Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
Tú,'ú,v o fenaeíyen Mérlegen a mérleg Hol itt, ho! ott tűnik fel Immár öt éve a közúti igazgatóság mozgó mérlegelő gépkocsija. A gépjárművezetők már megszokhatták, ha nem is annyira, mint a rendőrségi „trafipaxos” járművet, mégis előfordul, hogy tudomást szerezve a tengelysúly-ellenőrző tartózkodási helyéről, igyekeznek más útvonalat találni a szállításra. Ha úgy vélik, nehéz a rakományuk. Villantanak egymásra, vagy más módon hívják fe! a szembejövő ..cégbeli” gépkocsi figyelmét az ellenőrzés közeli helyszínére. — Hallottam ilven esetet is. amikor a ten- gelvsúly-ellenőrzésről érdeklődtem. Hitvánvozottan romjai — Ezek azonban ritkák lehetnek — mondja Szepesi János. a közúti igazgatóság megyei szervezetének területi részlegvezetője. — A mozgó mérlegelő gépkocsi ugyanis mindig más-más helyen „parkíroz”, szúrópróbaszerű ellenőrzését a megye különböző útvonalain végzi. Nem az a célunk, hogy minél több tehergépkocsi tengelytúlsúlva miatt pótdí.jjal bírságoljuk, hanem elsősorban az út védelme. Műszakilag bizonyított ugyanis, hogy a tengelytúlsúlyos járművek hatványozottan rongálják az út állapotát. — De miből adódik a tengelytúlsúly? — Ennek oka leginkább a rakomány egyenlőtlen eloszlása a gépkocsi rakfelületén. Leggyakrabban a gépjármű hátsó tengelye a túlsúlyos. Ritkábban fordul elő, hogy a géoiármű rakományával együtt „maga” is túlsúlyos lenne. Ügy gondolom —, áttekintve az elmúlt évek mérlegelési eredményeit —, céljának megfelelően dolgozik a tengelysúly-ellenőrző. Az első időkben évente a félmillió forintot is meghaladta a tehergépkocsik üzembentartóira kirótt bírság, tavaly ez az összeg a belföldi forgalmi járművek esetében a megyében csupán 150 ezer forint volt. — Nem is bírságról van itt szó. mert a kirótt összeg aian- dnból és pótdíjból áll — fogalmaz szakszerűen Szepesi Eladták a telephelyet János. — Ugyanis az a jármű, amelynek tengelytúisúlyos rakományára útvonalengedélyt kérnek, csupán a kilométer és tengelynyomás alapján kiszámított alapdíjat fizeti. Ha azonban útvonalengedély nélkül közlekedik a tengelytúisúlyos jármű, akkor a helyszíni mérlegelők emellé még kilencszeres pótdíjat is megállapítanak, szintén a megtett kilométer és a lemért tengelynyomás alapján. Esetek — bírságok Évente átlagban mintegy ezer tehergépkocsit mérnek le a megyében mozgó mérlegelő gépkocsival. Legtöbbször a Volán-vállalatok, termelőszövetkezetek Skoda, Tátra típusú autói állnak a mérlegre A rakomány pedig sóder, kő. kavics, aszfalt, vagy éppen tégla, A székesfehérvári Volán Tátrája tavaly nyáron zúzott követ szállított a salgótarjáni síküveggyárba: 154 kilométert tett meg a megengedettnél nagyobb tengelynyomással. ezért közel negyvenezer forint bírságot kellett megfizetnie. A bujáki Zöldmező Tsz Skodája Hatvanból Szé- csénybe vitt téglát: a mérlegelők már közel a célállomáshoz mérték le a kocsit, és mintegy ötvenezer forint ősz- szeget számoltak össze a fuvarozónak a hátsó tengely túlnyomása miatt. A mátra- szólősi parkolóban állították meg az ellenőrök azt a gépkocsit, amelyik horganyzott huzalt szállított a kohászati üzemekből. A gépkocsivezető átrakta a szállítmányt: arányosabban terhelve meg a tengelyeket. így „csak” ötezer- nvolcszáz forint volt a bírság. Nem volt módja átrakni rakományát annak az aszfalttal megrakott Kamaz tehergépkocsi vezetőiének, akinek fuvariát a hugvagi markolóban talá'tök túl nehéznek