Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
HARCOLNI KELL... Nemrégiben jutott el a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumba a szomorú hír: 1984. október 3-án elhunyt Tánya Ivanovna Szamszonyenko-Dunajeva, a Nógrádi Sandor-partizáncsoport volt rádiósa. Mint ismeretes, Nógrádi Sándor 1944. október 8-án szállt gépre a Szovjetunióban hatodmagával, közöttük Tánya Szamszonyenkóval, hogy Magyarországon harcoljon, s partizánegységet szervezzen. Tánya Szamszonyen- ko, a kijevi első éves orvostanhallgató már jelentős partizánmúlttal rendelkezett, amikor Kasszovszkij ezredes, a partizán híradósok főparancsnoka Nógrádi Sándornak magyarországi bevetésre ajánlotta. A húszéves Táhyát parancsnoka ezekkql a szavakkal indította útnak: „A háborút be kell fejezni, harcolni kell, és most Magyar- országra kerülsz!” Ezt megelőzően rádiósként már egy évet töltött Lengyelországban. A 'Nógrádi-csoportban, amely tevékenyen részt vett megyénk felszabadításában Tánya, Kardos Éva, és .lose Sandoval látták el a rádiósfeladatokat. A csapatnak közvetlen összeköttetése volt a párt külföldi bizottságával, az ukrán partizánmozgalom vezérkarának főnökével és a 4.'. ukrán front törzsével. A kapcsolatfelvétel meghatározott hullámhosszon, hívójel segítségével történt. A rádiósok feladata a fontosabb objektumok felderítése és azok adatainak felfedése, valamint továbbítása volt. A feladat fontosságát jelzi, hogy a. rádiósok pótlását harcképtelenségük esetén azonnal meg kellett oldani; vagy átirányítottak egy másik csoporttól, vagy ejtőernyővel egy újabb rádióst dobtak le. Hogy igen kemény fegyelem uralkodott a partizánok között, arról Tánya Szamszonyenko szólt, amikor 1982- ben Salgótarjánban járt. (Ekkor készült visszaemlékezését magnószalagon a múzeumban őrizzük.) Elmondta, hogy a központtól a következő utasítást kapták: „Ha elveszíted a rádióállomást, elveszíted a kódokat, ne térj vissza! Ez titok!” Tánya Szamszonyenko 1945 után elvégezte a kijevi orvosi egyetemet és körzeti orvosként dolgozott Lvovban, Továbbra is fenntartotta kapcsolatait Kasszovsz- kijjal és a többi partizánnal, Tánya Szamszonyenko igen derűs, életvidám, optimista asszony volt. Ezt bizonyítják azok a szavai, amelyeket Kasszovszkijnak mondott, amikor receptet kért tőle. A betegség ellen legjobb orvosság Tánya Szamszonyenko szerint a napsugár, a jó levegő, a víz; s az egészség záloga a nyugodt élet, a helyes táplálkozás, a pihenés, a jó hangulat, a nevetés. Tánya Szamszonyenko —, akit 1955-ben Budapesten a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntettek ki — emlékét mély tisztelettel és szeretettel őrizzük, s ápoljuk. Balogh Zoltán muzeológus Bővül az intenzív gabonalermő terület A termelők a teljesítmény fokozására a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák az intenzív gabonatermesztési program keretében; az elmúlt évben már 600 ezer hektáron gazdálkodtak. Az országos átlagnál lényegesen nagyobb hozamokat értek el búzából és kukoricából egyaránt. Az idén tovább bővül a termőterület, március végén jár le az a pályázat, amelynek keretében további 130—150 ezer hektár igen magas színvonalú művelésére kapnak lehetőséget — hitelekkel és saját erő felhasználásával — a mezőgazdasági nagyüzemek. Az érdeklődés nagy, ami azért is figyelemre méltó, mivel a termelők szigorú követelményeknek kell megfeleljenek. Az intenzív termesztési programot több szakaszban valósítják meg. 1981-ben 130 ezer hektáron láttak munkához az üzemek, a terület — a második szakaszban — további 150 ezer hektárral egészült ki. Húszéves a Szécsényi ÉPSZÖV A Szécsényi Építő- és Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat ünnepi igazgatótanács-ülésén ott voltak a városi jogú nagyközség párt-, állami vezetői, a gazdasági egységek vezetői; képviseltette magát a Nógrád megyei Tanács, a TESZÖV. a bank, valamint a csehszlovákiai rimaszombati testvérvállalat. Hársfi Mária, az igazgató tanács elnökének köszöntője után Máté Sándor, az ÉPSZÖV igazgatója áttekintést adott a vállalat két évtizedes történetéről. Elődje a TÖVÁLL, a szécsényi és . a karancssági termelőszövetkezet építőbrigádjából alakult. Az első években kz alapító szövetkezetekben és a környék mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben végeztek beruházásokat. A vállalat életében voltak könnyebb, nehezebb évek. Az 1970-es évek elején, amikor a termelő- szövetkezetekben a beruházások csökkentek, a vezetésnek dönteni kellett a hogyan továbbról. 1972-ben nemcsak a cégtáblát cserélték ki. Profilváltásra, a műszaki gárda megújulására is sor került. Áttértek a lakóházak, a kommunális létesítmények építésére. A vállalat dolgozói büszkék azokra az építményekre, amelyek az ő kezük nyomán épültek. Többek között Salgótarjánban a zeneiskola, a sportcsarnok, a KISZ-iskola, a balassagyarmati SZTK, és lehetne a sort tovább folytatni. Szécsény egyre városiasodó arculata is nagyrészt az ő munkájuk eredménye. Ispán László, a vállalat szakszervezeti • munkájáról adott tájékoztatót. Elmondta, hogy kikérik a dolgozók véleményét úgy a tervezésnél, mint a jutalmazásoknál. Borbás László párttitkár az anyag- és energiatakarékosságra, a belső tartalékok feltárására, a munka hatékonyságára hívta fel a figyelmet. A tanácskozáson a meghívott vendégek közül sokan nyilvánítottak véleményt, méltatták a vállalat húszéves tevékenységét. Közülük Halaj Ignác, a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője hozzászólásában kiemelte azt a jó közösségi szellemet, amely a vállalat vezetőségére jellemző. Varga József, a szécsényi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára elismerően szólt a vállalat tevékenységéről. Elmondta, hogy a vállalat nehezebb, bonyolultabb gazdasági heyzetben is fejlődni tudott. Dr. Győri Sándor, a Balassagyarmati városi Tanács elnöke arról szólt, hogy a Szécsényi ÉPSZÖV Balassagyarmaton ötszáz lakást épített. Győri János nyugalmazott tsz-elnök az indulás nehéz éveit elemezte. A ünnepi ülés végén öt dolgozó miniszteri kitüntetést, három a vállalat kiváló dolgozója elismerést, öten pedig emlékplakettet kaptak. Szenográdi Ferenc Mi akartuk, hogy sgy legyen* Of kisszöuetkezef alakult A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet kisbútorasz- tailos-részlege 1982 tavaszán jelezte a szövetkezet vezetőségének, hogy önelszámolási formában szeretne dolgozni. Még ugyanez év őszén újabb kéréssel fordult a vezetőséghez: önálló kisszövetkezetet alaki tanának. Az ezt követő időikben a szövetkezet vezetősége osztott, szorzott, számolgatott — a számítások azonban azt mutatták, hogy a kérés teljesítése a szövetkezet egészének gazdálkodását veszélyezteti, összehívták a közgyűlést, s. az emberek nem járultak! hozzá a bútorrészleg kiválásához. A kisbútorasztalosok nem nyugodtak bele a döntésbe: az OKISZ elnökéhez az elmúlt év eleién küldött beadványukban az ügy felülvizsgálatát kérték. Ekkorra már sok minden változott: a jókora veszteséget felhalmozó csempeüzem megszüntetéséről határoztak. s úgy tűnt, az építőipari részleg kénes nvereségeden eltartani önmagát. Az újfent összehívott közgyűlés elengedte a kisbútorotokat, hozzájárult a kisszövetkezet meg,al ámításához. Az anyaszövetkezet dolgozóinak az eseményekről alkotott véleménye megoszlott. Többen felemlegették, hogy bizony nagyon sok társadalmi munkával! építették meg az asztallosiüzemet, a fáradság most kezdene megtérülni a közösségnek. Mások úgy vélték, hadd éljenek a bútorosok törvényadta jogaikkal, ettől a szövetezet még nem omlik össze. így aztán a kisbútoraszta- los-részleg harminc főyel január elsejétől kisszövetkezetként dolgozik. Elnöknek a volt üzemvezetőt, Jancsó Lászlót választották. — Miért ragaszkodtak ilyen kitartóan a kiváláshoz? — Mindenképpen azt szerettük volna, ha saját munkánk eredménye alapján boldogulunk — mondja az elnök. — Termékeink mindig is keresettek voltak, most sincs piáéi gondunk, sőt. nem győzünk eleget csinálni az elő- szobafál böl. dohán yzóaszta 1 ból, különféle kisszekrények- ből. Most munkánk haszna a miénk lesz, mi határozunk sorsa felől, Áz emberek szigorúan végzett munkájuk szerint keresnek, ezen kívül más szempont a jövedelmek alakulásában nincs. Mint minden válás, ez is osztozkodással járt. A kisszövetkezetnek nem jutott telefonvonal, s — miután egy telephelyen maradt az anyia- szö vetkezettel — nincs külön kijárata sem az országúba. S akad még ezen felül is néhány tisztázatlan kérdés, ami azt sejteti, hogy —. noha mindkét elnök hangsúlyozza: nem haragszik a másikra — nem oldódott még fel teljesen a kiválással együttjáró feszültség. A kisszövetkezet dolgozói bizakodnak, s jócskán megfogják a munka végét. Első havi termelésük egymillió formt értékű volt, az év többi hónapjára is ennyit terveznék. S bár túlórapénz nincs, túlmunka bőven van. — Mindenki tudja, hogy nem elég, ha csupán a maiga munkáját végzi eh segítenie kell abban is, hogy a másik is megtehesse ezt — magyarázza a valóban impozáns munkalendületet Szeverényi Lajos brlgódvezető. — Az emberek jobban odafigyelnek a munkájukra. ha kell, a műszakra is ráhúznak, önmagához képest látványosan előrelépett mindenki, az egyik húzza magával a másikat. Ami egyébként abban is kifejeződik, hogy jó tíz százalékkal felfutott a termelés januárban. Ennek megfelelően többet is kerestek az asztalosok. az igyekezet jutalma azonnal a pénztárcába került. — Biztonságosnak látjuk a jövőt — összegzi Jancsó László. — Elegendő a munkánk. van anyagunk, a lobbi rajtunk múlik. Mi akartuk, hogy így legyen, jövőnket a .sikerekkel, gondokkal együtt vállalj ulk. Az anyaszövetkezetnél hagyott némi űrt a kisbútoros- rész'leg kiválása, hiszen az építőipari szövetkezet teljes nyereségének egyötödét rendszeresen ez hozta. — Hogyan akarják pótolni a kiesett hasznot? — Abból kell többet kibányásznunk. amink van — felel meg Szűcs László elnök. — összevontuk a feladatköröket, átcsoportosításokat hajtottunk végire, csökkenteni alkarjuk az általános költségeket. Na-gyob létszám a hatékonyabb területéken legyen! A folyamait csak néhány napja kezdődött él, máris egészséges pezsgés jellemzi a munkahelyi közvéleményt. A dolgozók érzik, hogy „valami van a levegőben”, s egy- re-másra hozakodnak elő javaslataikkal. Észreveszik, hol vannak felesleges emberek, s ezt azonnal jelzik is. Nem tűJ Hk meg a brigádban az oda nem valókat, határozottan kizárják soraikból. Ilyenformán hát az anya- szövetkezetnek is jót tett a kisbútorosok kiválása: ez a tény a gazdiasáigi szabályozók szigorodásával együtt intenzív cselekvést, nagyobb következetességet hozott elő a Szövetkezet tagjáiból — mérped'g ennek valamennyien csald hasznát látják. Szendi Márta Vizsgázik az első fluidágyas széngenerátor Kisterenyén ELKÉSZÜLT AZ ANGOL licenc alapján megépített első fluidágyas széngenerátor a Nógrádi Szénbányák kistere- nyei ipari üzemében, zajliké három megawatt teljesítményű berendezés „vizsgáztatása”. A próbaüzem elsődleges célja a számításba jöhető alacsony kalóriájú hazai szenek „viselkedésének” megfigyelése, továbbá az automatikusan működő programvezérlés működésének ellenőrzése, finombeszabályozása. A generátorban legutóbb felsőgallai szén égett, de sorra kerü] a kánvási szén, a borsodi és közép-dunántúli szenek, sőt a lignit is. A kísérletek tapasztalatait az év közepéig ösz- szegzik és részletes gazdaságossági számításokat is készítenek. E méréseknek, számításoknak igen nagy a jelentőségük mind a gyártó Nógrádi Szénbányák, mind a várhaMátraterenye — mátranováki részében — ebédelni mennek az iskolások a napközi otthon éttermébe. = kj tó vásárlók, felhasználók számára. A fluidágyas generátor Magyarországon teljesen új tüzeléstechnológiát képvisel. Működésének lényege. hogy a tűztérben rostély helyett homokból vagy.finom kavicsból ágyat képeznek ki, ezt először olajégővel hatszáz fokig felhevítik, előmelegítik, miközben alulról erős levegőbefúvatással a homokágyat mozgásba húzzák, lebegtetik. Hatszáz foknál az olajégő automatikusan kialszik, ugyanekkor megkezdődik az Őrölt szén adagolása, amely lángra lobbanva, a homokággyal együtt „táncra kél"! A szénszemcsék a homokkal súrlódva, még finomabb részecskékre hasadnak, s tökéletesen elégye, kiadnak magukból minden energiát. A generátorban keletkezett nyolcszázötven-kilencszáz fokos füstgáz-levegő keveréket közvetlenül vagy közvetve, sokféle munkára lehet fogni — például szárításra, fűtésre, áramfejlesztésre. A FLUIDAGYAS ' GENERÁTOR folyamatos, üzembiztos és egyben gazdaságos működése szempontjából nagyon fontos a felhasználandó szén hamutartalma. Ha ugyanis a tűztérben a megengedett felső határt meghaladja a képződő hamu me-ny- nyisége, a homok-szén elegy „tánca” elnehezedik, szétesik, a fluidizálás megszűnik, a tűz kialszik. Nálunk az ideálisnak mondott öt-hat százalék hamutartalmat a szén mosásával kívánják elérni. Kisterenyén tovább léptek, s az angol eredeti- módosításával megoldották a felhalmozódott hamu közbenső, két leállás közti eltávolítását. Ezzel elérték, hogy magas hamutartalmú szén mosás nélküli is elégett , a generátorban, kiváló hatékonysággal, üzemzavar nélkül. A fluidágvas széngenerátor legfontosabb tulajdonsága tehát az alacsony kalóriájú hazai szenek maximális hatékonyságú elégetése, emellett vannak egyéb előnyei is. Szabadtéri berendezés lévén, nem igényel drága épületberuházást. Teljesítménye kivitelezhető fél megawattól tizenkét megawattig, de azonos kapacitású berendezések „sorba kötésével” is fokozható. sokszorosítható a teljesítmény. Egy-két műszer kivételével a generátor hazai anyagokból előállítható. Már eddig bebizonyosodott gazdaságossága: egységnyi energiamennyiség előállítási költsége mintegy negyede az olajjal előállított azonos ener- giamerinyiség költségének. A fluidágyas tüzelés-technológia hordereje a környezet- védelem szempontjából szinte beláthatatlan. Már Magyarországon seó-i ismeretlen a Nyugat-Európában erdőket pusztító kénes eső környezetromboló hatása. Nos, ameny-’ nyiben a fluidágyas generátorba kéntartalmú szén kerül, mészkő- vagy dolomitzúzalékkal megkötik a ként, az nem juthat a levegőbe. Ráadásul eközben gipsz keletkezik, amit könnyű falazó- anyagkén^, útépítési adalékanyagként lehet hasznosítani. AZ Ű.I TÜZELÖTECHNO- LÖGIA hazai alkalmazása tehát — különösen, amióta a szén ismét legfontosabb energiahordozóink sorába lépett — olyan út, amelyen minél hamarább és gyorsabban indulunk el, annál jobb- mind a gyártás, mind az alkalmazás tekintetében. S hogy vah ilyen szándék, azt jelzi a Tégla- és Cserépipari Tröszt jelentkezése, amely a téglagyári rekonstrukcióknál] a nyerstégla szárítását kívánja megoldani a kisterenyén készülő berendezésekkel. NÓGRÁD - ,1985. február 12., kedd
