Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

Diákmono’óg Hideg ellen fogócskázxunk! Tetszik tudni, ha fázik az ember, legjobb fogócskázni! Mi is ezt csináljuk a hasz­nos! megállóban, ha nem jön a busz. Pontosabban, a meg­álló körül, mert abban bi­zony senki sem szívesen vá­rakozik, huzatos, ablaka ki­törve, piszkos ... Szóval, to- porgunk, futkosunk egy ki­csit, kergetőzünk, s nem érezzük a hideget. Azt mond­ják az idősek, nagyon-na- gyon régen volt ekkora hi­deg. De azért örülök a télnek. Van sok hó, rengeteget .lehet szánkózni, csúszkálni! Hét végeken mindig kimegyünk a dombokra, csakúgy siklanak a lécek ... Versenyzőnk, ki ér le hamarabb, s hogy ki mennyit borul. Igaz, sok a baleset, meg a kék-zöld folt... Persze, ha belegondolok, a kedvencem inkább a nyár, mert akkor kirándulhatunk, strandolhatunk, s iskolába sem kell járni. Most azt hiszi rólam, nem szeretek iskolába járni? Pe­dig szeretek, csak hát elég abból tíz hónap. Egyébként, a pásztói Kun Béla Általános Iskola hatodik osztályos ta­nulója vagyok, s Illés Dianá­nak hívnak. A félévi bizo­nyítványom négy egész hét tized volt, év végére szeret­nék kitűnő lenni. Ezt komo­lyan gondolom! Ha késő dél­után hazaérek Hasznosra — most, hogy délutánra járok, hét óra is elmúlt, mire ott­hon vagyok —, szóval, meg­nézem a mesét, vacsorázok, s utána kilenc-tíz óráig ta­nulgatok. Kedvenceim? Az orosz, a magyar nyelvtan, a földrajz és a testnevelés. Tíz óra körül kerülök ágy­ba. Az az igazság, ilyenkor már fáradt vagyok. Ritkán szoktam álmodni. És reggel kezdődik minden elölről. Anyukám ébreszt, ő is korán megy, kézbesítő a postán, s a kistestvéremmel, a negyedikes Emőkévé! együtt indulunk otthonról. Neki jobb, mert 5 a haszno- si iskolába jár, nem kell bu- szoznia. Én bejövök Pászto­ra. délelőtt a napköziben, délután az iskolában vagyok. Pontosabban, valamelyik te­remben, mert az iskolánkat felújítják ... Nem értem, mi­ért a tanítás idején kel] ilyesmit csináifii... Amikor ott volt a nyár .. . Most ván- dorlunk egyik teremből a másikba, mint az árvamada­rak. Ki érti ezt? Különben Hasznosról ha­tan járunk be mindennap. Én sem januárban, sem feb­ruárban nem hiányoztam egyetlen egyszer sem! Pedig voltak ám hidegek! Ügy gon­dolom, hozzáedződtünk a mínuszokhoz, lehet, hogjK mondjuk a városi gyerek egy ilyen reggeli buszra várás után harminckilenc fokos lázzai az ágyba kerülne, úgy megfázna, de nekünk kutya­bajunk! Jól föl kell öltözni, rétege­sen ... nagy sál, kesztyű, csiz­ma. S mondom, nem szabad egy helyben állni, legjobb fogócskázni! T. L. Lakásvásár ás és -építés Több hitel, előnyösebb törlesztés A hitelek összegét, felső hatórát és a szociálpolitikai kedvezményt utoljára a két esztendővel ezelőtt hatályba lépett jogszabály óikkal hátá­hoz täk meg. Tehát rövid idő telt el bevezetésük óta. Meg­változtatásukra azért volt szükség, mert a lakásának a vártnál sokkal gyorsabban, évi 10 százalékot megiháladó mér­tékben emelkedtek. 0 rászorultság tüülivénrbpn A lakásár-emelkedés álta­lános. Általéinosiniak kellene te­hát Lenniük az új — a ko­rábbinál kedvezőbb — hitel- feltételeknek is. A népgazda­ság pénzügyi helyzete azon­ban egyelőre csak részleges változtatásokra és kedvezmé­nyekre ad lehetőséget. A módosításokat részben a rászorultság, részben pedig a lakáspolitikai célok alapján fogalmazták meg. Az utóbbi­ak sorába tartozik az az in­tézkedés, amely növeli a meg­vásárolt álliLaimi bérlakásokhoz kért hitelek törlesztési idejét. Előnyös az is, hogy az ilyen lakás megvásárlását is támo­gathat jav kölcsönnel vagy vissza nem térítendő összeg­gel a munkáltató. Az új szabályok szorgal­mazzák a tetőtér-beépítéseket és az emeletráépítéseket azál­tal, hogy a hitelkondíciók kö­zelítik a lakásépítés, -vásárlás általános feltételeit. A rendel­kezés a hitéi mértékét a költségek eddigi 50 százaléka helyett 60 százalékban álla­pítja meg. A beköltözők szá­mától f üggően emelkednék az — állami bérlakást eredmé­nyező — kedvezményes hite­lek felső határai is. További változás, hogy az eddigi 50 ezer forint helyett összegha­tár nélkül adható ilyen épít­kezésekhez bankkölcsön. A told'alékép ütéshez nyú jfható kölcsön felső hatóra 100 ezer­ről 150 ezer forintra emelke­dik. Az állami építési telkek tar­tós használatbavételekor a kölcsön kamata az eddigi egy­séges 6 százalék helyett a köl­csön összegének függvényében változik. 07 01P versenytársai Két esztendővel ezelőtt ve­zették be — az ugyancsak az OTP-től igényelhető, de a kedvezményes hitelnél jóval magasabb kamatozású — bankkölcsönt. Az építkezők kezdeti tartózkodását követő­en — a lakásár-emelkedések m iatt — drágasága ellenére is olyannyira népszerűvé vált a forma, hogy az OTP admi­nisztratív eszközökkel korlá­tozta a bankkölcsönök nyújtá­sát, Ezek helyett azonban cél­szerűbb azoknak a január el­sejétől érvényes pénzpolitikai eszközöknek az alkalmazása, amelyek \az igényelt kölcsön összegétől' függően differenci­álják a kamatokat. Hitelfelvétel szempontjából kedvezményezettnek számíta­nák, akik rriaiguk is takaré­koskodnak. Az ifjúsági beté­tek után nyújtható kölcsönök felső határát például 70 ezer­ről 120 ezer forintra emelték az új jogszabályok. Ez azt je­lenti, hogy aki például hét esztendőn keresztül havi' ezer forinttal takarékoskodik 84 ezer forint teljes befizetéssel 222 ezer forint „saját erőhöz” jut. Üj fejlemény (jóllehet a kü­lönböző korábbi közlemények már utaltak rá), hogy az együtt költöző harmadik gyermek után 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik a szo­ciálpolitikai kedvezmény. További változás, hogy a la­kásépítéshez és -vásárláshoz nyújtható hitelpiacon eddig egyeduralkodó OTP-verseny- társakat kapott. A tákarék- szö vetkezetek a felkészülést követően, várhatóan a tavasz elejétől, élhetnék azzal a fel­hatalmazással, amely lakás­szövetkezetek esetében és csa­lád iház-építéahez. illetve-vá- sáriásthoz, valamint a felújí­táshoz és korszerűsítéshez hi­telt nyújthatnak. Segíthetnek a tanácsok Attól aizonban egyélőre aligha kell tartanunk, hogy a hitelezők futnak a kölcsönfel­vevők után. Hiszen a kibo­csátható hitelek mértékét a betéték nagysága és a törlesz­tések visszaáramlása is kor­látozza'. Az utóbbi gyorsítását szorgalmazza az az új rende­let, amely január elsejétől a kedvezményes kamatozású kölcsönök határidő előtti visz- szafizetésére, vagy a rendkí­vüli törlesztésre 40 százalékos engedményt ad. A törlesztés előnyeit jelzi, hogy például tízezer forintos tartozás hat­ezer forinttal megváltható. Az említett kedvezmény bank­kölcsönre és munkáltatói köl­csönre nem adható. Végezetül szólni kell arról a — remélhetőleg a legrászo- rultaibbákinak kedvező —vál­tozásról, »mély szerint a he­lyi tanácsok kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támoga­tással javíthatják az otthon­teremtők pénzügyi feltételeit. A források bővítése érdeké­ben a tanácsok (a lakossági hitelkeret terhére) hitelt ve­hetnek fel. A rászoruló csa­ládoknak nyújtott kölcsön ka­mata 3 százalék, törlesztési ideje pedig — háromévi tü­relmi idő utón — 15 esztendő. Molnár Patrícia Az emeletráépítés és tetőtér­beépítés kedvezményes hitelei (amennyiben állami bérlakást eredményez) Kedvezmé­Beköltözők nyes hitel száma (ezer forint) 1—2 fő esetén 160 3—4 fő esetén 220 5—6 fő esetén 280 6 fő felett 320 Az állami építési telkek tartós használatbavételéhez igénybe vett kölcsönök kamata Az igényelt tool­Évi kamat, csőn összege százalék 100 ezer forint alatt 6 100—200 ezer fo­rint között 8 200—300 ezer fo­rint között 11 300 ezer forintnál töbto 14 Bankkölcsönkamatok (az ed­digi 8 és 10 százalék helyett) Az igényelt köl­Évi kaimat, csőn összege százalék 100 ezer forint alatt 8 100—200 ezer fo­rint között 10 200—300 ezer fo­rint között 12 300 ezer forint fö­lőtt 14 Változás Pa'otáshalmon Ivóvíz ötvennégymillió forintért A Palotáshalmi nagyközségi közös Tanács épületében egy „Ivóvíztársulat” feliratú szerény tábla igen fontos változá­soknak a jele. Az előzményekről Markolt Gergelyné tanács­elnökkel és Miczki Györgyné vb-titkárral beszélgettünk, s a lényeg röviden öszefoglalható: nincs víz, s ami van, az is rossz. Elsősorban a héhalmi tele. pülésrészen, meg inkább a be), ső faluban már évtizedekkel ezelőtt is gondot okozott az ivóvíz mennyisége, s akkor még nem is sejthették, hogy a minőséggel is baj lesz. A hetvenes években pedig már Palotáson is bajokat sejtettek a vizsgálatok. Arra is ' volt példa, hogy ahol nem gyaní­tották a leselkedő veszélyt, gyerekek élete forgott kockán a rossz vízzel főzött étel mi­att. Markolt Gergelyné tár­gyilagosan ismerteti a bajok sokasodását: — Aztán nemcsak a minő­séggel volt gond, a rossz víz is kevés lett. a „nélkülözés­ben” társak lettek a társköz­ségek is. Kisbágyonban már csak mosásra és locsolásra való a víz, elapadnak a ma. gánkutak is, lassan nitrátos víz sem lesz. Próbálkoznak a kutak továbbfúrásával, ered­ménytelenül. Mások újabb kutakat fúrtak, jobb eret ke­resve. megint csak nem sok haszonnal. Tavaly ráadásul már Szarvasgedén is jelent­keztek a vízgendok. Igen, a lagzisházhoz Kis­bágyonban hozzátartozik a lajtos kocsi, de maholnap már egy nagymosást sem lehet fuvar nélkül megoldani. A sorstól pedig különös fricska, hogy Kisbágyonban o víz miatt még a kocsmai fröccs is drágább. Mosási tilalom miatt egy forint ötven filléres műanyag pohár dukál a hosz. szúlépéshez is. A spórolósabb fröccsivó pedig viszi a kocs­mába a zsebében az egyszer már megvásárolt műanyag poharat. A vizgondokat tér. mészetesen a tanács sem nézte tétlenül, erről a követ­kezőiket mondja Miczki Györgyné vb-titkár: — Minden fillérünket fél­reraktuk 1978-tól, készülve a Vízművesítésre. Összegyűj­töttük az évi 350—400 ezer forintnyi fejlesztési alapokat, igaz ebből elég sokat elvitt a felszínközeli kutatás, mert a szakemberek tanácsára előbb ezzel kísérleteztünk. S az eredmény? Négy ilyen kútból kettőnek megfelelő lett volna a vize, gyér hozam mel­lett. Nem maradt más, mint mélyfúrású kútra megrende­lést adni. a probléma súlya miatt ehhez kellő biztatást és segítséget is kaptak a palo­táshalmiak a Nógrád megyei Tanácstól. A bevezetőben idézett táb­la már a megalakult ivóvií- társulat működését jelzi, ér­zékeltetve egyben azt is, hogy igen nagy munkán már túl­vannak. A rugalmasság és a gyorsaság jellemzett csaknem minden mozdulatot, hiszen jói tudták, hogy aki időt nyer, az pénzt is nyer. A VI. öt­éves tervben eredetileg csak az előkészítés szerepelt, de 1984. november 5-én, már megalakult az ivóvíztársulat. Még korábban — 1983 janu­árjában — kiépítették a 310 méter mély kutat, 1984 feb­ruárjában elkészült a vízháló­zati terv. A palotáshalmiak az időnyerés és a takarékosság érdekében versenytárgyalást is meghirdettek, s a három jelentkező közül a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a 47 millióról lefelé induló licit végén 36 millió forintos költséggel vállalta az építést. Leírva mindez milyen egy­szerű. Csakhogy a tanácsi apparátus a széles aktívaháló­zat segítségével késedelem nélkül mérte fel a telkek és házak vízigényét, a Budapes­ti Vízügyi Igazgatóság elké­szítette ennek alapján a gaz­daságossági számításokat és ezek után jött még a java. Ebkor derült ki ugyanis, hogy az összesen 53 millió 900 ezer forintos beruházást milyen mértékű családonkénti érdekeltségi hozzájárulással kell támogatni. — Huszonhétezer forint jut egy lakásra, illetve telekre, ezt az összeget tíz év alatt kell megfizetni —, mondják a tanács vezetői. — A jogi sze­mélyekre egységenként 27 ezer forint jut Az utóbbiból egyébként több mint húszmil­lió jön össze, ffe ebből is tíz­milliót a tanácsi intézmények „állnak”. Nagy pénzekről van szó, a lakásonként jutó 22 ezer fo. rint sem csekélység. Mégis ahogy elkezdődött a vízmű­társulat szervezése, nem maradt el a meglepetés: a szükséges 51 százalék helyett az első nekifutásra 78 százalék lépett be'. — Jelzi ez azt, hogy a la­kosság felismerte a teendő fontosságát, de kifejezi az alaposságot is. A tanács a pártvezetőséggel, a népfront aktivistáival, a vöröskeresz- tesekkel és másokkal körül­tekintő. házról házra járó szervezést végzett. S, az eredmény nem is maradt el. Az érdekeltségi hozzájárulá­sokból persze még mindig nem lesz vízmű. A helyi ta­nács eddig 3,2 millió forin­tot költött az ügyre, a víz. ügyi alap 6 milliót ad. a me. gyei tanács ugyancsak hat­millió forinttal támogatja <* palotáshalmiak égető gondjá­nak megoldását. — Tavaly ősszel már szállí­tották az anyagot, az építke­zés a legkritikusabb helyen, a héhalmi településrészen kez­dődik, ott van a mélyfúrású kút is. Rugalmas megoldást, szakaszos üzembe helyezést kívánnak, a teljes befejezés határideje pedig 1986. szép. tember 30-a. S, ha a társköz­ségek helyzetén alapvetően ez nem is változtat — ott ma­rad a palackos víz — Palo­táshalmon 3400 ember mér. földes léptékű változásokat él meg. Ezt segíti a csaknem „nép­szavazással” felérő 78 , száza­lékos csatlakozás az ivóvíz­társulathoz. S, a költségek vál. lalása mellett — a befizetés természetesen indokolt eset­ben. szociális szempontból csökkenthető is — mór a tár­sulás alakuló közgyűlésén ezt kérdezték: mit lehet el­végezni társadalmi munkában? A már működő intéző bizott­ság mindezt könyveli és a végső összeg ezzel csökkenti a számlát. Az ivóvíztársulat elnöke Szűcs János nyugdíjas, rezidenciája az iratokkal pe­dánsan berendezett tanácste­rem! , — Téeszelnök voltam ko­rábban. Héhalorhban meg ta* n ácséin okoskodtam is. Már akkor mondogattuk: csak a viz... azzal lenne jó valamit csinálni. Most mindezért igen sokat tehetek. Szűcs János öröme közössé­gi üröm, osztozik benne egy nagyközség lakossága. A mostanihoz hasonló alapve­tően foijtos és ilyen nagy ér­tékű beruházás régen volt a településen. Kelemen Gábor Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz Gyógy-idegenforgalmi fejlesztések A hazai idegenforgalomban elő­térbe került a gyógyászati célú turizmus, mivel a Magyarország­ra érkező turisták jelentős ré­sze — hozzávetőleges számítások szerint mintegy egynegyede — ki akarja próbálni termálvizeink gyógyító, pihentető hatását. A gyógytürizmus fejlesztése azért is előnyös, mert a gyógyvendé- gek átlagosan hosszabb időt töl­tenek itt, mint a többi turisták, így jobban lehet részükre prog­ramot szervezni, több szolgálta­tást vesznek igénybe, vagyis töb­bet költenek. Magyarország egyedülálló a termálvizes források számát te­kintve: több mint 500 termálkút található itt, kétharmadukból 35 Celsius-fokosnál melegebb víz tör a felszínre. Jó néhányuk gyó­gyító hatását már régen felis­merték. A vendégek megfelelő ■ ■ Önkéntes rendőrök munkájának elismerése fogadásának azonban még ko­rántsem mindenhol vannak meg a feltételei. Egy tíz évvel ez­előtt készített ENSZ-felmércs szerint 161 olyan fürdőtelepülés van hazánkban, ^amelyet külön­leges értékei miatt érdemes len­ne tovább fejleszteni, kiépíteni, a a gyógyászati bázis mellett meg­teremteni a pihenés, a sport, a szórakozás feltételeit is. Közülük 34 kifejezetten nemzetközi vonz­erővel bír. A fejlesztésekre általában he­lyi — tanácsi, vállalati — pénz­eszközök szolgálnak, de az arra érdemes fejlesztési elképzeléseket az idegenforgalmi fejlesztési alapból (IFA) is támogatják. Az utóbbiból csak azok a beruhá­zások részesülnek, amelyekhez országos érdek fűződik. Az idén például Hajdúszoboszlón szálloda építéséhez adnak IFA-hitelt, lí millió forint értékben. A moson­magyaróvári termálfürdő lefe­dését szintén az iFÁ-ból támo­gatják. A harkányi strandfürdő korszerűsítésére az idén 3.5 mil­lió forint támogatás jut. Hé­vízen az üdülőhelyi klub kiala­kításához nyújtanak fejlesztési támogatást. Az utóbbi években több komp­lett gyógyászati és üdülőcent­rum létesült központi források­ból. lgv a hévízi Therm ál és Aqua Szálló. a margitszigeti Thermál Szálló. Ez a program tovább folytatódik: az idén ké­szül el Sárváron az osztrák hi­tellel épülő Thermál Szálló, melvben 136 kétágyas szoba, ven­déglátó- és szórakozóhelyek, va­lamint többféle gyógyászati szol­gáltatás áll majd az ideérkeznie rendelkezésére. Tavaly kezdték el Bükön a svéd közreműködés­sel létesítendő termálszálloda éuí- tését, egv év múlva SOO szobá­val, teljes körű gyógyászattal és egyéb szolgáltatásokkal várják itt a vendégeket. A svéd fél egyébként kötelezettséget vállalt, hogy az első öt évben a szállo­da jobb kihasználását vendégek küldésével segít!. y Tegnap délután Salgótar­jánban, a rendőr-főkapitány­ság épületében került sor a; önkéntes rendőrök '1984. év tevékenységének értékelésére Az értekezleten ott volt dr Körmendy József, a Nógrác megyei Tanács Végrehajt* Bizottságának titkára, Lanto: István, az intézményi pártbi­zottság titkára, a főkapitány­ság önkéntes segítő csoport­vezetői és tagjai, a határőr­kerület, a megyei tűzoltó-pa­rancsnokság önkéntes segít* csoportjának vezetői. Az önkéntes rendőrök, il­letve csoportok tevékenységét a tavalyi eredményeket én munkát Gégény István rend­őr őrnagy, a közbiztonsági éi közlekedési osztály vezetője értékelte. Szólt a többi kö­zött a bűnügyi helyzetről él a közlekedésbiztonság alakú lásáról. Hangsúlyozta: abban hogy a megyében a közrend ■ közbiztonság szilárd, jelentői • részük van a megyében szol- : gálatot teljesítő több mini i ezerötszáz önkéntes rendőr- . nek. Kiemelte, hogy az ön- . kénteis rendőrök önálló szol- 1 gálatteljesítése mintegy 6, a ) rendőrökkel közösen végzett 5 csaknem 14 százalékkal emel­• kedett. Az önkéntes segítők- 59 esetben értek tetten bűn­- cselekmény elkövetőjét, 34- körözött személyt fogtak el.- 120 főt állítottak elő, s több > mint ezer személyt figyelmez­tettek kiseb szabályok meg­■ szegése miatt. Külön szólt ’ arról, hogy az önkéntes rend- 5 őrök most megalakulásuk 30 5 évfordulóját ünnepük. í A tegnapi napon a megyé­- ben első alkalommal érté- s kelték az önkéntes rendőri- csoportok közötti verseny­mozgalmat. Első helyen s , Salgótarjáni Kohászati tíz»; i mek önkéntesei végeztek, s elnyerték a megyei tanács ; elnökének vándorserlegét, s a vele járó pénzjutalmat. Má­■ sodik helyen a Volán 2. sz. Vállalat balassagyarmati i üzemigazgatóságának közle­kedési önkéntes csoportja végzett, s ezért a kiváló tár- : sadalmi munkáért járó ki­tüntető jelvényt kapták meg í a vele járó pénzjutalommal. , Harmadik helyet a Nógrád i megyei Rendőr-főkapitányság ■ közbiztonsági és közlekedési osztályának propagandacso­portja foglalja el, s megkap­ták a főkapitányság helyet­tes vezetőjének dicsérő okle­velét és pénzjutalmát. A kitüntetetteket köszön­tötte dr. Körmendy József, a ' megyei tanács vb titkára.-,—-------------------------------------------­j NÚGRAD - J985. február 26., kedrj

Next

/
Thumbnails
Contents