Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
Valahol lakni kell.» Megyei pártértekezlet előtt A hármas bűvk©r: igény, lehetőség, pénztárca Kivágott fák jelzik a 21-es út mentén: terebélyesedik a hajdani bányásztelepülés. Ha minden igaz, itt néhány év múlva 27 családi ház, s 35 csoportos, korszerű otthon fogadja lakóit. De hát a bátonytere- nvei lakáshoz jutásnak csupán töredékét jelentik ezek a parcellák. Tizenhatezer lelket számol a városi jogú nagyközség, s legalább ugyanennyien tartoznak a vonzáskörzetéhez. Száziak és százak járnak be nap mint nap a bátonyterenyei munkahelyekre és közülük sokan döntenek úgy előbb-utóbb, hogy itt telepednek le. — Miért keljek hajnaliban fél ötkor, zötyögjek a vonaton órákat, amikor itt helyben is építkezhetek? — magyarázza a vasútállomáson egy kányási bányász, s hozzáteszi: — Sót, még itt olcsóbb! Valójában, milyen lehetőségek vannak Bátonyterenyén lakáshoz jutni? A vészesen emelkedő lakásárak visszaszorítására avagy ellensúlyozására milyen módok kínálkoznak? És egyáltalán menynyi az igény? — Szaporíthatnánk még a kérdéseket — mondja a bátonyterenyei tanácson Kiss László igazgatási csoportvezető —, hiszen végül is az igények, a péntárca, s a lehetőségek hármas „bűvköre” adja meg a feleletet! Nézzük előbb a igényeket: jelenleg 80-an OTP-s, mintegy másfél százan tanácsi bérlakásra, mintegy százan pedig minőségi cserére várnak. Ezzel szemben a lehetőségek: tanácsi bérlakás sem tavaly, sem az üdén nem épül, ugyanakkor várhatóan ez évben ötven lakás üresedik meg. Az elmúlt évben 132 OTP-lakást adtunk át, tulajdonképpen, akinek volt rá pénze megkaphatta, az idén nem lesz átadás, jövőre pedig 22-vel számolunk. Hatalmas paksamétát tesz a* asztalra az igazgatási csoportvezető, tanácsi határozatok, programok, kimutatások n lakáshelyzetről, amelyben különös figyelmet és előnyt kannak a két- és többgyermekes családok, s a fiatal házasok. Eszerint tavaly mintegy nyolcvan két- és több- gyermekes családot tartottak nyilván az igénylők között, egygyermekes fiatal házasok 78-an, gyermeknéliküliek 81- en voltak. Elgondolkodtató adat: a 237 igénylő közül csupán 87-en vártak OTP-s lakásra, melynek ára ugyancsak magasra szökött. — Meg ne feledkezzünk a magánerős építkezésekről! — veti közbe Széberényi Endre, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője. Szobája falára mutat, körös-körül tervrajzok, az egyiken a telkek fölosztása', a másikon a jövőbeni „városkép”, a harmadikon a József Attila-<la- kótelep... — Bő választékot kínálunk a telkekből, most közel száz hely között válogathatnak. — Az árak? — Nagymértékben függ a közművesítettség fokától. Bizonyos esetekben kedvezményeket adunk, kivételesen el is engedhetjük. Egy viszonylag jól közművesített telek négyzetméterenként száz forint körüli összegbe kerül. Készítünk egy modellt. Tételezzük fel, hogy korszerű, csoportos családi házat szeretne építeni egy kétgyermekes házaspár. Ebben az esetben olcsóbban jutnak telekhez, sőt, ha ezt a formát választják — különös méltánylás alapján — akár ingyentelekhez is juthatnak. A tanácstól kamatmentes kölcsön, vagy vissza nem térítendő támogatás igényelhető. Ennek mértéke és formája a család szociális helyzetétől függ. Például egy háromgyermekes, szűkösebb anyagi körülményeik között élő család — a gyermekenkénti 40 000 forintos támogatást figyelembe véve — 120 000 forint vissza nem térítendő támogatásban is részesülhet. S ezután jöhet még az OTP-kölcsön, valamint a vállalati támogatás. Ez utóbbit a kollektív szerződés, s természetesen az anyagi erőforrás szabályozza, általában 