Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
Olvassuk újra — együtt! Illyés a honfoglalók között Élete legenda már. Mint a népi mozgatom legsúlyosabb lírikus egyénisége, a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párizsban írójának sorsa összeforrott a XX. századi magyar irodaloméval. Művei olyan embernek az életrajzi dokumentumai, aki részese a kot harcainak. Ö olyan alkotó, aki mindent megtett írásban és a személyes életút alakításával, hogy együtt lélegezzen népével. Természetes hát, hogy neki is hatalmas élmény volt a felszabadulás. írófejedelem már a Horthy-korszakban ts. De nem a hivatalosaké, épp ellenkezőleg. Amikor a Puszták népét 1935-ben közölni kezdi a Válaszban, talán még ő sem tudja, hogy milyen hatalmas társadalmi tudatformáló munkát végez akkor, amikor hitelesen bemutatja egy népréteg sorsát, életét, ’gondolkodásmódját. Ha főműve hatalmas hatását nem is tudhatta felmérni, az uralkodó osztály gyűlöletét szükségszerűen annál jobban érezte. Hiszen természetes, hogy az a szug- gesztív erő, amellyel ez a könyv a haladás iránti elkötelezettségét, a változás szükségességének akarását tükrözte, kiváltotta az uralkodó osztály haragját. És ez a helyzet, vagy állapot, amibe az egyre jobbra tolódó ország került, pontosain kijelölte az ő helyét is. Egyike vélt azoknak a keveseknek, akik megjárhatták a Szovjetuniót: 1934-ben közel 10 000 kilométert utazott ott, mint az első szovjet írókongresszus vendége, az Oroszország című riportkönyvében számolt be élményeiről. Ugyanakkor Babits halála után már nemcsak a saját életművét alkotó író, de irodalomszervező is; a Nyugat utódjának, a Magyar Csillagnak a szerkesztője. Olyan szellemi népfrontot szeretne megvalósítani, amely küzdve a szegények szerelméért, ellenáll a politikai kurzusnak és a szellemi igénytelenségnek egyaránt. Ezekben az években lírai alkata is megváltozik, a korábbi „beszélő némaságtól” eljut a kérdező-érvelő-vitázó verstípusig. Most érik meg a sajátos illyési versmodell, a gondolati tartalmat rövid, lüktető mondatokban sugárzó költemény, amely kép helyett inkább tartalmi-gondolati jelképekben fogalmazza meg mondanivalóját. Látszólag rímszegény, a csilingelés helyett a forma szikár egyszerűsége, a tömörség uralkodik verseiben, amelyben töltelékszó nélkül koncentrál a lírai lényegre, s amely éppen emiatt olyan, mint egy kikezdhetetlen, tömör gránitszobor. Politikai magatartása, írói-szerkesztői tevékenysége, személyes sorsa egyszerre emelték az újat akarók vezetői közé. S, amikor eljön az a pillanat, hogy a történelem megadja az újrakezdés lehetőségét, akkor nem magának, hanem egy népnek igényli ezt a lehetőséget. Egyszerre biztatva a szárnyalásra, és féltve, hogy nem tud majd élni vele. Hatalmas verse. Az új nemzetgyűléshez ilyen programadó mű, élén a Petőfi-mottóval: „Hazát kell nektek is teremteni...” Ha éppen mostanában a Kortárs folyóirat nem közölte volna- 45-ös naplójegyzeteit, az akkor írt versekből is tudnánk, hogy az újjáépítés mennyire lefoglalta. Mindig is fontos volt számára a kétkezi munka megéneklése, de, hogy ebben az időszakban ez a legfontosabb neki, azt verseiből is követni tudjuk. Ahogy megsiratja Hidak című versében a „legszomorúbb látványt”, a „betörött gerincű néma hidakat”, úgy örül, amikor látja, hogy a Szabadság-híd középső részét felszerelték. Ahogy örüi, hogy romok közt, de békében élhet, mert vége a háborúnak, oly izgalommal keresi dolgát és a régi társakat. Mert társ akar lenni az újjáépítésben, az újrakezdésben, mert hirdeti; „Rajtunk fordul meg; lesz-e újra ország, / lesz-e otthona ennek az anyának,/aki kezünkbe adta mindenét, / utolsó fillérként végső bizalmát.” Szalontay Mihály KNER IZIDOR Emlékeiés a gyomai Kner Nyomda alapítójára Illyés Gyula: Olvastam épp, itt a rom Mohéban oly elmerüUen, magam bazár tan, belül egy hang lett, ha cinke dal csapta fülem meg, vagy kocsi-zaj. Közbon — (mióta? magam sem tudtam) valami ritmust dobolt az ujjam, monoton, messzi ütem-zenét, mint állomáson a készülék. Cserepező Ejh, ez az ujj! Mi üzen így néki? Szinte csaholna! Ugyan mi készti? Újra madárfütty? Gépdohogás? Füleltem, vízcsap? Nem, — kalapács! Persze! Itt szembe dologba kezdtek! Mint a munkások? Már cserepeznekl Ormán jön ez a friss üzenet, ők verik ezt a jó ütemet. A sürgetést, hogy áll jam a versenyt, hagyjam a könyvet, írjam e verset, tegyem, de tüstént, amit tudok, doboljam én ii az indulót. Adjam tovább, hogy ami volt, elmúlt, hirdessem, éled, ami elpusztult, üssem világgá, mint a tető legtetején a cserepezó. Ezernyolcszázhatvanban, tehát 125 éve született, és 1935- ben, vagyis kereken ötven éve halt meg Kner Izidor, a hírnevessé vált gyomai nyomda megteremtője. Pályafutása a kiegyezés után nálunk hirtelen fellendült gazdasági fejlődés körülményei között bontakozott ki, sikereiben mégis tehetsége, ízlése, üzleti érzéke és vasszorgalma vitte a döntő szerepet. Könyvkötő volt, akárcsak a Vág mellől Békés ' megyébe áttelepült elődei. A székesfehérvári Szammer Nyomdában dolgozott, és szabad idejében ievokezett megismerkedni a I ps a nyomtatás mer.'é" 1 is. Konyított tehát valamit a nyomdászathoz. amikor Gyomára hazalátogatva, az ottani főszolgabíró és egyben a takarék- pénztár elnöke arra biztatta, hogy éljen a lehetőséggel, alapítson nyomdát, erre a célra bankkölcsönt kaphat. 1882-ben tizenkét fióknyi betű és egy kis kézisajtó beszerzéséből állt a nyomdaalapítás. S egyetlen nagyobbacska. deszkafallal kettéosztott szobában kapott helyet a nyomda és a nyomdász lakása. Naponta általában tizenhat órát dolgozott. A szedést, a nyomtatást éveken át maga végezte, s a kinyomtatott könyveket természetesen maga kötötte be. Eközben arra is szakított időt, hogy karcolatokat írjon a Borsszem Jankába és a Jókai Üstökös című lapjába. Nemsokára házat vásárolt, korszerű gyorssajtót szerzett be, majd Í902-ben nagyobb beruházásba kezdett: a nyomda elhelyezésére új épületet emelt. 1900-ban tizenketten, 1914-ben pedig már 150-en dolgoztak a gyomai Kner Nyomdában. Hogy télen-nyá- ron egyenletes legyen a nyomda murikéval való ellátottsága, kiválasztott két olyan nyomtatván yf aj tát, amelyet nem szükséges, sőt nem is lehet a megrendelés pillilamatáfoan előállítani, hanem raktáron kell tartani. Ilyenek voltak a köz- igazgatási nyomtatványok és a báli meghívók, A szép, többszínnyomású báli meghívókat, amelyeket jónevű magyar festőművészek terveztek, a Kner Nyomda nemcsak belföldön hozta forgalomba, hanem százezer számra küldte Dési-Huber István emlékezete Önarckép Kilencven esztendeje, 1895-ben született Nagy- enyeden a magyar proletárművészet egyik nagy alakja, József Attila és Derko- vits Gyula sorstársa, nemzedéktársa, szövetségese. Bizonyos munkamegosztás jellemzi Derkovits és Dési- Huber azonos hőfokú és eszmeiségű küldetését a témaválasztásban. Ök ketten a harmincas évek magyar határa dereng fel. Mérlegelő alkat volt, aki helyes és teljes tájékozódás nyomán érte el irányzatának optimumát azáltal, hogy Cézanne a kubizmus és a konstruktív irányzatok minden eredményét szelektálva ösz- szegezte munkásságában. Tudott elhagyni és kiemelni. A szociális téma hitéből és szolidaritásából fakadt; az érték már összpontosított és fegyelmezett tehetségéből. • Derkovits és Dési-Huber a festészetet a harmincas években a társadalmi igazság szolgálatába állították. Mindketten képességük felső fokán. Igaz, Dési-Huber István világa partikulárisabb, s, ha nem is éri el Derkovits egyetemességét, művészete szuverén érték. Ennek magaslata a Guberáló, az Önarckép, a Viharmadarak, a Gyárkémény. 1944-ben halt meg Budakeszin. 1948-ban poszthumuszként, elsők között kapta meg Derkovits Gyulával együtt a Kossuth-díjat. Életművének , kiemelkedő alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában láthatók, sok műve került megőrzésre a szombathelyi képtárba. Losonci Miklós festészetének ikercsillagai. Életrajza arról tudósít, hogy autodidakta volt. Gorkijhoz hasonlóan az élet és a kor egyetemére járt. Természetesen rajzi tanulmányokat folytatott, s mikor előkészületei befejeződtek, akkor kezdett festeni 1928- ban. öntudattal festette a munkások világát, környezetét, és még az ettől eltérő témákban is a jövő látpA Kner Nyomda emblémája m rítékcímkék tervezésére minél nevesebb művészeket nyerjen meg, vagyis megteremtse nálunk is az alkalmazott grafika rangját és becsületét. Mire azonban e téren eredményeket mutathatott volna fel, megváltozott körülötte minden: a határok, a gazdasági körülmények és a szokások is. A báli meghívók divatja elmúlt, ám Kner Izidor nem jött zavarba. A grafikusokat ezután címlapok tervezésével és könyvek illusztrálásával bízta meg. Még az 1900-as évek elején, amikor romlani kezdett a szeme, első riadalmában Imre fiát kivette a gimnáziumból, és Lipcsében beíratta a Máser-féle nyomdaipari technikumba. Kner Imre három év múltán, 1907-ben fejezte be tanulmányait Lipcsében, és hazatérése után — apja bizalmából — 17 éves fejjel átvette a nyomda műszaki vezetését. Kner Imre azonban nemcsak alapos szakmai felkészültséggel érkezett haza, hanem az akkor Nyugait-Euró- _ pában hódító új stílus, asze-’ cesszió ismeretével is, és megérintette őt William Morris hatása, aki az 1890-es években londoni nyomdájának, a Kelmscott Presisnek feltűnést keltő, míves kiadványaival megindította a „szép könyv” mozgalmat. A magas igénnyel megformált, művészi kivitelezésű könyvek első hazai műhelye a gyomai Kner Nyomda lett. 1915-től kezdve az öregedő Kner Izidor a könyvkiadás irányításéit is legidősebb fiá. nafc, Imrének adta át. Az 1880-as évek elején még kezdetleges kis nyomdát Kner Izidor gyors ütemben fejlesztette nagy teljesítőképességű üzemmé. Erre nézve jellemző, hogy századiunk első évtizedében a vasútigazgatóság kénytelen vollt meghosszabbítani a vonatok tartózkodási idejét a gyomai állomáson, hogy a Kner Nyomda rengeteg küldeményét berakhassák a mozgóposta kocsijába. Kéki Béla ROBERT ROZSISYESZTVENSZKIJ Fáradtság A Földre fáradtság köszöntött. Nem lehet nem látni meg tovább, A Földön az anyák elfáradtak szülni mindig csak katonát! Belefáradtak a kártyavetésbe, hasztalan reménnyel élni csak... Elfáradtak a ruhagyárak, hogy egyenruhát varrjanak... A sugárhajtású repülő is fáradt szállni szembe háborúval! Az erdei út is fáradtan nyög hátán unott tankjaival. A fáradtság bilincsbe verte a Földet. Nézd csak ezt a kort! Már a tenger is belefáradt ringatni rakétacirkálót! Elege van a vasas ízből, a gonoszságot ízleli, és a tengeralattjárókból is, nyomják szörnyű tömegei. Fáradt a dörgéstől az ég, fáradt a Föld, mikor van rajta sok töméntelen sűrű céltábla, céltáblák és nem városok. És még a lélektelen fém is, példája rideg tompaságnak, hosszú évezredek alatt fegyverré válni belefáradt! 8 NÓGRÁD - 1985, február 2., szombat Déli pihenő Szokolay Károly fordítása Kner Izidor egyik kiadványa megrendelőinek Ausztriába, Német- és Franciaországba, sőt még Egyiptomba is. Kner Izidor arra törekedett, hogy az ízléses báli meghívók, plakátok, üdvözlőkártyák és bo
