Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
A Közcp-magyarországi Tejip ári Vállalat szécsényi üzemében naponta 18 ezer liter tejet dolgoznak fel. A Pálpusz tál sajt, a Palóc gomolya megyénkén kívül is keresett termékük. Felvételünkön: a gomolyasajtot forgatják, hogy elnyerje gömb formáját. — bp — Ve/senveredménvek az SKÜ-ben A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tavaly 142 szocialista brigád több mint 2000 tagja tett felajánlást. Később, 1984. első fél évének a végén a vállalat brigádjai további pótfelajánlásokikal egészítették ki a felszabadulási mun. kaversenyévet a kongresszus tiszteletére. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny-fel- a.iánlások alapvetően a feladatok maradéktalan megoldására, illetve azok túlteljesítésére irányultak. Már ismert. hogy anyagmegtakarítás- b m 3, minőségjavításban 5, újítások révén 6 millió Ft eredmény született. Külön'említést érdemel, hogy a huzalmű gyár- részlegnél az Alkotmány Szocialista Brigád kezdeményezésére 2x6 órás termelő- tevékenységet végeztek a brigádok társadalmi munkában, mely során 7 tonna szeget, 15 tonna horganyzott huzalt, 20 tonna rúdacélt, 61 tonna vashuzalt, 5.2 tonna C02-es hegesztett huzalt gyártottak. Az anyagellátási főosztály Rózsa Ferenc Szocialista Brigádja hulladékanyagok értékesítésével 987 ezer forint megtakarítást ért el. A szállítási főosztály öt szocialista brigádja a kocsiálláspénz csökkentésével 528 ezer forint megtakarítással rukkolt ki. .. A tavalyi év folyamán egyébként több mint 80 000 óra közhasznú társadalmi munkát is végeztek a vállalat kollektívái. b. m. A mezőgazdasági gépellátásban javulás várható A mezőgazdasági gépi munkák kezdetére készülődve a gazdaságokba már érkeznek az újonnan megvásárolt gépek, berendezések. Az üzemek egy része — a tavalyi eredmények ismeretében — tiiost adja fel újabb megrendeléseit a forgalmazó vállalatoknak, illetve közvetlenül a gépgyártéknak. A kereskedelem 1985-re a beruházási előirányzatnak megfelelő gépkínálatot biztosít. Az árualap nagyobb az elmúlt évinél, és a választék is jobban igazodik az üzemek igényeihez. Egyebek között például a kedvelt NDK kombájnokból háromféle típus is kapható, és a traktorok választéka nem kevesebb, mint 17 típusból áll. . Az idén ötezer új vontató áll a gazdaságok rendelkezésére. Mintegy háromezer gép a szovjet MTZ-típushoz tartozik. különösen nagy az 'érdeklődés a 40 kW-os változat iránt, ebből több is elkelne, mint amennyit a külkereskedelem biztosítani tud. Ezen kívül a Rába nagytraktorok, továbbá egyebek között a csehszlovák Zetorok és az NDK-beli ZT-traktorok gazdagítják a választékot. Az intenzív gabonatermesztési rendszerekhez csatlakozott üzemek egy része nyugati traktorokkal korszerűsítheti gépparkját. Az elértéktelenedett, úgynevezett nullára leírt gépek száma évente mintegy hétezerre tehető, ezeknek azonban csak egy részét állítják le. Sokat közülük, viszonylag drága felújítással, továbbra is üzemben tartanak» A „papíron” elértéktelenedett gépek teljesítményét azonban az újonnan vásároltak felülmúlják. Mindent egybevetve a mezőgazdasági vonóerő az idén is — az elmúlt évekhez hasonlóan — tovább növekszik. Kombájnokból hozzávetőleg 14 ezer az idei árualap. Az üzemek 3 NDK-beli arató-cséplő gépet, — az E— 512, —514, —516 típusokat — vásárolhatják meg, attól függően, hogy az adott körülmények között milyen teljesítményű berendezést használhatnak a leggazdaságosabban. Az intenzív programok magashozamú gabonatábláiban részben tőkésimportból származó új Claas-dominátor gépek dolgoznak majd; az idén 325- öt vásárolhatnak az üzérnek. A hazai kombájnpark teljesítőképessége az idén eléri a másodpercenkénti százezer kilogrammot, ami azt jelenti: a mezőgazdasági nagyüzemek 16—17 nap alatt elkészülhetnek az aratással, amennyiben természetesen az időjárási körülmények nem lesznek rosz- szabbak az átlagosnál; A gazdaságok háromezer teherautót vásárolhatnak meg, s az idén 750 úgynevezett magajáró betakarítógép vár eladásra. Pótkocsiból ötezer darabos készlettel számolhatnak. Az idén is zavartalannak ígérkezik az alkatrészellátás. A hazai üzemekben, műhelyekben mintegy 650 millió forint értékű cseredarabot, alkatrészt készítenek az importgépekhez és ezzel zavartalanná teszik munkájukat, Meleget fúlnak a súlyaiért Meleg levegőt fújnak a hajógyári sólyaitéibe, ahol a nagy hidegben sem áll le a munka. Az MHD óbudai gyáregységéiben talphiajókat, asz. angytailföilidifoen úszód&rukait szerelnek, s a Duna-parti munkahelyeken néhány fokkal még hidegebb van minit a zártabb, üzemesairindkioklkiail körülvett szabadtéri szerelő- helyeken. A vállalati szakszervezeti bizottság kezdeményezésére könnyen és gyorsan telepíthető kis kazánokat vásárolták, amelyekből csövekéit vezettek a sólyatérbe. ' A cső végiére szeréit zsákvásizonibu- rákból fnlyaimtaitosam meleg levegő áramlik a bajótesitiein dolgoizóiklhoz, így több fokkal sikerül enyhíteni a csípős hideget. A sóllyatérben dolgozó mintegy száz szerelő naponta többször is citromos meleg teát kaip, s a jól fűtött melegedőkbe is gyakrabban mennek mint máskor. Vada- meninyiük részére biztosítják a méleg védőruhát, a vatta- béliéses nadrágot, kabátot. A —10, —15 fokos hidegben mégsem lehet minden munkát elvégezni, például az egyes vaselemek varratainak precíz hegesztésiét. Ezért a hegesztő- munkásokat átcsoportosították a zárt műhelyekbe, ahol a következő munkáik előkészítéséinél dolgoznak, amíg nem enyhül az időjárás. Hogy mi történt azon a bizonyos január 11-i estén? Az eseményeket így utólag már könnyebb, regisztrálni, ám akkor, azonban a pillanatokban, minden összezavarodott, miniden a feje tetején állt. Mert úgy van azzal a legtöbb ember, hogy a várattam veszélyhelyzetben nem is any- nyira a tudatosság; mint inkább a menteni, menekülni akarás ösztöne kerekedik felül az értelmen, Így voltak ezzel a BM balassagyarmati ha- tárőrkerjilet dejtárú őrsének ifjú határőrei is. De pergessük vissza az eseményeiket ! — Este fél hétikor vételezni mentünk az üzletbe, üdítő italt hoztunk a fiúknak. Arra lettünk figyelmesek, hogy az iskola felöl hatalmas füst gomolyog Hirtelenjében azt sem tudtuk, hol lehet a fészke — meséli Hámozik Endre és Szigeti József. — Berohantunk az őrsre és a Szigeti elkiáltotta magát: „Tűz van az iskoláiban!” Azonnal szóltunk G atomics főhadnagynak, aki rövid utasításokat adott: .,Tűzoltókat értesíteni! Az őrsöm tartózkodók poroltókkal siessenek az iskolába!” — Én éppen szabadnapos voltaim. Társaim az ágyból ^szakították ki, igyekezzek 0 tagságnak sem MzSmttós Számlán amilyen szenvedélyes volt a vita, ugyanilyen legyen a végrehajtás Egyáltalán nem volt örömteli a hangja Mészáros Lászlónak. a szandai Lenin Mező- gazdasági Termelőszövetkezet nemrég — 1984 közepe táján — megválasztott új, fiatal, első látásra is szimpatikus 1984 évet záró beszámolóját hallgatva pedig megfontoltságot, alaposságot és nyugodtságot tükröző elnökének. Érthető, mert egy olyan gazdaság élére került, amely az 1984-es esztendőt 3 millió 429 ezer forint mérleg szerinti veszteséggel és 2 millió 660 ezer forint alaphiánnyal kezdte. Ezt a folyamatot az új vezetőknek nem sikerült megállítani. Ennek következtében a mérleg szerinti veszteség 1984 végére elérte a 9 millió 255 ezer forintot, ugyanakkor az alaphiány 4 millió 860 ezer forintra emelkedett. Vagyis, az 1983. évi veszteség több mint duplájára nőtt. Vajon miért? MILYEN A HOZZÁÉRTÉS ÉS A FELELŐSSÉG? A mostoha természeti adottságok, a környezetben levő erdőterületekben található átlagosnál nagyobb vadsűrűség, illetve a vadállomány kártétele ellenére, a növény- termelési főágazat eredményesen gazdálkodott, bár sem a fedezeti összeg előállításában, sem pedig a teljes ágazati eredmény termelésében nem hozta a tervben előírtakat. Az előbb említett összeg zömét az őszi búza és a napraforgó produkálta, amit takarékosabb költséggazdálkodással még fokozni lehetett ' volna. Nem hozott nyereséget a fűszernövény sem. Az alacsony színvonalú takarmány- termelés párosult a csapadék- szegény, aszályos időjárással, s emiatt jelentős veszteség keletkezett. Hasonlóképpen alakult az állattenyésztés három ágazatában a helyzet. Az okok között említhetjük a drága takarmánytermelést, a gyepterület ellátóképességének a hiányát, a gyengébb kondíciójú állatállományt, a magas borjúelhullást. Tetézte a gondokat, hogy a szövetkezet pénzügyi helyzete nem biztosította a minimális állattartási feltételek megteremtését. Végül jogos és indokolt a kérdés: milyen hozzáértéssel és felelősséggel végezték munkájukat az itt dolgozók? A juhtenyésztés veszteségessége több okot foglal magába. A magas önköltségű tö- megtakiarmányok mellett, 78 százalékos volt a szaporulat, magas volt a takarmányfelhasználás, nem voltak korrektek a szerződő partnerek, ugyanakkor magas volt az indokolt selejteződés is. A libanevelés veszteségéhez az év eleji elhullás, az 1983. évi mérlegbe beállított 500 ezer forint tartozás valótlansága, a több hetes túltartás játszott főszerepet. Hogy lehet és kell másként csinálni, azt az 1982-ben elért kimagasló ágazati nyereség is bizonyítja. Végső soron az alaptevékenység vesztesége meghaladja a négy és fél millió forintot. Nem alakult kedvezően a melléküzemi tevékenység sem. Az innen származó 15 millió forint árbevétel mellett az elért fedezeti összeg valamivel több, mint amennyit termelési adóként fizet be a gazdaság. Ilyen körülmények között a havi átlagkeresetek 7,9 százalékkal emelkedtek, s jelenleg valamivel meghaladják a 4. ezer forintot. Miként lehet elmozdulni, kikerülni a jelenlegi mélypontról? — A közösség által létrehozott gazdasági bajokat maroknyi csapat bármi áron való erőfeszítése egy csapásra, objektíve képtelen megoldani. Ebben valamennyiünk közös, tevékeny hozzáállása, a letargiából való felocsúdás szükséges termelőszövetkezetünk fennmaradása és mindannyiunk boldogulása érdekében — hangsúlyozta az elnök beszámolójának végén. Erre alapozya állították össze a kilábalás és felemelkedés 1985. évi tervét, amely szerény 542 ezer forintos nyereség elérését tűzi ki célul. RENDET, FEGYELMÉT, SZERVEZETTSÉGET Tötesi Józsefné. az ellenőrző bizottság elnöke, a jelenlegi helyzet kialakulását, a vezetők és dolgozók közös mulasztásának fogja fel. A talpraálláshoz konkrét, célravezető intézkedések szükségesek, hogy helyreálljon az igen meglazult munka- és technológiai fegyelem, megszűnjön a munkaidő alatti italozás. Magunkba kell szánnunk,. nekünk is be kell állni az előrelátó vezetéssel együtt abba a sorba, amely kivezeti a gazdaságot jelenlegi nehéz helyzetéből. Legyen szigorú számonkérés, felelősségre vonás, mert úgy néz ki, hogy szép szóval nem lehet eredményt elérni. Mindenki tegye meg azt, /ami ráhárul, mert csak így kérhetjük a felsőbb szervek segítségét. Ocot Pál lúdágazatvezető, a munkaszervezési hiányosságok felszámolását sürgette, majd szigorú felelősségre vonást szorgalmazott a társadalmi tulajdon és a munka- fegyelem ellen vétőkkel szemben. Bernáth István juhászati ágazatvezető elöljáróban közölte, hogy ilyen . gyapjútermelést eddig még nem értek el, a jövőben növelik az anyaállományt, folytatják a selejtezést még akkor is. ha az veszteséget hoz. Benkő Katalin . szarvasmarha-ágazat- vezetŐ a többi között a vemhes állatok elkülönítését és a vízellátás biztosítását szorgalmazta. Salgó József rendész a takarmány betakarításánál megnyilvánult hanyagságot ostorozta, majd kifogásolta az éjszakai ügyeletesek felszínes munkáját. Csordás János állatgondozó a legelői vízellátás biztosítását kérte, mondván: kérdezzék meg az idősebbeket, azok tudják, hol vannak a források. Balatoni János tanácselnök szerint a bajokat meg lehetett volna 1 előzni, ha az általuk időben tett jelzéseket az arra illetékes irányító szervek komolyan veszik és intézkednek.’ Hangsúlyozta, hogy a feladatokat közösen és demokratiku-’ san kell megoldani. Erőteljes, következetes és szigorú vezetés szükséges a kedvező változások eléréséhez. Mizera Pál nyugdíjas szerint csak összefogással lehet sikert elérni. Bata Mihály, a szakszervezeti bizottság titkára a szövetkezet munkásmegtartó képességéről szólt. Karaba János építésvezető, megbízott erdészeti vezető a gépesítés növelését kérte. Tóth Pál Árpád műszaki ágazatvezefő szerint a meglevő eszközállományt kell ésszerűen, gazdaságosan kihasználni, mert új gépek vásárlására nem lesz lehetőség. Bagyinszki Pál termelési elnökhelyetíes szerint az általános .költségeket kell radikálisan csökkenteni. Pintér Péter, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa ismertette a veszteségrendezési eljárást. Utalt arra, hogy sor kerül a mulasztók felelősségre vonására, végül hangsúlyozta, hogy a megoldás kizárólag a tagság kezében van. A felsőbb szervek támogatásának! elnyeréséhez több, olcsóbb és jobb termékre van szükség. MEGÉRTETNI A szenvedélyes hangú, de alapjában véve tárgyilagos, tényszerű, esetenként magyarázkodó vitából, valamint az elhangzott javaslatokból egyértelműen kitűnt, hogy a jelenlevőknek, de a tagságnak sem közömbös, hogy milyen irányban halad a szövetkezet sorsa. Amennyiben az itt tapasztalt tennivágyás, a végrehajtásban egy lendületes cselekvőkészséggé formálódik, mindenki megérti a szigorú intézkedések bevezetésének szükségességét, és a küldöttközgyűlést jellemző szenvedélyes alkotó szellem-1 bem dolgozik, akkor, ha jelentős erőfeszítésekkel is, de teljesülnek az 1985. évi szerény, előnyös változást célzó elképzelések. Venesz Károly Határőrök helytállása Dejtáron mert szükség van az emberekre — emlékszik Kökény Endre. KocZkás Tibor telefonügy e- letes pillanatokon belül kapcsolatot teremtett a balassagyarmati tűzoltókkal, a többiek pedig megrohanták az iskolát. E helyszínen derült ki, hogy a tetőszerkezet izzik, parázslik, ormiam dől, a füst. Sötét volt és mínusz tizenöt fok. A fiúik gondolkodás nélkül kitépték az ajtót, hogy minél előbb feljussanak a padlástérre. Galantes főhadnagy ment elől, s bizony nehéz volt rájönnie, hogy a tűz oka a kéményben felejtett gerenda. mint ahogy azt sem tudhatta, hogy az alulról és felülről szigetelt födémrész tudj’ isten mióta izzik, s a terhelést nehezen állja. — Recsegett, ropogott, por- lott szét alattunk az elszenesedett födém. Nem volt időnk mérlegelni, gondolkodni, félelmet sem éreztünk. Egy cél lebegett előttünk, elfojtani a tüzet, nehogy tovább terjedjen — Cseh Péter így gondol vissza a történtekre, tarsai pedig egymás szavába vágva folytatják: — Aztán egyszer- csak leszakadt a mennyezet! — Gailiamics főhadnagy,, eltűnt, bezuhant a tanterembe. — Hámozik Endrét is a véletlen mentette meg. Neki sikerült egy gerendába megka- paiszkodinii. — Ezután világos, hogy az volt a legfontosabb, szabadítsuk ki a főhadnagyot. — Az óriási zuhanásra emlékszem, meg arra, hogy kegyetlenül megütöttem magam, mert éppen egy. pad sarkára estem. A tanteremben is fojtó volt a füst. Valahogy elkec- me regiem az ablakig, nagy nehezen kinyitottam, de akkor már odaértek a fiúk is, hogy segítsenek rajtam. A balassagyarmati városi tűzoltóságira 18 óra negyven perckor érkezett a jelzés, 18 óra 55 perckor a tűzoltók a helyszínen voltaik és negyed nyolcat mutatott az óra, mikorra elfojtották a tüzet. A bátor határőrök — 13-an — ötmillió forint értéket mentették meg, mert közbelépésüknek köszönhető, hogy a tűz nem terjedt tovább, s az iskolában azóta is zavartalanul folyhat a tanítás. Mikor azt kérdeztem tőlük, milyen érzésekkel gondolnak vissza azokra a nehéz percekre, szerényen annyit válaszoltak: — A kötelességünket teljesítettük. És nagyon örülünk, hogy Galantes Zoltán főhadnagy őrsiparamcsnok — bár igen súlyosan megsérült, — már visszatért közénk a kórházból. Viincze Zoltán a balassagyarmati határőr kerületpa- rancsnoka pedig azt mondta: — Határ őreink nem csak most, de már eddig is sokszor mutatták bá torságukat.. 1 A dicsérő szavak mellett a jutalmazás sem maradt el. A tűizoilitáisiban résztvevő fiatalok Kiváltó határőr kitüntetést, jutiálpmszabadsáigot kaiptak. És sotk-solk köszönetét a község lakóitól! Kiss Mária NOGRÁD — 1985. február 20., szerda 3 / K laportpétlás, jobb minőség