20 000 forinttól 150 ezerig terjed. Még talán amy- nyit, az OTP-kölcsön felső határa, e pillanatban 360 ezer forint, tudni kell azonban, hogy az összérték harminc százalékával készpénzben keli rendelkeznie az építkezőknek. Summa summárum: érdemes végiggondolni a variációkat. Bátomyterenye illetékes tanácsi szervei a múlt év decemberének közepén a vonzáskörzetben lévő valamennyi üzemnek, gyárnak, intézmény- •nek. s a lakásigénylőknek küldtek egv levelet, amelyben a Lakásépítés és -támogatás helyi lehetőségét is megírták. Ebben szerepéi, hogy létrehozták a tanácsi alapot, megemlítették a kedvezményeket is, fölhíva a figyelmet arra. hogy az érdeklődők számára adják meg a tájékoztatást, illetve a jogosultak kérésére odaítélendő munkáltatói támogatás mellett a tanácsi lehetőségekről is kapjon információt a rászoruló. — Azóta több mint két hónap telt el, gondolom már lassan kiapad az erre a célra szánt hárommilliós alap... — jegyzem meg Szabó Nándor tanácselnöknek. _— Képzelje el, eddig konkrét igény sehonnan nem jött! Pedig a lakáshelyzetben csak akikor érhető el kedvező változás, ha a tanács, a vállalat, s az igénylő egyaránt megtesz mindent azért, hogy mihamarabb és a lehetséges legkedvezőbb megoldást választhassuk. Remélem, hogy a hallgatás nem a felelőtlenségnek, hanem a pontos fölmérésnek, a demokratikus döntés előkészítésének a jele. Mindenesetre az idő sürget! * Hozzátartozik a teljes képhez, hogy Bátonyterenyén a lakáshoz jutás lehetőségei kedvezőbbek a megyei, s az országos átlagnál. Ez azonban gyenge vigasz a sorbamálllák- nak, tudom, mint ahogyan annak sem tapsol senki, hogy a lakásárak megcélozták a osiiMaglo« eget. Mégis, sopán- kodásból nem lehet házat építeni, ahelyett tanácsosabb ésszerűen fölmérni a lehetőségeket, megérdeklődni a kedvezményeket, noszogatni az am illetékeseket, s spórolni... merthogy valahol lakni kell... Tanka László A folyóirat közli övári Miklósnak, az MSZMP KB titkárának, a Politikai Bizottság tagjának a politikai könyvnapok megnyitóünnepségén, 1984. november 2-án a munkásmozgalmi múzeumban elhangzott beszédét. Az MSZMP XIII. kongresz- szusa előtt társadalmunkban megélénkült a politikai, ideológiai aktivitás, előtérbe került a pártoktatás és a propagandamunka értékelése, elemzése. A változó feltételekről, tapasztalatokról és a megnövekedett feladatokról beszélget Lakatos Ernővel, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjével Benczúr Zsuzsa. A folyóirat kerekasztal-be- szélgetést rendezett pártmunkásokkal a fiatalok körében végzendő ideológiai és propagandamunka időszerű kérdéseiről. A beszélgetést Szántó András vezette. Ä Propagandista közli annak az eszmecserének a szerkesztett szövegét, amelyet Agárdi Péter- rel, az MSZMP KB alosztály- vezetőjével folytatott Varga Lajos Márton a Kossuth rádió „Mindennapi irodalmunk” cmű műsorában 1984. október 27-én. A Négy évtized című rovatban Botos János összeállításában megjelent pártkongresszusaink krónikájának első része. Kozma Ferenc a mostani nehéz gazdasági helyzet kialakulásának okairól ír, felvázolja az erről folyó vitákat és a kiút alternatíváját. Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa országai közötti kapcsolatok a második világháborút követően kifejezésre juttatják azt a tényt, hogy a közös osztályalapon álló és közös érdekből táplálkozó együttműködést időről időre befolyásolják e két tőkéserőcent- rum viszonyában létrejövő ellentmondások. Kádár Béla megvilágítja a világgazdaságban végbemenő szerkezeti változásokat. Arra a következtetésre jut. hogy az elmúlt évtizedben kibontakozó új nemzetközi gazdaság- fejlődési szakasz sajátosságai, s tanulságai arra utalnak: a gazdasági folyamatokat, változásokat az egyes országok, szektorok és vál'alatok helyzetét nem egyszerűen konjunkturális, hanem szerkezetátalakulási folyamatok befolyásolják a korábbinál jóval erőteljesebben. Rácz János a propaganda színvonalának. hatékonyságának javításával foglalkozik. A Vas megyei tapasztalatokat összegezve úgy látja, hogy e sokoldalú és szerteágazó feladat megoldását segíti, ha helyesen alkalmazzuk a differenciálás elvét. Változó volt a kínálat A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint januárban a kiskereskedelem 34,8 milliárd forintos forgalmat ért el folyó áron, 9,5 százalékkal magasabbat. mint az előző év azonos hónapjában. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a korábban megszokott megfelelő választék állt rendelkezésre. A tőkehúsok, húskészítményeik iránt a sertésvágások eredményeként a kereslet mérséklődött, a kínálat viszont bőséges volt. Burgonyából, zöldségből, gyümölcsből a tárolt készletek megfelelő ellátást tettek lehetővé, bár a nagy hideg helyenként áruromlást okozott. A burgonya és a zöldségek szabadpiaci ára alig változott, a gyümölcsöt — főként az almát — azonban 15 százalékkal drágábban árusították, mint tavaly januárban. A hideg idő miatt növekedett a ruházati cikkek iránti kereslet, az árukínálat azonban az előző hónapokhoz képest nem változott. Kevés volt a pamutáru, s elmaradt a kereslettől a gyapjúszövetek választéka, bar némi import csökkentette a hiányt. Nem tudták kielégíteni a vásárlók igényeit hagyományos szövetkabátokból, férfi- és fiúöltönyökből. Kellő mennyiség állt viszont rendelkezésre steppelt orkánkabátokból. dzsekikből és az egyéb téli sportruházati cikkekből. Élénkülő ideológiai élei, gazdag dl év a közoktatásban A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatában foglaltakat értékelve, ideológiai és művelődéspolitikai munkánkról szólva okkal mondhatjuk, hogy az elmúlt öt évben alapvetően kedvezően fejlődött megyénk lakosságának szocialista tudata, általános, szakmai és politikai műveltsége, bár a tudatformáló munka még hatékonyabbá tételéről a jövőben sem mondhatunk le, a társadalmi-politikai szükségleteknek megfelelően. Hogyan érzékeli mindezt Horváth László, a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola igazgatója, a megyei pártbizottság, valamint a pártbizottság mellett működő agitációs és propagandamunkabizottság tagja? — Mindenekelőtt úgy érzékelem, hogy az elmúlt időben kétségkívül megélénkült megyénkben is az ideológiai élet — mondja. A társadalomépítés . gyakorlata sok, válaszra váró kérdést hozott felszínre. Hosszabb távon is végig keli gondolnunk például a gazdaságpolitika, a társadalompolitika számos felvetését, a nemzetközi viszonyokat. Ami még a megélénkült ideológiai életet illeti, a kérdések új módon fogalmazódnak meg, s új módon kell felelni esetenként azokra is, amelyekre egyébként korábban már válaszoltunk. Többi között ezek vezettek oda, hogy a vitaszellem az utóbbi időben megélénkült. E megnövekedett vitaszellem persze abból is adódik, hogy megfelelő demokratikus légkörben lehet vitatkozni, s az emberek hajlandók is erre. Azt hisze*, ennek nagyon nagy szerepe van a közmegegyezés szempontjából A vitaszellem ugyanakkor a marxizmus—leninizmus ideológiai térhódítását is jelenti, illetve annak fokmérője. Egész ideológiai tevékenységünkben nagyon fontosnak tartom azt, hogy az eszme erejével győzzük meg és nyerjük meg az embereket. — Munkaterületéhez legközelebb áll az ifjúság. Milyen feladatokat jelent ez az ideológiai munka szempontjából? — Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatal nemzedékek számára a maga valóságában mutassuk be a szocializmus értékeit, negyven év történelmi eredményeit, s hiteles történelmi távlatot adjunk. Továbbá, mivel a szocialista társadalom a munka társadalma, igen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a munka megbecsülésére. De lényegesnek tartom a szocialista hazafisággal és az internacionalizmus kérdéseivel való hatékonyabb foglalkozást is. S ideológiai munkáról lévén szó, természetesen fel kell lépnünk a szocializmustól idegen nézetek, például az önzés, a közömbösség, az anyagi javak túlhajszolá- sa ellen. Világos, hogy mindez megfelelő felkészültséget, tájékozottságot és vitakészséget igényel. — Ami a kulturális élet alakulását illeti, közvéleményünk is érzékeli ennek differenciált fejlődését. Ezen belül hogyan ítéli meg közoktatásunk fejlődését? — A megye közoktatásában gazdag volt az elmúlt öt év. Rendkívül megnyugtatónak tartom azt a figyelmet, amely e terület munkájának jobbítására irányult, s kifejezésre jutott a Központi Bizottság 1982-es állásfoglalásában, valamint a megyei pártbizottság ezt feldolgozó elemzésében és a feladatok kijelölésében. Ezzel összefüggésben, mindenképpen kiemelném a megyei pártbizottságnak azt a körültekintését, ahogyan a pedagógusokkal, mint értelmiségi réteggel, s e réteg sajátos gondjaival foglalkozott, s ugyanezt tapasztaltam a diákifjúsággal kapcsolatban is. — Az intézet, ahol most beszélgetünk, az ipari szakmunkásképzés egyik bázisa nemcsak Nógrád- ban. hanem az északi országrészben is. Miben látja tevékenységük főbb jellemzőit? — Tevékenységünk az elmúlt időszakban úgy jellemezhető, hogy az elsősorban a pedagógiai hatékonyság erősítésére, a szocialista nevelőmunka tudatosságának növelésére irányult. Intézetünkben évente 350—400 fiatal szerez szakmunkás-bizonyítványt. Felkészültségük, szakmai alkalmasságuk hosz- szabb távon befolyásolja a termelés kultúráját, de munkásságuk jelentősen kihat majdani közéletünkre és az emberi viszonyokra is. Lényegesnek tartom, hogy a szakképzés hogyan tudja megalapozni a kor követelményeihez igazodni tudó szakemberek ismeretanyagát, mennyire tudja felkészíteni őket az új befogadására, egy nagyobb mobilitás elviselésére. Intézetünkben egyébként kiemelkedően jók a 1 tárgyi és a személyi feltételek. Saját erőforrásainkra, elsősorban az itt dolgozó pedagógusok és tanulók áldozatkész munkájára támaszkodva alakítottuk ki korszerű laboratóriumainkat, s egy, az egész iskolát átfogó zártláncú televíziós hálózatot. El kell mondani, hogy magas színvonalon tudjuk oktatni az elektrotechnikát, az elektronikát, a jármű-diagnosztikát. Ilyen oktatástechnikai háttérrel mertünk vállalkozni a villamosipar és. a gépjárműtechnika területén a szakközépiskolai képzés bevezetésére. A feltételek további javításával a jövőben a villamosipari technikusképzés bevezetésén is gondolkodunk. Nem -[enne teljes körű a kép, ha nem szólnék azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a vállalatok tesznek a képzés feltételeinek javításáért. Megépültek a Volán, az ÉMÁSZ, a salgótarjáni síküveggyár, a cipőipari szövetkezet korszerű tanműhelyei. — Az eredményeken kívül adódnak-e még feszültségek. amelyek feloldása a következő időszak feladatai közé tartozik? — Az egyik feszültség adódik abból a bizonyos hierarchikus felépítésből, amely még mindig érződik a középfokú oktatásban, s ez egy bizonyos társadalmi megítélést is jelent. Eszerint a gúla csúcsán a gimnázium áll, utána következnek a szakközépiskolák, s legalul a szakmunkásképzés. Sajnos, hozzánk évről évre kerül olyan jelentős tanuióréteg, amely nagyon nehezen tud megfelelni — egy része nem is tud — a követelményeinknek. Jogos társadalmi igény, s ez megfelel az égvén érdekének is. hogy növekedjék az érettségit adó iskolatípusokban tanulók aránya. De ennek realitását csak akkor látom, ha az általános iskolában sikerülnek az elhatározott tartalmi előrelépések. Nagyon fontosnak tartom: az általános iskolában úgy alakuljanak a körülmények, hogy az onnan kikerülő tanulók az új oktatási, nevelési dokumentumok szellemének megfelelő színvonalon jussanak a következő iskolatípusokba. A másik lényeges kérdés a közoktatás feltételrendszere, amelynek továbbfejlesztése szükséges. Erre a megye jó tervekkel rendelkezik, ennek realizálását a következő terv- ciklusban feltétlenül szüksé-' gesnek tartom. Csak így tudjuk zökkenőmentesen levezetni a demográfiai hullámot; amely a közeljövőben eléri a középfokot is. E fejlesztések kapcsán indokoltnak tartanám Salgótarjánban a fiúkollégiumi helyek bővítését is. S ha a fejlesztésről beszélünk, nem szabad csak épületekben gondolkodni. Különösen vonatkozik ez a szakoktatásra. Itt feltétlen szükséges az iskolán belüli eszközrendszerek fejlesztése, az ipar technikai színvonalával összhangban. Még ezzel ösz- szefüggésben a személyi feltételek fejlesztéséről is szólni kell. Részben az új létesítmények belépése, de az egyes intézményekben a szakmai struktúra változása, új képzési formák bevezetése indokolttá teszi a személyi feltételek alakítását. Nemcsak arról van szó, hogy új embereket várunk az intézetbe. Arról is, hogy megnyugtatóan meg kell oldani a már dolgozó pedagógusok, főleg a szaktárgyakat oktatók továbbképzését, figyelembe véve azon változásokat, amelyek az oktatás technológiájában bekövetkeztek az elmúlt időszakban. A már működő pedagógusokat jobban fel kell készíteni a számítás- technikával való együttélésre; a videorendszerek tudatos alkalmazására. Ugyanakkor óvni kell mindenkit a korszerű technikai eszközök mindenhatáságának tudatától. — Az elmúlt időszakban megyénkben szintén tovább növekedett a közművelődés hatóköre. Ennek elemzésére most nincs módunk. A közművelődés funkciói közül melyikre hívná fel különösen a figyelmet? — A közművelődéssel kapcsolatban fontosnak ítélem azt, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok ne csak szakmailag, hanem más vonatkozásban is műveltebbek legyenek. Ennek vannak intézményes formái. Például a közismereti tárgyak arányának növelése a szakképzésben nyilván ezt a célt szolgálta. De ezén túl fontosnak tartom a tanórán kívüli eszközrendszerek kialakítását, melyek segítségével a szakmunkás-, vagy a szakközépiskolai tanulók műveltségét, esztétikai befogadóképességét, viselkedéskultúráját kedvezően tudjuk befolyásolni. Jó irányú együttműködés alakult ki intézetünk és a Nógrádi Sándor Múzeum, valamint a megyei-városi művelődési központ között. Programjaikkal jelentős segítséget nyújtottak a tanulók kulturális neveléséhez. Az ötnapos munkahét bevezetésével azt tapasztaljuk, hogy péntek délutántól a tanulók eléggé kikerülnek az iskola hatóköréből, szabad idejük nagy részét a lakóhelyi környezetben töltik. Ez a területen dolgozó közművelődési intézményeknek jelent feladatot, ami jelentkezhet sajátos rétegprogramok szervezésében is. Ilyen vonatkozásban kiemelném a kultúrált szórakozás és szórakoztatás feltételeinek megteremtését, különösen Salgótarjánban. — Köszönöm a beszélgetést. Tóth Elemér j NOGRAD - 1985. március 2,, uombat A Propagandista legújabb számáról
