Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

Hozzájárulás a baráti kapcsolatok fejlődéséhez Véget értek a szovjet —görög kormányfői tárgyalások Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában kedden véget értek a szovjet és a görög kormányfő tárgyalásai. Nyi- kolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu értékelése szerint a megbeszélések hozzájárul­tak a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok fejlesztésé­hez. A hétfőn kezdődött tárgya­lások második napján átte­kintették a kétoldalú kapcso­latokat. Megállapították, hogy sikeresen teljesül a Szovjet­unió és Görögország közötti gazdasági, ipari és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés hosszú távú programja és eredményesen valósulnak meg más kétoldalú megállapodá­sok is. Nyikolaj Tyihonov és And­reasz Papadreu megállapodott arról, hogy felújítják a tár­gyalásokat egy, a Szovjet­unióból Görögországba tartó gázvezeték közös megépítésé­ről. Megerősítették, hogy mindkét ország a kereske­delmi kapcsolatok volu­menének növelésére, a for­galom kiegyenlítettebbé te­tejére törekszik. A kor­mányfők kedvezően érté­kelték azoknak a szovjet— gcrög vegyes bizottságoknak a tevékenységét, amely a gáz- dasági és ipari együttműkö­dés, a kulturális kapcsolatok, a tudományos és műszaki együttműködés és a kereske­delmi hajózás kérdéseivel foglalkoznak. A nemzetközi élet kérdései közül különösen nagy figyel­met szenteltek az európai helyzetnek. Megállapították, hogy a stockholmi konferen­cia sikere számottevően ja­vítaná a kontinens politikai légkörét, elősegítené az össz­európai enyhülési folyamat folytatását. A Szovjetunió és Görög­ország a ‘ciprusi kérdés tar­tós rendezését kívánja. Én­ének alapja a sziget függet­lenségének. szuverenitásának, területi egységének, s a Cir' rusx Köztársaság .el nem k, telezett státusának tisztelet­ben tartása kell hogy legyen — mutattak rá a megbeszé­lésen. A szovjet—görög tárgyalá­sokról közös nyilatkozatot tesznek közzé. s Parlamenti választások Dél-Koreában ítélet a Dikko-perben # Utóbb rekordok a valuta­tőzsdéken Hétfő után kedden is újabb rekordokat ért el a dollár a riemzeti pénzpiacokon. Ak amerikai valuta árfolyama Párizsban 10 francia frank, Frankfurtban 3,27 nyugatné­met márka, Milánóban 2016 líra, Bécsben 23 schilling fölé került kedden. Valuta- kereskedők emlékeztetnek rá, hogy a dollár árfolyama 4 év alatt kétszeresére emel­kedett a francia frankhoz ké­pest: 1981 januárjában 1 dollár 5 francia frankot ért. A dollárt minden eddiginél magasabban jegyezték a spa­nyol pesetával (180,79) és a finn márkával szemben is (6,829). Az amerikai valuta ár­folyama azonban nem csak Nyugat-Európában emelke­dik, hanem megfigyelhető a közel-keleti országoktól Ja­pánig. Már több mint - egy hete tartó erősödését az Egye­sült Államok jó gazdasági helyzetének, valamint a ma­gas reálkamatlábaknak tu­lajdonítják, s mint tőzsdei illetékesek a minap megál­lapították; egyelőre nincs jobb befektetési alternatíva a dollárnál. ' (MTI) Csökken az adósságállomány (Folytatás az 1. oldalról) i * A hitelező bankszervek az Idén is a legjobb, a gyors' megtérülést ígérő, a hitelek minél előbbi visszafizetését biztosító fejlesztéseket része­sítik előnyben. A hitelezés üzleti jellegének erősítését, a hatékonyságon, a jövedelme­zőségen alapuló hitelnyújtást helyezik előtérbe. Az idén módosult a beruházások- hite­lezésének néhány feltétele. A jövőben a hitel lejáratát nem a beruházás üzembe helyezé­sétől, hanem az első kölcsön folyósításától számítva álla­pítják meg. Ez az építéssel járó beruházásoknál két-há- rom évvel rövidíti a lejára­tot. Lehetővé válik, hogy a jelentős exportőrök kivitelük szintentartását szolgáló fej­lesztéseikhez is kedvezmé­nyes hitelhez jussanak. To­vábbi változás, hogy meg­szűnt a beruházások jövedel­mezőségi minimumkövetel­ménye. A hitelező szerveze­tek a - vállalatok pénzügyi helyzetének, hitelvisszafizető ‘képességének megítélése alap­ján döntenek a hitel folyósí­tásáról. Az elmúlt esztendőben 1 javult a hazai vállalatok fizetőképessége. 1984 végén 159 vállalat — az előző esztendőnél 8 százalék­kal kevesebb — nem tudta időben fizetni tartozásait. Kedvezőtlen azonban, hogy a fél évnél hosszabb ideig fize­tésképtelenné váló gazdálko­dók tartozása az 1983. évi 19.3 milliárd forintról 26,1 milli­árd forintra nőtt. Többségük azért került nehéz helyzetbe, mert. nem jutottak időben ex­portált termékeik ellenértéké­hez. A bank éppen ezért ar­2 N0GRÄD - 1985. ra ösztönzi az exportőröket, hogy a nagyobb biztonságot nyújtó fizetési módot válasz­szák kapcsolataiban. A bank továbbra is éssze­rűen szigorú követelménye­ket támasztva bocsátja a vál­lalatok rendelkezésére a for­góeszközhiteleket. Kizárja a hitelezésből a tartósan rak­tárra termelő, vagy indoko­latlanul magas készleteket felhalmozó vállalatokat. For­góeszközhitellel mindenek­előtt a növekvő termelést, a magas exportkinnlevőségeket finanszírozzák. E téren a hi­telezési formák is bővülnek. Lehetővé válik hitelképes gazdálkodó szervezetek részé­re folyószámlahitel-nyújtása, ami a vállalati pénzgazdálko­dást átmeneti likviditási za­varok esetén jelentősen meg­könnyíti. A gazdálkodó szer­vezetek lehetőséget kaptak az áruhitelezésre is. Ennek egyik formája a kereskedelmi hitel, amely azonban nem terjedhet ki a beruházással összefüggő szerződésekre. Ezután arról szólt, hogy a bankrendszer továbbfejlesz­tésének célja a' pénzintézetek üzleti vállalkozási jellegének erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szervezetét — a jegy­banki és kereskedelmi funk­ciók szétválasztása érdekében — továbbfejlesztik. A jegy­bank növekvő szerepet vállal a gazdaságpolitika kialakí. tásában, a népgazdasági ter­vezésben. A Magyar Nemzeti Bankon beiül két hiteltagozat jött létre. Az egyik hiteltagozat az ipar, az építőipar, a közleke­dés, a hírközlés, és az ágaza­tok bei- és külkereskedelmi vállalatainak finanszírozá­sát végzi, míg a másik az ár 13., szerda élelmiszer-gazdaságpt és a hozzá kapcsolódó bel- és kül­kereskedelmet látja el hitel­lel. A hiteltagozatok önállóan alakítják -ki üzletpolitikájukat. Az MNB budapesti intéze­téből Budapesti Hitelbank néven országos hatáskörű leánybank jött létre, amely a budapesti helyiipari vállala- tbk és szövetkezetek hitel- és pénzforgalmi kapcsolataival foglalkozik. A Budapesti Hi­telbank teljes körű üzleti banki felhatalmazást kapott! Kötvények és más értékpapí­rok kibocsátását, forgalmazá­sát1 végezheti, betéteket gyűjt­het," saját pénzalapjaival vál­lalkozásokat finanszírozhat, vagyonkezeléssel és lizing- üzletekkel foglalkozhat. Az MNB vállalkozási alapjából Általános Vállalkozási Bank Rt néven alakult önálló le­ánybank, amely a jöyedelme- ző és gyorsan megtérülő be­ruházások finanszírozásával, ezekben való részvétellel és más bankszolgáltatásokkal segíti elő a kezdeményező vállala'ok jó ügyleteinek megvalósítását. Az MNB in­novációs alapja Általános In­novációs Pénzintézet néven önnállósult, amely a magyar szellemi termékek áruvá és szolgáltatásokká történő fej­lesztését segíti elő pénzügyi eszközökkel. A kamatrendszer, a hitelek és a betétek kamatainak mértéke jelenleg nem válto­zik. Vizsgálják azonban egy olyan rendszer működésének feltételeit, amelyben a ka­matok alakításában — a jegy­banki kamat függvényében — nagyobb szerepet játszana a pénzkereslet, illetve .kíná­lat alakulása. A hitelezési rendszer további korszerűsítése a hetedik ötéver tervW* vár­ható — Enond<**.a az MNB elnök«. ■k Pisztráng az erőműből Pisztráng és. kristálytiszta víz: elválaszthatatlan fogal­mak emberemlékezet óta. Már csak azért is, mert év­ezredekig senki sem cáfolta az ősi tapasztalatot, amely szerint a pisztráng élelem, szerzés közben mindenek­előtt a szemét használja. Mi­helyt meglátja az ennivalót, villámgyorsan lecsap rá. Ezt az ősi megfigyelést immár sokszorosan megcáfolták Cott­bus megyében a janschwaldei erőműben dolgozó belvizi ha­lászok. Furcsa, ugye: halászok az erőműben! Pedig nem téve­dés: az NDK egyik legna­gyobb, barnaszénnel működő villamos erőművének tisztító- berendezésében — a mester­séges tavaknak is beillő üle­pítőmedencékben — szivár- ványos pisztrángot tenyészte­nek. A vasoxid színezte,- za­varos víz literenként három­négy gramm szennyező anya­got tartalmaz. És ebben a vízben is megélnek a piszt­rángok, mi több, jól fejlőd­nek. Már eddig is jó néhány száz mázsát halásztak le az ízletes húsú halból. Víz és hűtőtornyok nélkül nem tudna energiát termelhi a janschwaldei Wilhelm Pieck erőmű. Az évtized végére, amikorra minden blokk ösz- szes turbinája teljes sebesség­gel dolgozik majd, már mint­egy 11 ezer köbméter vízre lesz szüksége — óránként! Ennyi vizet napjainkban egy 400 ezer lakosú város fo­gyaszt. Még a mintegy tíz kilométerre folydogáló, ezer­Jói fejlődnek a halak a hű. tővízben egy ágú Spree sem lenne ké­pes az erőmű „szomját” csil­lapítani. Éppen ezért az energetikusok a környékbeli külszíni szénfejtések vissza­maradt bányatavainak a vizét hasznosítják. A lausitzi „sze­nes víz” meglehetősen nagy vastartalmának csökkentésére építették az ülepítő- és tisztí­tómedencéket. A hűtővízben ugyanis literenként legföljebb 0,1 gramm vasoxid maradhat. Az NDK belv:-i halászati intézetének szak béréi, elő­ször csak kísérle ;éppen, 140 ezer pisztrángivadékot he­lyeztek ki a mintegy hektár­nyi felületű, hét méter mély medencékbe. „Tulajdonkép­pen egyikünk sem mert volna megesküdni a sikerre” — mondta H. W. Bluma mérnökj a peitzi belvizi halászati vál­lalat igazgatója. „Minden­esetre reménykedtünk. Az Európába jó száz évvel ezelőtt Észak-Amerikából behozott szivárványos pisztráng — a ponty után — a második legfontosabb tenyészhalunk. A falánk rablóhal az oxigén­ben gazdag vizekben tenyé­szik a legjobban. Itt, a bánya­víztisztító berendezésben, te­hát ezekben a medencékben, van bőven oxigén: óránként 3000 köbméter oxigéndús víz áramlik át rajtuk. Még a víz hőmérséklete is elviselhető az egyébként , kényes és igényes halak számára, miután telen­te hét. nyaranta pedig 15 fok körüli”. A halászokat leginkább az a kérdés foglalkoztatta, hogy megtalálják-e táplálékukat a pisztrángok a zavaros vízben? Bebizonyosodott, hogy — há­la a körültekintő etetésnek — a kristálytisztának éppenség­gel nem mondható hűtővízben is jól fejlődik a pisztráng. Tavaly 39 tonnányit fogtak ki belőle az erőmű „mellék­üzemágává” előlépett halászati vállalat dolgozói. K. L. ii KNDK A turbékoló faluja A falvaik elnéptelenedése nemcsak nálunk, hanem má­sutt is megfigyelhető jelen­ség. Ezért, kelt nagy figyel­met itt és másutt is, ha va­lahol a lakosság száma nő, sőt mi töWb, fiatalodik. Ez történt a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban, Kuno­samban. Az itt élők sejtelmes mosollyal ma csak így jel­lemzik ezt az aprócska tele­pülést: a turbákoló galambok faluja. S, hogy félreértés ne essék, mindjárt hozzáteszik: nem, nem a kedves mada: rakra gondolnak. Néhány évé 43 ifjú pár költözött ide, s azóta valósággal kivirulit a falu. A föld hallás a gondos mű­velésért, gyümölcsfák maga­sodnak a dombokon, a falu­ban szebbnél szebb házak épültek. A fiatalok azért te­lepedtek itt. le,- mert ügy érez­ték, Kumsánfoan megtalálják számításaikat, bár tudták, hogy keményen meg kell dol­gozniuk ezért. Évek óta már korán reggel kinn tevékeny­kednek a földeken, szántainak, rizst palán táznak, ha éppen itt az ideje, aratnak. Persze, Kötélhúzás — szabad időben Kumsan látkép« r Pietsch Lajos, az MTI tu­dósítója jelenti: Kedden Dél-Koreában meg­kezdődtek a parlamenti vá­lasztások. összesen tíz poli­tikai párt vagy csoportosulás indított je’ölteket. Az előző 1981 márciusi vá­lasztások a néppel és az el­lenzékkel szemben alkalma-' zott megfélemlítés és terror légkörében zajlottak le. A mostani választási kampány azt bizonyította, hogy a ha­talmon lévő demokratikus Igazságpárt defenzívába kény­szerült. A 276 képviselői mandá­tum közül 184 sorsa közvet­len választások útján dől el, míg a fennmaradó 92 man­dátumot a választásokon ka­pott szavazatok arányában el­osztják az egyes pártok kö­zött. Mégpedig olyan sajátos módon, hogy a legtöbb sza­vazathoz jutó párt automati­kusan a 92 képviselői hely közül kétharmadhoz, azaz 61- hez jut. Ez a rendszer négy évvel ezelőtt — a szavazatok 35,6 százaléka mellett — a kormánypártot összesen lu.l mandátumhoz juttatta, s most is a demokratikus igazság­párt malmára hajtja a vizet. A sZavazóhelyiségeket helyi idő szerint kedd este hat órakor zárták be. Eredmények ma délelőttre várhatók. A szavazásra jogosultak száma 24 millió körül mozog. r összesen 46 évi börtönre Ítélték Londonban azt a négy személyt, akik tavaly július­ban megpróbálták elrabolni és Nigériáiba csempészni Umaru Dlkko nigériai ellen­zéki politikust, volt minisz­tert. A két fővádlott — egy iz­raeli üzletember és egy nigé­riai katonatiszt — 14, illetve 12 év börtönbüntetést ka- ■ pott, az ügyben bűnösnek ta­lált másik két személyt, akik ugyancsak izraeliek, 10—10 évre ítélték. (tílTI) nehézségeik is voltak: a szo­katlanul korai fagy, a nagy esőzésék és a szélviharok. Al­kalmazkodtak az időjáráshoz, korszerűsítették a helyi ter­melőszövetkezet gépparkját. Munkájuk eredményeként nőtt a termőterület nagysága, a gabonatermés, tavaly már két­szer arattak a rizsföldeken.

Next

/
Thumbnails
Contents