Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

Ä Redl-ugy Negyven éve szabad Nőtincs . Tizennégy éves gyermék- kénit pontosan emlékszem, hogy a naptár 1944. decem­ber 5-ét rmitotott. Anyám kenyérsütéshez készülve da- Sasztotta a tésztát Délután a faluban a megszokottnál na­gyobb lett a német és a ma­gyar csapatok mozgása, ez visszavonulást, a szovjet csa­patok elöli menekülést jelen­tette. A változást tapasztalná lehetett azon is, hogy már nem parancsolgattak a falu népének, hanem a magyar katonák kértek, a németek loptak. Az egész falu érezte, hogy Itt valami rendkívüli dolog fog történni. A falu szinte valamennyi .lakója az utcán állt, vagy a kerítés mögül nézték a naigy felfordulást, foltok akik féltek, voltak akik örültek a ki nem mondó tj varható változásnak. A sötétedés beálltával a ptervsaerű visszavonulás” tel-, jeaen szervezetlenné váiit, a magyar katonáik, egy része meg- unva a háborút megkezdte a fdvia ruháiba öltözködést, ré­szükre a háború hamarosan befejeződött. A hátrahagyott nehéz fegyverek, lőszerek és vontatók jelezték, hogy a fa­lut elhagyták a katonák. Ez jelezte, hogy itt különösebb harc nem várható. Éjszakára a szokottnál is jobban elcsendesedett a falu. Voltak akik a pincében éj­szakáztak, voltak akik a laká­sukban vártáik a nagy pilla­natot. E pillanat két T—34-es ágyúlövés után — mely dístz- lövésnek is mondható — kö­vetkezett be. A szovjet harc- kocsiesapatok 1944. decem­ber 6-án tiszta, holdvilágos éjszakán, fegyverropogás nél­kül felszabad!tottéik a falut. Anyám hajnalban — mint­ha misem történt volna — megsütötte a kenyeret, egy kemence friss kenyérrel ven­dégelte meg az éhes és fázó szovjet katonákat, akik a harckocsikról le sem szállva, menet közben ették a meleg kenyeret, cserébe a gyerekek­nek adták a konzervet és a csokoládét. Harminchat éve kerültem el a falumból, ma is büszkén állítom, hogy 1944. december 6. Nőtincs község lakóinak a szabadság első napja volt. A templom melletti hat szovjet katona sírhantja sokáig em­lékeztette a falu népét arra, hogy ezt a szabadságot a szoviet katonáik vérük on fá­sával adták. A felszabadulással meg­szűnt a cselédsor, a nincste­len parasztok ezeréves vágya teljesült: földhöz jutották, magiuk gajzdáí lettek. Gyorsan megszerveződött a közigazga­tás, biztonságos lett a köz­rend, megtörtént a földosz­tás, az új földtulajdonosok már a felosztott földbirtok földjein kezdhették a tavaszi munkát, alapozták boldogulá­sukat . A falu fiatalsága előtt is megnyílt az út a tanuláshoz, a paraszti latotok továbbtanul­hattok. Az elmúlt negyven év alatt a község számos fiatalt küldött magasabb képzettséget adó iskolába, akik mérnök­ként. orvosként, hivatásos ka­tonatiszt és rendőrként épí­tik, védik szocialista hazán­kat. A felszabadulás 49. évfor­dulóján tisztelettel gondolunk vissza a községet felszabadí­tó szovjet katonákra, őrizzük emléküket a felszabadulásért hősi halált halt ismeretlen szovjet katonáknak. Büszkék vagyunk a község lakói álltai elért eredményekre, őrizzük és fejlesszük tovább a közva­gyont. további gyarapodásunk alapjait! Takács János Budapest 3. Hogyan lesz egy nagy birodalomból sok-sok kisebb ország A kérdés akadémikus, mert mindenki tudja rá a választ. Ámbár ez a válasz sem va­lami jól sikerült, hiszen év­tizedek óta folyik körülötte a vita a történeti irodalomban és minden jel arra mutat, eltart még egy kis ideig, amíg vége lesz. Mármint a kérdés feldolgozásának... Hát igen, a boldog béke­időkről van szó, kedves nagy­mamáink, de méginkább dédnagymamáink haboskávé- illatos, csipkedíszes, fejfed ős velocipedes, léghajós éveiről. Pedig minden volt a század- forduló csak boldog és bé­kés nem. Hozzunk tanúkat állításunk igazolására? Az írók és művészek döb­benetes erővel tudták átélni a kor vergődését, érzékelték és kimutatták a pusztulás, a reménytelenség szimptómáit. Musil és Kafka, Rilke és Trakl, Krleza és Hoffmans- tahl, Ady és Krúdy. Csáth és Cholnoky. Werfel és Wittges- tein nevét említsük, s a vé­gén Hasekét is, mint aki a legnépszerűbben fogalmazta meg, hogyan védekezhet a kisember az agg és szenilis uralkodó esztelen világa el­len. Az Osztrák—Magyar Mo­narchia külpolitikájában egy­re inkább élesen teret nyert a háborúra való készülődés. A Monarchia balkáni terjesz­kedése révén konfliktusba keveredett Olaszországgal. S az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt már nem lehet tár­gyalóasztalok mellett megol­dani. Nem is nagyon akarták persze. Kialakultak a szövet­ségi rendszerek. Az egyik ol­dalon Németország, a Mo­narchia. Törökország és Bul­gária. velük szemben pedig Anglia, Franciaország, majd Olaszország és Románia. (Ter­mészetesen ez a szerződés nem ment egyszerre és nem ment minden gond nélkül.) Nem tűnt úgy, mintha a nagy­hatalmak a zöld asztalt tar­tanák az egyedüli üdvözítő módnak vitás kérdéseik meg­oldására. Sőt. valóságos hadgyakorla­tokat is tartottak, de nem holmi vaktöltényeset. hanem éleslövészettel egybekötve. Az 1912 őszi első balkáni hábo­rú megmutatta, hogv a fegy­veres összecsapás lehetősége már igen közel van. bár még a Nagyhatalmak ódzkodtak ki­teregetni kártyáikat: kisebb szövetségeseik felhasználását val méregették ellenfelük ha­di potenciálját, politikai szán­dékaik lehetséges irányát. Ez a balkáni háború azon­ban . egyúttal jeladás volt a Monarchia tákolmápyának szétrúgására is. Szerbia. Bul­gária, Görögország, Monte­negro együttes fellépése mu­tatta meg világosan, hogy az egyes országok nemzeti érde­kei előbbre valók a Monar­chia érdekeinél, hogy Ferenc József birodalmának na ár nincs elég ereje ezéket a nem­zeti állam létrehozására tör­ténő kísérleteket megállítani. Ausztria türelme nem ereié­ből. hanem gyengeségéből fa­kadt. S ennek a felbomlási folyamatnak újabb és újabb jelei mutatkoznak a Monar­chia államszervezetén belül. Végső csapást végül is az el­ső világháború mért rá. Az a háború. amelynek hangos fegyverrooogásában elveszett a bécsi pisztolylövés kis dör­renésének emléke, pedig a harctéri fegyverek összetűzé­séhez ez is hozzátartozott, mégpedig igen nagy mérték­ben. (Folytatjuk) Praznovszky Mihály A Szépművészeti Múzeum kiállítási tervéből Földosztás Nógrádsipeken (Részletek) ' X háborúból betegen ke­rültem haza 1944 márciusá­ban. Egerben ápoltak egy ide­ig és ahogy felgyógyultam, vittek újra katonának Lo­soncra. Már végére járt az év, amikor decemberben el­távozást kaptam. Már vissza sem mentem, mert december 41-én községünket, Nógrád- si pékét felszabadították a szovjet katonák. A felszabadulás után gyor­san magukra találtak az em­berek. Megalakultak a pár­tok, én magam a parasztpárt- rak voltam a tagja. Falugyű­lést hívtunk össze, megválasz­tottuk a nemzeti bizottságot, később pedig a földigénylő bi­zottságot. A nemzeti bizott­ság elnökének engem tettek meg. Munkához láttunk. Az első dolgunk az volt, hogy nyilvántartásba vettük a volt nagybirtokosok gazdasági fel­szerelését. az állatokat, jószá­gokat, amelyeket a németek még itthagytak, a gazdasági eoüleleket. Megbeszélve a íöldigénylő bizottsággal, mind­ezt elosztottuk a volt nagybir­tokosok zsellérei között, azok­nak a nincsteleneknek adtuk, akiknek sem földjük, sem házuk nem volt. Aztán fölmértük a földet és a családokat, akik igény­lőként jelentkeztek. A kimu­tatást kifüggesztettük, hogy a község lakossága lássa. Papí­ron tehát már elosztottuk a földbirtokot. Kezdődhetett hát az igazi kimérés. Az embe­rek alig várták, hogy kihúzzuk a nyülszámot. Máris mentek családostól elfoglalni tulajdo­nukat. Azt a szerszámot vit­ték magukkal. ami éppen volt. Túrták, kapálták a föl­det, hogy még abban az esz­tendőben termést hozzon. Nehéz helyzetben volt az egész falu. Jószág kevés ma­radt, elvitte a háború. Bizony, kezdetben az ásó és a kapa volt a legfontosabb földműve­lő eszközünk. Az a pár tehén és selejtes ló, ami megmaradt, segített valamelyest rajtunk. Párba fógták az emberek, sokszor tehenet a lóval és úgy szántották a földet... Boldogultunk, ahogy tud­tunk. A nemzeti bizottság ja­vaslatéra 1945-ben szétosztot­tuk az embereknek azt a föl­det. amelyben még az ősszel búzát vetett az uraság. A nem­zeti bizottság szervezte meg az aratást és a cséplést is. A búza közös magtárba került, a munkások megkapták a bé­rüket. a fennmaradó részt pe­dig kiosztottuk a nincstele­neknek, az újonnan földhöz jutottaknak. Úgy segítettük őket, ahogy tudtuk. Tájékoz­tattuk őket arról is, hogy 100 kiló búzával mennyi földterü­letet vethetnek be. Minden­kivel megértettük.' hogy a búzát vetésre adtuk, arra is használják fel. Mert. ha ősz­szel nem kerül a földbe a mag, akkor jövőre sem eszünk kenyeret. Az emberek hálá­sak voltak a tanácsért és min­den szem mag földbe került. így szolgálta a közösséget a nemzeti bizottság! Matuszka József Nógrádsipek Húshagyó kedd Rióban Miközben Európa vacog, a kedden véget ért riói karne­válon a hőség okozott súlyos gondokat: a mulatság négy napja alatt több mint nyolc­száz embert szállítottak kór­házba napszúrás és kiszára­dás miatt. A tűzoltók hideg vízzel lo- esolták húshagyó kedden a tizennégy órás maratoni felvo­nulás szambatáncosait és a nézőkét. Jeges borogatással is igyekeztek hűsíteni a fel- hevült mulatozókat a több mint negyvenfokos kániku­lában. A díszes kosztümökbe öltözött táncosok közül a hő­ségben sokan így is elájultak nehéz ruháik súlya alatt. A riói karnevál lázas for­gatagában négy nap alatt ösz- szesen százhúszan haltak meg, míg Sao Paulóban, a tél­végi mulatozás hetven áldo­zatot követelt. Az utóbbi vá­rosban a hőség elől a stran­dokra igyekvő tömeg még to­vábbi ötven embert eltapo­sott, vagy agyonnyomott. Világhírű múzeumok, külföldi és hazai gyűjtemények kiemel­kedő műalkotásai szerepelnek azokon a kiállításokon, amelyek­nek a Szépművészeti Múzeum otthont ad a közeljövőben. Március 5-én, a Francia festé­szet klasszikus százada címmel nyílik az a tárlat, amely a Louvre, valamint neves francia vidéki múzeumok vendéganyaga és a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye alapján ad ízelítőt a XVII. század utolsó két har­madának francia festészetéből, s arról a folyamatról, amelynek során a klasszikus eszmény vált uralkodóvá a művészetben. A XVII. századi mestereknek — Descartes, Racine és Corneille kortársainak — alkotásai az ér­zelem és értelem egyensúlyának szenvedélyes kereséséről, az an­tik és a reneszánsz hagyomá­nyainak alkotó felhasználásáról vallanak. A mintegy félszáz mű­ből húsz érkezik a tárlatra a Louvre-ból: többek között Pous- sinnak és Champaigne-nek, a kor kiváló francia festőnek né­hány alkotása. A tárlat április 16-ig lesz látható. Március 22-én állít ják ki a Ke­mény-gyűjteményt, amely a kö­zelmúltban került a Szépművé­szeti Múzeum tulajdonába. Ke­mény Zoltán, magyar származá­sú szobrászművész özvegyének adománya révén 400 darabból ál­ló fémdombormű, festmény és tajzgyűjteménnyel gazdagodott a múzeum. A tárlatra az 1930-tól Párizsban, majd Zürichben élt és alkotó művésznek, a fémszobrá­szat egyik megújítójának mint­egy kétszáz alkotását különle­ges ipari anyagokat felhasználó plasztikáit, ehhez készült tanul­mányait és rajzait, valamint két szobrát választották ki. Március végén nyílik a grafi­ka öt évszázadát áttekintő soro­zat utolsó kiállítása, amely a XX. századi grafikákból ad íze­lítőt a magyar \ gyűjtemények alapján. Ma délután 17 és 18 óra között „A Tiszától a Dunáig:” című összeállítás hallható a Magyar Rádió Miskolc körzeti stúdiójának műsorában, amelyben többek között szó esik arról az öröknaptárról is, amelyet a szentéi Previz Pál készített. A riportot — képünkön — Zengő Árpád — a műsor szerkesztője — rögzítette hangszalagra. — kj — | KOSSUTH RADIO: 1.20: Egy kis figyelmet kérek I jegyzet 1.30; Respighis Madarak — szvit *.50: Rousseau:* A falusi jós *.44: Nefelejcs 10.05: piákfélóra 10.35: "Barokk táncok gyerekeknek 10.30: Nagy mesterek. világhírű előadóművészek 11.38 Tókai Mór élete és kora 12.30; Ki nyer ma? 12.45: A Válaszolunk hallgató­inknak, különkiadása 13.00: Kamaramuzsika 13.40. Kapcsoljuk a miskolci stúdiót 14.1*; A magyar széppróza századai. (41.) 14.26: Régi híres orosz- szovjet énekesek 15.01: Könyvszínpad 15.31. Nóták / 16.05; Révkalauz 17.00: Vesszőparipáink ’ 17.30: Díjnyertes zeneművek a Rádióban. TV/l. 18.05. Robert Stolz filmdalaiból 19.15: Rádiószínház. Barbárok 20.31: Nótaest 21.30. Szintézis. A külpolitikai rovat műsora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Mező László gordonkázik 22.50. Döntési lehetőségek, jegyzet 23.00: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát 0.10: Virágénekek 4 NOGRÁD - 1985. február 21. csütörtök PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkosok 8.20: a Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05; Napközben 12 10: Cseh fúvósmuzsika 12.25: Néhány szó zene közben 12.30. Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Pophullám 14.00: Zenes délután 14.15 Idősebbek hullámhosszán. (Ism.) 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Rockhangversenyekből 17.05: Üj dzsesszfel vételeinkből 17.30: Tanakodó. Nyisd ki a szemed 18.30: Slágerlista 19.05. Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Bág.va András szerzeményeiből 21.10; Kabarécsütörtök. Félidőben. Köszöntjük a 60 éves Peterdi Pált. 23.20* az eimúit év dzsessz­hangversenyeiből 24 00: Elféltő! bálnáiig MISKOLCI STUDIO 17.00 Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Három­szor elpanamázotrt vasútvonal. — Piaci kofa vagyok. — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.)' Szerkesztő: Zengő Árpád. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: rskolatévé. Fizika (ált.- isk. 6. oszt.) 8.30: Francia nyelv. 8.50: Éneklő ifjúság. Viva la musical 9.00: Angol nyelv 9.15: Korok művészete. Reformkor. I. 16.20: Hírek 16.25: Gulliver. Angol—belga rajzjátékfilm (ism.) 17.45: Pedagógusok fóruma 18.20: Reklám 18 25: Kénújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nemeskiirth.v rstván: Széchényi napjai 20.50: Panoráma 21.50: Tv-híradó S. 22.00; Himnusz 2. MŰSOR: 18.20: A gyöngybagoly visszatér 19.05: Képújság 19.10: Ecranul nostru 19.30: Chemnitztől Karl-Marx- Sladtig 20.00: A Spandau balett műsora a dortmundi Westphalen­halleban 20.45: Tv-híradó 2. 20.55: A veréb, NDK tévéfilm BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-híradó 20.00 - Csendesek a hajnalok 21.25: Távlatok 22.05. Műtermi látogatás 22.35: Hírek 22.45: Orosz nyelvtanfolyam, 25. lecke 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00. időszerű társadalmi problémákról 20.50: A „hatodik” érzék 21.30; Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.10: Útkeresés. Tv-balett MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A király és a madár. Szí­nes. francia rajzjátékfilm. Há­romnegyed 6-tól: Redl ezredes. I—II. (16) Színes magyar—oszt­rák— NSZK-beli film. — Balassa­gyarmati Madách Fél 4. három­negyed 6: Aranyoskám. (14) Szí­nes. szinkronizált amerikai fPm- vígiáték. 8-tól: Nosfera+u. cp>. NSZK-beli film. — Pásztói Mát- ra: Ki kém. ki nem kém? Szí­nes. szinkronizált amerikai tv';n- ü övi fi’m vígjáték. — S/érsé«"ű Rákóczi.- A nas?oda osandá-*a. Színes szoviet háhoT'"C; kaia^d- film. — Kőtoronyéi Petőfi- ma. (14i Színes megvár—NS'7T-”- be’i film — Naavlóo: T-rqf o'*- zen ffűz. Szín "a. «szinkron*'--'^ 'zn'anHfiim — .To*,t»,V­gvi: Min*v,r,,ió11 n zor,o Mfj) Sz4» nes, zenés amerikai film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents