Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

»ÍV - 1jn~" Nyűlhús exportra Még javában tart a tél és még sokáig kell várni a zöl­dellő rétekre, de a szárazta­karmányok és a különböző tápok biztosítják a folyama­tos nyúltenyésztést. Biztosra érkezhet Mátramindszentre is a jászberényi FOTK-vállalat szállító autója, mert a mátra- nováki nyúlszakcsoporthoz tartozó ötven helybeli . te­nyésztő garantálja a kéthe­tenkénti négyszáz körüli nyúl leadását. A szakcsoport az elmúlt évben kilenc vagon ál­latot adott le, hogy vágás után olasz exportra kerüljön. Az országnak igen, s hogy a tenyésztőnek megéri-e a 49—51 forintos kilogrammonkénti át­vételi ár? Bizonyára! (Bencze Péter képriportja) Emberek, kezdeményezések Hhhfl7 k°gy a gazdaság kitörhesssen a MIIIIU&, jelenlegi megszorult állapotából, több érték, több jövedelem teremtése, az elosztható javak gyarapítása szükséges. A gazdasági fejlődés gyorsítása viszont nehéz is, kockázatos is. Mire vállalkozhatunk a törékeny külgazdasági egyensúly nagyobb fokú veszélyeztetése nélkül? A doHárbevete- lek könnyebb-gyorsabb gyarapíthatóságával inem számolhatunk. Az energia- és nyers- enyagimport növelésére pedig ninqs lehető­ség a szocialista országokból. Vagyis a gaz­dasági előrehaladás ütemének gyorsítása ettől függ, hogy milyen mértékben tudjuk a belső tartalékokat mozgósítani, a saját erő­forrásokat hasznosítani. Az intenzív gazdasági fejlődésnek olyan belső indíttatású hajtóenergiát kell felsza­badítania, amelynek a rend, a fegyelem, a szervezettség megteremtésében, az energia- es anyagtakarékosságban, a piaci Viszonyok­hoz, a tényleges szükségletekhez Való rugal­mas alkalmazkodásban rejlenek. A kitöré­si stratégiában dón tő szerepe az emberi té­nyezőnek van. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az ésszerű gazdálkodáshoz, f kezdeményező, a vállalkozó magatartáshoz, az értelmes alkotó munkához szükséges fel­tételek megteremtését szolgálja. Köztudott, hogy a hazai fajlagos anyag- - lés energiafelhasználás 30—50 százalékkal magasabb a nemzetiközi élvonalnál. A köz­ponti intézkedések — normák, keretek, megszorítások —, ahoigyan ezt már tapasz­taltuk, nem vezetnek messzire. Az ösztön­zés éá a kényszer hatására viszont életképes vállalati kezdeményezésekre kerülhet sor. lAz autóvillamossági felszerelések gyárában például 400 ezer forint célprémiumot fizettek e konstruktőröknek, a technológusoknak, mert jelentősen csökkentették az áramfej­lesztő generátorok súlyát és gyártási idejét. Valóságos küzdelem folyt a rajzasztalokon, a műhelyekben minden egyes dekagramm és perc megtakarításáért. Az eredményekhez nem csak a gyárnak, a felhasználóknak, ha­nem az alkotónak is nyomós anyagi érdeke fűződött. Miért ne lehetne másutt is eleve foriníosítani, célprémiumos feladatul szab­ni a fajlagos anyag-, energia- és munka­idő-megtakarítást? Az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése és a szemléletváltozás egyaránt szükséges. Feleslegessé vált az aládúcodás a főváros két kerületének mintegy két és fél kilomé­ter hosszúságú függőfolyosóin. De nem azért, mert sok pénz volt az elavult régi tárházak felújítására. Nem állítottak üzembe korsze­rű nyugati berendezést sem. A magyarázat egyszerű. A XVII—X. kerületi Ingatlankezelő Vállalat statikus-tanácsadóként alkalmazta Fíoszlopy Antalt, az Ybl Miklós technikum nyugdíjas igazgatóját, aki túlbiztosítás nél­kül. csak a menthetetlenül elhasználódott vasbeton lemezrészeket cserélteti ki újra. Másutt kisebb-nagyobb foltokban pótláso- ikat alkalmaznak. a salakbetont például vegyszeresen javítják. Ahhoz, hogy a felesleges munkát és ki­adásokat elkerüljék széleskörűen alkalmazzák a röntgenes vizsgálatot. Amikor a műszer ítélete nem egyértelmű, s a szakembernek kételyei támadnak, akkor a régi szerkeze­teket kibontják, s mintákat küldenek az építésügyi minőségellenőrző intézet labora­tóriumába próbaterhelésre, az alakváltozás mérésére. A példa, mondhatni, nem tipikus. A