Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

Filmiegv7©f Telt Hj elSlf a naqvbfttonvi kamarazeneVar Bombajó bokszoló (Vázlat egy tömegfilmtípusról) A film létrejötte pillanatá­tól sok tekintetben magán vi­seli szüióanyjanak, a modern kornak és szülőapjárnak, a tő­keerős tömegtermelésnek anya- és apajegyeit. Nem is elsősorban a sajátos technikai teltételek létrejöttéről van szó, amelyben ma már az ultra­szuper kifejezés is elavultan hangzik. Inkább arra a köz­helyszerű, ám lényegét te­kintve mégis igaz mondásra gondolok, ami szerint a film egyrészt üzlet, másrészt mű­vészet. A művészeti termék tipiku­san egyedi és ritkán hoz pro­fitot. Az üzleti célból készült filmet ezzel szemben eleve tömegfogyasztásra szánták és nemritkán az extraprofit re­ményében. Az ideális persze az lenne, ha a művészi ér­tékek megtartásával készül­nének tömegérdeklődést ki­váltó filmek. Ez már csak azért is kívánatos, mert mindkét kategóriában csak alapos mesterségbeli tudással lehet sikeres filmet készíteni. Vagyis a jó tömegfilm és a jó művészi film között nem elsősorban a megvalósítás külső formája a döntő. A művészi filmnek sem kell. szükségszerűen unalmasnak lenni, a mély gondolatok is előadhatók érdekesen, színe­sen, netán még közérthetően is. Félreértés ne essék, nem áll szándékomban a Bombajó bokszoló című filmet ilyen messziről induló és ravasz- kodónak tűnő fejtegetéssel feldicsérni, sem agyonvágni. (Még ha az utóbbit meg is érdemli.) Pusztán az ilyen jellegű „alkotások” létjogosult­ságának és törhegsikerének okát felvillantani. A Bomba­jó bokszoló ugyanis a tömeg­filmek egyik rendkívül sajá­tos csoportjába tartozik. A sokféle kategorizálásból egyet kiválasztva úgy is mondhat­nánk, hogy a tömegfilmek vagy — másként szólva — kalandfilmek két nagy cso­portjából ez nem a klasszikus témák közé (western, karate, katasztrófa vagy a nálunk kevésbé ismert horor és por­nó), hanem inkább az úgyne­vezett „star system” vonulat­ba tartozik. A sztár természe­tesen Bud Spencer, közismer­tebb nevén Piedone. Ő az, akivel bármit el lehet adni, rnert a szórakozásínséges vi­lágban rá még bizton számít­hat producer, forgalmazó és néző. Neve védjegy és egyút­tal reklám is. Az emberek ilyenkor nem valamit meg­nézni mennek a moziba, ha­nem valakit: Búd Spencert. Hazai viszonylatban a színhá­zi világból vagy inkább a ma­gyar show életéből lehetne példaként említeni a régi La- tabár-jelenségét vagy napja­inkban Hofi Gézát. Filmes területen pedig a Bujtor-féle ka. landfilmeket, esetleg még Inke László Kojakjét. mint gyenge utánzatot. Nehéz lenne néhány mondatban pontos magyará­zatát adni a sikernek. Jelen­tős helyet foglal el a színész egyénisége, tehetsége, maga a szerep, amit játszik, és hogy azt milyen környezetben, mi­iven műfajban teszi.’ Mind­ezek szerencsés egyensúlyára, patikamérleggel történő ada­golására van szükség és ter­mészetesen a pont ilyen fil­mekre és hősökre vágyó kö­zönségre. Bud Spencer filmjei kivé­tel nélkül filmvígjátékok. Témájuk rendkívül változatos, cselekményük szigorú drama­turgia' szerint kivétel nélkül azonos. Abszolút mindegy, hogy autóról, nőről, barátról vagy kincsről van szó. Az ál­landó mozzanatok mára már leltár szerint sorolhatók: evés — lehetőleg versen yevészet; verekedés — végtelen nyuga­lommal és zuhogó ütésekkel (egyébként a Búd név a szí­nész előző Buddha becenevé­ből származik); nagy üldözé­sek, melyek során Bud Spen­cer időnként csodálkozva ve­ti föl fejét, hogy most ugyan mit molesztálják őt. Emellett természetesen szuperautók, szuper technikai mütyürök, amelyeket egy elefánt kedé­lyességével tör diribről-darab- ra csak úgy, menet közben, és a szuper nők, akiket előbb vagy utóbb Roger Mooros beütésű, atyai öleléssel von monumentális keblére. Mind­ezeket a néző már előre tud­ja és elkeseredett csalódással venné tudomásul, ha elmarad­na, vagy a tenyeres-talpas, mackós külsejű, szakállas Búd simára borotváltan. húsz kilóval könnyebben jelenne meg Bizonyos értelemben a néző önmagát látja, amint nem kell fogyókúráznia és egyáltalán átadhatja magát az evés élvezetének, vagy éppen jól elpüföli a csúnya rossza­kat olyan, de olyan ütések­kel. amelyekbe. ha igaziak lennének, szétmenne az em­ber ökle. Mindegy, nem szá­mít. és nem számít a csoda­szép autó sem (úgysincs), mert az a nagydarab ember borzasztóan szimpatikus és jókat lehet nevetni az egé­szen. Benne vagyok egy vi­dám játékban, ami felemel a földről, megpörget, körbevisz, mint a vásári körhinta és ri­zikó nélkül tesz le ugyanoda, ahonnét fölemelt. A Búd Spencer-filmek eré­nye és hibája, hogy ugyan­oda viszi vissza a nézőt, ahon­nét elindult. Szerencsésen el­kerüli a rózsaszínű álomba ringatást, de nem is tol elő­re. Viszont pihentet, kikap­csol, nem alantas indulatok­ra, ösztönökre épít — az em­ber néha úgy érzi: ha nem lenne, ki kéne találni. Az eddigiekből már bizo­nyosan kiderült, ezúttal in­kább egy jelenségről esett szó, mintsem magáról a Bombajó bokszoló című filmről. Beval­lom arról csak annyit tudtam volna írni: A Bombajó bok­szoló a Búd Spencer-filmek eddigi leggyengébb példánya, művészileg alulmúlhatatlan film, de mint üzlet... Bom­bajó. Bodnár Mihály KOSSUTH RADIÖi S.2»; Tőlem megkapott mindent... 8.50: Balettzene 9.33: Egyél libám. Óvodások műsor« 9.53: Lottósorsolás 10.05: Elza a tükör előtt. Aragon versel 10.10. Hétszínvirág 10.40: Schubert: Miriam diadaléneke ti.00: Átkelés. Anna Seghers regényének rádióváltozata 12.3«: Ki nyer ma? Székesfehérvárott 12.45: Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek az életemben |2,S9: Kedves zeneműveim 14.10: Az indián királynő. Részletek Purcell operájából t5.00: Erről beszéltünk *5.30: Varázskeringő *6.05: Százszorszép Színházi Tejút. »6.42: Utóban«. 17.00: Kossuth-dfj korhű keretben 17.25: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 19.15: Húszas stúdió 20.09* Töltsön egy órát kedvenceivel! 21.09: Herencsár Viktória cimbaimozik 21.30: Földközelben. Mezőhegyesen 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is, nem is. 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita telekezet negyedórája 8.20: Lehoczky Éva és Korondw György operettfelvéteieiból 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.j 9.05; Napközben 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Intermikrofon 12.10. A lipcsei rádió fúvós­zenekara játszik 12.25; Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.00: Hírek. Útközben 13.05: Pophuliám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 16.23: ,,Beszélő város” 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Tudósítás a kardvívd BEK-ről és az FTC—O. Dózsa jégkorong­mérkőzésről . 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Senki többet? Harmadszor! 22.15: Böngészde a zenei antikváriumban. Különkiadás 23.20: Kabalevszkij és Hrennyikov operettjeiből 24.0«: Éjféltől hajnalig 4 NÓGRÁD — 1985. február 8., péntek MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Müsorelőzetes. hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: A téeszker szolgáltatá­sai. — Csecsemőápolás. — Lakos­sági szolgáltatások Miskolcon. — Programajánlat.) Szerkesztő: Ja­kab Mária. 18.00: Eszak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ) 8.00: Tv-toma 8.05: Iskolatévé Fizika 8.3«: Fizikai kísériste» 5.40: Éneklő ifjúság Viva la musical Farsang 8.50: Kémia 9 oo: Földraj* 9.05: Környezetismeret 16.40: Hírek 16.50: Bárdos Pál: Az ajtó Tévégroteszk (ism.) (FF) 17.10: Képújság 17.15: Pannon krónika 17.45: Szövetkezetek tájékoeta- tója. (Reklám) 18 00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Piknik. Angol tévéfilm. 20 30: Unokáink sem fogják látni 21.00: Műkorcsolya EB, 21.50: Tv-híradó 5. 22.00: Himnusz t. MÜSORl 18.25: Képújság 15.30: Don Quijote. XXXIX/18. rész: Don Quijote hazaté­rése. 15.55: A kerékpár csodálatos tör­ténete 10.10: Bryan Adams és együttesé­nek műsora 10.00: Fortunata és Jachnta. x/5. rész. Bach-hangverseny Salgótarjánban Telt ház előtt mutatta be a nagybátonyi kamarazene- kar Bach-művekből összeállí­tott hangversenyét a salgó­tarjáni állami zeneiskolában. Az est meghívott szólistái: Kakucsi Lídia, Basky István, Zimányi István (valamennyi­en a Magyar Rádió énekka­rának tagjai) és Kovács György (trombita) voltak. Zi­mányi István neve és hangja ismerősen csengett a salgó­tarjáni közönségnek, ^hiszen már más alkalommal is sze­repelt megyeszékhelyünkön a nagybátonyi kamarazenekar­ral. Nagyon jó és igényes volt a hangverseny műsorának ösz- szeállítása: a III. Branden­burgi verseny után a Kávé- kantáta, majd befejezésként a II. Brandenburgi verseny hangzott el. A legnagyobb si­kert az utolsó mű aratta. A közönség ráadást remélve többször is visszatapsolta a szólistákat: Torják Vilmost (hegedű), az együttes vezető­jét, Szvoren Andrást (fuvola) és Kazinczi Andrásét (oboa) Valamennyien a salgótarjáni állami zeneiskola tanárai A trombitaszólót a meghívott Kovács György játszotta. Is­mét tapasztalhattuk, hogy ze­netanáraink maga« szakmai felkészültséggel tesznek ele­get koncertfeladataiknak. Ap­róbb szépséghiba, hogy az egyes művek előtt nem hang­zott el ismertetés. A Kávé- kantáta esetében éreztük ezt különösen zavarónak. A mű­vet ugyanis eredeti (német) nyelven szólaltatták meg az énekesek, s ismertető hiányá­ban nem mindenki élvezhet­te a mű tartalmi ielentését. Érdemes megemlíteni, hogy a nagybátonyi kamarazene- kar tagjai a bátonyterenyei es a salgótarjáni állami zeneis­kola tanárai. Az elmúlt év­adban igen emlékezetes volt az ugyancsak telt ház elölt, nagy sikerrel lezajlott XX. századi művekből összeállított műsoruk. Az évente más és más műsorblokk bemutatása a zenei aktualitáson túl, az együttes zenei ismeretterjesztő szándékát is bizonyítja; mint például a Bach-ét'forduló je­gyében összeállított legutóhbi hangverseny. Az elhangzott műiteket a megve más helye­in is előadják- legközelebb március 17-én Báton.vterenyén, a Bányász Művelődési Ház­ban. Dr. Bélyai Lojosné j Irodalmi estek, divatbemutatók, kiállítások A bolgár kultúra idei szemléje Eredményes évet zárt az immár 33 esztendős Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ. Budapesti és me­gyei rendezvényeinek közpon­ti témája Bulgária felszaba­dulásának 40. évfordulója volt. Irodalmi estek, kiállítá­sok, zenei bemutatók, filmek hozták közel a magyar kö­zönséghez a bolgár nép ered­ményeit, mai életét. Az idei tervek ugyancsak széles körűek. A programok közül kiemelkednek a drávai csata és Magyarország fel- szabadulása 40. évfordulójá­nak szentelt műsorok, a fa­sizmus felett aratott győze­lem jubileuma, továbbá Me­tód halálának 1100. évfordu­lója és a III. Béke zászlaja szófiai nemzetközi gyermek­találkozó előkészítése. Április 6-án lesz 1100 éve, hogy meghalt Metód, a szláv írásbeliség egyik megteremtő, je. aki Pannónia püspöke is volt. Fivérével, Cirillel együtt Zalavárott tartózkodott. Az évfordulóról szóló megemlé­kezéseket az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és Za­la megye Tanácsával együtt­működve készíti elő a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Köz­pont. Kerekasztal-megbeszé- léseket szerveznek bolgár és magyar tudósok részvételé­vel. ünnepi megemlékezéseket tartanak a magyar egyeteme­ken, a budapesti Árpád Gim­náziumban (ahol bolgár nyel­ven is tanítanak) és a kazinc­barcikai Dimitrov Általános Iskolában. 20.55: Tv-hiradő 2. 21.15: Egy afrikai víztároló 21.40: Képújság 19.10: 19.30: 20.00: 21.00: 23.45: 23.55: BESZTERCEBANTA: Gazdasági jegyzetek Tv-hiradó Ramon y Cajal. Spanyol tévéfitmsorozat. 5. rész. Zavarban a szakács. Tévékomédia-sorozat. 2. rész. Földönfutók. Angol film­dráma. Hírek Dzsessz pódium Felszabadulásának és a drávai csata 40. évfordulójá­nak jegyében az idén is meg­rendezik a magyar—bolgár fegyverbarátsági napokat Ba­ranya. Somogy és Zala me­gyében. Háromévenként kerül sor Bulgáriában a Béke zászlaja elnevezésű nemzetközi gyer­mektalálkozó megrendezésére Az idén július 10. és 20. kö­zött kerül sor a III. ilyen ta­lálkozóra. A találkozón or­szágonként tíz-tíz gyermek vehet részt, akik az iroda­lom, a képzőművészet, a zene, a színművészet, a tudomá­nyos technika és a sport te­rületén versengenek. A gyer­mektalálkozó előkészítésére a központ filmvetítéseket és gyermekrajz-kiállításokat ren. dez, találkozókat sz“rv°z magyar úttörőkkel, a zánkai úttörővárosban pedig bolgár nemzeti napot rendez. A Hazafias Népfronttal együttműködve az idén is megrendezik az ország 19 me­gyéiében. 52 helységben a magyar—bolgár barátsági na. pokat. Több megyében és vá­rosban testvérmegyék és -vá­rosok kiállításait mutatják be. Közös irodalmi esteket tartanak Somogy és Vas me­gyében. Bizonyára nagy ér­deklődést váltanak majd ki a bolgár divatbemutatók, amelyeket előreláthatóan Esz­tergomban. Győrött, Veszp­rémben és Fonyódon láthat majd a közönség. g. i. 2. MCSOR: 19.30: Tv-níradó 20.00: Műkorcsolya EB. Férfi szabadon választott gya­korlat. 21.30: időszerű események 21.56: Tdőjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Műkorcsolya EB. Férfi szabadonválasztott gyakor­lat. folytatása. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.? Há­romnegyed 6 és 8-tól: Ufó Ari- zónában. (14) Színe«, szinkroni­zált amerikai film. Napközi« mo­zi : Barátom az esernyő. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8-tól: Bombajó bokszoló. (14) Színes, szinkroni­zált olasz ka'Iandfilm. Iskolamo­zi: Fél 2-től: Szegény Dzsoni és Árnika. — Pásztói Mátra: Egy szerzetes szefelme. (16) Színes jugoszláv film. — Szécsényi Rá­kóczi: öklök és koponyák. Szí­nes. szinkronizált szovjet törté­nelmi kalandfilm. Iskolamozi: A fekete város. I—TI. —■ Rét*ág: Rossz fiú. (14) Színes francia film. — Ersekvadkert: Könnyű testi sértés. (14) Színes magyar film. — Nagylóc* Széplány aián- dékba. (14) Színes, szinkronizált francia—olasz iiimvigjáték* A JÓZSEF ATTILA VÁROSI-MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS MOZIÜZEMI VÁLLALAT FILMKL US-műsora (1985. II -V. hó) AZ AMERIKAI FILMKOMIKUM TÖRTÉNETÉBŐL II. 14. NAGY NEVETTETÖK (1920—25 ) Rendezte és főszerepét játssza: BUSTER KEATON II. 28. PROFESSZOR. A SZTÁR (1931 ) Rendezte: Edward Sedgwick Fsz.: Buster Keaton es Jimmy Durante III. 14. EZ TÖRTÉNT EGY ÉJSZAKA (1934 ) ' Rendezte: Frank Capra Fsz.: Clark Gable és Claudette Colbert III. 28. BOTRÁNY AZ OPERÁBAN (1935 ) Rendezte: Sam Wood Fsz.: Allan Jones és a Marx testvérek IV. 11. VÁRATLAN ÖRÖKSÉG (1936 ) Rendezte: Frank Capra Fsz.: Gary Cooper es Jean Arthur IV. 25. NEW ORLEANS ANGYALA (1941) Rendezte: René Clair Fsz.: Marlene Dietrich éc Mischa Auer V. I. NEVADAI HAJTÓVADÁSZAT (1939 ) Rendezte: Allan Dwan Fsz.: Franchot Tone és Mischa Auer V. 23. LENNI, VAGY NEM LENNI (1942 ) Rendezte: Ernst Lubitsch Fsz.: Carole Lombard, és Verebes Ernő A* előadások kezdete csütörtöki napokon 18 órakor a Jó­zsef Attila Művelődési Központban. A vetítések csak bérlettel látogathatók. A bérlet ára igazolvánnyal együtt 82 Ft. FELHÍVJUK továbbá a KEDVES MOZILATOGATÓK FIGYELMÉT, HOGY A NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ FEBRUAR 15—I6-AN KEZDŐDŐ FILMMŰZEUMI PROGRAMJÁHOZ MÄR CSAK A SZOMBAT ESTI ELŐADÁSOKRA KAPHATÓ BÉRLET!

Next

/
Thumbnails
Contents