Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
Több lobra á'lni $e$í?sétj a kislakásé pitiknek A korábbi három fő tevékenységi körből egv. az építőipari kimaradt a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezetnél. A veszteséges csempeüzemet felszámolta a szövetkezet, a kisbú torasztalos- részleg pedig az idei éviöl önálló kisszövetkezetként gazdálkodik. Új profil indítására folytat előkészítő tárgyalásokat a szövetkezet. Bővíteni kívánja idén épületasztalos-tevékenységét, a feli ételeket a technikai felszereltség bővítésével javítja hozzá. Saját szükségletre. illetve más vevőnek is készítenek itt épületasztar los-termékeket.' A balassagyarmati kislakásépítésből szolgáltatással, termékárusítással veszi ki részét. Hét végeken kevert belont adnak el az építkezőknek, továbbá járdalap, kerítésoszlop kínálásával is segíteni akarnak a beszerzési gondokon. A lakatosipari kapacitás termékgyártással, szerkezetgyártással való kitöltésére megyebeli nagyüzemekkel tervez szoros egy üti működést. Az idei esztendőre kialakult elképzelések szerint 37 millió forintos árbevétel elérését célozta meg a szövetkezet. s mintegy hárommillió forint nyereség teljesítésére számít. Az árbevétel zömét. 27 millió forintot az ' építőipari munkák hozzák, a szövetkezet teljesítőképessége egész esztendőre lekötött. Legnagyobb munkáik közt a az esztenwő végére befejezik a balassagyarmati egészségház Rekonstrukcióját, december 20-ra végeznek a nyírje- si útlörőtábor felújításával is. A balassagyarmati kórház férfi ideg-elme pavilonjának felújítását három ütemben végzik. Ennek az épületnek a rendbehozatala még a következő esztendőre is ad munkát. Beremendi kristalybarlang Geofizikusok készülnek a beremendi kőbányában felfedezett kristálybarlang feltérképezésére. A párját ritkító dél-baranyai természeti képződmény feltárásához a módszert a Mecseki Szénbányák kutatási központjának és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemnek a szakemberei közösen dolgozzák ki. Az eddig összegyűjtött adatok alap- jánr először számítógépes modellt készítenek; amelynek segítségével megtervezik a helyszíni mérések módszerét, s föld alatti üregek feltérképezését. Mint ismeretes, a Beremendi Cement- és Mészmű kőbányájában a /fejtés során bukkantak rá az első üregre, amely járatokban és kí- sebb-nagvobb termekben folytatódik. A környezetvédelmi intézet barlangászai az előzetes helyszíni szemle alapján úgy vélték, hogy az általuk megismert mintegy háTöbb mint 50 ezer dolláros versenytárgyalást nyert a Licencia Találmányokat Értékesítő és Innovációs Külkereskedelmi Vállalat. A versenytárgyalást az ENSZ iparfejlesztési szervezete (UNIDO) hirdette meg, indiai gránitkő építőipari feldolgozására. Az eljárás legfontosabb —, részleteiben egyelőre találmányi titokként kezelt — újdonsága abban rejlik, hogy romszáz méternyi föld alatti hálózat csupán egy részét alkotja egy nagyobb barlangrendszernek. A hévizes eredetű forrásbarlang érdekessége, hogy nem hegyvidéken, hanem az alacsonyan fekvő Dráva melléki síkságon található. Üregeiben hófehér kal- pitkristályok. borsó- és cseppkövek képződtek, s még őslénytani érdekességre — egy kardfogú tigris csontmaradványaira — is ráakadtak egyik kürtőjében. Mivel a barlang teljes feltárása a BCM kőbányájának biztonságos termelése, illetve a benne talált ásvány- és őslénytani különlegességek megmentése szempontjából egyaránt fontos, a geofizikusok segítségét kérték. A szakemberek március végéig befejezik az üregkutatást, s az illetékesek azután döntenek majd a beremendi kristálybarlang sorsáról. segítségével első ízben válik lehetővé á gránit gazdaságos és hatékony építőipari hasznosítása. A műszaki találmány készítője, Puskás Ferenc feltaláló ezúttal már negyedik alkalommal arat nemzetközi sikert az ásványok ipari fel- használását lehetővé tevő műszaki megoldásaival. A korábbi eljárásokat Jamaicában, Kínában és Indiában alkalmazzák. Pártértekezlet a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Hovebedett a munkásság szerepe A küldöttek egyhangúlag elfogadták az elmúlt öt év munkáját értékelő és a feladatokat meghatározó beszámolót. | — bábéi — 1 Az elmúlt öt esztendőben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kommunistái sikeresen tevékenykedtek az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak helyi végrehajtásáért — hangsúlyozta szombaton a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártcrtekezletén Krajcsi József, a gyár pártbizottságának titkára. A számvetésen jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Béres István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára. A kohászati Szemekben az elmúlt években a gyár politikai, gazdasági életében tovább növekedett a munkásság szerepe. Politikai állás- foglalásuk, munkájuk, fegyelmük, szemléletük alapvetően befolyásolja a dolgozók rétegeit és kihatással van a város, a megye életére is. örvendetes, hogy a munkások között mind több a fiatal — számuk kilencszáz fő —:, akik munkába illeszkedését folyamatosan segítik, jobbak a lehetőségek továbbképzésükre, előmenetelükre, élet- és munkakörülményeik javítására. Emelkedett a felsőfokú végzettségűek száma is. Egyre többen vesznek részt közülük a szamai szervezetek munkájában, bár kifogás velük szemben, hogy aránylag kevesen végeznek tudományos tevékenységet. A dolgozók több mint hatvan százaléka tagja a szocialista brigádoknak, amelyek évente 20—22 millió forinttal járulnak hozzá a vállalat eredményeihez. E kollektívák megközelítőleg nyolcvanezer társadalmi munkaórát teljesítettek. Nem kis részük van abban, hogy az évről évre csökkenő létszám és termelés mellett a gyár árbevétele folyamatosan növekedett. Hozzájárult ehhez a termelékenység javítása, a termékszerkezet korszerűsítése. A gyáriak teljesítménye azért is elismerésre méltó, mert a világgazdasági helyzet legkedvezőtlenebbül a kohászati ágazat vállalatait érintette. A gazdasági környezethez való rugalmasabb alkalmazkodásával, az emberi tényezők középpontba állításával, a meglevő tartalékok mozgósításával sikerült a nehézségek zömén úrrá lenni. Szerepe volt ebben annak is, hogy a pártbizottság és a pártái apszervezetek gazdaságszervező és -ellenőrző munkája, a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda tovább fejlődött. így az SKÜ gazdasági fejlődésének üteme a nehezebb körülmények között is meghaladta az ipar átlagát. Ügyelnek a termékek minőségére, fellendülőben az újítási mozgalom. A tőkésvilágpiacon az értékesítési lehetőségek bővítése nagy erőfeszítéseket követelt a vállalattól, különböző okok miatt romlott a gazdaságossága. A pártértekezlet úgy látta: a pártbizottság és az alapszervezetek a pártmunka módszereinek javításával, megfelelő agitációval jobban segítsék a fokozódó vállalati önállóság kibontakozását, támogassák a vállalkozó szellemű gazdálkodást, kezdeményezzenek és mozgósítsanak a belső tartalékok teljesebb feltárására, az irányítási, érdekeltségi, ösztönzési rendszer továbbfejlesztésére. Fontosnak tartották a termékek minőségének javítását, az ezt gátló tényezők feltárását és kiküszöbölését. Az SKÜ kommunistái jól látják sajátos