sta­tikus, köztudott, hogy „rátartással” méretez, . mert a biztonság mindennél fontosabb. Fe-1 lelősségét aligha csorbíthatja ellenőrzés vagy í 'takarékossági megfontolás. A szemléletnek,- a hozzáállásnak — és persze a hozzáértés­nek —, talán éppen ezért meghatározó a szerepe. A sajátos, egyedi eset tanulsága ezen a ponton túlnő a szakma, a tevékeny­ség keretein. Jelzi a lehetőségeket minde­nütt, ahol feleslegesen bontanak és újból építenek, ahol elromlott szerkezeti egysége­ket soha nem javítanak, hanem újra cse­rélnek, ahol az alkotó gondolkodást kiszo­rítják a sémák, a sablonok, az eredeti, az egyedi megoldást a szériák, s többnyire a felhasználó alkalmazkodik a gyártóhoz, a vevő az eladóhoz és nem fordítva. Székesfehérváron, amikor az új lakóépü­letek szerkezete elkészült, megjelenik min­den lakásban a kijelölt vevő (bérlő) és meg­határozza leendő lakása felszereltségét, a tapéták, a csempék színét, kiválasztja a padlóburkolatokat. Másutt miért nem test- reszabott, egyéni szükségleteket kielégítő lakások készülnék? Vajon az elszemélytele­nedett —, ahogyan mondani szokták — nagyüzemi, tanácsi, tervező-, építőipari mun­ka az olcsóbb? Dehogy, az utólagos alakítá­sok sokszorta többe kerülnek. A munka alkotó jellege kívánná ezt? Szó sincs róla. A lélektelen elosztásban és tervezésben, ki­vitelezésben nemcsak az új lakónak, de a tanácsnak, a tervezőnek, az építőnek sem telhet igazán öröme. Az új profil csak úgy válhat be, ha ko­molyan veszik és hisznek benne., Megemlít­hetjük az Armafilt Ipar) Szövetkezet példá­ját. A hatvanas évek végén kezdte el a gépjárművekhez szükséges különböző szű­rők gyártását. Ellesték a versenytársaktól az apró gyártási fogásokat, gépesítették, fel- szerszámozták a termelést. Majd az autó­ipari kutatóintézettel együttműködve szu- períinomságú olaj. és üzemanyagszűrőket fejlesztettek ki. Megnövelték a motorok élettartamát, 2—6 százalékos üzemanyag- megtakarítást- értek el. A szövetkezet nem­zetközi műszaki fejlesztési díjat nyert Frank­furtban, s az idén már egymillió darab szűrőt exportál a fejlett tőkésországokba. 1 Lám, a háttérbe szorított háttéripar is ke­rülhet az élvonalba. Az import helyettesíté­séből lehet idővel jövedelmező export. Meg­győzően bizonyítja ezt a győri Bába, amely tavaly összesen 190 ezer darab hátsó hidat gyártott autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz, traktorokhoz, s termelésének éppen a felét az USA-ba exportálta. Valamikor a nemzeti jövedelem évi TfllulllinUl 7 százalékos növekedése természetes volt, jelenleg a 3 százalék eléré­se is összetett, nehéz feladat. A kezdménye- zések felkarolása határozott és megalapozott döntéseket kíván a vezetőktől, ésszerűbb, lelkiismeretesebb, alkotóbb munkát minden dolgozótól. Kovács József Romhányi nagy esztendők Romhány szerencsés település. Lottóötös hírét ugyan az utóbbi időkben nemigen hallottuk a megye e sarkából: a nagyközség jó sorsa nem égből hullott ja­vakban áll. Romhány azért szerencsés, mert valódi test­közelben képes élni a településhatárokon belüli ipari üzemekkel, s képes arra is, hogy e jó szándékú, segítő együttműködést mindkét fél javára kamatoztassa. Ez eddig egészen természe­tes, mondhatni, szokványos is lehetne, hiszen a nagyközség és az üzemek bensőséges kap­csolatainak mélyén a szigorú érdek, az egymásrautaltság munkál. Romhány ragaszko­dik népességéhez, javuló s egyre igényesebb életfeltéte­lekkel köti szülőföldjükhöz la­kóit, s egyenlő ezzel a mun­kahelyek szándéka is: a mun­káskezeikre itt, helyiben van szükség, s ha az üzemek dol­gozói vallóban otthon érzik m agukat lakóhelyükön, jó közérzetük idővel gazdasági sikerekben, tonnákban, forin­tokban, négyaetméterekben, gyarapodó exportban kemé­nyen mérhetővé válik. Ami ebben igazán magára irányítja a figyelmet az, hogy a község és az üzemek egy­másrautaltsága ez esetben ha­talmas léptékű fejlődésiben nyilvánul meg. S éppen abban az időben, amikor az ország más tájain, éppenséggel leg­több vidékén inkább a gya­rapodás visszafogottsága, mintsem látványossága jel­lemző. Van miről szólni Nagy korszaka volt Rom­hánynak az elmúlt öt eszten­dő — e minősítés köszont vissza lépten-myomon a nagy­községi pártértékezlet beszá­molójából és véleménycseré­jéből. Van most miről szólni. Lehet dicsekedni is, ha di­csekvésnek mondható a sike­rek jó érzésű számbavétele. Mert hát ugyan kinek ne szol­gálna örömére kimondani a szót: nem hiáiba fáradt.-ered­mény koronázza iparikodásót?! A romhányi gazdasági szer­vezetek igen dinamikus* fejlő­dést mutathatnák fel az utób­bi öt esztendőben: az> 1979. évi 600 millió forinttal szem­ben ma együttesen 1,4 jnfflji- árd forint termelési értéket produkálnak. Nyereségük ez időben ötszörösére nőtt sma megközelíti a 200 millió fo­rintot. Gazdálkodásuk egyre biztonságosabb, noha a szigo­rodó gazdásági környezet e vidéken is érezteti hatását. Az . építési kerámiiagyár gondokkal, küszködésekkel terhes öt esztendő után ma elmondhatja, hogy a burkoló- lapigyártás országos bázisává nőtte ki magát, s ami ebtől nem kevésbé fontos: vissza­nyerte régi, nagy hírnevét. Hiszen, de sok ősiromlhányi- nak fájt a cserhpések elve­szettnek hitt becsülete! A gyár neve ma újra veretesen cseng, s nem csupán a hazai partnerek tanulják meg egy­re nagyobb tisztelettel kiejte­ni, hanem a ha táron,túliak is. Figyeljük csak Szlexák István naigyközségi pártiti tikár szavait! „A gyár fennállása óta a legkiemelkedőbb gazda­sági évet zárta 1984-ben”. Nem ajándék Gazdaságosan termel tőkés­és szocialista piacra a Gránit romhányi Widenta-üzeme. Termelésének és nyereségé­nek nagyarányú növekedése lényeges szervezési és tech­nológiai változások következ­ménye — nem ajándékkép­pen hullott a widentások öflé^ be. Meredeken tart lefelé a selej t alakulását mutató gra­fikon, a gazdálkodás apró részletekbe menően körülte­kintő, figyelmes. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának romhányi üze­me nagy változásokon esett át az utóbbi öt esztendőiben. Korszerűsödött a termékszer­kezet, új gyártósorok lépték a termelés szolgálatába, az éves terv túlteljesítése teljes egészében a termelékenység növekedésének köszönhető. A romhányi Rákóczi Meze­je Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet életében az 1983-as esztendő nyitott új fejezetet. Míg a megelőző két év vesz­teséggel, illetve elhanyagol­ható mértékű nyeneségigiefl. fe­jeződött be, az 1983-as már 11 millió forint haszonnal ju­talmazta a gazdaság erőfeszí­téseit. Megindult a gazdálko­dás stabilizálásának útján, s miután ma már nem a pen- geólen táncolás meríti ki a gazdaság dolgozóinak energi­áját, több erő jut a belső tar­talékok feltárására is. A romhányi erdészet leg­főbb gazdálkodási és pénz­ügyi kötelezettségeit teljesí­tette az elmúlt öt évben, egyes ágazatokban azonban vannak még pótolnivalói. Az üzemek erőteljes fejlő­dése természetesen jelentős bérfejlesztésben is tükröződik. Továbbá abban is, hogy szin­te valamennyi javította a munkaköri!Imértyeket, korsze­rűsítette a szociális létesítmé­nyeket. A nagyközség fejiődiése .lé­pést tartott az üzemekével — méghozzá esetenként olymér­tékben, amiré korábban gon­dolni sem mertek volna. Egyre színvonalasabban mű­ködik a bölcsődé, bővültek az óvodák, gazdagabban ellátott az öregek napközi otthona, s kevés vidéki település büsz­kélkedhet olyan tornacsarnok- ka,!, mint az itteni. Hinni sem mailek A gyarapodás talán leglé­nyegesebb eleme mégis a la­kásépítés, mely napról napra formálja Romhány arculatát. , öt eszte«dő alatt 162 új la­kásba költöztek be — a fel­szabadulás előtt egy fél év­század alatt nem épült ennyi új otthon. Kialakult s egyre esztétikusabbá válik az I. számú lakótelep, folytatódik a II. számú építése. Jelenleg is több mint ötven differenci­ált minőségű teleik közt válo­gathatnak az építkezni szán­dékozók. A tervezettnél két évvel ha­marabb kiépül a vezetékes ivóvízrendszer, bővül a szenmyv í zcsator n a -hálózat. Utak. hidak, járdák épülnek,' befejeződött a villanyháló­zat korszerűsítése — s most az utak modernizálása van soron. Munkához látott a,z új sütőüzem, s amiben talán bíz­ni sem mert mindenki: befe­jeződött a vezetékes gázrend­szer első ütemének megépíté­se. dolgoznak a másodikon. Hazudnánk, ha aaj állata- , nánfc, hogy e szinte példa nélküli gyarapodás sima sé­tagaloppban ment végbe: a fejlődés bizony gondokká i, terhekikel járt. Romihány ma máir nem elbocsátja, hanem magához szívja a munkáske­zet, s ez egyebek közt a ke­reskedelmi ellátásban okoz zökkenőiket. A több kilomé­ter, hosszan elnyúló, U alakú település bizony több üzletet is „elbírna”, s ezt kivált a nyugdíjasok,- a főként télen nehezen gyalogló öregek te­szik szóvá. Valamennyi rom- hányi Iákos véleménye szerint: a meglévő boltok árubeszer­zési munkája is kívánnivalót hagy. Nagy öröm,a vezetékes gázj a jó, tiszta ivóvíz — az élet egészének minőségét emei i magasabb szintre. Ám mind­ez anyagi terhekkel jár, me­lyeket a kis jövedelmű nyug­díjasok, kik éppen a helyi üzentek utóbbiaknál rosszabb éveiben fejezték . be dolgos éveiket — igen nehezen vi­selnek. Azt mondtuk: szerencsés te­lepülés Romhány, mert fejlő­dése, gazdagodása az utóbbi öt esztendőben jócskán meg­haladta az átlagosnak mon­dottat, s ebben -olyan kiváló partnerekre talált, mint a helybéli gazdálkodó szerveze­tek. Tegyük hozzá: dolgos te­lepülés Romihány, hiszen nem munka nélküli javakat élvez. S, ha maradt még ereje a társadalmi összefogás erősíté­sére is, nem kell tartania a gyarapodás lendületének meg­törésétől. Sz. M. j Uj Hazai nouenyuedä szer Kísérleti üzem építését kezdték meg a nehézvegyi- pari kutatóintézet új nö­vényvédő szere, a Nevifosz gyártására. A fűzfői Nitro- kémiával ' történt megállapo­dás értelmében a vállalat papkeszi gyáregységében erre a célra évi 400 tonna kapa­citású üzemet létesítenek a Vegyterv tervei alapján. En­nek az üzemnek a termelése elegendő lesz a szer nagy­üzemi alkalmazásának széle­sebb körű kipróbálásához, valamint a hazai és külföldi piackutatáshoz. A Nevifosz a toxikológiai, biológiai és hatástani vizsgá­latok, valamint a szűkebb körű üzemi kísérletek során jól vizsgázott. Kiválóan al­kalmasnak bizonyult a ter­mesztett növényeket károsító rovarok pusztítására, a cukor­répa-, takarmányrépa-, ken­der-, len-, repce-, lucerna-, borsó- és gyümölcskultúrák védelmére egyaránt. Ugyan­akkor megkíméli a méheket, s elterjedése jelentősen cső kp kentheti a rovarölőszer-imp portot. Az új szer kidolgozása és kísérleti gyártása része á gyógyszer, növényvédő szer és intermedier központi fejleszp tési programnak. Ennek érp telmében a kutatók nem á már ismert hatóanyagokat! variálják, hanem teljesen új vegyületeket állítanak elő. A kísérletek során mintegy 980 esélyes vegyületből így vá­lasztották ki a Nevifosz ha­tóanyagát is. (MTIJj Versenyben a szakmunkástanulók A napokban zajlanak Nóg- rádban a Szakma kiváló ta­nulója cimért folyó verseny megyei küzdelmei. Az írás­beli fordulón már túlvan­nak a szakmunkástanulók leg­jobbjai. A gyakorlati verse­nyek február nyolcadikén a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyáregységében kezdődtek, ahol a vas- és fémszerkezet­lakatosok mérték össze tudá­sukat. Az esztergályostanu­lók 11-én Salgótarjánban, a központiliűtéfc- és csőhálózat­szerelők, a vízvezeték-szere­lők és a karosszéria-lakatosok 12-én Balassagyarmaton, a nőiruha-készítők Gyöngyösön adtak számot a szakmában való jártasságiakról.' Tegnap a 211. számú ISZI rendezé­sében zajlott a géplakatosok, kőművesek, szobafestők, épü­letvillamossági és autószere­lők versenye. Ma a balas­sagyarmati szakmunkásképp zőben öt szakmai tantárgyJ ban, Bátonyterenyén pedig ölj közismereti tantárgyban foly«, tatódnak az erőpróbák. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre és díjkiosztásra 20-án kerül sor. Az el­ső helyezettek az országos versenyeken képviselik majd megyénket. I^ÓCRÁD - 1985. február ,14., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents