláknál. A május elsejék pedig nemcsak a felvonulásokra adnak alkal. mat, hanem a brigád együtt- létének is. Nem véletlenül érték el többször az aranykoszorús. a Vállalati kiváló és egyszer a Népköztársaság Ki. váló Brigádja címet. — Nem a látványos brigádvállalások korszakát élitik — magyarázzák. — Apróságokból tevődik össze, amit el. értünk. De lehet, hogy most ezekkel sokkal többet használunk egymásnak, magunknak és az egész brigádmozgalomnak. Olykor ugyanis sokkal többet ér, ha valaki a bejáró munkatársának egy könyvet, egy hanglemezt vesz, vagy ha hozzáértéssel, becsületesen elvégzi a dolgát, hiszen a munkakultúra is a műveltség része. Persze mindez „apróság”, csakhát erről a brigádnapló nem vall. * Beszélgetésre kértük az öb. lösüveggyár Szabadság brigádjának tagjait, közös gondolkodás lett belőle. S e közös tépelődésben az egyik legfontosabb gondolat: hogyan lehet ma, mostani viszonyaink között megőrizni egyik szellemi kincsünk, a közművelődés értékét? Fornai Miklós MAFILM-, dokumentumfilmtervek A Mafilm Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában több mint egy tucat dokumentumfilm elkészítését tervezik ebben az évben. A folyamatosan forgatott produkciók közül befejezés előtt áll az a magyar, cseh és szlovák irodalmi kapcsolatokról szóló alkotás, amelynek Lestár János és Ladislav Kudelka a rendezői. A koprodukcióban készülő mű már a technikai munkálatoknál tart. Dobozban van Kolonits Ilona „Negyedik találkozás” című filmje. Az 1955 óta tízévenként forgatott produkció „főszereplői" egy óbudai általános iskola 1945-ben született leányosztályának tagjai. A történet egyéni sorsokat mutat be, ezéken keresztül azonban a magyar társadalom egyik rétegének életmódváltozásait is megörökíti az alkotó. Immár hagyomány a stúdióban, hogy játékfilmrendezők saját produkcióikhoz kísérőfilmet állítanak össze. Jelenleg Gárdos Péter az „Uramisten” című filmvígiá- tékához készít rövidfilmet a színészi munkáról egy filmforgatás során. A „Werk” címet viselő produkció két olyan jelenetet is bemutat, amelyek nem kerültek bele a filmbe, rögzítésük azonban nem kis időt és energiát követelt. Csőke József ,,Közhírré té- tététik” címmel dokumentumaimét forgat. Hajdani do- bolási jegyzőkönyvek alapjan egy Szeged környéki kisközség és egy Veszprém megyei település életén keresztül vizsgálja, hogyan élt a magyar parasztság 1944—45-ben. Szo- bolits Béla „Királysírok” címmel készít filmet az Árpádházi királyok sírjainak feltárásáról Székesfehérvárott. A rendező a tervek szerint a termelőszövetkezeti demokráciáról is forgat majd egy produkciót. A II. világháborús rémtettek helyén felállított emlékművekről forgat dokumentumaimét Desser József. Az „Emlék” című produkció többek között Auschwitz, Ora- dour, Lidice, a varsói gettó emlékművének megörökítésével emlékeztet a fasizmus embertelenségére. A tervek szerint Fehéri Tamás „Klubmozgalom” címmel forgat a közeljövőben dokumentumfilmet, amelyben arra keres választ, van-e az emberekben igény a közösségekre, s a klubmozgalomnak milyen szerepe van a közösségteremtésben és -fejlesztésben. Vörös grotno Kovács András legsikerültebb filmjei jelentős darabjai filmművészetünknek, mi több, máig gyakorta utalnak, hivatkoznak rájuk mindazok, akik a rendezővel egyetemben nem szűntek meg érdeklődni a kényes társadalmi kérdések, nemzeti történelmünk meghatározó korszakai iránt. A „Nehéz emberek”, a „Falak”, a „Hideg napok”, vagy —, hogy közelebbi példát említsünk — a Gáli István elbeszéléséből készült „Ménesgazda” valósággal forgószélként kavarta fel szellemi közéletünket. Ilyen rendezői életmű birtokában —„bocsánatos bűn”- ként könyvelte el a kritika a tavaly bemutatott „Szeretők” című, halovány Kovács András-filmet, tudván már akkor, hogy a rendező nem mindennapi fába készül vágni fejszéjét. Mondhatnánk úgy is. a „bomba” már akkor robbant, amikor híre kelt. hogy a következő Kovács András-film főszereplője valóságos személy: Károlyi Mihály lesz. Hogy a vállalkozás puszta híre miért keltett olyan szokatlanul nagy feltűnést, azt talán nem szükséges indokolni. Károlyi Mihálynak, az 1919. január 11-én törvényesen megválasztott köztársasági elnöknek a személye, pontosabban személyének megítélése ma sem egyöntetű, mégha az utóbbi évtizedben tapasztalható is az a jó szádékú törekvés, amely ennek a nagy formátumú politikusnak a munkásságát reálisan próbálja értékelni. Ugyanakkor a fiimi ábrázolásmód erejével (lehetséges erejével) magyarázható, hogy az említett törekvés ellenére is, sokak szemében merész vállalkozásnak tűnt a Károlyi-film terve. Érthető, hogy cikkek, interjúk sora látott napvilágot már a forgatást megelőzően és aközben. Mindenki újabb „bombát” remélt. A várakozás akkor sem hagyott alább, amikor az alkotók sietve nyilvánosságra hozták, hogy a több részre tervezett produkciónak valójában nem Károlyi Mihály, hanem felesége — Andrássy Katinka — lesz az elsődleges főszereplője, hogy a rendező az ő szemén keresztül kívánja láttatni az eseményeket. Hihető volt, hogy a téma ilyetén megközelítésének számos előnye lehet. Először is, mert Károlyi Mihály ma is szellemi frisseségnek örvendő özvegye élőszóval is hitelesíteni tudja naplójegyzeteiben rögzített emlékeit. másrészt pedig. mert Andrássy Katinka esetleges szubjektivitása nem kényszeríti a rendezőt is szükségszerűen elfogultságra. Épp ellenkezőleg, ez a „szubjektív nézőpont” jóval alkalmasabbnak tetszett a remélt objektív ábrázolásra, mintha Károlyi lett volna az abszolút főszereplő. (Egy portré megrajzolásánál ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a majdani néző kivel azonosul, és kit képes tárgyilagosabban szemlélni.) Nagy lehetőség rejtezett tehát a VÖRÖS GRÓFNŐ megfilmesítésében, nagy lehetőség, ami — most már fájó szívvel kell ezt írnunk — kiaknázatlan maradt. Az elkészült első két rész bemutatásakor csak „vaktöltény” csattogott. Nem okozhat viszont csalódást a film azoknak, akik nem vártak sokat tőle, főként azoknak nem, akik semmilyen kérdésükre sem vártak választ. Tulajdonképpen illetlenség is tudósigényeket támasztani egy szuverén művészi alkotással szemben, csakhát Kovács András eleddig elkényeztette nézőit, és félő, hogy kérdéseinkre másoktól sem kapunk egyhamar választ... De ne firtassuk, mi az, ami hiányzik a filmből, lássuk, mi az, ami benne van! Nos, mindenekelőtt egy gyönyörű szerelmi történet, amolyan század eleji „love story”. A film első része teljességgel Andrássy Katinka állhatatos szerelmének, valamint kora feminista megnyilvánulásainak adózik. Meglehetősen szokványos eszközökkel, ámbár Biró Miklós operatőr kamerája a hollywoodi illuzionistákat meghazudtoló képi idillbe ágyazza a történetet, olyanná varázsolva a hátteret, amilyenné az Károlyi Mihályné emlékezetében megszépült. .. Elragadóan bájos a címszerepet alakító Básti Juli, és ha lehet még elbűvölőbb charmeja van a nálánál jóval idősebb Károlyit alakító Bács Ferencnek. Mondhatnánk, párosuk olyan szép, hogy nem is lehet igaz... A második részben már bőven kapunk ízelítőt Károlyi Mihály közéleti szerepléseiből. Természetesen csak olyan mértékben, amilyen mértékben az kettejük magánéletében szerepet játszott. No, persze ekkor — 1918 végén, T9 elején — a politika abszolút főszerepet játszott, csakhát nem mindegy mit látunk: Azt-e, hogy milyen szerepet játszik a politika egy család életében, vagy azt, hogy milyen szerepet játszik egy családfő a politikai életben?!... — pintér — 1] Sok házasságban az a problémák forrása, hogy az asz- szony nem ahhoz ment feleségül, akihez szeretett volna, hanem olyasvalakihez, akit egy másik nőtől el akart venni. (Peter Ustinov) * Ha egy ember túlságosan vonzódik az állatokhoz, az azt is bizonyítja, hogy szere- tetvágyával rosszul járt az embereknél. (Gustave Flaubert) Aforizmák Ha újra születnék, szívesen lennék rózsa egy angol kertben, pillangó egy rekettyédben Normandiában vagy dakszli egy svájci nőnél. (Brigitte Bardot) * Világunkban csak kétfajta tragédia van: ha nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk, vagy ha megkapjuk. (Oscar Wilde) A zenében szerzői jogi szempontból tulajdonképpen már csak a skála szabad. (Hans Scheicher) ★ Sokak számára egy jó reggelihez jár néhány katasztrófáról szóló jelentés a lapokban, (Robert Rocca) * A szakálldivatot nagyon célszerűnek tartom. Minél sűrűbben nő a szőr, annál kevesebbet látni az arcból. (Gino Cervi) KOSSUTH RADIO: 1.20: ......nekem szülőhazám, itt e lángoktól ölelt kis ország...,, XII. rész (ism.) 1.30: A szabadsághoz. Petőfi Sándor versei (ism.) ».00: 48-as dalok ».1«: Mozart: B-dúr triődiverti- mentó K. 439 Pa. ».34: Cin, cin, kisegér. Óvodások műsora ».S3: Lottósorsolás 10.05: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger — oratórium Petőfi Sándor verseire. 11.00: Gondolat. 11.45: Kelen Péter operettfelvételeiből 11.54: Mindenság — rózsafa. Juhász Ferenc verse (ism.) 12.30: Ki nyer ma — Veszprémben? 12.45: Hubay Miklós: Világvégjátékok. Könyvszemle. 12.55: A zene is összeköt. 14.10: Muszka Jenő műveiből. 15.00: Drahos Béla fuvolázik 15.32: Az ipar tette várossá: Ajka. Riport 16.05: Az első ütközet. Hangjáték a pákozdi, csatáról. Irta: Takács Tibor 16.52: Utóhang. A pákozdi csatáról dr. Urbán Aladár történésszel beszélget Palotás Agnes 17.00: Negyven esztendő magyar zeneszerzése V/3. rész 17.45: Daloló, muzsikáló tájak. Bakony 18.08: Öz. Részletek Arien filmzenéjéből 4 NÓGRÁD r- 1985. március 15., péntek 19.15: A Rádiószinház bemutatója 20.00: örökzöld dallamok 20.34: Nevek a mezsgyekarón. 21.04: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből. 21.30: Itthon tanulók. Itt tanuló külföldiek. 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: A politika kultúra világa. 23.00: Kamaramuzsika 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkosok, nóták 8.50: Tíz perc külpolitika , (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: A Pénzügyőr-zenekar Játszik 12.25: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig. 17.30: ötödik sebesség 18.50: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Milliós példányszámi 22.05: Mesélő mikrofon VI. rész: 1954. 23.20: János vitéz. Részletek Ka- csóh Pongrác—Heltai Jenő daljátékából Í4.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. Szerkesztő: Nagy István. (A tartalomból: A társadalmi ünnepségeket szervező iroda Szolgáltatásai. — A hónap műtárgya. — Fotósok ötperce. — Hét végi programajánlat. — Kertbarátok,) 18.00: Észak-magyarországi krónika 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.30: Föltámadott a tenger. Magyar film. 10.15: Forradalmi Ifjúsági napok 1985. 14.35: Hírek 14.40: Cimbora. Jókai (ism.) 15.35: Reklám 15.40: Különben dühbe Jövünk... Olasz-spanyol filmvigjáték (ism.) 17.20: Most szép lenni katonának. Emlékezés az 1848-as szabadságharcra. 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Oj Reflektor Magazin 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Péntek esti randevú 20.55: Telefere. Vitray Tárnái műsora 21.55: Tv-hiradó 3. 22.05: Himnusz 2. műsor: 17.10: Képújság 17.15: A holnapra. NDK tv-film. 18.15: Don Quijote. XXXIX/23. 18.40: Magellán 18.50: Az energia kalandja. (ism.) 19.00: Keresztkérdés 19.30: Téli örömök Dombajban. 19.40: Rudolfinum a művészek háza (ism.) 20.00: Fortunata és Jacinta. X/10. rész. 21.05: Tv-hiradó 2. 21.25: Balett-tükör 1. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00: Hangok a mélyből. 4. rész 20.30: Winettou. 3 rész 21.25. Szórakoztató vetélkedő 22.05: Hosszú ószi nap 23 30: Hírek 23.40: űzsesszpödiurn 2. MŰSOR: 19.30.- Tv-híradó 20.00: Erényes Metód. 21.30: Időszerű események 21.51: Idöjárásjelentés 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.10: Táncol a Mengo MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Vörös grófnő I—II. Színes magyar történelmi film. FILMKLUB: este 10-től: Szégyenlős Charlie. Svéd film. — Balassagyarmati Madách: ISKOLAMOZI: Vörös kányafa. 8- tól: örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. Pásztói Mátra: Kortárs filmklub: Egy nő azonosítása (16). Színes olasz film. A nőstényfarkas ki- sértete (16). Színes, szinkronizált lengyel film. ISKOLAMOZI: Törökfejes kopj a. Bal lada a katonáról. Hattyúk tava. — Szécsé- nyl Rákóczi: Csillagosok, katonák (16). Magyar—szovjet koprodukció. — Rétság: Redl ezred-s I—II. (16). MESEMOZI; A ta'á- lékony nyuszi. — Ersekvadkc-d Láttam az új világ születését I—IT. Színes történelmi fUm. -* Nagylóc: Bombajó bokszoló (lap, Színes, szinkronizált olasz űi*N
