Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

Gázos gázügy A lakossági fórumok előtt minden eset­ben felbecsülhető: mi foglalkoztatja majd a legtöbb embert. A palotáshalmi közös tanács vezetői is jóval a szarvasgedei falugyűlés előtt letehették volna a nagyesküt arra, hogy a „gáz miatt morog majd a nép”. A mini' gázcseretelep itt is lakossági ősz. szefogással épült meg három évvel ezelőtt. A betonaljzatra dróthálót húztak, s ha már a tanács és a lakosság együttes ereje meg­teremtette a feltételeket, a pásztói áfész gondoskodott a pb-gáz forgalmazásáról. A vi­szonylagos kényelem még három esztendeig sem tartott. Mára addig jutottak, hogy az emberek leshetik a naptárt és az órát: mi­kor kerül sor a heti egyszeri palackcserére. Ezért tartottak hát jóelőre a falugyűlés­től. a visszalépés okait pedig a bűnözőkben kell keresni. Arról van ugyanis szó, hogy a társadalmi munkával létrehozott mini gáz­cseretelepet egy éjszaka feltörték, s a drá­ga palackokra spekuláló betörők egyszerre tizennyolc gázpalackot loptak el. A pásztói áfész erre — menteni a menthetőt, azaz a megmaradt palackokat — elszállította a tol­vajok által el nem vitt tartályokat és be­vezette a heti egyszeri kiszállítást, cserét. A háziasszonyok aggodalma érthető, hiszen jó­kora visszalépés ez egy megszokott szolgás- tatásban. Akad olyan is, aki ezt is hozzá­teszi: az egyébként is drágább gáz most még többe lesz. Elvégre, ha még egy kevés van a palackban, inkább kiengedi, az ember és siet cserélni, mert még egy hétig már nem­igen várhat. Mi tagadás, fölöttébb kénysze­rű pocsékolás ez, energiaínséges világunk­ban. Mellesleg, a jelek szerint jó üzlet a pa- lacküzlet. Erre vall, hogy nemcsak a szarvas, gedei tároló dróthálóját vágták szét, meg­lopták a héhalmi tároló palackjait is, és jár­tak a tolvajok még vagy három környék­beli cseretelepen. A helybeliek szerint fel­készült tolvajokról, több bűnöző összehan­golt munkájáról lehet szó, mert egyetlen éjszaka egy lerakatból még személygépkocsi­val sem lehet ellopni tizennyolc gázpalac­kot. Minden bizonnyal sikerrel fáradoznak majd a bűnüldözés illetékesei a tettesek le­fülelésén. A lakosságot azonban — érthető okból — addig is élénken foglalkoztatja a gázértéke­sítés megváltozott rendje. A környéken jár­va ilyen véleményt is hallottunk: „Érthető, hogy az áfész menteni akarja a menthetőt, elviszi a meghagyott palackokat. Mégis, va­lami más megoldás kellene. Elvégre, az üz­letbe és az áruházba is betörnek itt-ott, mégsem húzzák le a rolót, nem szüntetik meg a boltot, csak azért mert betörtek.” Az érvelésben lehet valami. Tiltott úton já­ró, gyors gazdagodást kereső emberek ma is vannak, éppen elég gondot okozva az utca emberének meg az illetékes hivatalos szer­veknek is. A védekezésnek azonban nem­igen a „teljes visszavonulás” a legjobb mód­szere. Kiváltképpen nem a gázpalackokéhoz hasonló ügyben, hiszen egész települések la­kossága issza az ilyen lépésnek a levét. Egyik percről a másikra jelentősen vissza­vetve egy közös munkával kivívott alapvető szolgáltatás színvonalát. Mit lehet tenni? A falugyűlésen magya­rázni és magyarázkodni a tanács vezetőinek és az áfészt képviselő dolgozónak egyaránt. Egyiket is, másikat is nehezen veszik tudo­másul, hiszen a gázpalack kiürülését se­hogyan sem lehet az egyszeri cseréhez iga­zítani, kiváltképpen nem takarékos fogyasz­tással. Közben az arra hivatottak keresik a tolvajokat, hogy elnyerjék jogos büntetésü­ket, a dolog azonban ezzel sincs (ezzel sem lesz) elintézve. A kedélyek valószínűleg csak akkor nyugszanak meg, ha ebben a szol­gáltatásban is újra azt kapja (legalább) a lakosság, amit eddig megszokott. A tanács­nak és az érintett áfésznek együttesen kell keresni ehhez az utat: megteremteni a folya­matos gázértékesítés zavartalan és biztonsá­gos feltételeit. Visszalépni ugyanis még a bűnözőkre hi­vatkozva is kockázatos. Kiváltképpen ak­kor, ha a mindennapi életben nélkülözhetet­len, alapvető szolgáltatásról van szó. Kelemen Gábor HM-tájékoztató Sorkatonák jogai EGYÜTT A KISZ-ESEKKEL Nemrégiben patronáló üze­münk, a pásztói tejüzem KISZ- alapszervezete hívbtt meg ben­nünket taggyűlésükre, ame­lyen kis műsorral köszöntöt­tük őket. Nagy érdeklődéssel hallgattuk meg a tavalyi év értékelését, az őszinte, kriti­kus hozzászólásokat. Aztán ajándékok, jutalmak átadásá­ra került sor, amelyet a jó munkát végzők vehettek át. Iskolánk is kapott ajándékot és egy elismerő oklevelet a több . éve tartó, eredményes kaocsolatért. Mi pedig ismét meghívtuk őket a farsangi karneválra, s a művészeti szemlére! Lendvai Beatrix Ecseg KI KÖT JOBBAN? Az idén Szolnokon rendez­ték meg a IV. országos szá­razvirág-kötészeti versenyt, amelyre a salgótarjáni kerté- sz.et dolgozói is meghívót kap­tak. Néhánvan családtagiai- kat is elvitték magukkal. Tgy jutottam el én is édesanyám­mal a versenyre. A csonort esvik vasárnap régnél fog- c^'korgató hidenh°n kelt út­ra. Sz-olnokon előbb megnéz­tük a virágkiállítást, majd a résztvevőknek három ver­senyműnkét kellett készíteni­ük. Falidíszt. vázakompozíci- óf és koszorút. Például volt (■’’•an koszorú, amely babból í ’<■ össze. Falid’szeket frán- c: "bársonyra, szőlőtőkére is készítettek, de különlegesek, énekesek voltak a virágos vá­zák is... Nem csak nekem, ha­ngúi valamennyi résztvevő­nek nagvon sok érdekességet nyújtott ez a kirándulás. Fodor Krisztina Karancslapujtő KORCSOLYÁZNI Jö! A téli nagy hidegek mellett azért némi örömet jelent, hogy végre kedvünkre szán­kózhatunk. korcsolyázhatunk. A salgótarjáni sportcentrum pályáján a sportcsarnok dol­gozói a sok-sok gverek örömé­re jégpályát készítettek. Min­den este gondosan öntözték a jeget, így aztán körülbelül 10 centiméter vastagságú korcso- lvaoálva jött létre. Nagvon örülünk ennek, s nem csak szabad időnkben, hanem test- nevelési órákon is kedvünkre játszhatunk. Sajnos, már las­san kifelé megyünk a télhői... Baesa Ildikó Salgótarján, Lovász J. Ált. Isk. SÍTÚRA A TÁTRÁBA Iskolánk már három éve szoros kapcsolatot tart fenn a losonci magyar iskolával lackokat, miként készítik a lakattartókat, a tollbetéteket. Aztán a nyomdarészlegbe mentünk, ahol láthattuk, ho­gyan készül az újság és egyéb nyomtatvány. Utoljára ped’g a gépműhelyt kerestük fel. Itt szépen sorakoztak a javításra váró járművek, amelyeket hozzáértő, szorgalmas szere­lők javítottak. Számunkra kü­lönösen sok érdekességet ho­zott ez a kirándulás, hiszen most láttuk először a tsz üze­meit, dolgozóit. Péter Henriette Ságújfalu, 3. oszt. MUNKÁBAN AZ ÚTTÖRŐK! A ceredi csapattanács, amely őrsvezetőkből, rajtitkárokból áll. újra komoly munkához látott. Célunk: az őrsi és a rajfoglalkozások értékelése, a pajtások munkájának összeg­zése. Bőven van munkánk az elkövetkező hetekre. Készü­lünk a művészeti szemlére, megrendezzük a farsangi bált, s felszabadulásunk 40. évfor­dulójának eseményeit is meg­tartjuk. Varga László csapat- vezető valamennyiünk véle­ményét, iavaslatát teljes mér­tékben figvelembe veszi, ülé­seink baráti hangulatban zaj­lanak. Űgv érzem, igen ko­moly munkát végzünk, éooen ezért lelkesen és jókedvűen látiuk el feladatainkat. Re­mélem, hogy még sokáig így marad. _ Horváth Henrietta Cered FÜRKÉS7 BALÁZS NYOMÁBAN Igen népszerű kisdobosaink körében a Hétmérföldes csiz­mában... közösségi játék. Min­den hónapban nagyon várják a Kisdobos újságot, amelyben újabb feladatokat olvashat­nak. Fürkész Balázs képe kinn van a faliújságokon, ahol a programok is megtalálhatók. Nagyon sokat túráznak az őrsök, a rajok. Gyűjtöttek fa­levelet, melyekből szép fali­képeket, levélnyomatot készí­tettek. Versenyeztek, hogy ki ismer fel több madarat ké­pekről. Készítettek madár­etetőt és a nagy hidegben ete­tik a madarakat. Elmondták, hogy többször voltak már szánkózni, síelni, ahonnan úgy mentek haza, mint a hó­emberek. Most a kisdobosra­jok népszokásokat gyűjtenek és maszkokat készítenek a jelmezbálra. Jankó Anita Balog Teodóra Tar MEGFEJTÉS, NYERTESEK Legutóbbi feladványunk he-‘ lyes megfejtése: „Lázas és gyászos a vidék, vad ég, sötét felhőkben izzó hasadék.” A szerencse az alábbiaknak kedvezett: Budai Ágnes Sal­gótarján, Kilián krt. 59, Sza- latnyai László Romhány, Be- zerédi út 10, Molnár Viktor Salgótarján, Nógrádi Sándor tér 12, Dankó Erzsébet Bá- tonyterenye (Nagybátony). Dó­zsa Gy. út 7., Horváth Kata­lin Nógrádmegyer, Rákóczi út 1. A könyvjutalmakat postán küldjük el! Az alábbi rejtvény megfej­téseit a következő címre kér­jük: Űttörősarok, NÓGRÁD- szerkesztőség, Salgótarján, Pa- lócz Imre tér 4. A napokban számos fiatal kapta meg a sorkatonai szol­gálatra szóló behívóparan­csot. Ezt általában 10 nappal előbb küldik ki a hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokságok, hogy az eset­leges családi és munkahelyi problémákat rendezhessék a bevonulok. Mi a teendőjük, milyen jo­gaik és kötelességeik vannak a fiataloknak sorkatonai szol­gálatuk megkezdésével kap­csolatban? — ezekről a kér­désekről tájékoztatták a Honvédelmi Minisztériumban Illés Istvánt, az MTI munka­társát. A legtöbb gondjuk azoknak van. akik családos, nős emberek, vagy idős szü­léikről, esetleg beteg hozzá­tartozójukról gondoskodnak. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal ko­rábban kézbesítették a behí­vót, ez elsősorban azt szol­gálja, hogy szociális körül­ményeiket megnyugtató mó­don rendezhessék. Ezek a fia­talok a behívóparancs bemu­tatása mellett kérelmezhetik a lakóhely szerinti tanácsnál a családi segély megállapítá­sát. amely a sorkatonai szol­gálat ideje alatt az eltartás­ra szoruló hozzátartozóiknak a megélhetését biztosítja. Ezt a segélyt a bevonulás nap­ját követő hónap elsejétől folyósítják. Ennek összege változó, a segély nagysága a rászoruló jövedelmi viszo­nyaitól is függ. Például annak a hadköte­lesnek a felesége, akinek egy kiskorú gyermeke van és nem kap gyermekgondozási se­gélyt, 2050 forintot, valamint gyermeke után ennek az ösz- szegnek a 70 százalékát kap­ja kézhez. Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevonu­lás előtt a családi segélyre vonatkozó kérelmet nem ad­ták be a tanácshoz, akkor a katonai szolgálat ideje alatt is megtehetik, és visszamenő­leg 6 hónapra megkapják az arra járó összeget a jogosul­tak. A sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák hozzátarto­zóit egyéb szociális kedvez­mények is megilletik. Az óvodai felvételnél gyermeke­ik előnyt élveznek. A sorka­tona szociális gondozásra szo­ruló hozzátartozóinak — amennyiben azt kérik —gon­dozóintézeti elhelyezésnél so­ronkívüliséget kell biztosíta­ni. Rendkívüli anyagi megter­helés esetén pedig egyszeri szociális segélyben részesül­hetnek. A magyar néphad­seregben a nős, kétgyerme­kes apák egyébként rövidí­tett katoni szolgálatot telje­sítenek; a 18 hónap helyett egy év után kerülnek vissza csalládj ükhöz. Ha a szolgá­lat ideje alatt a család lét­száma harmadik gyerekkel szaporodik, akkor azonnal le­szerelik a katonát. Ha a fiatal bemutatja mun­kahelyén a behívóparancsát, ennek alapján bevonulási se­gélyt kap; a nőtlen sorköte­les esetében ez az összeg a havi átlagkeresetének 50 szá­zaléka, a családosoknál oedig a telj&s havi átlagkereset. A bevonulás előtt, ha kéri a fiatal, két nap fizetés nélkü­li szabadságot kell részére engedélyezni, a szövetkezeti tagot pedig ugyancsak két napra mentesíteni kell a kö­zös munkában való részvétel alól. Természetesen a katona­idő munkában töltött időnek számít. A sorkatonai szolgá­latot teljesítőt továbbra is megilleti g szolgálati lakás, a termelőszövetkezeti tagokat pedig az illetményföld-hasz­nálat. (MTI) Kis állatkert Egész kis állatsereglet jött össze a víziló hátán látható koc­kákon. Ha a függőleges sorokat helyesen egészítitek ki, egy újabb állat neve bukkan elő a vastagon bekeretezett víz­szintes kockákban. Melyik az? Január végén közösen tátrai sítáborban vettünk részt. Ben- kő Veronika tanárnő és egy sziilő vezetésével 18-an me­hettünk Szlovákiába. Először Losoncra látogattunk, ahol a helyi iskolások láttak ven­dégül. maid az ottani pajtá­sokkal együtt Mlvucekybe in­dultunk. ahol nagyon kelle­mes és hasznos programokon vehettünk részt. A sítudásun­kat is gyarapíthattuk az ot­tani oktatók irányításával. Két ízben pedig Zdiarba is kirán­dultunk. ahol lesiklásban ösz- s/smértük tudásunkat. Öröm­mel írom. hogy ebben mi, ma­gyar gyerekek győztünk. Va­lamennyien vidám tábori él­ményekkel tértünk haza. Miskédi Andrea Rétság A TSZ-BEN JÁRTUNK A minan a ságújfalui al­sós napköziekkel a karancs- s""’ termelőszövetkezetbe lá- t^—iunk el, ahol nagvon k fogadtak hennün­k OtHőrmnk o'kalmáva! p-- -rtroötúnk a tsz sok- o'd mpnl-<WvrV dolgozói­val A többi között megnéz­tük, hogyan töltik a gázpa­Arnikor ezen a téli estéin bekopogtam Nagy József cser- hátsurányi otthonóiba, aligha gondoltam, hogy ilyen gazdag életutat megtett emberről hoz össze a szerencse. — Tőzsgyökeres cserhátsu- rányi vagyok. A Jánosi- és a Simányi-féle földbirtokon mér 8 éves körömitől dolgoz­taim, miint summáis, aztán gazdaságii cseléd. Valószínű érti, mit alkarok mindezzel mondani. Átéltem a gyerek­kori napszámosság valamennyi keserűségét. Jártunk a cu­korrépába, nyáron a begyűj­tésben segítettünk a tarlón, hiszen apám is cselédember volt. Öt korán, még a hábo­rú vége előtt elveszítettük. A felszabadulás után se eke, se iga nem volt a csatiadban. E°v- zsák búzát kaptam, s már 18 éves voltam, amikor egy borjú birtokosa is lehet­tem. Ezzel indult meg az élet. Azitán segítettek a szom­szédok. Az állatokat párosí­tottuk, az ekét rneg cserélget­tük. . . — meséli. Akkor változott meg az ó’et. amikor a közös gazda­ságot megállapították. Ott már II cserhátsurányi tanácstag volt 6 mamira, eke, teljes gaz­daságii felszerelés. Gyatogmun- káslkónt kezd te a termelőszö­vetkezetiben. A közös gazdaság megala­kításával egyre gyarapodtak a feladatok Nagy József éle­tében is. Párttag lett, vezetőségi taggá választották, sőt a salgótarjáni pártisko- iára is eljutott. Éjszakáikat nem aludt, mindig a tervek, a holnap foglalkoztatta. S amikor 1964-ben a pártalap- szervezet titkárává választot­ták, méginkáb'b nyomta a vállát Cserhátsurány gondja. — A párttitkámi funkció mellé a tanácsba is bizalmat kaptam, taglia lettem a vég­rehajtó biizottsá-analk. Ma mér nemcsak Cserhátsurámv 1200, hanem Herencsény 1100 la­kosának ügyes-balos dolgát, a két község fejlődésének ter­heit is a váltunkra vettük. S ahogyan változott a termelő­szövetkezeti parasztság éH^te, itt C-«erhát«urátnybain, de He- rencsónyben is, ugyanúgy vál­tozott a fejekben a gondolko­dás, ugyanúgy fejlődött a két település. Mondja, korábban egyetlen méter járda sem volt a fa­luban. Most több mint más­fél kilométer kiépített beto­non járnak a falusiak. Por­mentes út? Ki gondolt volna ilyesmire ezelőtt 40 évvel. Most az úthálózat több mint 80 százaléka szilárd burko­lattal van ellátva. — Büszkék vagyunk más­ra is — folytatja. — A kastélyokból alakítottuk ki aiz úi iskolákat. A régiók mel­lett azóta már felépült egy úi, minden igényt kielégítő hat tantermes általános isko­la. Az egykori istállóból tor­natermet teremtettünk a te­lepülésiek gyermekeinek. Meg­építettünk két úi pedsigógiic- Imkást is. hogy az ideköltö­zött, vagy ide visszaszárma­zott paöeigóousok megfej" otthonban éljenek. Meevni'ó- sítotfuk a teljes közvilágí­tásit. Örömmel olvastam nem­rég a lapjukban arról az el­ismerésről, amiben községiün­ket részesítették a művelődé­si otthon átalakításában ki­fejtett munkáért. Ez a min­den igényt kielégítő falusi kultúrotthon elősegíti a köz- művelődés magasabb szintű megválósiítását. S mint ta­nácstag kijelenthetem, hogy Herencsény ugyanilyen fejlő­déssel dicsekedhet. Még a beszélgetés során azt kérdez­te, hogyan is érzem magiam, Sokat dolgoztam, megbecsül­nek, elismernek. . . Hogyan is érezhetné ma­gát egy olyan közéleti em­ber, aki valőban tett a közös­ségért, s elmondhatja magá­ról, hogy meghitt a családi élete is. Az egyik lánya férj­nél van, a másik a herencsé- nyi postahivatalban dolgozik. A lakása? Elég körülnézni. Rzéo a berendezés. Van benne televízió, a meleget a cserép­kályha biztosítja. Az udvar­ban lévő garázsban ott az 1200-as Lada. No, persze a közös munkán kívül mindezért sokait tesz a háztájiban is. — Azt is megengedhetem magiamnak, hogy legkedvesebb hobbimnak a vadászatnak hódoljak — jegyzi meg. Munkájával érdemelte ki • Kiváló termelőszövetkezet^ tag, legutóbbi pedig a Ki­váló társadalmi munkáért ki­tüntetést. Csenhátsurányt Nagy József nélkül nehezen lehet­ne elképzelni. Somogyvári László NÓGRÁD - 1985. február 19., kedd a \ /

Next

/
Thumbnails
Contents