a mérlegeink. és bár az útvonal csak Nósrrádkövesdről Endrevetkezetet, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak „súlyos” rakományukra. Mit mond a Volán? Kritikus járműnek nevezik tengelytúlsúly szempontjából a Skoda teherautót a 2. számú Volánnál: az első időkben igen sok Volán-gépkocsit találtak túlsúlyosnak és jelentős volt az az összeg is. amit emiatt be kellett fizetniük. Még 1983-ban is 200 ezer forint fölött volt. Több új intézkedés bevezetése után tavaly ennek már csak a tized- részét, alig húszezer forintot ért el a megengedettnél nagyobb tengelynyomás miatt fizetett díj együttes összege. Ennek a nagymértékű csökkenésnek az eléréséhez abból a tudott dologból indultak ki a Volánnál, hogy a tengely- túlsúlyt — szinte kivétel nélkül — az okozza, hogy a rakomány elhelyezése nem egyenletes, annak jelentős része a hátsó tengelyt terheli. Így aztán a teherautók oldalán felfestett háromszöggel azt kívánták megjelölni, hol legyen a súlypont. Emellett tavaly egy tatabányai újításként tengelytúlsúlyjelző műszert is beszereztek. Ez. a tengelyre szerelt műszer a rakodás közben hanggal és fénv- nyel jelzi a géokocsivezető- nek, mikor közelít a súly a kritikus mértékhez, s ekkor ő leállítja a további rakodást, vagy a terhet másképp helyezi el a rakfelületen. A bírságok megelőzésére rendszeres és folyamatos a gépkocsivezetők oktatása a Volánnál: mire kell ügyelniük a szállítmánnyal és mikor felelős a vezető a tengely túlterheléséért. A vezető fegyelmi, vagy kártérítési felelősségét főleg akkor állapítják meg, ha kellő gondosság mellett, akár szemrevételezéssel is, észlelnie kellett volna a rakodás közben, hogy járműve tengelytúlsúlyos lesz. faivá iff teri“dt. tizenháromezer forintnyi díjat kellett megfizetnie. Változó esetek, bírságok — más-más üzembentartó, de az elmondott esetek rákényszerítik a tehergépkocsikat üzemeltető minden vállalatot, szö* Eképp tehát az ellenőrök és az ellenőrzöttek oldaláról is egyként érvényesül a közös cél: az út védelme. Ma még inkább, mint azelőtt. Így van ez akkor is, ha a beszedett bírságot az út fenntartására fordították és mostanában kevesebb a megbírságolt jármű. Több bútor a Gardából Zsély András Csökkenő munkáslétszám mellett mintegy 10 százalékkal növeli termelését az idén a győri Cardo Bútorgyár. Eladta 60 dolgozót foglalkoztató tatai telephelyét, mivel az üzem további fenntartása nem volt gazdaságos, s az ott gyártott bútoraíkatrészek pótlására bedolgozói hálózatot létesítettek. A gyártáshoz szükséges bútorlécet, keretszerkezetet és egyéb részegységeket az erdőgazdaságok fa- feldolgozó üzemeitől tsz-mel- léküzemektől és szövetkezetektől vásárolják. Ez lehetővé teszi, hogy kapacitásukat a szerelésre összpontosítsák, növeljék a termelékenységet és az árbevételt. Erre az évre 304 millió forintos termelési érték előállítását tervezik. Termékeik kelendőek, s ez garancia arra. hogy a Cardo bútorok gazdára találnak a piacon. A hagyományos gyártmányok közűi továbbra is készítik a Főnix és a Cardo szekrénysoSzámítógépbe tárolják a Fejér megyei termelőszövetkezetek gazdálkodási mérlegének adatait. A számítógépes mérlegegyeztetést az idén először alkalmazzák a megyében. A területi tsz-szövet- ség székházában, valamint az adonyi Március 2t-ke Termelő- szövetkezetben működő számítógépközpontban naponta 10—11 gazdaság szakemberei írják gépbe az adatokat, amelyeket másnap a Pénzügyminisztérium ellenőrzési igazgatóságának revizorai a gazdaságok könyvvitgli rókát, az Opál és a Dizzy fantázianevű ágyneműtartós franciaágyakat. Az otthonteremtőkre gondolva, gyártják az olcsó árfekvésű Marcal szekrénysort és a megjelenésben hozzá illő fotelokat, dohányzóasztalokat, heverőket, amelyekből a kispénzű fiatal házasok egy egész szobát berendezhetnek. Az ismert és keresett bútorok mellett több újdonsággal bővítik a bútorválasztékot. Megkezdik a Martin nevű rusztikus szekrénysor nagyüzemi gyártását. Ugyancsak újdonság a Sziéna garnitúra, amelyhez ruhás- és üvegajtós szekrény, továbbá tálaló, kanapé, két fotel és dohányzó- asztal tartozik. A fekvőhelyek választékát a Farád fantázia- nevű, két oldalról nyitható, ágyneműtartós franciaággyal gyarapítják. Erről a fekvőfelületet borító fodros ágytakaró levehető, így meg lehet kímélni a kopástól, gyűrődéstől. (MTI) szakembereivel együtt közösen egyeztetnek, ellenőriznek. Ezzel számottevően lerövidült a mér- legegyeztetés ideje, a korábbi két-három bét helyett' ugyanis lényegében három nap alatt végeznek a revizorok a mérlegek átvételével. A gépi egyeztetés további nagy előnye, hogy a megye valamennyi termelőszövetkezetének az adatai számítógépre kerülnek, s ennek révén a szakemberek bármikor gyorsan és egyszerűen hozzájuthatnak a gazdálkodásra vonatkozó információkhoz, (MTI) .. mert a Fémbútor ipari Szövetkezet rétsági kolltektí- véja és a szövetkezet budapesti vezetősége úgy döntött, hogy ezt a szocialista brigád- kitü ntetést ismételten megérdemlik a Farkais Bertalan nevét viselő kollektíva tagjai. Póitih Józsefné brigádvezető mondja: — Akikor alakultunk, amikor Fairtoais Bertalan az űriben járt. Azóta évenként mindig léptünk egyet az elismerésiek, címek megszerzésében. Tavaly már másodszor nyertük el a szocialista brigád arany fokozatot. ★ — Valóban aranyosiak? — Ezt nem tőlem kellene kérdeznie, mert mi asszonyok lehet, hogy egy kicsit elfogultak vagyunk ilyen tekintetben önmagunkkal. Hogy ki tudná megmondani? A főnök elvtárs — szól melegen és mutat a tőlünk nem messze álló ősz hajú, jól megtermett férfira, afki éppen a termeléssel kapcsolatos napi kérdéseket beszéli meg az üzemvezetővel. — Nagyon rendes kis társaság — jellemzi a kollektívát Kovács Gergely, a szövetkezet üzemegység-vezetője. — Mindig tud ják hói kell segíteni. A múlt évi tervtel- jesítésében is példát mutattak. Kiváló társadalmi tevékenységükért a Hazafias Népfronttól a szocialista munkáért oklevelet vehették át. * Gyerekkocsikat, kempingszékeket állítanak össze, illetve ezekhez készítenek különböző alkatrészeket. Mindezt versenyszerűen. Vajon mire Számítógépben a tsz-ek mérlege SEpítsi kisiparosok A piacon osztozni kell A KISIPARNAK mélyebbek a gyökerei, nagyobb a hagyománya, mint az alig 40 esztendős állami építőiparnak. Mégis, amikor megszülettek a nagy szervezetek, ezek között sókéig nemigen volt helye a kisiparosságnak. Túllendülve azonban ezen az időszakon, ma már az építőipar szerves egységében helye és szerepe van az egyedül, vagy néhányadmagával kivitelező iparosnak is. A munkaerőgondok az állami építőipart sem kerülték el: főleg szakiparosokból, szerelő szakmunkásokból vart hiány, azaz éppen azokban a szakmákban, amelyek képviselői közül a legtöbben váltottak kisipari működési engedélyt. Ez eredményezte azt a felismerést, hogy az állami Vállalatok és a kisipar ne csak egymás mellett, hanem együtt vállalkozzanak az országos építési feladatokra. Elsősorban a lakáspiacon van helye és létjogosultsága az együttműködésnek: az építésben, a karbantartásban, a felújításban. Feloldva a korábbi gátakat, kötöttségeket, az utóbbi két évben sok jogszabály is segíti az efajta együttműködést. 1983-tól például nagyobb értékű, többszintes ház építésére, tömbrehabilitációra, rekonstrukcióra is vállalkozhatnak a kisiparosok. A jószándék azonban kevés, gép is kell hozzá. Erre szolgálnak a kölcsönző szakboltok, de sok kisiparos — ha munkaellátottságára jó kilátásai vannak — meg is vásárolja magának az építéshez szükséges gépeket. Nógrád megyében több mint ezer építőipari kisiparos működik. Számuk az elmúlt esztendőben jó félszázzal csökkent. Az iparengedélyt részben a magasnak tartott közterhek miatt adták vissza, de sokan elpanaszolták azt is: kevés a munka. Az ezer építő kisiparosból csaknem nyolcszázan falvakban, nagyközségekben dolgoznak, s megszokták, hogy esztendő elején már egész évre lekötik saját kapacitásukat. Most nem így van, hi- ,szen a beruházások visszafogása e téren js érezteti hatását. Továbbra is élő gond, hogy — különösen falun — aratnak a kontárok, pedig az építtető csak állami vállalattól. szövetkezettől vagy engedéllyel rendelkező kisiparostól kaphat garanciát, kontárral szemben nem érvényesítheti jogait, csupán remélheti, hogy a munka elvégzése után nem kerül sor pereskedésre. A GYÉRÜLÖ munkában szerepet játszik az is, hogy a teendők egy részét elviszik a gazdasági munkaközösségek — a piacon osztozni kell. Így aztán, míg országosan két év alatt tíz százalékkal nőtt az építő kisiparosok száma, Nógrád megyében nemcsak, hogy bő fél százan visszaadták az ipart, hanem további átrétegződés is észlelhető: a munkaviszony melletti ipar- gyakorlás növekszik a főfoglalkozású iparosok rovására. Pedig aki nem fő kenyérkereső munkájának tartja az iparosságot, annak teljesítő- képessége is elenyésző ahhoz képest. Az építő kisiparosok zöme vidéki településeken dolgozik, s ez azt is jelenti, hogy jelentős a szerepük környezetük, településük arculatának kialakításában. E felelősséggel együttjár az a követelmény is, hogy ismerjék meg és alkalmazzák az új, a korszerűsített szabványoknak megfelelő technológiákat és építési anyagokat. Az új is-- meretek elterjesztése érdekében rendszeresen tart számukra szakmai továbbképzéseket érdekképviseleti szervezetük, a KIOSZ. Nógrád megyében például mestervizsga- előkészítő tanfolyamok formájában, építőipari szakmai napok j megtartásával, de évente több alkalommal a megjelent új jogszabályok ismertetésére. s más kérdések megvitatására is összehívják az építőiparban dolgozó kisiparosokat. . — AZ ÉPÍTŐIPARI PIAC — főként a lakásépítésé — ma megosztott, egyetlen építő szervezet vagy vállalkozó sem tekintheti magát rajta egyeduralkodónak. Egyre inkább gyakoribbá válik, hogy nem a munkák állnak sorba kivitelezőre várva, hanem a vállalkozónak okoz/gondot a munka megszerzése. A kisiparos természetesen nem kelhet versenyre a nagyabb, felkészültebb építő szervezetekkel, helye elsősorban a kis- laikásépítésben, a karbantartásban, a felújításban van. De nem kelhet versenyre a közterheket egyáltalán s felelősséget is alig vállaló kontárokkal sem. ezek visszaszorításában a piaci helyzet alakulása mellett a helyi tanácsoknak kell nagyobb szerepet vállalniuk. Naponta 800 kilogramm tejeskanna-tömítő papír készül a Kis-Zagyvavölgye Termelő- szövetkezet sámsonházi üzemében. Az országban csak itt gyártott tömítők 20 kilogrammos csomagolásban kerülnek a felhasználókhoz. — bp — Magunkat minősítjük Kétszeresen aranyos asszonyok... irányul a kongresszusi vállalásuk ? — A fő munkaidőben többlettermelésre vállalkozunk — szól tömören a brigádvezető. — Sajnos pontosain nem tudom megmondani miiként alakult teljesítményünk, mert aiz üzemrész többi brigádjával együttesein oldjuk mag a kiadott feladatokat. Annyi viszont biztos, hogy felette vagyunk a száz ' százaléknak (Nem sokkal később az üzemvezető 108 százalékot jelez). — És kifogástalanok a termékeik ? — vetem közbe. — Magunk minősítjük munkánkat, vagyis ömmeózunk. Tavaly egyetlen kifogás sem érkezett munkánk rat reméljük az új esztendő'ben _ is megtartjuk régi szokásunkat. Nálunk ma már természetes, hogy aki hibát vét, az nem engedi tovább, hanem félreteszi a javításra váró alkatrészt, amit aztán később helyrehoz. Ha netán, nagy ritkán mégis egy-eav darab keresz- tülcsúszi'k, akkor a következő munkafolyamatot végző bri- gátítaig rögtön észreveszi, nem engedi tovább. Ez a módszer eddig nálunk jól bevált. * Mostanában több brigádvezetővel beszélgetve gyakran szóba kerül: könnyű-e vagy nehéz ma brigádvezetőnek tenni? — Én nagyon elégedett vagyok brigádommal. Tagjaik, közül nyolcán asszonyok, egy pedig lány. Jó köztünk az összhang, egymáshoz tartozunk, mint egy megértő család. Munkástársaiiim általában egytkorúaik velem, egyformán részt vesznek mindem megmozdulásban. A plusz feladatokból sem húzza ki magát senki. Előfordul, hogy betegség, vagy egyéb halaszthatatlan ügy miatt valaki otthon marad, később viszont pótolja. .. * Az idén a kongresszusi versenyben tovább gazdagítják azokat az erényeiket, amelyekkel rákényszerítik társaikat az elismerésre. A kifogástalanul végzett többlet- munka mellett, ha szükséges, ismét vállalnak plusz feladatokat is. .Emellett hagyományosan teljesítik a rétsági általános iskolával kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket : taniuilmiáinyi versenyt rendeznek, üzemlátogatásra hívják a gyerekeiket. Az óvodában kijavítják a tönkrement játékokat, ha úgy adódik, aklkoir ajándékokat vásárolnák, bekapcsolódnak a nyári nagytakarításba,, a selejt csőanyagokból pedig székeket készítenek az apróságoknak. — Amit vállaltunk azt eddig mindig megvalósítottuk, s ezután is így lesz — vélekedik Barácsd Józseféé, a brigád egyik tagija, ákd az alkatrészgyártást szakítja meg néhány perere. — Egy biztos, hajítani keLl. hogy a kiadott naipi normát teljesítsük. Ennek mindig meg kell lenni... Tőle Kurls Ferencmé veszi át a szót. Innen ment Rorn- hányba, a Gránitba dolgozni, s egy éve, hogy visszajött. — A munka itt ugyan nehezebb és piszkosabb, mint az előző munkahelyemen, de közelebb vagyok a családhoz. Ott jobban is (kerestem. A kollektíváiba a brigádvezető segítségévéi hamar beilleszkedtem. A munkahelyi különbségieket leszámítva, jól érzem magiam... Végül' Bander Kálmán részlegvezetőhöz irányítom lépteimet. Ő a következőkkel egészíti kíi az elmondottakat: — Rájuk mindig tudok számítani. Egyáltalán nem okoznak gondot. Akikor örülök, ha valamiben segítséget kérnek tőlem. .. * — A brigádból csak én kaptam meg eddig a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést. Ha lenne több lehetőség, akkor társaim is megérdemelnék — mondja búcsúzóul a kétszeresen aranyos asszonyok, aranyos brigád've- zetője. Nem udvariasságból, hanem meggyőződésből. — venesz — NÓGRÁD — 1985. február 19., kedd 3 k
