Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

Gorbacsov választási beszéde A világ konstruktív magatartást vár az USÁ-tól Fazekas László és Kovács Sándor, az MTI tudósítói je­lentik: A vasárnapi köztársasági legfelsőbb tanácsi választások előtt szerdáin Moszkvában ta­lálkozott választóival Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára beszédében részletesen szólt nemzetközi kérdésekről meg- á'llaipítva, hogy a világ népei ma nagy reményeket fűznek a március közepén Genfien megkezdődő, a nukleáris és űrfegyverzietek kérdését érin­tő szovjet—amerikai tárgya­lásokhoz. A Szovjetuniónak őszinte törekvése, hogy e tár­gyalások kézzelfogható ered­ményeket hozzanak. Ugyanez sajnos nem mondható el a washingtoni kormányzat ma­gatartásáról A tárgyalások megkezdése előtt amerikai részről olyan lépéseket tesz­nek^ amelyek megkérdőjele­zik az Egyesült Államok szándékainak őszinteségét. A világ közvéleménye azt várja Washingtontól, hogy konst­ruktív magatartást tanúsítson a tárgyalásokon, maradékta­lanul tartsa tiszteletben ae egyenlőség és egyenlő biz-, tornáig eflivét. A Szovjetunió, miközben nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokhoz fűző­dő kapcsolatai normalizálásá­nak, s a Washingtonnal min­den időszerű nemzetközi kér­désről folytatott becsületes párbeszédnek, egy pillanatra sem téveszti szem elől, hosy a külrvúMg nem korlátozódik csak erre az egy országra. A Szovjetunió nagy figyelmet szentelt és szentel a jövőben is azoknak a kapcsolatainak, amelyek pt valamennyi bé­két, egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést aka­ró államokhoz fűzik — mu­tatott rá Mihail Gorbacsov. Az európai enyhülés kér­déseire kitérve a szónok meg­állapította: a szovjet embe­rek hisznek a nyugat-európa­iak józan gondolkodásában. Hisznek abban, hogy a kon­tinens nyugati részéin élőknek Is érdekük megakadályozni Európa háborús színtérré vál­toztatását, s elejét venni an­nak, hogy e kontinensen pró­bálják kií a Pentagon .korlá­tozott” háborúkra vonatkozó doktrínáját. Szovjet részről elégedetten állapítják meg, hogy sok nyugat-európai or­szág a politikai párbeszédre törekszik, A Szovjetunió a maga részéről a valamennyi európai állam közötti jó­szomszédi kapcsolatok politi­kájának híve volt és az is marad. A Szovjetunió és a szocialista közösség államai, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom döntő szerepet játszik a béke megőrzésében. Tőlük szár­maztak és tőlük származnak ma is azok a jelentős kezde­ményezések, amelyek célja a háborús veszély megszünteté­se, a nemzetközi együttműkö­dés kiszélesítése, a fegyver-» kezési hajsza megállítása — állapi tótba meg Gorbacsov. A Szovjetunió belső helyze­téről szólva a Politikai Bi­zottság tagja, az SZKP KB ti'tkára hangsúlyozta, hogy az ország a párt XXVI-ik kong­resszusa óta gazdasági, társa­dalmi és kulturális téren ha­talmasat fejlődött. Tekintettel a kiélezett nemzetközi hely­zetre megfelelő szinten tar­tották az ország védelmi ké­pességét is. Az utóbbi kél évben egyharmadával nőtt a;z ipari termelés évi átlagos nö­vekedési üteme. 1983—1984- ben a mezőgazdaság bruttó termelése kilenc százalékkal volt nagyobb, mint az előző két évben, A gazdasági fejlő­dés kedvezően hatott a szov­jet emberek életszínvonalá­nak alakulására is. Mihail Gorbacsov kitért ae SZKP XXVII-ik kongresszu­sának előkészületeire is. Meg­állapította, hogy a kongresz- szus hagyja majd jóvá az SZKP új jászerfkesztet t prog­ramját és meghatározza az ország távlati fejlődésének fő irányait. A Szovjetunió fejlődése el­választhatatlan az SZKP te­vékenységétől. A párt képes arra, hogy a marxizmus—le­nem izmus alapjairól kiindulva alkotó módon és reálisan vizsgálja a társadalom életé­nek problémáit. magabizto­san vezesse a tömegeket a társadalmi fejlődés útján, és vállalja a felelősséget az or­szág sorsának történelmi ala­kulásáért, Az SZKP létezése és működése ily módon a tár­sadalmi előrehalládás biztosí­téka — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Olof Palme: Megálljt az űrfegyverkezésnek , „A fegyverkezési versenyt nem szabad a világűrre is kiterjeszteni. Meg kell akadá­lyozni az űrfegyverkezést, amely csakis a nukleáris fegy­verkezés fokozódásához vezet­het. Teljes mértékben egyet­értek a Szovjetunió ezzel kapcsolatos álláspontjával”. Mindenekelőtt ezt hangsú­lyozta az Aszahi Simbun cí­mű lapnak adott nyilatkozatá­ban Olof Palme svéd minisz­terelnök. A tekintélyes észak-európai politikus az interjúban főként a márciusiban kezdődő szov­jet—amerikai leszerelési tár­Avaslady Washingtonban Margaret Thatcher asszony három napon át az amerikai főváros vendége. A brit kormányfőt, aki utazása előtt még személyesen kísérelt meg befolyást gyakorolni a bányász­sztrájk befejezésére (részben talán azért is, hogy ezzel is erősítse helyzetét a Potomac-parton), egyértelműen és fél­reérthetetlenül kiemelt fontosságú' vendégként fogadják Washingtonban. Nem csak arról van szó, hogy a vaslady több ízben is tárgyal vendéglátójával, Ronald Reagan el­nökkel, a megkülönböztetett fogadtatásnak egyéb jelei is vannak. Az egyik ilyen jel, hogy az amerikai elnök részt vesz az angol nagykövetség vacsoráján, a másik — még jelentősebb — gesztus a miniszterelnök-asszony beszéde az amerikai törvényhozás két háza előtt. Bár az angol—amerikai vi­szony meglehetősen komoly hagyományokra tekinthet visz- sza — éppen most ünnepük a két ország diplomáciai kap­csolatainak kétszázadik évfordulóját —, ez a megtiszteltetés a ködös Albion kevés vezetőjének jutott osztályrészül (utol­jára Winston Churchillnek 1952-ben). Az érdeklődő ember jogosan teszi fel a kérdést: mi az oka e valóban rendhagyó figyelmességnek? A válasz egy­részt a kétoldalú kapcsolatok, másrészt Amerika és nyugat­európai szövetségesei viszonyának jelenlegi állásában rej­lik. Még pontosabban: a vaslady látogatására olyan hely­zetben és időpontban kerül sor, amely több vonatkozásban is precedensértékű. Ez a megállapítás a tárgyalások mind­két fő témájára, a katonapolitikai és a gazdasági „csomag­ra” vonatkozik. Ami az elsőt illeti, legutóbbi, karácsony előtti útja során Thatcher bizonyos fenntartásokkal támogatta Reagan űr­fegyverkezési programját: 1. Biztosítékot akart a szövetsé­gesekkel való együttműködésre, és 2, Arra, hogy a kozmi­kus tervek nem veszélyeztetik a genfi tanácskozásokat. Ami a gazdasági régiót illeti, változatlanul a dollár helyzete és a magas amerikai kamatláb okoz gondokat Londonnak. És nem­csak Londonnak. Hollandiától Belgiumig és Franciaországtól a Német Szövetségi Köztársaságig (nem is beszélve példá­ul Görögországról, vagy az olasz baloldalról) a közvéle­ménynek, sőt, bizonyos fokig a kormányoknak is megvan­nak a Genffel és a Reagan-féle tervekkel kapcsolatos aggá­lyai, valamint — ugyanilyen mértékben — a túlfűtött ame­rikai gazdaság miatt létező és növekvő nemzeti gondjaik. Bár mind helyzetükben, mind véleményükben komoly el­térések mutatkoznak, Washington nyugat-európai szövetsé­gesei egyforma gonddal tanulmányozzák a vaslady ameri­kai útját. Nem is titkolják, hogy amit most Reagan vendé­ge odaát végez (vagy nem végez), az