Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
r Az urbanizációval, a nők fokozottabb munkába áldásával jelentősen — mintegy duplájára — nőtt a koraszülések száma. A koraszülést nem egyetlen tényező, hanem több egyidejűleg ható vagy egymásit érő okok sorozata hozhatja létre. Ezek az újszülöttek korábban jönnek a világra, mint ahogy ezt az elnevezés is tükrözi. Nemzetközi megállapodás szerint minden 2500 gr alatti újszülöttet koraszülöttnek tekintünk. Ez nem egy egységes kategória. Idesoroljuk az időre született kisebb súlyú újszülötteket, a valódi koraszülötteket — akik a 37. terhességi hét betöltése előtt születnek —, a méhen belül sorvadt újszülötteket is. Ezeknek a gyermekeknek a felnevelhetősége nagy szakértelmet, türelmet kíván. Vannak űn. sajátosan^ koraszülött-betegségek, ilyen a „légszomjbetegség”, melyet az éretlen tüdő okoz. Ezeket a gvermekeket megszületés után géppel kell lélegeztetni. A koraszülöttek gyakrabban kannak fertőzéseket, nagyobb számban alakul ki „sárgaság”. vérzések (agyvérzés, tüdővérzés), oxigénhiányos állapotok. Sokkal több a fejjő- dési rendellenesség is, mint normál újszülöttkorban.' A koraszülötteknél jelenlevő éretlenség és sorvadás együttesen veszélyesebb, mert nagyobb az idegrendszeri károsodás lehetősége. 1982-ben az érett újszülöttek közül százból egynél, a koraszülötteknél százból nyolcnál észleltünk az első életév folyamán ideg- rendszeri károsodást. A koraszülések okainak feltárása világszerte folyik. A koraszülések számának csökkentése érdekében sokat tesz társadalmunk és egészségügyünk is., Az egészséges gyermek utáhi vágy természetes igény, ezért az anyáknak is kötelességük mindent megtenni azért, hogy elkerüljék a koraszülést. Milyen tényezők vezetnek koraszüléshez? A művi vetélés, mely hazánkban igen magas számú. A szülőképes korú nőknél (20—30 évesek) pl. 1982-ben 31 200 vetélés volt. a 20 év alatti nőknél 14 000. A művi vetéléseknél a méhnyakzáró izomzat meggyengül és a méhnyálkahártya sérül. Amikor a már tervezett gyermek szülésére kerülne sor. a leendő anya vagy nem „esik teherbe” vagy a magzat a már sérült nyálkahártya miatt nem tud optimálisan fe.v lődni. A meglazult méhnyak- izomzat képtelen „tartani” a magzatot, és beköVetkezik a koraszülés, melv a már vázolt veszélyeket hordja magával. A terhesség alatti dohányzás, de már az azt megelőző dohányzás is károsan hat az anyai szervezetre. A Őohány- zó anyák gyermekei átlag fél kg-mal alacsonyabb súly- lyal születnek, a megszületés utáni években pedig gyakrabban éri őket hurutos rrteg- betegedés. Rendkívül káros még az alkoholfogyasztás, amit nemcsak testi, hanem szellemi károsodás is kísér már újszülöttkorban. További okok lehetnek: anyai betegségek, terhességi toxaemia, cukorbetegség, testi és lelki trauma, szülőutak rendellenességei, helytelen táplálkozás, rossz szociális körülmények, tizennyolc éven aluli korai nemi élet. Az egészségügyi ellátás — intenzív centrumok, koraszülöttosztályok. terhesgondozás, ultrahangvizsgálat, betegségek gyógyítása stb — önmagában nem elegendő! Az anyák és a léendő anyák kötelessége és felelőssége, hogy ők is megtegyék és' kivegyék részüket a koraszülések megelőzésében és elkerülésében. Kerüljék el a művi vetéléseket, ne dohányozzanak. ne alkoholizáljanak, — táplálkozzanak helyesen! Rajtuk is múlik, hogy mit választanak: Ép, egészséges vagy éretlen, esetleg károsodott gyermeket! Dr. Sándor Margit adjunktus Nemzetiségi hét a rádióban ' Ismét nemzetiségi hetet rendez a Magyar Rádió: a hazánkban élő kisebbségi népcsoportok életébe bepillantó programsorozat adásait ezúttal február 17. és 24. között hallgathatják az érdeklődők. A nyolc nap alatt csaknem harminc — a rádió hagyományos műsorstruktúrájába ágyazódó, s az intézmény szinte valamennyi -műhelyét képviselő — műsor választja témájául a magyarországi németek, szlovákok, délszlávok és románok mindennapjait, örömét és gondját. A hetet — vasárnap reggel — a népművészekhez elkalauzoló Kopogtató nyitja meg. A következő napok műsorai között helyet , kap az Óvodától az egyetemekig című kerekasztal-beszélgetés, amelyben a nemzetiségiek képviselői az anyanyelvi oktatásról, feladatáról, szerepéről cserélnek véleményt. Az ötödik sebesség riportjai a mai fiatalok vélekedését tükrözik a hazánkban élő nemzetiségiekről. A Méhkerék, Párizs, New York címmel jelentkező műsor a magyarországi román néptáncok .- .-jeles, ápolóit, a bükki szlovákok című program pedig — a múlt emlékein keresztül — a mai szlovák nemzetiségi települések mindennapjait mutatja be. A Délszláv estek hallgatói a nemzetiségi klubokkal, az anyanyelv és a közművelődés közkedvelt formáival ismerkedhetnek meg. A héten naponta felcsendülnek a rádióban a nemzetiségek zenéjéből válogatott népzenei feldolgozások. Nem előzmények nélküli a most sorra kerülő program- sorozat: első ízben 1982 jaIfjúsági alap a tanácsoknál Ki a kicsit megbecsüli. Pénz már van. Persze, kevés, de legalább van. Még négy esztendővel ezelőtt napvilágot látott egy rendelkezés a tanácsok ifjúságpolitikai célú költségeiről. Lényege: kötelező az úgynevezett if júsági alap létrehozása, ame. lyet meghatározott szempontok szerint kell fölhasználni. Formailag mindenütt eleget tettek az előírásnak. Ami a tartalmat Illeti... — Függetlenül a feladatoktól határozzák meg évről évre nagyjából ugyanazt az összeget a vonzáskörzetünkben lévő tanácsok — tesz elém egy statisztikai kimutatást a bá- tonyterenyei KISZ-bizottság titkára Kulcsár János. — Nagybárkányban, Mátratere- nyén és Mátramindszenten egyáltalán nem változott, másutt pedig csak csekély mértékben. De nem is ez a fő bajunk! Hanem, hogy a fölhasználás is esetleges, tervszerűtlen. Nem akarom én átpasszolni a labdát a tanácsoknak, hiszen a KISZ- vezetőink is felelősek ezért, ám mégiscsak kettőn áll a vásár. S. úgy gondolom. a tapasztaltabb, felelősebb munkát végző tanácsiaknak •jobban kellene segíteniük a tapasztalatlanabb fiatalokat. Bátonyterenyén 47, Mgtra- tersnyén, Nagybárkányban és Mátramindszenten 15—15, Nemtiben 24, Mátraverebély- ben 9 ezer forint került be az elmúlt évben az ifjúsági* alapba. E számok. persze önmagukban nem sokat mondanak, talán többet elárulnak, ha megnézzük a területen élő 6—30 év közöttiek számát is. Eszerint Bátonyterenyén öt és fél ezer, míg a többi helyszínen 600—1300 között mozog a fiatalok száma. A részükre juttatott pénzösszeget a tanácsok eleve kettéosztják: egyik rész az úttörőké, a másik a KISZ-eseké. Ez utóbbi ismét megoszlik, any- nyi felé ahány alapszervezet működik a területen. — Így aztán olyan helyzet alakul ki — fűzi hozzá Kulcsár János —, hogy a létszámtól, feladatoktól, a berendezések állagától függetlenül ugyanolyan összeg jut a jól és a rosszul működő alapszervezeteknek is. Nyilvánvaló, hogy ebből az egy-két ezer forintokból tartalmas programok nem szervezhetők. Ezért is üdvözöljük azokat a kezdeményezéseket, amelyek különféle társadalmi munkák szervezésével gyarapítják a lehetőségeket. De. akár a tanácsoknál, vagy a helyi termelőszövetkezeteknél is vállalhatnának munkát, amely természetesen mindkét fél számára előnyös. Mint a közelmúltban vég. nuárjában rendeztek a rádióban nemzetiségi Imet. A visz- szajelzések szerint sikeres vállalkozás célja az volt, hogy hazánk lakossága még jobban megismerje a nemzetiségiek életét. A műsorok bemutatták azokat a változásokat, amelyek az elmúlt negyedszázad alatt e népcsoportok életében bekövetkeztek. Az akció során sok kulturális érték kerüllit felszínre; a hallgatók betekintést nyerhettek a nemzetiségi lét formáiba, az irodalom, a zene és a művészetek széles tárházába. Az elmúlt két esztendőben ugyan nem rendezték meg a hetet, azonban útjára indították például a Nemzetiségeink életéből című, kéthavonta jelentkező magyar nyelvű adást, s számos dokumentumműsor is készült a szórványnépcsoportokat foglalkoztató sorskérdésekről. zett felmérés megállapította, némely KISZ-vezető nem is tudja, hogy a tanácsoknál képeznek ifjúsági alapot, amelyből a KISZ-esek is kérhetnek. Mátramindszent tanácsa nyolcezer forintot szánt az elmúlt évben a KISZ-eseknek. De végül is a fele megmaradt. — Meghatározott a kiutalás módja — magyarázza Mihály- né Vincze Erika, a végrehajtó bizottság titkára. — A szuhaiak képviselője, például amikor eljött, s elmondta az elképzeléseket, közöltem vele, hogy rendben van, de ezt fogalmazza meg egy beadványban, s akkor kiutaljuk- a kért összeget. Azóta sem jött senki... Most menjünk utánuk, hogy gyerekek vigyétek már a pénzt!? Egyébként, a ; mátramindszent! és a mátra- almási KISZ-esek eljöttek, s a helyi tenisz-szakosztálybeli- ek is megfelelő indokkal kértek támogatást. Nem a tanács mentegetésé- re, de idekívánkozik az a tény, hogy Ugyanitt az 1100 fős lakosságból csaknem ötszázan 60 éven felüliek, ez jóval magasabb arány az országosnál és a megyeinél egyaránt. A velük való törődés —, különösen a jelenlegi gaz40 éve szabadult fe! Budapest- Napjainkban sok helyütt látjuk — újságok, folyóiratok hasábjain, az ünnepre készülő ország és benne a főváros számos helyén — a 40-es számjegyet. Ez a számjegy emlékeztet. Emlékeztet bennünket a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító eseményekre. 1945. február 12-én, este 9 órakor Moszkvában 324 lö- veg 24 össztüze köszöntötte a Vörös Hadsereg Budapestért vívott harcának győzelmes befejezését. A Szovjetunió rádióállomásai a nap folyamán közvetítették a szovjet legfelsőbb főparancsnok ,277. számú különhadparancsát, amely tudatta, hogy a második és harmadik ukrán front csapatai több mint másfél hónapos. 51 napig tartó ostrom és a nagyvárosban nehéz körülmények között vívott kitartó és kemény harcok után február 13-én. befejezték az ellenség Budapesten bekerített hadsereg- csoportjának megsemmisítését. Ezzel teljesen elfoglalták Magyarország fővárosát, Budapestet, a németek hadászatiéig fontos védelmi csomópontját a Bécs felé vezető úton. A harcok során az ellenség óriási, köze] 190 ezer főnyi hadseregcsoportja teljes egészében felmorzsolódott, megsemmisült. A hitlerista ellenség a katonák és tisztek közül több mint 49 ezer halottat és 138 ezer foglyot veszített. Nagy mennyiségű fegyvert, hadfelszerelést vettek birtokba a szovjet csapatok. A Budapestért folytatott harcokban részt vett 349 ezer szovjet katonát és tisztet tüntettek ki a narancssárgakék szalagon függő „Budapest bevételéért” bronzéremmel. A főváros felszabadítása három ütemben ment végbe. Január 1—10. között a peremkerületek (Újpest, Rákospalota, Kispest, Csepel, KőZebubébi a mecseki zooban Ritka kis állat látott napvilágot a mecseki állatkertben: egy törpe zebu. Körülbelül akkora, mint egy puli, a magassága 35 centiméter. Felnőtt korában sem lesz túl nagy — mindössze 70—80 centiméterre nő. A törpe zebu egyik alfaja a indiában honos púpos marhának. Az első törpe zebuhoz az állatkert csere útján jutott hozzá. Pécs jugoszláviai testvér- városából, Eszékről kerültek hozzánk. dasági helyzetben — különösen fontos, s nem csak a tanácsiak, hanem a fiatalok számára is. * Visszatérve az ifjúsági alaphoz: nem csupán ezeken a helyeken gond az ésszerű fölhasználás. Annyiban sajátos itt, hogy a KISZ-esek — fölismerve a problémákat — tenni akarnak ezek megszüntetéséért. — Rendszeresebben és alaposabban szeretnénk a jövőben figyelemmel kísérni: hol, milyen módon használják fel ezeket a pénzeket — említi Kulcsár János. — Ugyanakkor minden évben a KISZ-szerve. zetek titkárai, gazdasági vezetői számára tartunk egy speciális felkészítőt, amelyen megkapják a szükséges tájékoztatást. Aztán a pénzügyi ellenőrző bizottság évente legalább egy ellenőrzést végez ezzel kapcsolatban. És talán még annyit, hogy a közelmúltban végzett felmérés írásos anyagát a tanácselnököknek elküldtük. Bízom benne. áttanulmányozták, hasznosítják megállapításainkat, mégha esetleg nem is értenek egyet mindegyikkel. Azt hiszem, a célunk közös: a Lakóterületi fiatalok közéleti szerepét erősíteni. S. bár ennek az anvagi fedezete igen csekély, e keveset is meg ke'' becsülni, ésszerűen kell felhasználni. sr. l. Szovjet tüzérek fasiszta repülőgépekre tüzelnek a Pál utca és a József körút sarkán bánya, Óbuda) szabadultak fel, január 11—18. között a pesti 'Oldal belső kerületei, s ennek során a pesti gettó is. Ezt követően került sor a budai oldal teljes felszabadítására. 1944 karácsonyán bezárult a Vörös Hadsereg gyűrűje Budapest körül. December 29-én, a szovjet hadvezetőség parlamentereket küldött a náci csapatokhoz. Osztya- penko és Steinmetz kapitányokat azonban orvul meggyilkolták. Ezzel kezdetét vette a fővárosért indított 51 napos kemény küzdelem. A felszabadító szovjet egységek súlyos véráldozatot hoztak azért, hogy Budapestet megkíméljék a teljes pusztulástól. Utcáról utcára, házról házra folyt a közelharc a nehéztüzérség bevetése nélküj azért, hogy az ország fővárosának közművei, műemlékei, csodaszép hidjai ne pusztuljanak el. Bár Magyarországon nem került sor a szomszédos országokhoz hasonlóan nemzeti felkelésre, mégis sikerült a partizánharcot megindítani a fővárosban és egyes bányavidékeken, a nagyobb ipari centrumokban. Ezek jelentősége azonban elsősorban politikai és nem katonai. Nem feledkezhetünk meg a budapesti akciógárdákról, a Laci-, a Marót-, a Szír-csoportról, , az újpesti partizánok nagyszerű akcióiról, a kispest— kőbányai csoport tevékenységéről és a Budai Önkéntes Ezrednek a nemzet becsületét a 24. órában mentő harcairól. | 1945. február 13-án. felszabadult Budapest. Az új élet kezdetén azonban ott tornyosultak a szinte megoldhatatlannak látszó súlyos nehézségek. Mindenütt a szörnyű pusztulás nyomai. Romok, temetetlen halottak; nem volt víz, villany, gáz. Járványveszéllyel kellett számolni. A felszabadított városban sem kenyér, sem élelmiszer-tartalék nem volt. Éhínség fenyegette Budapest sok száz ezer lakosát. Az emberek agyában pedig ott élt a fasiszta terror friss emléke. Ilyen körülmények között kellett megindítani az életet. Vida Sándor Iratok a padláson A gazdálkodás új szabályainak alkalmazása ismét útkeresés elé állította a vállalatokat, szövetkezeteket. Termékszerkezet-váltás, átszervezés — a hatékonyság mindmegannyi eszközei kívánnak érvényesülni a gazdaság további menetében. Megszűnnek, illetve csökkennek a régi szervezeti formák, ráfizetéses termékek, s rugalmasabb keretek között jövedelmezőbb áruk születnek. Az elv bár nem új, de a közgazdasági szabályozók kényszerítő ereje, terelő iránya több ellentmondást is feloldva — fejlesztésben, adózásban, bérezésben — nagyobb célszerűséget, korszerűséget, egyszóval ésszerűbb gazdálkodást követel. És mindezen elvek, szabályok mögött vagy fókuszában emberek állnak. Akik nem egyszerűen csupán munkaerőnek tekintendők. Miért mondom? — Mit tegyek? — telefonált hangjában izgalommal egy asszony. — Átszervezés van nálunk, azon a munkahelyen, ahol dolgozom, ipari szakcsoportot szerveznek. S én — úgy látszik — hétfőtől már nem is kellek. Senki nem szólt még eddig semmit, hogy mi lesz velem, felmondanak-e vagy sem, keressek-e munkát vagy mit csináljak. Több éve dolgozom itt. Naivul hangozhatott a talán „szakszerű” tanácsom: menjen csak nyugodtan dolgozni másnap is, jelentkezzen a főnökénél, üljön le az asztalához, vegye elő az iratait és végezze a munkáját. — De hát hogyan? — kérdezett vissza a telefonon. — Hiszen én készletgazdálkodó vagyok, s az iratokat most hordjuk fel a padlásra... Ezekre már nem lesz szükség. Nem volt több okos érvem. Javasoltam még, hogy ügyében a munkahelyi vezetőket vagy a dolgozók érdek- védelmi szervét, a szakszervezetet keresse meg. Az említett eset — bizonyosnak tartom — nem általános, ám nem is csupán egyedi, túlontúl ritka kivétel. A korszerű gazdálkodás megszervezése azonban nem lehet öncélú tevékenység. Nem feledkezhetünk meg arról, a gazdaság minden eredménye az embert kell, hogy szolgálja. S ha rájövünk arra, hogy a jövőben tízen is el tudják végezni azt, amit eddig tizenöten csináltunk nem baj. Az sem baj, ha az iratok padlásra kerülnek. Nyilván a jobb szervezéssel, kevesebb adminisztrációval dolgozó rugalmasabb szervezetnek nem lesz azokra szüksége. Nem baj, ha mostantól az ésszerű munkaerő-gazdálkodás embereket is megmozgat. Ez elkerülhetetlen. Ám, nem mindegy hogyan. Kétségekben hagyva embereket, hallgatva-halogatva döntve sorsukról, avagy nyíltan, emberségesen és időben tájékoztatva őket arról, mit várhatnak? Ez utóbbit kívánja meg a szocialista humanizmus Sőt ez a jogszerű is. Az átszervezésnél — ha nincs már rájuk szükség — csak az iratok kerüljenek a padlásra, átmeneti feledésre. Az emberek értenek a szóból... Ha azok az embert szolgálják, s egy humánus társadalmat. —zsély— NOGRÁD - 1985. február 13., szerda J)