feladataikat, fontosnak tartják, hogy egységesen vegyenek részt a megnövekedett teendők valóra váltásában. Utánpótlásuk is biztosított, hiszen az elmúlt öt évben 167 párttag került soraikba, .zömmel fiatal munkás. A pártértekezlet rendkívül aktív vitájában felszólaló Géczi János elöljáróban hangsúlyozta, hogy ezeken a fórumokon közvetlenül érzékelhető, hogy minként fogadják a munkások a párt politikáját, milyen a közérzetük. A tanácskozást úgy jellemezte, életszerűen, felelősséggel mondanak véleményt az SKÜ párttagja', majd hangsúlyozta: helyzetünket csak úgy vagyunk képesek megítélni, ha tisztában vagyunk új értékeinkkel és szembenézünk valóságunk fogyatékosságaival is. Arról is szólt a megyei pártbizottság első titkára, hogy a pártértekezlet elsősorban a kommunisták ügye. Feladata azonban ennél szélesebb, hiszen jól kell közvetítenie valamennyi réteg véleményét. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek tevékenységével kapcsolatban megjegyezte az értékesítési nehézségeket. az alapanyag-ellátási problémákat, a csökkenő munkaerőt. Hangsúlyozta, hogy a feladatoknak szervezettebben, tudatosabb munkával lehet csak eleget tenni az élet minden területén. A kezdeményezések felkarolására és elismerésére, a lehetőségek jobb kihasználására, a megváltozott körülményekhez való igazodás szükségességére irányította a figyelmet. Fontosnak ítélte a magasabb feldől gozottságú termékek arányának, minőségének növelését, a nyersanyaggal, energiával való ésszerűbb gazdálkodást, az elektronika, a számítógépek szélesebb körű igénybevételét még akkor is, ha az anyagi feltételek ehhez szerényebbek. Nagy lehetőségként említette az emberi tényezők jobb kihasználását is. A pártmunkáról szólva kiemelte, hogy a párt tagjainak jobban kell érzékelni a helyi, problémákat, helyben kell minél többet tenni azért, hogy a munkásság politikai szerepe tovább erősödjön. Gyorsabban. érzékenyebben kell reagálniuk a felvetődő problémákra és meggyőző választ adniuk a környezetet foglalkoztató kérdésekre. A pártértekezlet a párt- bizottság titkárának ismét Kraicsi Józsefet választotta. A XIIT. pártkongresszusra küldöttként Menus Ferencné szocialista brigádvezetőnek szavaztak bizalmat. — mszgy — Csöndes este van, a hideg is megenyhült, a kopott művelődési ház felé többen igyekeznek a sápadj lámpák fényében. Nógrádmarcalban falugyűlés lesz ma este. Falugyűlés Nógrádmarcalban SOKAT KAPOTT A FALU A könyvtárban ott álldogál s kályha mellett a fiatal tanácselnök, Markó Antal. — Remélem, sokan eljönnek, tavaly szép számmal voltunk, vitáztunk is. Persze indulatok nélkül, mert értik az emberek a gondokat, a nehézségeket. Gondolom, így lesz ez most is. A nagyteremben már vagy százan ülnek, amikor az elnök beszélni kezd. Csöndben hallgatják idősebbek, fiatalabbak. Mert fiatalok is eljöttek, lehetnek vagy húszán, ahogy sebtiben fölmérem. És ez jó dolog, mert Mógrádmar- cal azok közé a kicsiny falvak közé tartozik, ahol jó ideje már csak az elköltözőkről esik szó. Hatszázharminc ember él itt, s közülük százharminchárman túljutottak a hatodik X_en. Mostanában azonban valami megváltozott: tavaly kilenc építkezésnek fogtak neki többnyire középkorúak, negyven óv körüliek, de akadtak fiatalabb otthonteremtők is. — Nógrádmarcalban nem szükséges új telkeket kialakítanunk — mondja a tanácselnök —, hiszen még beépítetlen az az ezerkétszáz négyzetméter, amit ilyen célra fönntartunk. Hallunk arról is, hogy a székhelyközség vonzza az embereket, ott már a termelőszövetkezet jó aranykoronaértékű földjeit is igénybe kellett venni az építkezésekhez. S, máris a nagyobb közösség, a három település közös dolgainál vagyunk. Csesztve és Nógrádmarcal nagyobbacska gyerekei az iskola fölső tagozatát az egykori megyeháza szép, de bizony időrágta falai között kezdik és végzik el Szügyben. Elkezdődött a műemlék épület tatarozása, de csak az egyik szárny tetőszerkezetének kijavítására futja, ám a másik szárny beteg gerendái-csere- pei is gyógyító kéz utón tón áltanak. Erre már némi moz-i golódás támad a sorok között. Ugyancsak bólogatnak a tényre: a kis falu kútjai- nak vizét a csecsemők nem ihatják a magas nitráttartalom miatt. Helyeslő mor- mogás követi az áfész azon szándékát, hogy a boltokat fölújítják, s talán lesz némi javulás az áruellátásban. Bár tavaly nagyobb baj nem akadt, ' de néha hiányzott a kifli, a töltelékáruk nagyobb kínálata. Az. idei terveket feszült figyelem kíséri. Ebben az évben elkészül a jövendő, nyolc tantermes iskola terve. Megépítéséhez sok pénz és nagy összefogás szükségeltetik. Ez a legfontosabb teendő. Az összefogásra pedig a kis falu már szép példákat adott tavaly is, hiszen a fiatalok sokat dolgoztak a KISZ-klub kialakításánál, bővült a sport- öltöző, járdát is építettek. A három falu lakói hétmillió forintnyi közhasznú munkát végezlek. egy esztendő alatti Nógrádmarcalban a Petőfi utca végét is rendbe kéne tenni, járda is szükségeltetik. .. Az első hozzászóló várat magára egy darabig, aztán a nyugdíjas ' Varga István keze emelkedik a magasba: — A Sport utca végét elmosta a víz, kéne oda vagy két kocsi zúzott kő. A szociális segélyek elosztásánál meg tán jobban meg kéne nézni: ki kapja, mennyit kap. Az egyedülállókra több figyelmet fordítsanak! Az már igaz, köszönet illeti a tanácsot, mert sokat kapott a falu tavaly. Nem szégyenkezünk már a tanácsházunkért, a postánk meg a környéken a legszebb! Molnár Béla, a helyi tagiskola vezetője a fiatalabb korosztályt képviseli: — Az iskolánkra százezer forint jutott tavaly! Az most mar megfelelő, de az ivóvíz dolga megütöttte a fülem. Addig tegyünk valamit, amíg nagyobb baj nem történik! Meg kell oldani azt, hogy a csecsemők kaphassanak egészséges ivóvizet! Sipos István bácsi a tápmizéria tavaly megígért megoldását kérte számon, Mikiién József — ugyancsak a nyugdíjasok közül — a szociális segélyek elosztása felől érdeklődött. Markó Antal szorgalmasan jegyezget, majd a beállt csöndben beszélni kezd: — A Sport utcába viszünk követ, Pista bácsi. Köszönöm, hogy szólt. Csokorba fognám a szociális segélyek ügyét. Követtünk el hibát, tanultunk belőle. Sokkal alaposabban vizsgáljuk a kérelmeket. s csak a jogosultak kapnak. De nem a pénz a megoldás, hanem a gondozó- nővér tudna csak az egyedül élőkön igazán segíteni. Gondolják ezt meg! — A nővér nem tud fát venni! — szól közbe valaki. — Igaz, a rászoruló ezután is kap segélyt, erre több pénzünk van, mint tavaly. Az áfész pedig nagyon rövid időn belül megoldja a jószág- táp értékesítését. A KÖJÁL- papírokkal a kezünkben intézkedünk a csecsemők ivó- vízellátása ügyében, ez nem tűr halasztást. A választ elfogadják. Nagy taps kíséri Kovács P. Istvánt. amikor a tanácselnök átadja neki a ..Községeinkért” emlékplakettet. A harminchat esztendős férfi sokat tett a faluért: vezette a sportkört, szervezte az öltöző építését. A taps nem a pillanatnak szól... Még nincs nyolc óra. amikor az utolsó villanyégő, is kialszik a művelődési házban. Ez a villany utoljára, mert az idén fölújítják a nógrád- marcali kopott művelődési házat is. Hortobágyi Zoltán NÚGRAD - 1985. február 11., háti» Magyar laláimány nemzetközi sikere