számukra is jelzés­ként fogható fel. Harmat Endre 2 NÓCRAD - 1985. február 21. csütörtök gyalások kilátásaival foglalko­zott. Ennek kapcsán élesen bírálta az amerikai űrfegyver­kezés terveit, s e veszélyes programot igazolni próbáló washingtoni indoklásokat. Fantazmagóriának nevezte azt az amerikai állítást, amely szerint a Reagan-kormányzat új fegyverkezési programja védelmi jellegű, s a nukleáris leszerelést célozza. A svéd miniszterelnök üd­vözölte azokat a javaslatokat amelyeket a Szovjetunió — s személy szerint Konsztantyin Csernyenko — a közelmúlt­ban terjesztett elő az észak­európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának előmoz­dítása céljából. (MTI) Túl az öperencián —mond­tuk gyerekkorunkban valami nagyon távoli tájra. És nem is tudtuk, hogy ez valóban létezik. Valószínűleg őseink, a kalandozó magyarok nevez­ték el így, vagy századokkal később a kis magyar falvak­ból tűnt ennyire messzinek a katonának elvitt legények sze­mében az osztrák vidék. Pe­dig csak néhány száz kilo­méternyire fekszik: Ob der Enns, amit a népies nyelvezet alakított Öperenciává. Ma is kalandoznak arra honfitársa­ink, de az autópályán, Tra­banttal és Skodákkal. A leg­többen meg sem állnak ott, kivéve azokat az üzletembe­reket. akik éppen ide, a bűbá­jos kis Steyr városkáiba tarta­nak, abba a Steyr—Daimler— Puch művekbe, amellyel rég­óta kapcsolatban állnak a magyar cégek. Lehet, hogy emlékszik még valaki a há­ború előttről a Lehel úton gyártott osztrák típusú kerék­párokra, vagy a Méray—Puch motorbiciklikre. No, de ez a múlt. Közben változtak az idők, az ipari együttműködés a tudományo­sabban hangzó kooperáció el­nevezést kapta, a közösen ké­szített kerékpárt felváltotta a traktor- és a fűtőműgyártás, a Lehel úti üzem helyét lega­lább húsz magyar cég vette át. És természetesen a két or­szág kapcsolatai is teljesen megváltoztak. Korszerű, s igen jó irányba. Igaz, az osztrák sajtó még el-eltréfálkozik a múltakkal. Amikor Kádár János Becsben Befejeződött a szovjet—amerikai eszmecsere a Közel-Keletről Gromiko Spanyol- országba utazik Andrej Gromiko. az SZKP KP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének el­ső helyettese, külügvminiszter február végén — március ele­jén hivatalos látogatást tes? Spanyolországban — jelentet­ték be szerdán Moszkvában. Gromikót a spanyol kor­mány hívta meg. Egy korábbi bejelentés ér­telmében ugyancsak február végén a szovjet külügyminisz­ter Olaszországba is ellátogat. (MTI) Felavatták a Budapest Kongresszusi Központot Szerdán délután ünnepé­lyesen felavatták Budán, a Novotel Szálló meUett épült Budapest Kongresszusi Köz­pontot. A megnyitón részt vett Marjai József miniszterelnök­helyettes és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Je­len volt továbbá Erich Schmidt, osztrák kereskedel­mi és iparügyi' államtitkár. Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter avató beszéde után kitüntetéseket és jutal­makat adott át a tervezésben és építésben kiemelkedő mun­kát végzett szakembereknek. Este díszhangversenyt ren­deztek a kongresszusi köz­pontban. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zeneka­ra Lehel György vezényletével Kodály Psalmus Hungaricu- sát és Beethoven IX. szimfó­niáját adta elő. (MTI) Szerdán délután befejező­dött Becsben a Közel-Keletről folytatott szovjet—amerikai diplomáciai eszmecsere. Vla­gyimir Poljakov, a szovjet külügyminisztérium közel-ke­leti osztályának vezetője, il­letve Richard Murphy, az amerikai külügyminisztérium államtitkára -két napon át, há­rom alkalommal tanácskozott a bécsi szovjet, illetve az amerikai nagykövetség épüle­tében. A szűk körben folyt szakértői megbeszélésekről egvik fél sem adott tájékoz­tatást. Ez volt az első alka­lom, hogy a két nagyhatalom vezető diplomatái kifejezetten a közel-keleti térség problé­máit tűzték közösen napirend­re 1977 ősze óta, amikor a Carter-kormány megszakította e tárgyalásokat. Megfigyelők fontosnak ítélik magát a tényt, hogy a konzultációra sor ke­rült. Amerikai részről még a találkozó előtt hangsúlyozták, hogy eszmecseréről, a nézetek kölcsönös kifejtéséről vad szó. Az izraeli kormány pe­dig máris nemtetszését nyil­vánította a Szovjetunióval folytatott megbestélések miatt,' Akármiként is, a bécsi kon­zultáció egyfajta jelzés arra; hogy a két nagyhatalom pár­beszéde folytatódik. Közismert, hogy a Szovjetunió eleve a súlyos közel-keleti problémák tárgyalásos rendezését sürge­ti, valamennyi érdekelt fél bevonásával. Washington mindeddig elutasította az egyébként az arab országok által .is képviselt javaslatokat^ hogy hívjanak Össze nemzet­közi tanácskozást a közel-ke­leti rendezés érdekében. A jö­vő kérdése, hogy Washingtoni — esetleg éppen a bécsi kon­zultációk tükrében is — móJ dosít-e közel-keleti vonalán; vagy pedig megmarad eddigi politikája mellett, amely csak súlyosbította a válságokat és diplomáciai kudarcokkal járt az Egyesült Államók számára; A faji elkülönítés miatt Dél-afrikai zavargások összecsaptak kedden is a tervezett kén ysze rá t telep í tés ellen tüntető feketék a dél­afrikai Fokváros melletti nyo- mortélepe-n a sörétes puská­kat, gumilövedékeket és könnygázt bevető biztonsági erőkkel. A brutális rendőri fellépés áldozatainak száma a zavargások második napján már tizenháromra emelkedett, a sebesülitek számát mintegy kétszázra teszik. Harminchat tüntetőt letartóztattak. , A tiltaikozáisoktait hétfőn az a hír váltotta ki, hogy a ha­tóságok a Crossroads nevű bádogváiros hatvanezer lakó­ját át akarják telepíteni a faJ ji elkülönítés jegyében épí­tett, a Fokvárostól még mesiz- szebb eső Khayélitsha elővá­rosba. A hatóságok hétfőn'tett kijelentései, hogy az áttele­pítésre egyelőre nem kerül sor, nem tudták lecsiilfapítamil a kedélyeket. A dél-afrikai rendőrség ked­den letartóztatta aiz Egyesült Demokratikus Front (UDF) nevű, legálisain megtűrt apart- heidelTenes fekete szervezet hat vezetőjét, köztük Alberti­na Sisulliut, az UDF elnökét; Walter Sisuliu bebörtönzött fekete vezető feleségőt. Spanyol légikatasztrófa Tart az áldozatok azonosítása Véglegesnek tűnő adatok sz-rint 148 halálos áidozata van a keddi spanyolországi légika fcasztr ófának. Valószínű, hogy a halottak azonosítását nem tudják elvógezmi, mert a megcsonkuilt, - többségükben szénné életit holttestek ma­radványait mintegy két kilo­méteres körzetből keli össze­szedni. Carlos Espinosa, az Ibéria légitársaság elnöke kedd esti sajtótájékoztatóján leszögezte; hogy a látási viszonyok jók valitak, a gép műszaki álla­pota megfelelő volt, a pa­rancsnok pedig tapasztalt pi­lóta volt, aki több mint 13 ezer órát töltött a levegőben. Szerda hajnalig mindössze annyit tudtak megállapítani, hogy a Madrid—Bilbao jára­ton közlekedett Boeing 727 mintájú gép 300 méterrel ala­csonyabban repült, mint a megadott magasság, s így üt­közhetett neki egy hegynek, alig 30 kilométerre Bilbaótól. Az Ibéria elnöke csaknem kizárta a provokációt, mint sízáimibajöhető okot a baleset előidézésénél. Ugyanakkor el­ismerte, hogy a tragédia után néhány órával egy ismeretlen telefonáló az ETA baszk ter­rorszervezet nevében magára vállalta a tett elkövetését. Magyar osztrák kormányfői tárgyalások Múlt és jelen járt Kreisky kancellárnál, ezt írták: isfnét itt a „K und K világ”. Nos, ebben annyi az igaz ma, hogy a két po­litikus jól megértette egymást, és azóta is rendszeresek a magas szintű magyar—osztrák találkozók: az államelnökök, kormányfők sűrűn tanácskoz­nak egymással. Bécsben még azt is hozzáfűzik ehhez, hogy akár közös minisztertanácsi üléseket is tarthatnánk, olyan gyakoriak az eszmecserék. Tavaly például öt magyar miniszter járt ott, és nyolcán látogattak ide. Természetesen nem felejt­jük el, hogy különböző tár­sadalmi rendszerű államokról van szó. véleményünk nem mindenben egyezik, olykor homlokegyenest eltér, de ez nem akadályozza meg azt, hogy viszonyunk igen jó legyein, baráti, zavartalan. Élünk a szomszédság adta kitűnő le­hetőségekkel, és támaszko­dunk azokra a történelmi ha­gyományokra, amelyek (a szomorúak, a nyomasztóak mellett) hasznos és tartós szá­lakat fűztek közénk. Hadd említsünk egy példát, amely­nek ugyan csak elvi jelentő­sége van, de mutatja, hogy kialakultak a két népet ösz- szekötő csatornák: Sinowatz kancellár kezdeményezésére történészcsoport elkezdi kö­zös munkásmozgalmi múltunk feldolgozását. Ideje rátérni a jelenre, Lá­zár György mostani bécsi lá­togatására. Nem először jár ott, de mindig van egymás­nak mondanivalójuk a kancel­lárral. A tanácskozások kö­zéppontjában minden bizony­nyal gazdasági kapcsolataink állnak majd, ez érthető, ez hozza a leggyorsabb és a leg­kézzelfoghatóbb eredménye­ket. Megállapíthatják, hogy 1984. különösen sikeres volt mindkét fél számára: a ma­gyar kivitel ötödével nőtt, s mi is többet vásároltunk tő­lük. Ez annál is örvendetesebb jelenség, mert 1983. viszont az általános visszaesés esz­tendeje volt. íme, most meg­indultunk fölfelé. Tegyük hozzá, hosszú idő óta először aktív a mérlegünk, más szó­val, többet tudtunk eladni, zsebünkben maradt némi va­luta. Ha javítanivalóról lehet beszélni (voltaképpen kell is), megjegyezhető: kivitelünk összetételével nem ' vagyunk teljesen elégedettek, kevés benne a gép, a fejlett kész­termék. De akkor már azt az igazságot se hallgassuk ei, hogy azt a magyar árut lehet jól eladni, amely igazán vonzza a vevőt. Egyébként az az amerikai törekvés sem közömbös számunkra, amely akadályozza a fejlett techno­lógiák továbbadását és oszt­rák viszonylatban is lehetet­lenné szeretné tenni a kor­szerű elektronika továbbítá­sát szocialista országokba. Ne higgyük azonban, hogy ha a magyar és az osztrák kormányfő találkozik, csak kereskedésről és pénzügyek­ről beszélnek. Küldöttségünk összetétele is mutatja, e fon­tos téma mellett szót ejtenek nagy hangsúllyal a külpoliti­káról. A helyzet meg is köve­teli. Különböző társadalmi rendszerű államok vezetői ül­nek asztalhoz és ez szinte kí­nálja a lehetőséget a nemzet­közi tartalmú eszmecserére. Olyan kis országok magas rangú képviselői találkoznak, amelyek már nemegyszer hal­latták hangjukat — mégpedig sikeresen — a nemzetközi te­repen, sok nemzetet átfogó tárgyalóasztaloknál. Egy sajtóbeszélgetés alkal­mával egyszer valaki megje­gyezte: sajnos az osztrák la­poknak nincsenek állandó budapesti tudósítói. Ez így van, de évente csaknem két­millió „tudósító”, vagyis tu­rista jön át hozzánk, és mint­egy háromszázezer magvar utazik oda. (A valódi arány egyébként e számoknál jobb, mert mi több éjszakát töl­tünk ott,) tgy a kapcso'at fnindenképpen megvan, jól megismerkedhetünk egymás életével a legmagasabb szint­től az átlagembetekig. Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents