Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

fl? olvasástanítás forradalma Új módszerekkel nagyobb sikerért’ Igény és ígényMelégíSés Báfonvterenvén Egyik hosszúra nyúlt isme­rősöm panaszolta nemrégi­ben: nem jut megfelelő mé­retű heverőhöz, azért állan­dóan összegömbölyödve éjsza­kázik, pedig úgy szeretne már egyszer isten igazából ki nyújtózkodni. A metafora a bátonytere- n vei Bányász Művelődési Ház múlt évi tevékenységé­nek elemzése közben kelet­kezett. A jelentős múlttal rendelkező intézmény — a történtekről lapunkban már többször beszámoltunk — ta­valy szeptember elején nyi­totta kétéves szünet után új­ra szélsere kapuit a nagykö­zönség előtt. A dolog hason­lít a nyúlánk fiatalember esetéhez, annyi különbség­gel, hogy a kultúrháznak vé­gül is lehetősége nyílott a ki- nvújtózkodásra (bár még kö­zel sem olyan mértékben, amilyenre, ha a felújítás má­sodik üteme elkészül, számí­tanak). ★ — Amíg a ház zárva volt, pontosabban amíg folytak a rekonstrukció első ütemének munkálatai, sokkal kevesebb rendezvényt szerveztünk ide — meséli Szerencsi Andrásné igazgató. — A bányaüzemek­kel való kapcsolataink moz­gósításával igyekeztünk a munkahelyeken lebonyolítani a kulturális programokat. Természetesen ezek csak rész­ben egyezhettek meg a ko­rábbi tevékenységünkkel, hi­szen mindig igazodnunk kel­lett a helyi lehetőségekhez, Igényekhez. Ügy találtuk, hogy a kisebb kiállítások, író­olvasó találkozók, ankétok il­leszkedtek a legjobban a munkahelyi adottságokhoz. A szórakoztató, nagytermi ren­dezvényeket kényszerűen szü­neteltettük. A közmondás itt is igaz: addig nyújtózz, ameddig a takaród ér. — Ma már sokkal hosszabb & takarónk — mondja az igazgatónő. — Az épület fő szárnyán befejeződött az épí­tés: újra megnyithattuk a nagytermet, a kiállító helyi­Végső szó — a közönségé ségeket, galériával, új szak­köri szobákkal gazdagodtunk. A most folyó második ütem építkezései pedig egészen ki­váló lehetőségeket nyitnak majd a közösségi művelődés számára. A Bányász Művelődési Ház így, félig készen is impozáns látványt nyújt kívül és be­lül, felkínálja csaknem mind­azokat a művelődési alkalma­kat, formákat, amelyeket a felújítás előtt. Ha két évig „takarékon” működött a ház, ugyanazon lobogtak az igé­nyek, most mindketten új erőre kaptak. Mint a beteg az erősítő injekció után. ősz óta a programok egymást érik a nagyteremben. Ope­rett- és nótaest, esztrádmű- sor, beatzenekar ' koncertje, diszkó, szilveszteri népünne­pély. — A közönség jól érzi ma­gát a házban, szívesen jön. Sokakat a kíváncsiság hoz el, ugyan hogyan néz ki most a kultúrház. Többeket azonban az érdekődés — a műsorok iránt. A programok látogatottsága azt bizonyítja, a művelődési intézmény munkatársainak el­képzelése találkozik a közön­ségével. Azaz: igényekre fi­gyelnek, alapoznak — az in­tézmény társadalmi vezetősé­ge, amelyben nemcsak a bá­nyai üzemek képviselői fog­lalnak helyet, rendszeresen értékeli a végzett munkát, szavaz a tennivalókra: az in­tézménynek folyamatos, élő kapcsolata van az üzemek s'zakszervezeti, művelődési bi­zottságával, noha az utóbbiak közül a csend sűrűsödik, — meglevő, valóságos igényeket elégítenek ki. Ne higyje azonban senki, hogy a kettő — igény és igénykielégítés — mindörök­re adott. Könnyen szétvál­hatnak, egymás fedésüket új­ra és újra meg kell teremte­ni a népművelőknek. Ami nem is olyan egyszerű. Dóry József kiváló énekes. A kö­zönségszervezők úgy jelezték, nótaestjéből két előadás el­kel. Aztán az elsőn három­negyed, a másodikon annál is kevesebb ház gyűlt össze. — Nagyon meg kell gon­dolni. mit, mikor, hány elő­adásban köt le az ember. Gazdálkodni kell. A nótaest után úgy döntöttünk, legköze­lebb jobban meggondoljuk a két előadást. Lehet kockáz­tatni, de nem minden áron, az anyagi biztonság fonto­sabb. S a népművelői munka ér­dekessége, izgalma — szerin­tem — éppen ebben rejlik: ami jó volt tavaly, nem biz­tos, hogy jó most; aminek tapsol a megye közepe, nem biztos, hogy örvend valame­lyik széle. Változunk, külön­bözünk, tehát mindig a jelen­nel, a jelenben kell élnünk, cselekednünk. — Ez évi munkatervünk már elkészült, megvitattuk a társadalmi vezetőséggel, és elfogadtuk. Nagyon sok hasz­nos észrevétel hangzott el, olyanok, amelyeket belefog­laltunk a végső változatba. Pedig a terv sem úgy készült, hogy az íróasztal mellett egy­mást nógatva töprengtünk Jártuk a munkahelyeket, be­szélgettünk a lakosokkal, az üzemi aktivistáinkkal, egyszó­val puhatolóztunk. Tudjuk, közönségünk többet szeretne kapni. Törekszünk rá — pél­dául színházi előadásokat filmklubvetítéseket tervezünk, — de tisztában kel! lenni le­hetőségeink objektív korlátái­val. A felújítás folytatódik, nincs még elég terünk. Most a közönség visszaszólt tatását, a szórakoztatást céloztuk meg. Ez a közönség óhaja, a mi­énk pedig, hogy jó művészek, igényesen szórakoztassanak, neveljenek. Ebből nem enge­dünk. ** A múló idő tervekre, kér­désekre választ fogalmaz. A művelődési ház kínál, a kö­zönség részvételével, vagy tá­vol maradásával minősíti a kínálatot. Nekem a részvétel­lel történő minősítés a kedvesebb. Ám aligha mara­dok e véleménnve] egyedül. Sulyok László Megú/u/ a marxizmus—leninizmus oktatása A marxizmus—leninizmus egyetemi, főiskolai oktatásá­nak tartalmi megújításáról tá­jékoztatták a Művelődési Mi­nisztériumban Illés Istvánt, az MTI munkatársát. Az enyhülési folyamat meg­torpanása, a világgazdaság új jelenségei, a hazai gazdasági (építés problémái a fiatal ér­telmiség pályakezdésének Igondjai éreztették hatásukat B2 egyetemeken, a főiskolá­kon a marxizmus—leninizmus •oktatásában is. Ilyen körül- rnenyek között — mutattak rá a tárca illetékesei — az ektató-nevelő munka gyenge­ségei jobban felszínre kerül­tek, és kiváltották a marxiz- kmúotLtaitás néha túlzó, de többnyire reális és segítő Iszándékú kritikaiját. Ezt ér­dekelve az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandabizotfcsága 1982­ben úgy foglalt állást, hogy a folyamatos fejlesztés és a színvonal emelése mellett az oktatás egészét átható • lénye­ges változtatásokra van szük­ség. Az oktatásban mindenek­előtt azt kell figyelembe ven­ni, hogy a szocialista fejlődés jelenlegi időszakában milyen ismeretanyagra, készségekre van szükség a marxista—‘leni­nista felfogáson alapuló po­litikai-ideológiai eligazodás­hoz. Ezért a tartalmi korsze­rűsítés célja a mai valóság­hoz való közelítés, a szocia­lista társadalom fejlődési fo­lyamatainak és prespektívái- nak elmélyült elemzése, A közelmúltban elkészültek az alaptárgyak korszerűsített programtervezetei, amelyeket március elején hoznak nyil­vánosságra. A filozófia új ok­tatási terve nagyobb figyel­met fordít korunk filozófiai kérdéseinek tárgyalására, és a mai polgári filozófiai áram­latok kritikai elemzésére. A po’tikai gazdaságtan az alap­vető összefüggések tárgyalása után a tőkés és a szocialista gazdaság jelenlegi folyamatai­nak marxista—leninista meg­közelítését adja. A megújuló oktatás lehetővé teszi majd, hogy a hallgatók marxista módon tájékozódjanak a gaz­dasági folyamatokban, és el­sajátítsák a mai viszonyok között bármelyik értelmiségi pályán nélkülözhetetlen köz- gazdasági ismereteket és szem­léletmódot. A tudományos szocializmus tantárgy prog­ramtervezete lényeges előre­lépést jelent a tárgy politika- elméleti jellegének erősítésé­ben, a szocializmus politikai rendszerének korszerű tárgya­lásában. PÉTER SZAKMUNKÁS­KÉPZŐBE készül. A kiváló matematikus nehezen olvas Gyötrődve viseli a kudarcot, a gúnyolódást. A pszichológus átlagon felülinek találta az intelligenciáját, ez azonban nem nyugtatta meg a fiú szü­leit Péter a közösség peremé­re szorulva rossz társasáé vonzáskörébe került, ahol nem kell könyvekről. olvasmá­nyokról beszélgetni. Az eset, ha nem is általános, koránt­sem egyedi — Az utóbbi években fel­tűnően megszaporodtak a hozzánk fordulók között azok, akik olvasászavarokkal küz­dő gyermekükkel keresnek fel. itt remélve segítséget — mondja Wéberné Kovács Er­zsébet logopédus, a salgótar­jáni beszédjavító ambulancia dolgozója. — Sok esetben egyáltalán nem szellemileg elmaradott, gyógypedagógiai gondozásra szorulókról, és nem is beszédhibásokról van szó Véleményem szerint az ilven jellegű olvasászavarokkal küsz- kodőkben nem elég feilet*»1* azok az adottságok, amelyek­re az olvasástanítás új mód­szerei építenek. Ezek a gye­rekek valószínűleg eredmé­nyesebben lennének tanítha­tók a hagyományos betűtaní- tásos eljárással. Szülők. felnőttek között meglehetősen gyakran halla­ni manapság azt a túlzó vé­leményt, hogy az általános is­kolát végzett gyerekek nem tudnak olvasni. Az ilyesfajta summázás természetesen nem állja meg a helyét, 1 annyi azonban bizonyos, a kritikai észrevételek megszaporodásá­nak oka van. A mostani kisiskolások szü­lei számára idegenek az olva­sástanítás 1978-ban bevezetett új módszerei Az az emlék, ami kisgyerekkortól fogva bennük él az olvasás kezde­teiről, valami egészen más. Szeptemberben értetlenül áll­nak a-szóképek előtt, s izga­tottan várják, hogyan is lesz tovább. Szerencsére ez az álla­pot nem tart sokáig, mert egy­két hónap elteltével azt ta­pasztalják, hogy csemete- szemfényvesztő gyorsasággal halad a tanulásban. — A szóképekkel való taní­tás sokkal közelebb áll a gye­rek szemléletéhez; mint az, hogy rögtön a betűkkel ismer­kedjen — magyarázza a jelen­séget Pünkösti Imréné szak- felügyelő. — ö ugyanis nem részekből álló egésznek fogia fel a világot, hanem összessé­gében éli meg. Az új mód­szerek ezt kihasználva nyúj­tanak sikerélményeket a gye­rekeknek, elősegítve. hogv később is kedvvel, örömmel olvassanak majd. Az Országos Pedagógiai Intézet hét év óta nyomon követő felmérésekkel kíséri figyelemmel a módszerek eredményességét. Az országos adatok szerint az első osztálv végén jobban tudnak olvasni a tanulók, mint azelőtt. A mi­nimumkövetelményeknek a legrosszabb esetben 77 száza­lékban. a legjobb esetben 98 százalékban feleltek meg a vizsgált osztályok. A két szél­ső érték között meglehetősen nagy a különbség. Hisz ko­rántsem mindegy, hogy száz gyerek közül huszonhárom, vagy kettő nem olvas megfe­MISKOLCI STODIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. 17.10: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Vezető ke­restetik. — Rudabányán a helyzet változó. — Ahaújszántó segít a járműveknek.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston Szerkesz­tő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: Iskolatévé Oroszul beszélünk 8.25: Angol nyelv 8.35: Fizikai kísérletek 8.45: Magyar irodalom 9.05: Környezetismeret 8.25; Elő múzeum A Budapesti Közlekdésl Múzeum 16.20: Hírek 18.25: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.35: Rohan az idő 17.00: Kénújság 17.05: Alpesi sívilágbajnokság 17.50: Reklám w lelően Vajon, miből adódnak ezek az eltérések? — A szakemberek vélemé­nye szerint, a statisztikák megnyugtatóak, de sok min­den befolyásolja a sikert — mondja Püskösti Imréné. az okokat kutatva. — A nevelő személyén rengeteg múlik. A tanári szabadság megengedi, hogy ő válassza ki a mód­szert. amit alkalmazni kíván. Helyesen kell választania Ezért fontos, hogy 1 az első osztályokat tanító pedagó­gusok a legrátermettebbek le­gyenek, hisz az iskolakezdés­nek a gyerek életében sok mindent meghatározó szerepe van. örömmel mondhatom, az iskolaigazgatók nagy figyel­met fordítanak a kiválasztá­sukra. A harmadik meghatá­rozó tényező: az osztály ösz- szetétele. ÜGY TŰNIK, HOGY szinte megoldhatatlan olyan mód­szert alkalmazni, amely az el­térő adottságokkal _ rendelke­ző gyerekek mindegyike szá­mára megfelelően eredményes A statisztikák a szakember számára lehetnek megnyugta­tóak, nem lehet elégedett vi­szont az a szülő, akinek a gyereke nem felel meg a mi­nimális követelményeknek. Velük mi lesz? — Egyértelműen bizonyí­tott. hogy az olvasás mind­egyik módszerrel megtanítha­tó — állítja Pünköstiné — Azok a tanulók, akik valami­lyen oknál fogva elmaradnak a többiektől. korrepetáláso­kon. korrekciós osztályokban és más formában kapnak le­hetőséget az alapok megfele­lő elsajátítására. Mindeddig csak az első osz­tályosokról szóltunk. Sok szü­lő panaszkodik azonban arról, hogy az olvasási nehézségek csak később, az ötödik osz­17-55: Műkorcsolya EB. Párosok 18.55! Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Krimileekék (Történetek ínyenceknek) 21.00: A velünk élő történelem VIT/l rész: „Lesz magyar újjászületés.,.” 22.00: Tv-hiradó 3. 22.10: Himnusz 2. MŰSOR 17.05: Lengyel József: Igéző Tévéjáték 18.10: Képújság 18.15: A nyelv világa 18.30: Tévé BASIC-tanfolyam 19.30: Mendelssohn: Olasz szimfónia 20.00: Reklám 20.05: Beszélgetés Lord Balogh Tamással (ism.) 21.10: Tv-híradő 2. 21.30: A rozsomák nyomában Svéd rövidfilm 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-nlradó 20.00: Spanyol filmsorozat. u. 4. rész. tályban derültek ki, amikor az olvasás már a többi tan­tárgy elsajátításának eszkö­zévé vált. — Én csak az alsó tagoza­tosokat kísérem figyelemmel. Óralátogatásaim, tapasztalat- cseréim alapján mondhatom, hogy a negyedik osztály vé­gén a tanulók túlnyomó több­sége megfelel a tantervi kö­vetelményeknek. Az ellen azon­ban nem vagyunk bebiztosít­va, hogy a megváltozott kö­rülmények, vagv az ötödbe osztály nagyobb terhelése nem okozhatnak megtorpanást­Az olvasástanítás forradal­ma még nem ért véget. A módszerek skálájának bőví­tése tovább folyik A legna­gyobb reményeket keltő el­képzelés az 19f,t,-tó1 egyes is­kolákban bevezetendő Zsol­nai-féle nyel vi-iroda!mi-kom- munikációs program, mely ti­zennégy évi kísérletezés, meg­gondolás után született Ezen belül lehetővé válik, hogy a pedagógus menet közben vál­toztasson tanítási módszert úgy, ahogy azt a gyerekek igénve megköveteli Másik óriási előnye. hogy megte­remthető a differenciált okta­tás. ami azt jelenti, hogy hátrányos helyzetű és tehet­séges gyerekek tanulhatnak eevmás mellett, s mindegyi­kük fejlettségi szintiének megfelelő segítséget, feladatot kap A7. Ú.T PFRSPFKTfVA el­gondnlknztatásra késztet a múltat és a mát i!'e‘ően is. örvendetes, hogv voltak és vannak szakemberek. akik számára nem elég meanvug- tatóak az átlagok, a statiszti­kák. akik frissen reagálnak a közvélemény kritikus észrevé­teleire. Mindez azért, hogy sokkal ritkábban Ismétlődhes­sen meg Péter »sete Kovács Erika 20.55: Jan Wertch. Tévékomédi­ákban. (FF). 1. A drága halott 2. A legszentebb szentség hintója 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradő 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Színművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Bcmbajó bokszoló. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm — Balassagyar­mati Madách: Fél 4. háromne­gyed 6 és 8-tól: Yerma. (14) Szí­nes magyar—NSZK-beli film. — Pásztói Mátra: Abigél. Színe* magyar film. — Nagybátonyl Bá­nyász: Balfácán. Színes, szinkro­nizált francia filmvigjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Lady Chat- terley szeretőié. (18) Színes, szinkronizáli francia—angol film. — Szécsényi Rákóczi. Papucs- bős Magyar film. — Karanr*í,a- pujtft: A király és a madár. Szí* nes Lancia rajzjátékfilm, : Mw műsor f KOSSUTH RADIO: IC.30: Világablak. A létezés művészete. IV. rész. 8.50: Kis magyair néprajz 8.55: Népdalok, néptáncok 9,37: Beszélni nehéz 9.49: Jelmezbál. Muzsika gyerekeknek >0.05: „Vár egy új világ...” fi> .35: Muzsika Zsuzsika mesél »0.50: Adolf Busch hegedül, Rudolf Serkin zongorázik »2.30: Ki flyer ma? »2.45: Törvénykönyv. Gazdál­kodás és jog. I. rész. 13.00; Zenekart muzsik« 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsikál 15.30: Hervé operettjeiből 16.05: MR 10—14 17.00: Olvastam valahol 17.20: Ml a titka?. Gina Cigna művészet* 18.02: Kritikusok fóruma 19.15: Rádiószínház 20.35: Emlékezetes hangversenyek 21.14: Jeney Zoltán fuvolázik 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: könnyűzene, hangszerszólók »2.45: Van benne ráoló 23.00: Két Haydn-trlő 23.30: Leonle Rysamek operaáriákat énekel 0.10: A Magyar Rádió rézfú­vósötöse Pezel-műveket játszik PETŐFI RADIO» 8.05: Idősebbek hullámhosszá» 8.50; Tíz pero külpolitika. (Ism.) 8.05: Napközben. 12.10: Fúvóspolkák. Jindrtoh Bauer együttese Játszik 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nóták 13.10: Pophullám 14.00: Lelátó 15.95: Nyugdíjban is, nem Is. Beszélgetés dr. Weninger Antallal 18.00; Rádiók és szünetjelek 17.05: A Living Strings zenekar filmzenét látszik 17.20; Diákfoci 17.30: Ötödik sebesség 18.30: A Kaláka együttes népzenei felvételei. IV/3. rész. 1081-82. 11.05: Tipp-topp parádé 19.35: Az elmúlt év nóta- felvételeiből *0.05: Az Eloy együttes felvételeiből M.50» Szocializmus 1908—1938, könyvismertetés 81 .OSI Beszélni nehéz 11.17; Mit olvashatunk • Pártélet februári számában? 01.M: Elvis Presley összes felvételei. XXX1I/6. rész. *2.24; Népi muzsika 32.45; Fecsegő felügyelő esetei. Bűnügyi novella »8.20: A mai dzsessz. Harry „Sweets” Edison felvételeiből #4.80; Éjféltől hajnalig 4 NÖGRÁD - 1985. február 6., szerda Aligha van alkalmasabb hely a tanulásra, mint az olvasó­terem. A salgótarjáni Balassi Bálint megyei Könyvtárban is sokak keresik fel az „olvasót”, közöttük felsőfokú intéz­mények vizsgaidőszakában itt készülő fiatalok.- kJ -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents